Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-03 / 129. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 3. Kommentár Reagan és a Rubicon Tudjuk, sokféle újság van, sokféle véleménnyel. De ha Ny ugat-Európa legfontosabb NATO-országának egyik legfontosabb lapja, a nyu­gatnémet Süddeutsche Zei­tung azt adja fontos hírma­gyarázata címéül (ráadásul nem is kérdés, hanem állí­tás formájában), hogy „Rea­gan lemond a diplomáciá­ról”, az bizony már jelent valamit. Mindenekelőtt egy Nyugat-Európában —és nem­csak ott — immár általános­sá váló közérzetét: a csa­lódásét. Ronald Reagan egy veszélyekkel és reményekkel terhes időszakban olyan Ru- bicont lépett át, ami enyhén szólva nem a remények felé billenti a mérleg nyelvét. A Potomac partján pontosan azt a lépést tették meg, aminek elkerülését nemcsak a szövetségesek, de még az amerikai vezetés józanabb köreiben is a legutolsó pil­lanatig komolyan reméltek. Az Egyesült Államok el­nöke ugyanis olyan bejelen­tést tett, amelynek az a lé­nyege, hogy országa túllépi a SALT—II. szerződésben meghatározott fegyverke­zési kereteket. A fejlemény horderejének megértéséhez ismerni kell az előzménye­ket. Dióhéjban arról van szó, hogy 1979-ben a bécsi szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón ünnepélyesen alá­írták ezt a fontos fegyver­korlátozási egyezményt, amit az amerikai törvényho­zás — példátlan és kihívó módon — nem ratifikált. Bz volt az érem egyik oldala. A másik viszont — mostanáig — az volt, hogy az Egyesült Államok, jórészt szövetsége­sei nyomására gyakorlatilag betartotta a megállapodást. Ezt Reagan a genfi csúcson is megerősítette, és a szov­jet fél nem utolsósorban ezen az alapon egyezett bele az újabb, immár a konkré­tumokkal foglalkozó csúcs- találkozóba. Most viszont, amikor nemcsak a szovjet fél, hanem az egész világ növekvő aggodalommal kér­te számon Amerikától a második csúcstalálkozót le­hetővé tevő (tehát a fegy­verkorlátozási szándékot végre tettekben deklaráló) magatartást, a Reagan-beje- lentést kapta helyette. Ez most a helyzet. A tét nagy­ságát jelzi, hogy a bejelen­tésre hivatalosan reagáló szovjet kormánynyilatko­zat hangja és tartalma lénye­gében megegyezik a Südde­utsche Zeitung cikkével. Ez megtörtént, és az el­nök szűk körén kívül nem örül neki szinte senki. Hogy mennyire nem, annak jellem­zéséül álljon itt egy nyilat­kozat: „ez a döntés Reagan legnagyobb hibája lehet”. A nyilatkozó: Albert Gora ame­rikai szenátor, a hadügyi bi­zottság tagja. A fórum, amely helyt adott a nyilatkozatnak: a New York Times. Harmat Endre Weinberger—Shultz Washington folytatja fegyverkezési programját Az amerikai kormány ve­zető tisztségviselői egyértel­műen kijelentették, Wa­shington folytatja fegyverke­zési programját és nem haj­landó érdemben foglalkozni a Szovjetunió legújabb le­szerelési javaslataival. George Shultz külügyminisz­ter és Caspar Weinberger hadügyminiszter vasárnapi televíziós nyilatkozatában igazolni igyekezett azt az amerikai álláspontot, amely szerint Washington nem te­kinti magára nézve kötelező­nek a hadászati fegyverek számát korlátozó SALT—II szerződést és nem kívánja feladni űrfegyverkezési programját sem. A Szovjetunió a múlt hé­ten újabb javaslatot ter­jesztett elő Genfben ezekről a kérdésekről. Amerikai je­lentések szerint a szovjet fél javasolta: a két fél továb­bi 15—20 évig tekintse kö­telező érvényűnek a raké­taelhárító rendszerekről megkötött SALT—I-szerző- dést, s ennek fejében meg­állapodást ajánlott fel a hadászati támadó fegyverek számának jelentős csökken­téséről. Weinberger ezzel kapcsolatban kijelentette, nem ismeri ugyan a javas­latokat, de ellenzi a tárgya­lásokat, „ha azok megaka­dályozzák az Egyesült Álla­mokat a szovjet rakéták el­leni hatékony védelem ki- fejlesztésében és hadrendbe állításában”. A hadügyminiszter a SALT—II-szerződés korláto­zásainak egyoldalú érvény­telenítését is szükségesnek tartotta, azzal az indoklással, hogy a