Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-13 / 138. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxvu. évf. iss. ex.. »88. június 13., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Budapesti felhívás Joggal előzte meg felfoko­zott várakozás a Varsói Szer­ződés tagállamainak kétna­pos budapesti csúcsértekez­letét. A világ ma veszélyes feszültségekkel terhes, jogos a félelem, hogy a fegyverke­zési hajsza új, beláthatatlan következményekkel járó szakasza előtt állunk. Elég csak arra emlékeztetni, hogy intenzíven folyik az Egye­sült Államokban az űrfegy­verkezés előkészítése, s Rea­gan elnök nagyon határo­zottan szólt a SALT—II szerződés felrúgásáról is. De nem csupán ez okoz nyugta­lanságot. Az emberiség megannyi átfogó problémá­val küzd, amire az Egyesült Államok a neoglobalizmus politikájával, vagyis oly módon válaszol, hogy csak növeli a feszültséget a kü­lönböző kontinenseken, a lo­kális háborúk kirobbanását kockáztatva ezzel. Milyen választ lehet adni e kihívásra? A szocialista országok a feszültség felol­dását tárgyalások útján tart­ják lehetségesnek, a fegyve­rek felhalmozása helyett a korlátozást és leszerelést, a konfrontáció helyett az együttműködést ajánlják. Ezt hangsúlyozzák a buda­pesti dokumentumokban is. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének mostani ülésén két okmányt fogadtak el. A közlemény összefoglalta azokat a lépé­seket, amelyek a szocialista politikai-védelmi közösség szerint elengedhetetlenek ahhoz, hogy a világ kikerül­jön a mai helyzetből; a má­sik dokumentum, a felhívás pedig konkrét tervezet, ja­vaslat. A szocialista külpolitika realista. Országaink tudják, hogy terveink megvalósitása nem megy, nem mehet egyik napról a másikra, a megfe­lelő nemzetközi feltételek biztosítása nélkül. Nem csak a szélsőséges, imperialista körök ellenállása gátolja ezt. A leszerelés megkezdéséhez át kell törni a bizalmatlan­ság még meglévő magas és erős falait. Ezért is határoz­tak úgy, hogy egy újabb te­rületen, az európai fegyve­res erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése érdekében új, nagyszabású kezdeményezést tesznek. Ez már önmagában nagy jelen­tőségű lépés. De túl ezen, cáfolja azokat a nyugati ál­lításokat is, hogy a szocia­lista országok e téren halla­ni sem akarnak a csökken­tésről. Emlékezetes, hogy né­hány évvel ezelőtt a nyuga­ti képes hetilapokban sorra jelentek meg olyan „forga­tókönyvek”, amelyek szerint a Kelet — kihasználva a NATO és az Egyesült Álla­mok félelmét az atomfegy­verek bevetésétől — arra ké­szül, hogy nagy arányú harc­kocsitámadással törjön az NSZK-ra és más atlanti or­szágokra. Mit tartalmaz ez a doku­mentum? Röviden: tervet arra, hogy a Varsói Szerző­dés, valamint a NATO or­szágai egy-két éven belül hajtsanak végre 100—150 ezer fős csapatcsökkentést, és semmisítsenek meg nagy mennyiségű fegyveri. A csa­patokat felosztanák, a fegy­vereket ellenőrzés mellett megsemmisítenék, vagy nemzeti területen tárolnák. A tervezet szerint a jövő évtized elejére fokozatosan elérhető lenne, hogy a két katonai tömb fegyveres erői­nek létszáma 25 százalékkal csökkenjen. A megállapo­dáshoz csatlakozhatnának a tömbön kívüli országok is. A részvétel nem csak azért lenne előnyös ezeknek az ál­lamoknak, mert csökkenne a hadikiadásoknak nemzet- gazdaságukra nehezedő ter­he. Az egyezmény aláírói­ként maguk is részt vehet­nének a csapatcsökkentés ellenőrzésében. A szocialista országok azt is javasolják, hogy a csapatok és fegyver­zetek leszerelését nemzetkö­zi bizottság