Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-09 / 134. szám

1986. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Évfordulós mérleg Lassan terjed a kötvény és a válté Nem is oly régen a hazai pénzügyi szféra legdivato­sabb beszédtémája a hitele­zés volt Manapság szeren­csére itt is változott a módi. miután új trónkövetelőként megjelentek a sokáig szám­űzött értékpapírok. Először csak a kötvény kibocsátásá­ra adtak lehetőséget, majd 1985-ben debütált a gazdál­kodók egymás közti fizetéseit megkönnyítő váltó is. Elenyésző összeg A legrégebbi, hároméves, múltra tehát ' a kötvények néznek vissza. S valószínűleg eme új megtakarítási for­máról, sakkal többször esik szó. mint azt gazdasági sú­lya indokolná. A lakosság ed­dig több mint kétmilliárd fo­rintért vásárolt belőlük, míg a gazdálkodók körülbelül 1,9 milliárd forinttal próbáltak szerencsét ezen a piacon. Az OTP több mint két­százmilliárdos betétállomá­nya mellett ez valóban el­enyésző összeg. Vagyis azok­nak lett igazuk, akik még 1983-ban a legnagyobb viták idején állították, a kötvény­piac megnyitása nem módo­sítja majd a betétállományt. S hogy mire is bocsátottak ki eddig kötvényeket? For­góeszközök pótlására, gázve­zeték építésére, telefonháló­zat bővítésére, hogy csak a legismertebbeket említsük. A feltételeik szerencsére egyre változatosabbak. A telefon­kötvények tulajdonosai a ka­maton feliül még más szol­gáltatást kapnak, előbb jut­hatnak telefonhoz, s új típu­sú feltételként megjelent a változó kamatozás is. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a kötvényt vásárló a nagyobb hozadék reményében maga is kockázatot vállal. Hiszen egyáltalán nem biztos» hogy a vállalkozás meghozza az ígért nyereséget. De miután ez az értékpapír — először a Pest Megyei Iparcikk Keres­kedelmi Vállalat 1985-ös köt­vényét kínálták: ilyen felté­telekkel — lehetőséget ad az évi 11 százaléknál is több kamat fizetésére, a megnö­vekedett kockázatot is szí­vesen vállalták a vásár­lók. Az elmúlt 3 év tapasztalatai­ból a szakemberek arra kö­vetkeztetnek, hogy az új megtakarítási forma elsősor­ban a lakosság körében ara­tott sikert, a gazdálkodók in­kább saját céljaikra fordít­ják a pénzüket. De azért ar­ról se feledkezzünk meg, hogy a szabályozók változása évről évre szűkítette a vál­lalatok lehetőségeit, s nem nagyon futja a szűkös fej­lesztési alapból még kötvény vásárlásra is, Vagyis a köt­vények szerepét a vállalatok, szövetkezetek életében még nem nagyon lehet az eltelt három év tapasztalatainak alapján megítélni. Még jószerivel hozzá sem szoktunk a kötvényekhez, ami­kor 1985. január elseje után újabb értékpapír kibocsátás­ra adtak lehetőséget a jog­szabályok : a kereskedelmi hitelezéssel párhuzamosan megjelent a váltó. Lassú karrier A kereskedelmi hitelezés a vállalatok, szövetkezetek egy­más közti fizetését hivatott könnyíteni, mert egy-egy üz­let során lehetőséget ad arra, hogy az egyik vállalat a má­siknak maximum egy évre kölcsönt nyújtson. Ennek egyik megjelenési formája a váltó. A kibocsátásra szin­tén valamilyen áru vagy szolgáltatás eladása után ke­rülhet sor, ilyenkor a vevő fizetés helyett aláír egy elő­re nyomtatott blankettát. amelyen vállalja, hogy tar­tozását mikor fizeti vissza. A váltót tovább lehet adni, akár egy másik vállalat is el­fogadhatja fizetség gyanánt, de a bank is pénzt ad érte — magyarán leszámítolja. Ám ehhez már számos feltétel­nek kell teljesülni, túl azon. hogy a váltót a lehető legsza­bályosabban kell kitölteni. A bank alaposan megvizsgálja a kérelmet, s utánanéz a vál­tón szereplő kibocsátó cég helyzetének. Bár egyelőre még nem ké­szült átfogó statisztika az összes kibocsátott váltóról, a bankszakemberek néhány milliiárdra becsülik az eddigi értéket, ami változatlanul el­hanyagolható a gazdálkodók egymás közti fizetéseinek ér­tékéhez képest. Persze nem véletlen, hogy a váltó karri­erje ilyen lassú. Előbb min­denki szeretné megismerni a pontos szabályokat, a kibo­csátással