hadászati fegyverek korlátozásáról megkötött szerződés „csak a Szovjet­uniónak kedvez”, s azt an­nak idején úgy kötötték meg, hogy a szovjet fél foly­tathatta fegyverzetének fej­lesztését, míg az Egyesült Államok számára ez nem volt lehetséges. Weinberger most szinte szó szerint megismételte a régi, a leszerelési egyezmé­nyek fenntartását, illetve újabb egyezmények megkö­tését ellenző érvelést. Sze­rinte a szovjet javaslatok nem új leszerelési megálla­podásokra irányulnak, ha­nem csupán arra, hogy az Egyesült Államok ne fej­leszthesse ki „űrvédelmi” rendszerét. Shultz külügyminiszter, aki állítólag korábban elle­nezte a SALT—II korlátozá­sainak hatályon kívül he­lyezését, vasárnapi nyilat­kozatában azokat az érveket sorakoztatta fel a hadászati fegyverek korlátozása ellen, amelyek korábban a Penta­gon szótárában szerepeltek. Szerinte a Szovjetunió „már érvényen kívül” helyezte a szerződést, mert megsérti annak rendelkezéseit. Shultz azzal vádolta meg a Szov­jetuniót, hogy „önkényesen értelmezi” a SALT—II kor­látozásait. Hasonlóképpen nvilatkozott erről egyébként Weinberger is. A külügyminiszter ezúttal is „elavultnak” minősítette a SALT—Il-szerződést. Attól azonban mindkét miniszter tartózkodott, hogy a SALT —I felmondását követelje. MOSZKVA Andrej Gromiko. az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió LegfeLsőbb Tanácsának elnöke hétfőn Moszkvában fogadta azt a brit pariamentküldött- séget, amely William White- law vezetésével tartózkodik a Szovjetunióban A megbeszélésen a felek elégedettségüket fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a kétoldalú kapcsolatokban az utóbbi időben kedvező irá­nyú elmozdulás tapasztalha­tó. JERUZSÁLEM Izrael elvetette azt a ter­vet, hogy az izraeli—libano­ni határ mentén, a határ li­banoni oldalán az ENSZ bé­kefenntartó erőinek (UNI- FIL) csapatai állomásozza­nak. Jichak Samir izraeli kül­ügyminiszter tájékoztatta erről Marrack Goulding ENSZ-főtitkárhelyettest, és „biztonsági” érdekekkel in­dokolta a döntést. AMRITSZAR Pandzsáb indiai szövetségi állam biztonsági erői hétfő­re eltávolították az amrit- szári Aranytemplomot meg­szállva tartó szélsőségeseket. A biztonsági erők április 30- án hatoltak be a szikhek legnagyobb becsben tartott templomába, hogy megtisz­títsák a nacionalistáktól, akik Halisztán néven önálló, Indiától elszakadt szikh ál­lam megteremtését követelik. Orvosok a nukleáris fegyverek betiltásáért Bernard Down amerikai szívsebész, a nukleáris há­ború megelőzéséért küzdő Nobel-díjas nemzetközi or­vosmozgalom társelnöke hét­főn az iNSZK-beli Frankfurt­ban bejelentette: a hét ele­jén több orvostársával együtt a Szovjetunióba utazik, hogy megkezdjék egy évig tartó, újabb nagyszabású mozgal­mukat a nukleáris fegyverek betiltásáért. Down professzor, a Har­vard Egyetem szívsebésze el­mondta, hogy Moszkvában neves orvosakkal és politikai vezetőkkel fognak tárgyalni a nukleáris háború és a fegy­verkezési hajsza orvosi kö­vetkezményeiről. Hozzáfűzte, hogy ugyanerről a témáról Jevgenyij Csazovval. a moz­galom szovjet társelnökével és más nemzetközi hírű or­vosokkal együtt június 2—14- ig Moszkvában, Hirosimában és Nagaszakiban tart elő­adásokat. Husszein Párizsban tárgyal Husszein jordániai király hétfőn kétnapos látogatásra Párizsba érkezett. Jacques Chirac francia miniszterel­nökkel és Mitterrand elnök­kel tárgyal, majd továbbuta­zik az Egyesült Államokba. Párizsban élénk találgatá­sok tárgya a jordániai király látogatása. Hivatalos körök érdeklődését felkeltette, hogy Husszein az utóbbi időben lé­péseket tett a rossz viszony­ban álló Irak és Szíria ösz- szebékítésére. Irak Francia- ország egyik legszorosabb partnere a térségben. Kíván­csian várják azt is, hogy a király milyen véleményt képvisel az iraki—iráni hábo­rú állásáról. Francia politikai megfigye­lők úgy vélik, hogy Husszein a PFSZ-szel való szakítás után is kulcsszerepet játszik a közel-keleti válságban. Pá­rizsban felfigyeltek