ellenőrizze. Ez a testület felhatalmazást kapna arra, hogy nagy vas­úti csomópontokon, kikö­tőkben, repülőtereken ellen­őrző állomásokat létesítsen. Nem igaz tehát az a nyuga­ti állítás sem, miszerint a szocialista országok valami­féle „zárt társadalmak” len­nének, amelyek kivonják magukat a világközvéle­mény ellenőrzése alól. A helyszíni ellenőrzés persze csak egy — igaz, nagyon fontos — eleme a bizalom- erősítő intézkedések java­solt sorozatának. A hadgya­korlatok méretének és szá­mának csökkentése, a csa­patmozgásokról, más kato­nai intézkedésekről való kölcsönös tájékoztatás mind része a javasolt egységes rendszernek. Felmerül a kérdés; miért van szükség erre a felhívás­ra, amikor ezeket a kérdé­seket vagy másfél évtizede vitatják Bécsben, s hosszabb ideje tart már az európai országok leszerelési és biza­lomerősítési konferenciája Stockholmban? A szocialis­ta országok nem akarnak átlépni ezeken a fórumokon. Meg akarják azonban gyor­sítani ezek tevékenységét, ki akarják hozni az elhúzódó tárgyalásokat a zsákutcából. Radikális javaslataik ezért születtek, s ezért fogalmaz­tak úgy a felhívás zárósza­kaszában, hogy készek elfo­gadni a NATO és a semle­ges országok bármely más e tárgykörű indítványait. Azt jelenti-e a budapesti felhívás, hogy a szocialista országok „prioritást váltot­tak” biztonsági politikájuk­ban? Nem. Amint azt a köz­lemény és a felhívás egybe­hangzóan kimondja: az em­beriség fennmaradására to­vábbra is a nukleáris pusz­tító eszközök felhalmozása, az új típusú tömegpusztító fegyverek kifejlesztése, az űrfegyverkezés, a vegyifegy­verkezés beígért fordulója jelenti a legfőbb veszélyt. Miért foglalkozik akkor ez a dokumentum mégis a „sok­kalta ártalmatlanabb” ha­gyományos fegyverekkel, csapatokkal? A budapesti ülés résztvevői ezt a felhí­vást olyan konkrét, bizalom- építő üzenetnek szánják, amely jól kiegészíthetné a már ismert nukleáris fegy­verzetkorlátozási és leszere­lési programokat, s egy újabb területen világítja meg — kölcsönös akarat ese­tén — az érdemi megegyezés lehetőségét. 1969-ben a budapesti PTT- ülés az európai biztonsági és együttműködési értekez­let megtartására szólította fel a kontinens államait. Az eredmény — a helsinki érte­kezlet, a történelmi jelentő­ségű záróokmány — tény. Talán nem hiú remény ab­ban bizakodni, hogy a mos­tani felhívás is hasonló fo­gadtatásra talál. Európa, az emberiség járna vele jól. Szovjet előterjesztés A „csillagbéke” átfogó programja Levél az ENSZ főtitkárának A világűr békés hasznosí­tására irányuló közös gya­korlati ' lépések három sza­kaszból álló — a 2000-ig terjedő időszakra szóló — programját javasolja a Szovjetunió a világ népei­nek. E program célja: a ..csillagbéke” szilárd gazda­sági. politikai és jogi. vala­mint szervezeti alapjainak megteremtése. A programot NyikoLaj Rizskov. az SZKP KB PB tagja, szovjet mi­niszterelnök ismertette a Javier Pérez de Cuellarhoz. az ENSZ főtitkárához inté­zett levelében, amelyet teg­nap hoztak nyilvánosságra. A Szovjetunió üdvözli a világszervezet felhívását. amelyben arra szólítja fel a tagállamokat, hogy terjesz- szék elő elképzeléseiket a világűr békés hasznosítása érdekében megvalósítandó nemzetközi’ együttműködés­ről és a kozmosz miliitarizá- lásának megakadályozásáról. Ugyanannak a feladatnak két vonatkozásáról van szó; le kell állítani a ..csillaghá­ború” előkészületeit és ki kell dolgozni a ..csillagbéke” terveit a világűr békés hasznosításának minden or­szág közös erőfeszítésével megvalósuló programját — írja többek között levelében a szovjet kormányfő. A világűr felhasználása (Folytatás a 2. oldalon) > f <e* «•>rx: Jászárokszálláaon felújítják a Visznek felé ve«tő ói Szol­nok megyei szakaszát. A munkát a Szolnok Megyei Közúti Igazgatóság emberei végzik (I. K. L.) Lázár György fogadta i finn külkereskedelmi minisztert Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta Jermu Laine finn külkereskedelmi minisztert. A szívélyes lég­körű megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter, továbbá Arto Mansala, a Finn Köz­társaság budapesti és Har­gita Árpád, hazánk helsinki nagykövete is. Téma a műszaki fejlesztés és a társadalmi haladás Országos elméleti tanácskozás Székesfehérváron Műszaki fejlesztés — társadalmi haladás címmel két­napos országos elméleti tanacsKozás kezdődött tegnap Székesfehérváron, az MSZMP KB agitációs és propaganda­osztálya, gazdaságpolitikai osztálya, tudományos, közokta­tási és kulturális osztálya, a Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetsége, az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság és az MSZMP Fejér Megyei Bizottsága szervezésében. A plenáris üléssel kezdődő eszmecserén Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztályának ve­zetője mondott megnyitó be­szédet. A bevezető előadást Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkára tartotta. Elöl­járóban arról szólt, hogy a tudományos-műszaki hala­dás olyan objektív folya­mat, amely áthatja a gaz­daság és a társadalom egé­szét, átalakítja a termelés és fogyasztás szerkezetét, a termelésre és az életmódra visszaható új szükségleteket teremt, és mindezzel az erő­források bővítését, hatéko­nyabb félhasználását, illetve összhatásként a társadalmi haladás meggyorsítását segí­ti elő. Nem csupán a terme­lési eszközök és a termelés tökéletesítését, a technoló­giák korszerűsítését jelenti, hanem alapvetően befolyá­solja és átalakítja a terme­lési viszonyokat, magát az értéket teremtő emberi te­vékenységet is. A tudományos-műszaki ha­ladás eredményeképpen át­értékelődnek a munkaráfor­dítási szükségletek; ellent­mondások, feszültségek ke­letkeznek a hagyományos ágazati tagozódásban; hát­térbe szorul a „végtermék­szemlélet”, megnő a koope­ráció szerepe; megváltozik a munka jellege, nő technikai felszereltsége, intellektuali- zálódik a fizikai munka, el­tolódik a közvetett és a közvetlen, a szellemi és a fizikai munka aránya az előbbiek javára. Mindezek­nek a hatásoknak az ered­ményeként növekszik, meg­határozóvá válik az emberi tényező szerepe, világosab­ban rajzolódnak ki az ér­dekviszonyok és élesebben jelennek meg az érdek­összeütközések, módosulnak az életviteli szokások, át­alakul az életmód — emelte ki a Központi Bizottság tit­kára. A továbbiakban hangsú­lyozta: a tudomány és a műszaki fejlesztés ügyét az MSZMP is mindig kiemel­kedő fontos kérdésként ke­zelte. A párt világosan ál­lást foglalt a tudományos kutatás szabadsága mellett; egyértelműen kifejezte, hogy társadalmi, gazdasági és kul­turális fejlődésünk egyik alapvető tényezője a tudo­mányos-műszaki haladás meggyorsítása. Ehhez sok­féle, hatásaiban egymással szorosan összefüggő eszközt kell igénybe venni. Nyilván­valóan nagy szerepük van a tudományos fejlesztésben az anyagi eszközöknek; ezek — figyelembe véve az or­szág anyagi helyzetét — az állami tervben helyes arányt képviselnek. A műszaki fejlődés kibon­takozását csakis olyan tár­sadalmi közeg segíti, amely a szocializmus ügye iránt el­kötelezett, kulturált, felké­szült, nemcsak korszerű is­meretekkel, de az önműve­lés készségével is