járó jogokat és kö­telezettségeket. Nincs visszaélés A nemzetközi váltójog sza­bályai, amit Magyarország is elfogad, rendkívül szigorúak, főleg a váltót kibocsátó te­hát az adós céggel szem­ben. Az eddigi tapaszta­latok szerint a váltók csak­nem fele az iparból származott, de a kereskede­lem és a mezőgazdaság is fel­figyelt az új lehetőségekre. Eddig szerencsére semmi­féle visszaélésről nem adtak hírt a szakemberek, ennek ellenére lassan terjed e fize­tési forma a vállalatok, szö­vetkezetek egymás közti kap­csolataiban. Az új fizetési formák — gondoljunk csak a taka­rékcsekkekre — mindig ne­hezen nyernek teret a meg­szokottakkal szemben. Lakatos Mária Hulladékfeldolgozó „gépcsoda” Energiaszegény világunkban minden hasznosítható hulladékot meg kell be­csülni. Ám ennek az volt eddig az egyik fő akadálya, hogy kezelhetetlenek vol­tak a nagytömegben jelentkező anya­gok. A napokban Zagyvarékason tartott gépszemlén a szakemberek nagy meg­lepetésére bemutatták a Szolnoki Mező­gép BNV-nagydíjas új, mozgatható hul­ladékfeldolgozó gépét, amely különféle hulladékokból: például napraforgóhéj­ból, fűrészporból, rizshéjból, szalmából, kukoricaszárból, szőlővenyigéből és egyéb aprítékokból tüzelésre alkalmas brikettet tud készíteni. A hulladékból közel tíz centi vastag rudakat présel és bárhol, a szabadban is üzemeltethető. A hulladékfeldolgozó gép teljes kapa­citása — az anyagtól függően — napi 12—15 mázsa bármilyen kazánban vagy nagyobb kályhában jó hatásfokkal el­tüzelhető préselt brikett; és mindössze egyetlen kezelő szükséges hozzá. Re­mélhetőleg rövidesen több ilyen gép kezdi meg az eddig veszendőbe ment hulladékok hasznosítását a megyében is. (Fotó: Cs. F.) Ünnepség a sportcsarnokban, juniális a ligetben (Folytatás az 1. oldalról) Jól szórakozott a közönség a szabadtéri színpad műsorán tervezőasztaílnál, a munka­állványokon, az építőanyag­gyártó üzemekben dolgozók­ra. Nem csupán az újat te­remtésben, városaink és falvaink szépítésében, gya­rapításában, hanem az elő­dök alkotásainak, népi épí­tészeti kultúránk hagyomá­nyainak gondos megőrzésé­ben is. A Szocialista építőipar négy évtizedes fejlődésére való emlékezéssel folytatta ünnepi beszédét az SZMT vezető titkára, majd a hazai építő, és építőanyagiparban dolgozó mintegy félmilliónyi szakember előtt álló tenni­valókról beszélt. Ünnepi beszéde végén pe­dig arról Szólt, hogy a me­gye VII. ötéves tervében to­vábbra is kiemelt társada­lompolitikai feladat a lakás­építés és a beruházási költ­ségek lehetőség szerinti csökkentése, a kivitelezési idő lerövidítése, s ez nem kis próbatétel az ágazat számá­ra, majd az elkövetkező idő­szak feladatainak sikeres tel­jesítéséhez kívánt erőt, egészséget a szakma ünnepét tartó építő- és építőanyag­ipari dolgozóknak. Ezután a tervezésben, a beruházások bonyölításában és kivitelezésében élenjáró dolgozók, kollektívák kitün­tetésével folytatódott az ün­nepség. Bereczki Lajos, a Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtotta át a SZÁÉV tizen­egy dolgozójának: Balogh Károly szobafestő-mázoló­Jelenet a lublini Hanka táncegyüttes vendégjátékából nak, Földes László esztergá­lyosnak, Hegedűs Gábor csoportvezetőnek, Kiss La­jos villanyszerelőnek, Ko­vács Tibor osztályvezető­helyettesnek, Kummer Já­nos lakatosnak, Lajos János térmesternek, Molnár Jó­zsef, főművezető-helyettes­nek, Nagy László kitűzőnek, Pintácsi Benő osztályvezető­nek és Wunder Imre építés- vezetőnek. Ugyancsak ezt a kitünte­tést vehette át Kovács Lász­ló, a BVM szolnoki gyárának Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára ünnepi beszédét tartja tmk_sa, Mikó István, az Építő-Javító és Szolgáltató Vállalat osztályvezetője, Tö- röcsik László, az Épszöv üzemvezetője, Balogh Ist­ván, a KÉV-Metró vasbeton- szerelője, Markóth István, a Szotév osztályvezetője, Drá­vái Gyuláné, a Szolnokterv építésztervezője, valamint Csépány János, a fegyver- neki és Papp Sándor, a me­zőtúri költségvetési üzem dolgozói. Klapper