Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
r 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. .1986. JONIUS ,12. IA tudomány világa I Kata agában Gazdag régészeti lelet Közép-Afrika egyik sokat emlegetett területe Zaire (a régi Belga Kongó) egyik délkeleti tartománya, Katanga, újabb nevén Shaba; ez utóbbi szuahéli szó, jelentése: réz. Az elnevezés jogos, mert itt található a tőkésvilág ásványkincseinek számottevő része. Zaire bányatermékeinek és azok exportjának mintegy négyötödét a tartomány adja. A nagyrészt külszíni fejtéseken kitermelt ásványkincsekre épült színesfémkohászata és fémfeldolgozó ipara, amely azonban csak kis részét dolgozza fel a termelésnek. A területen talált régészeti leletek régi kultúrára, fejlett kézművességre utalnak. Igen korán ismerték a fémművességet. a vas- és rézfel- dolgozást is. Több állam létesett itt már az i. sz. 6—8 Csontváz, tipikus helyzetben, hátánál kerámiaedény, amelyben valószínűleg pálmabor volt Gazdag sir lelet: 33 edény eredeti helyzetben díciót. Ez az expedíció feltárt 60 sírt. A legtöbb sírban észak—déli irányban feküdtek a tetemek, fejjel északi irányiba eltemetve, oldalúikra fektetve, egyik karjuk a fej alá volt igazítva A melléjük tett edények a csontváz hátánál voltak elhelyezve. Napvilágra került számtalan réz- és vastárgy, üvegdísz és kagyló. Feltűnő, hogy gyakran sok — egy esetben 33 darab edényt tettek a sírba. Ez olyan nagy szám, amely csak az európai történelem előtti sírok tartalmához hasonlítható. A kerámiák jól kidolgozottak, szépen díszítettek, de nem forgó koronszázad körül, bár ezen időszak történetére vonatkozó ismeretünk inkább csak feltevéseken nyugszik, annál is inkább, mert a gyarmati időkben a gyarmatosítókat jobban érdekelték a föld mélyén lévő ércek, mint a régi sírok és azok tartalma. Nemrégiben szerencsés körülmények között nagyobb, régi agyagedényekból áUó gyűjtemény került elő. Mint kiderült, a bennszülöttek a sírokban talált kerámiákat elrejtették egy katangai San- ga nevű helyiségben. Hasonló leleteket messze eső ásatásoknál több helyen találtak. Az érdekes leletek hozzájárulnak a régi kultúrák maradványainak a megismeréséhez. Az elisabethville-i egyetem és a múzeum Ter- vurenbe küldött egy expegon készítették őket. A leletek korát egyelőre csak hozzávetőlegesen becsülték meg. pontosabb, természettudományos méréseket még nem végeztek rajtuk. Ügy vélik, hogy a Sanga melletti ásatási sírmező az európai középkor idejére tehető. A tudások azt is nagy eredményként értékelik, hogy ezzel megkezdődött a Kongó- vidék régészeti feltárása. kerámiaedények a leletből (KS) Miből áll a felhő? Sokan úgy tudják, hogy a felhő magasba emelkedett vízpára. Ha az volna, aligha láthatnánk, hiszen a vízpára láthatatlan gáz halmazállapotú anyag. Amikor azonban cseppfolyós víz vagy szilárd jég lesz belőle, igen nagy tömegen láthatóvá válik. S a felhő ez, gáznemű levegő, cseppfolyós víz és szilárd jég. A felhőelemek — a vízcsep- pek, jégkristályok — mérete nagyon kicsi, századmi 1 lirné- ter nagyságrendű, tehát szabad szemmel nem láthatók. Csak akkor válnak láthatóvá, ha igen nagy számban lebegnek a légkör egy-egy összefüggő részében, a felhőben, mert ekkor a napfény útjában már akadályt jelentenek. A légkörben mindig van megfelelő mennyiségű vízpára, hiszen a tengerek, a tavak, a folyók, a talaj és rajta a növényzet szünet nélkül párolognak. Ez azonban nem elég a felhőképződéshez; a vízpárának át kell alakulnia; hogy felhő legyen belőle. Az átalakulás csak akkor megy végbe, ha a vízpáratartalmú levegő a magasba emelkedik: a magasban kisebb a légnyomási, ési hidegebb van — minden egy kilométeren, kereken 10 fokot hűl a felemelkedő levegő. A felhőkben bonyolult