arra, hogy Thatcher asszony, brit kormányfő a múlt héten Iz­raelben arra biztatta az iz­raeli vezetőket, hogy helyi választásokkal tegyék lehe­tővé egy új palesztin vezető csoport megjelenését, amely a PFSZ helyett esetleg haj­landó lenne béketárgyalá­sokra Jordánia oldalán. Választások eltilt Feloszlatták a japán parlamentet Nakaszone Jaszuhiro ja­pán miniszterelnök tegnap feloszlatta a parlament alsó­házát, és a kormány ezt kö­vető döntése értelmében jú­lius 6-ra kiírták az általános választásokat a szigetország­ban. Július első vasárnapján így kettős választásokat ren­deznek Japánban, az erede­tileg is nyárra esedékes fel­sőházi választásokat szintén ezen a napon tartják. Az al­sóházi — azaz általános — választások csak jövő év vé­gén lettek volna esedékeseik, előrehozataluk a kormányon levő LDP és személy szerint Nakaszone Jaszuhiro pártel­nök illetve kormányfő po­litikai manővereinek ered­ménye. Nakaszone tegnap délelőtt­re összehívta a parlament rendkívüli ülésszakát. ami csupán azt a célt szolgálta, hogy a miniszterelnök a vá­lasztások kiírása érdekében — az ellenzék tiltakozását figyelmen kívül hagyva — feloszlassa az alsóházat. Elő­ször a felsőház ült össze, az ellenzéki pártok azonban a Japán Kommunista Párt ki­vételével bojkottálták az ülésszakot A kommunista párt a többi ellenzéki párttal szemlben azt a taktikát vá­lasztotta. hogy nem bojkot­téi. hanem az ülésen ismer­tetett állásfoglalás keretében fejezi ki tiltakozását az alsó­ház feloszlatása és az idő előtti általános választások kiírása ellen. Az alsóház plenáris ülésére már nem is került sor. Nakaszone felosz­latás! döntését az alsóház el­nöke csak egy bizottságban is­mertette a többi párt képvise­lője előtt Az LDP arra hivatkozik, hogy az alsóház újraválasz­tására a választási körzetek közelmúltban elhatározott reformja miatt van szükség. Egyébként a konzervatív párt az 1983 decemberi választá­sokon kormányzásának leg­súlyosabb visszaesését szen­vedte el, s koalícióra kény­szerült a kis jobboldali Űj Liberális Klubbal. Az ellen­zéki pártok tegnap közölték, hogy jogellenesnek tekintik a választások július 6-ra tör­tént kiírásét. Atomerőmű-baleset az NSZK-ban A nyugatnémet hatóságok vasárnap közölték: a hivata­los állami vizsgálat végső eredményéig leállították a május 4-én radioaktív szi­várgást okozó Hamm-uentro- pi atomerőművet. Az atomerőmű vezetői múlt pénteken „rutinjellegű karbantartási munkálatokra” hivatkozva már leállították a reaktort, de azt állították, hogy ennek semmi köze sem volt a május 4-i üzemzavar­hoz. Reimut Jochimsen, az NSZK Észak- RajtnAi- VesZfá- lia tartományának gazdasági minisztere vasárnap kijelen­tette: sor kerülhet a THTR 300 típusú atomreaktor mű­ködési engedélyének végle­ges megvonására is, ameny­nyiben nem sikerül tisztáz­ni az üzemi baleset okát és eltitkolásának ügyét. A nyugatnémet televízió vasárnap riportban számolt be az atomerőműben május 4-én bekövetkezett radioak­tív gázszivárgásról. Ez az el­ső alkalom — fűzi a hírhez a TASZSZ szovjet hírügynök­ség, — hogy a nyugatnémet közvélemény tudomást sze­rezhet az egy hónappal ez­előtt bekövetkezett atomerő- mű-jbalesetről. A szóban forgó THTR 300- as reaktor május 4-én a sZű- rőszerkezetek hibája folytán a gáztisztító berendezésen keresztül két percen át nagy- mennyiségű radioaktív gra­fitport bocsátott ki. 9«* imzm <9 (9 SW mk w u töwm 8 Wim i 9 <9 (9 c* Turistáknak aiánljuk Jugoszlávia: mi mennyi? Jugoszláviában az idén a szokásosnál hamarabb megkezdődött az idegenfor­galmi évad. Már május első hetében mintegy 70 ezer külföldi vendég tar­tózkodott az Adria-parti üdülőhelyeken, s számúik a hónap végére meghaladta a 100 000-et. Déli szomszédunk turistairodái eb­ben az évben rekorderedményre szá­mítanak. Azt várják, hogy a külföldiek legalább 54 millió vendégéjszakát (ez a tavalyinál 3 millióval több) töltenek el az országban, s a bevétel eléri az 1.3 milliárd dollárt. Az NSZK-ból legalább 