Róbert, a SZÁÉV termelési főmérnö­ke a fővárosban, az ágazat központi ünnepségén vette át a miniszteri kitüntetést. Két kollektívának — a SZÁ­ÉV Kossuth Lajos, és a Köz­úti Igazgatóság Csikós Jó­zsef Szocialista Brigádjának — az ÉVM és az ÉFÉDOSZ elnöksége által adományo­zott Szakma Kiváló Brigádja kitüntetést adta át Bereczki Lajos. Huszonhármán mun­kahelyi elismerésben része­sültek. Hála a jó időnek, az ün­nepséget követően egész nap jól érezhették magukat az építők napjának résztvevői a Tiszaligetben. Megtettek ezért mindent a rendezők, a vendéglátók is. Egybefüggő bazár-, büfé-, és falatozósor volt az egész ligeti „főut­ca”, és alig volt szünet a sportpályákon, ahol a tö­megsportot kedvelők női és férfi kispályás labdarúgás­ban, kézilabdában vetélked­hettek. A szabadtéri színpa­dot körül ülők pedig kaba­ré-, magyamóta és folklór­műsoron szórakozhattak. Akadt meglepetés is: a Ti­sza táncegyüttes lengyel test­véregyüttese, a Bulgáriából hazafelé tartó lublini Hanka tánccsoport egyórás műsor­ral kedveskedett az építőipari- dolgozóinak. T. F. Éjszaka is fogadják majd az új termést Héki győztes Befejeződött az ifjú gépi fejők versenye Ünnepélyes eredményhir­detéssel fejeződött be szom­baton Velencén — a I KISZ Fejér megyei bizottságának politikai továbbképzési köz­pontjában — az ifjú gépi fe­jők országos versenye. A politikai-szakmai- és munka­védelmi verseny legjobbjai­nak Magyar Gábor mező- gazdasági- és élelmezésügyi miniszterhelyettes és Rácz István, a KISZ KB osztály- vezetője adta át a díjakat és az okleveleket. A szakmai versenyeket két kategóriá­ban — a gépi és a sajtáros fejesben — bonyolították le az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát elzamajori tehe­nészeti telepén és a székes- fehérvári Vörösmarty Terme­lőszövetkezetben. A sajtáros kategóriában első helyre Győri Dániel, a kocséri Pető­fi termelőszövetkezet szak­embere bizonyult méltónak, a fejőházas kategóriában, a glépi fejesben a legjobb tel­jesítményt Szántó Kálmán a Héki Állami Gazdaság fiatal szakembere nyújtotta. i(Folytatás az 1. oldalról) kozzák az országos és üzemi szempontból egyaránt fontos ágiazat eredményeit. Az idén mintegy 143 ezer hektáron terem búza a megyében és a korábbinál nagyobb arány­ban „érnek kombájn alá” az újabb, nagyobb biztonsággal termelhető fajták. A termés- kilátások alapján a GMV félmillió tonna kalászos ga­bonatermés felvásárlásával számol. A kenyérnek és a takar­mánynak való zökkenőmen­tes felvásárlásának gyors és biztonságos elhelyezésének feltételei biztosítottak. A vállalat működési területén 30 településen, 40 telephe­lyen mintegy 110 úgyneve­zett átvevő vonalon tudják fogadni a felvásárlók az új terméket. Ez a kapacitás na­pi 38 ezer tonna szemes tor - mény átvételét teszi lehető­vé és számítanak a GMV- nél arra is, bogy a szezon- kezdésre üzembe helyezhetik a befejezés előtt álló új jász­berényi és újszászi fémsiló­kat is. A folyamatos szállí­tás és átvétel érdekéiben 10— 12 helyen — ahol annak adották a technikai és sze­mélyi feltételei — a gabo­na éjszakai átvételére is le­hetőséget biztosítanak. A vál­lalat előreláthatóan mintegy 380 ezer tonna szemet tud el­helyezni saját raktáraiban, ezért az idén is bérbe kíván­ja venni a termelő nagyüze­mek szabad raktárait. A termelők és a felvásárlók köEiös megbeszélésén hang­súlyozottan felhívták a fi- gyölmet az új termésnek szánt tárolóhelyek szaksze­rű és időben történő fertőt­lenítésére. hogy minőségi problémák ne akadályozzák a felvásárlással valószínűleg egybeeső exportszállításokat. A szabad raktárkapacitások­hoz hasonlóan a téeszek és állami gazdaságok száritó- üzemeinék bérmunkájával is számol a vállalat, esetleges csapadékos betakarítási idő­szakban. A másik nagy kam­pánnyal, az őszi betakarítás­sal kapcsolatos elképzelései­ket is jelezték a felvásárlók; a tervek szerint 40 ezer ton­na kukorica és mintegy 26 ezer tonna rizs felvásárlásá­val számol idén a GMV.

Next

/
Oldalképek
Tartalom