rendelkező a továbbképzésre és a meg­újulásra kész, értékterme­lésre orientált emberek kö­zösségéből áll. Ennek a kö­zösségnek a kialakítása je­lentős társadalmi, politikai feladat — mondotta végeze­tül Pál Lénárd. Ezután Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter „A műszaki fejlesztés felada­tai az iparban” címmel tar­tott előadást. Az országos elméleti ta­nácskozás délután szekció­üléseken folytatódott. Az eszmecsere ma plenáris ülés­sel fejeződik be. ___________ If ibb szovjet traktor Népszerűek az MTZ-vantaték A mezőgazdasági nagy­üzemekben régóta használ­ják az MTZ-mintájú szovjet traktorokat, amelyek az úgynevezett középnehéz univerzális vontatók osztá­lyába tartoznak. A szántó­földeken és a szállításnál egyaránt jól kihasználhatják a gépeket. Az Agrotek 1986- ra eredetileg 2800 MTZ—80 éSj —82-es mintájú traktort rendelt a szovjet külkeres­kedelemtől, majd utólagos megrendelést adott fel, lát­va a termelők fokozódó ér­deklődését. A szovjet part­ner nem kevesebb mint 1300 MTZ soron kívüli szállítását vállalta. A traktorok folya­matosan érkeznek az Agro- ker-telepekre, és jó részük már az aratás idején mun­kába áll. Az MTZ—80-as immár ha­gyományos típusnak számít a magyar mezőgazdaságban. Változata, a 82-es gép, már újabb kiadású. Előnye, hogy négykerék-meghajtású, en­nélfogva könnyen mozog a nehezebb, kötött talajokon Jászárokszállás Idei terveiből UBC-áruház épül, bővül a telefonvezetékek, a burkolt utak hossza Jelentős társadalmi munkával is számolnak A Jászárokszállási Nagy­községi Közös Tanács idén 45,4 millió forinttal gazdál­kodik, ebből 36 milliót emésztenek fel az intézmé­nyek működéséhez szüksé­ges kiadások, fejlesztésre pe­dig 9,2 millió jut. Az Egyesült Jászsági Áfész beruházásában egy 300 négy­zetméteres ABC-áruház épí­tése kezdődik az idén a strandon, mely természete­sen a körzet ellátását is szol­gálja. Hagyományos tech­nológiával a tervek szerint a jövő év májusára elkészü­lő üzlet költségeihez a ta­nács ebben az évben 2 mil­lióval járul hozzá. Telefon- hálózat fejlesztésére 1 millió 350 ezret fordítanak, a nyá­ri szünetben elkészülő nap­közi otthon ebédlőjének bő­vítésére pedig 800 ezret. A megyei tanács pénzügyi tá­mogatásával a múlt hónap­ban megkezdődött a koráb­ban társadalmi munkában elkészült útalapok burkolá­sa. Négy utca zárórétegének elkészülésével így további 1,6 kilométerrel bővül a pormentes utak hossza. A strandfürdő vízellátásá­nak javítására kutat fúrnak (a napokban vonul fel a ki­vitelező), ez várhatóan a la­kosság ivóvízellátását is se­gíteni fogja. Vízelvezetésre, átereszek építésére, a jár­dák, a közvilágítás javításá­ra, apró kommunális igé­nyek kielégítésére a tanács­tagi körzetek az eddigiekhez hasonlóan egyenlő összeget, összesen 400 ezer, forintot kapnak. A településfejlesz­tési hozzájárulás 5 év alatt összegyűlő 5 millió forintját a korábbi helyén kialakítan­dó fedett piac építésére for­dítják. Idén megkezdődik a tervezés és a területelőké­szítés. A 2,1 milliós felújítási pénzből 6 óvodában az olaj­tüzelésről cserépkályha-fű- tésre térnek át, Jászágón és Árokszálláson az orvosi ren­delő, a társközség régi kéré­sére a tűzoltószertár, vala­mint a két művelődési ház felújítására költenek. A ta­vaszi árvízveszély idején a Gyöngyös patak két fahíd ja megrongálódott, közel 1 milliót fordítanak a helyre- állításukra. Az idei község­fejlesztési célok megvalósí­tásában 18 millió forint ér­tékű társadalmi munkával is számolnák Jászároleszál­láson és Jászágón. — I. P. —

Next

/
Oldalképek
Tartalom