folyamatok mennek végbe addig; amíg a kis cseppek meg nem nőnek, és csapadék nem keletkezik belőlük. A légkörben nedvszívó anyagok parányi részecskéi tömörítik a cseppeket. Ezeknek egyike a konyhasó, amely óriási meny- nyiségben jut a levegőbe a tengerekből, a tavakból. Hasonló szerepet töltenek be a kénvegyületek. Ezeket az égési anyagok és a gépkocsik stb. ontják szakadatlanul. A tűzhányók szintén bőségesen juttatnak nedvszívó anyag- parányokat a légkörbe Ide számíthatjuk még a finom, szabad szemmel szinte láthatatlan porszemeket is. Mint láttuk, a felhőelemek roppant kicsinyek. Éppen kicsinységük magyarázza azt, hogy nem hullanak le, jóllehet a felhőt alkotó víz faj- súlya csaknem hétszázszor nagyabb a levegőnél. De a légkörben minden test esési sebessége annál kisebb, minél csekélyebb a súlya felületéhez képest. Azért a fék. hőelemek másodpercenként csak néhány millimétert esnek, míg a felszálló levegő sebessége ennél általaiban sokkal nagyabb, másodpercenként akár több méter. Leesni csak akkor képesek a felhőelemek, ha nagyabb cseppekké egyesülnek. Egy- egy közönségles esőcsepp több millió parányi cseppecskéből áll. Egy csendes esőnek a cseppjei 0,5 mm átmérőjű- ek, s így egy másodperc alatt 20 centimétert esnek. Felmerülhet a kérdés, hogy mi a különbség a felhő és a köd között. Talán meglepő: semmi. A felhő: köd az égbolton — a köd: a földön lévő felhő. A delfinek intelligenciája Indián is pápua családtervezés Brazíliában, a Moto Grosso felföldön élő indián asz- szonyok egy paraguayi fészkesvirágú növény leveleiből és száraiból készítenek fogamzásgátló teát. A monte- videói (Uruguay) állami egyetem és a lafayetti (Indiánál Purdue Egyetem kutatói nőstény patkányokon tanulmányozták a tea hatását. Néhány milliliter belőle az állatok termékenységét 60 —80 százalékkal csökkentette. A tea hosszabb ideig hat, elvonása után 50—60 nappal a termékenység még mindig 50—60 százalékkal volt kisebb, mint a kontrollcsoportban. A camiberrai egyetem antropológusai egy expedíció alkalmával felfedezték, hogy Üj-Guinea szigetein a pápua nők is használnak — állítólag már évszázadok óta — füvek keverékéből álló készítményt a fogamzás megakadályozására. A készítményt hetenként háromszor szedik. A pápua lányok már 12 éves koruktól élnek nemi életet, de a kutatók egyetlen lányt sem találtak, aki ebben a korban gyermeket hozott volna a világra. Újszülött cickányok megfigyelése A délkelet-ázsiai cickányfélék fogságban eddig nem szaporodtak, vagy ha mégis, utódaikat nem sikerült felnevelni, mert a hím hamarosan elpusztította a kicsinyeket. Nemrégiben Oxfordiban első ízben sikerült egészséges eickányutódokat felnevelni. A szülőknek több helyen készítettek fészket. Az anya a családi fészektől távoleső fészket válaszotta kicsinyeinek, és a fialás után otthagyta őket ebben a „gyerekszobában”, és csak másnaponként kereste fel őket. Ilyenkor szoptatott. Minden szoptatás után az anya két-két napra magukra hagyta kicsinyeit, és ezt egy hónapon át folytatta, amikorra azok már annyira felnőttek, hogy elhagyhatták fészküket. A kutatás szempontjából ez a különleges viselkedés azért jelentős, mert a laboratóriumi állatok kicsinyeit általában nehéz alaposan megfigyelni, mivel az anya nem engedi közel az embert, vagy ha kicsinyeit kiveszik a fészekből, nem fogadja őket vissza. Viszont a cickány-anya kétnaponkénti látogatása között számos megfigyelést lehetett végezni a laboratóriumi gyógyszerkísérletek céljára kiválóan alkalmas állatokon. A számos félreértés, tévedés, amely a különlegesen magas intelligenciájú delfinekről tudósít, bizonyára azzal függ össze, hogy egy „halhoz hasonló” teremtmény az emlősállatoknál (kutya, ló, elefánt, stb.) annyira elterjedt tulajdonságok birtokosa. Az ember iránti barátsága tehát nem olyan szokatlan, mint amilyennek látszik. A delfinek idomítása ugyanolyan állatpszichológiai módszerek szerint történik, mint más emlősállatoké, amelyeket a cirkuszok vagy állatbemutatók számára készítenek fel. Valamely feladat végrehajtásáért — például vízből való kiugrás — rövid időn belül jutalom jár. De a nehezebb feladatok megoldására — játék a labdával, valamely tárgynak a megtalálása és visszahozatala — is meg lehet az állatokat tanítani. A lehetséges jutalmazások skálája igen széles: táplálék, simogatás, kellemes zaj, vagy egy kedves játékszer, a delfineket gyakorlatilag mindenre be lehet idomítanál amit gyakorolná tudnak: a léggömbök érintésére, optikai jelek felismerésére (számokra vagy szavakra való figyelésre, amit plakátokra festettek fel). A delfin kétségkívül jobban hall és lát, mint más állat, de az emberi beszéd szavait természetesen csak igen nehezen tudja megkülönböztetni. Ezért az idomítok többnyire csak jeleket használnak. Gyorsan megkülönböztetik a személyeket, akik velük foglalkoznak, s rokon- szenvüket illetve ellenszenvüket valami módon kinyilvánítják. Hogy milyen lehetőségeket nyújtanak még ezek az értelmes állatok az ember szolgálatában, arra a jövő kísérletei adnak majd választ. Képünk: azt a pillanatot mutatja, amikor a delfin e különös módon veszi át munkája jutalmát idomátójátóL A kadmlum - új civilizációs méreg Cincinnatti (USA) táplálkozáskutatók a város 200 lakosán végeztek vizsgálatokat, és megállapították, hogy a haj kadmiumtartalma az életkorral együtt mindinkább növekszik. Ez az elem fokozódó mértékben hatol be — nyomokban — az emberi szervezetbe. A szervezet kadmiumtar- talmának növekedése a feltételezések szerint főleg két forrásra vezethető vissza. Egyrészt a gépkocsi-üzemanyagok kopogásgátló szereinek ólomvegyületei kadmiu- mot is tartalmaznak, amely az ólommal együtt a kipufo- gócsövön keresztül a levegőbe és onnan a tüdőbe kerül. Másrészt a fehérbádog konzervdobozok cinkje is tartalmaz kadmiumot. Repüli magvak A madarak nagy távolságokra szállítanak el magvakat, s ezzel hozzájárulnak a növények elterjesztéséhez, még a tengerentúlra is — állítja már évtizedek óta néhány kutató. Mások viszont tiltakoznak, mondván, hogy a magvak csak rövid ideig maradnak meg a madarak emésztőrendszerében. Ez utóbbi állítást a texasi egyetemen végzett legfrissebb vizsgálatok egyértelműen cáfolták. Kimutatták, hogy hogy vannak vándormadarak, amelyek 100 óráig, sőt még tovább is épségben tárolják a magokat. Egy szalonkafaj például mályvamagokat 123, és szömörcema- gokat 216 órán át tartogatott a begyében. Egy lileffiaj ugyanezen növények magjait 152, illetve 340 óráig s több-kevesebb ideig még más ellenálló magokat is hordozott. Volt olyan ellenvetés, amely szerint a vízi és tengeri madarak nem magevők. A texasi kuktátok ezt is megcáfolták, miközben magevő lilefajokat figyeltek meg. Megdőlt az a feltevés is, hogy a költözőmadarak mielőtt vándorújukra indulnak, kiürítik a zúzógyomrukat, hiszen a fenti madarakról sikerült megállapítani; hogy éppen ellenkezőleg, rendkívül hosszú ideig épségben tárolnak magvakat. Valószínű tehát, hogy azoknak a kutatóknak lesz igazuk, akik szerint a madarak juttatták a távoli szigetekre a kontinensekről származó növényi magvakat. H S X 1/ w i • i / A Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat azonnali belépéssel alkalmas: — kőműves, — villanyszerelő, , z! o1 i • o, k 1 — ács-állványozó, — hegesztő. áiv. — épületburkoló. — hőszigetelő, — víz-, gáz-, kőzpontlfűtés-szerető. — vb.-szerelő szakmával rendelkező munkavállalókat. JELENTKEZNI LEHET: Szolnok. Ady E. át 37. szám alatt a 15049) / N s //! ii % \ \ \ ml