2,8, Olaszországból 1,2 millió, Francia- országból pedig 500 ezer látogatóra szá­mítanak, s ez mindhárom nyugat-euró­pai államból eddigi csúcs lenne. Nagy- Britanniából a csoportos utazások részt­vevőinek mintegy 200 000 „helyet” ad­tak-el. Jugoszlávia ezen a nyáron naponta egyszerre körülbelül 1,3 millió külföldi vendég számára tud helyet és ellátást biztosítani. A vendéglátó férőhelyek száma tavaly óta a társadalmi szektor­ban 30 000-rel a magánszemélyeknél pe­dig mintegy 20 000-rel gyarapodott. Az Isztria-félszigeten kibővítettek néhány kempinget, így például Porecsben 2000- rel több autót tudnak fogadni Átadják rendeltetésének a pulai kemping néhány új részlegét is. Jugoszláv földön nem fenyeget a ter­rorizmus veszélye, a csernobili atom­erőmű meghibásodása sem érezteti ha­tását Az egyedüli gondot az árak okoz­zák. A tavalyi felgyorsult (közel 80 százalékos) inflációt az idén sem sike­rült mérsékelni. Sőt. Az utóbbi időben az élelmiszerárak drágulása is lépést tart az iparcikkekével. Nincs olyan tu­ristairoda, amely pontosan meg tudná mondani, hogy júliusban vagy augusz­tusban mibe kerülnek az élelmiszer-, az ital- és a vendéglői árak. A legutóbbi na­pokban egyebek között megdrágult a hús- és a hentesáru, a margarin, a rizs. Az Adria-partra vagy más festői ju­goszláv tájakra induló turistáink hoz­závetőlegesen úgy számolhatnak, hogy amiért odahaza jelenleg tíz forintot fi­zetnek, azért Jugoszláviában száz di­nárt kell kiadniuk. Ez alól a szeszes ita­lok képeznek kivételt, amelyek ára ta­valy nyár óta ugyan kétszer is emel­kedett, de egy liter „Napoleon” konyak még most sem kerül többe 1100 dinár­nál. Íme néhány élelmiszercikk mostani ára: fél kg fehér kenyér 64; 1 kg sertés­karaj 1546: tíz dkg sajt 170; 10 dkg prá­gai sonka 171; 1 kg rizs 600; negyed ki­logramm margarin 274; egy kg kristály- cukor 103 dinár. Egy üveg sör 120 di­nártól számítható. A vendéglőkben és éttermekben egy üveg sörért és egy coca-coléért (együtt) 400 dinárt kell ki­fizetni — esetleg többet is. Kávét és Nescafet ajánlatos az úti­táskába tenni, mert drága: egy kg pör­költ kávé ára 6000 dinár körül lesz. Akik a törökösen főzött kávét nem sze­retik, azoknak nincs könnyű helyzete. A szállodákban személyenként 30 dollárnál kezdődik egy éjszakai szállás. Magánházaknál NSZK márkában álla­pították meg a szállásdíjat, amit az adott városban vagy községben működő turistairodákban kell kifizetni (devi­zában), s ez jelenleg 22 márkánál ol­csóbban nem oldható meg, A sátortábo­rokban külföldiek számára fejenként napi 4,30 márka a tartózkodás, a sá­torért 2—4, a gépkocsiért szintén 2—4 márkát kérnek. Az autósok nyugodtak lehetnek. A kutaknál korlátlan mennyiségben kap­ható mindenfajta benzin. Legdrágább a szuper, amelynek literje 162 dinár, s ez az ár az év végéig nem fog módosulni. A külföldi turisták kiadási tételei a difiár árfolyamától függően változhat­nak. Az infláció ellenére a jugoszláv nemzeti valuta hivatalos árfolyama ta­valy augusztustól egészen a múlt hónap közepéig kitűnően „tartotta magát”, 315—320 dinárt adtak egy dollárért. Május utolsó hetében azonban a dollár árfolyama hirtelen emelkedni kezdett és június 1-én egy USA-dollárért hiva­talosan 380 dinárt adtak. A konvertibi­lis valuták várhatóan a következő he­tekben is erősödni fognak — legalábbis a szövetségi Piackutató központ előre­jelzése szerint. A jugoszláv turistaszövetség nem­rég azt közölte, hogy a külföldi turis­ták számára az árak az idén vidékek­től függően 8—18,5 százalékkal lesznek magasabbak, mint tavaly voltak. Ez a megállapítás minden bizonnyal a cso­portos utazásokra vonatkozik. Annál is inkább, mert a hazai vendégek üdülési díjait nemrég 80—300 százalékkal emel­ték. Déli szomszédunk az idegenforgalom­ban az idei esztendőt a minőség éveként hirdette meg. Hangsúlyozzák, hogy a kiszolgálás, ellátás stb. minden eddigi­nél jobb, színvonalasabb lesz. Márkus Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom