Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-07 / 133. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JONIUS 7. I Heti világhiradd I HÉTFŐ: Feloszlatták a Ja­pán parlamentet, előrehoz­ták a választásokat — Az ENSZ-kőzgyűlés Afrlka-Qlés- szakán Ötéves programot fo­gadtak el — Husszein Jordán király Párizsba érkezett. KEDD: Mihail Gorbacsov üzenetet intézett Asszad szír elnökhöz — Munkalátogatás­ra Moszkvába érkezett a dél-jemeni miniszterelnök — Chnoupek csehszlovák kül­ügyminiszter Bécsben tár­gyalt. SZEBDA: Gorbacsov-üzenet az ENSZ főtitkárához: a Szovjetunió bármikor kész megállapodni az atomkísér­letek tilalmáról — Ismét har­cok dúlnak a bejrúti tábo­rok kOrül — Vu Hszüe-csien befejezte budapesti tárgyalá­sait. CSÜTÖRTÖK: Földalatti kí­sérleti robbantás Ameriká­ban — A washingtoni sze­nátus Jóváhagyta az ame­rikai rakéták Szaúd-Aráblá- ba szállítását — A Fülöp- szigeteken az új népi had­sereg hajlandó fegyvernyug­vásra. PÉNTEK: TASZSZ-nyllatko- zat az amerikai nukleáris kísérletről — A Contadora- csoport külügyminiszterei Panamavárosban tárgyalnak — Husszein Jordán király Washingtonba utazott. Mi lesz a SALT—Il-vel? Ha nem lenne komor ele­mekkel tarkított, akkor nyugodtan lehetne csak ko­mikusnak minősíteni és meg is mosolyogni, de így úgy­szólván tragikomikusnak hat, ahogyan Amerikában az elnök és legfőbb tanácsadói előbb nyilatkozatok tucat­jaiban „kerülgették a forró kását”, aztán viszont szö­vetségeseikkel és az ameri­kai közvéleménnyel „meg is akarták etetni...” a SALT —II-ről van szó, arról a na­gyon fontos szovjet—ameri­kai megálapodásról, amely­nek jelentőségét mi sem mu­tatta jobban, hogy bár a washingtoni szenátus nem ratifikálta és így jogilag nem is lépett érvénybe, az amerikai kormányzat hét éven át tartotta magát hoz­zá! (A hadászati, tehát a legpusztítóbb fegyverek kor­látozásában annak idején Bécsben egyeztek meg a két ország vezetői.) Igaz, Ronald Reagan sze­mély szerint már akkor is ellenezte a SALT—II-t, és híveivel, az amerikai fegy­verkezési „lobby” hangadói­vei együtt a Szovjetuniónak tett indokolatlan enged­ményről beszélt. De másfél év elteltével, a Fehér Ház­ba bevonulásakor még nem lépett , fel nyíltan ellene ... Csak az utóbbi esztendőben, különösen az elmúlt hetek­ben kezdte mondogatni újra a régi érveit, megtetézve az­zal a váddal, hogy a Szov­jetunió amúgyis megsértette már a SALT—II-t... Jellemző az újabb ame­rikai fegyverkezési tervek népszerűségére, a SALT—II felrúgásának lehetősége foly­tán kelt ellenérzésekre, hogy még a NATO-szövetségesek is nyugtalanok, tiltakoznak és óva intenek a fegyver­kezési hajsza fokozása el­len. Látni ugyanakkor, hogy Reagan az amerikai hon­atyák többségének támoga­tására számít, s belpolitikai megfontolásokat latolgat. Novemberben ugyanis rész­leges választások lesznek az USA-ban. Ha egy szenátor­jelölt vagy képviselőjelölt most a SALT—II védelme­zőjeként lép fel vagy a reagani fegyverkezési tervek ellenzőjeként, akkor „haza- fiatlannak” tűnhet választói szemében! Nyilvánvaló, hogy hihe­tetlen nagy horderejű nem­zetközi problémáról van szó, A SALT—II felrúgása a szovjet—amerikai viszonyt súlyosan érintené, akkor, amikor különben féléven be­lül esedékes lenne egy újabb csúcstalálkozó. De még — ahogy mondani szokás — a „nyugat—nyugati” viszonyt is beárnyékolja az ügy, hi­szen a NATO-partnerek úgyszólván kivétel nélkül helytelenítik a reagani ma­gatartást. A Szovjetunió ugyanekkor ismételten kinyilvánítja bé­kés szádékait, tárgyalási készségét, a nukleáris kísér­letek teljes betiltását java­solja, a fegyverzetek korlá­tozását sürgeti... Az ame­rikai válasz nem sokat ké­sett: a nevadai sivatagban végrehajtották az idei ötö­dik földalatti kísérleti rob­bantást, amely már a 12. azóta, hogy a Szovjetunió egyoldalú moratóriumát meghirdette. Miért lőnek ismét Liba­nonban? Bejrútban ismét dörögnek a fegyverek. A harcok a palesztin menekülttáborok körül éppúgy kiújultak, mint a főváros mohamedánok lak­ta negyedeiben. Az iszlám ismert két fő irányzatához tartozó szunniták és síiták lőnek megint egymásra. Megfigyelők szerint azért, mert a síita Amal erejét, befolyását a szunnita Feb­ruár Hatodika Mozgalom, ez a viszonylag kevéssé ismert csoport sze.retné meggyöngí­teni. Az Amal vezetője a befolyásos Nabih Berri, aki láthatóan tovább akarja erő­síteni meghatározó szerepét a libanoni politikában. (Em­lékezetes, hogy szembeke­rült egyes palesztin csopor­tokkal is, a Dzsumblatt ve­zette drűzokkal is.) Mi tüzelhette fel a szun­nita csoportot? A helyzet ismerői azt gyanítják, hogy külső erők hatására lendül­tek támadásba. Pedig ez tu­lajdonképpen eleve remény­telennek látszott, lévén gyön­gébbek a jól felfegyverzett, jól szervezett Amalnál. Libanonban — köztudott — megoszlanak a keresz­tény erők is, a pártok és a vezéregyéniségek magánmi­líciái egymással is szem- benállnak —, most úgy tű­nik, ugyanilyen belső harc bontakozik ki a mohamedá­nok oldalán. (9) Brüsszelben a baloldali szafeszerrezetek felhívására 200 ezer fővárosi és vidéki dolgozó tüntetett a belga kormány szigo­rú takarékossági intézkedései ellen JALTA Tegnap Jaltában befejező­dött a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség termo­nukleáris reaktorok techno­lógiájával foglalkozó mű­szaki bizottságának ülése. A fórumon mintegy száz tu­dós tartott összesen több mint hatvan előadást olyan berendezésekről, amelyek földi körülményeik között tennék lehetővé a Napban végbemenő reakciók utánzá­sát. BUDAPEST Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üd­vözölte XVI. Károly Gusz­táv svéd királyt Svédország nemzeti ünnepe alkalmából. HAVANNA A közép-amerikai orszá­gok külügyminiszterei a panamai fővárosban újabb kísérletet tettek, hogy át­hidalják a térségre vonatko­zó békeszerződés létrejöttét megakadályozó ellentétei­ket. A tegnapra- összehívott tanácskozást fokozott érdek­lődés előzte meg: a válság­ban közvetítő Contadora­csoport és Limai-csoport tagországai áprilisban arra hívták fel a közép-amerikai kormányokat, hogy június 6-ig írják alá a közép-ame­rikai békeokmányt. MOSZKVA A Szovjetunióban tegnap nyolc Kozmosz jelzésű mű­holdat állítottak föld körü­li pályára egy hordozóra­kétával. Az 1748-tól 1755-ig számozott nyolc Kozmosz a tervezetthez közelálló kezde­ti pályán kering. PÁRIZS Francois Mitterrand fran­cia elnök tegnap egyórás megbeszélésen fogadta Ser­gio Ramirez nicaraguai al- elnököt. aki tájékoztatta őt a közép-amerikai helyzetről. Mitterrand közölte vele, hogy Franciaország támogatja a Contaoda-csoportnak a békés rendezésre irányuló erőfe­szítéseit és egyben a de­mokrácia erősítésére ösztön­zi Nicaraguát. A megbeszé­lést mindkét fél igen pozi­tívnak nevezte. WASHINGTON A nicaraguai ellenforra­dalmárok a Washington által nekik juttatott 27 millió dol­láros „humanitárius” se­gély egy részét elsikkasztják és az eredeti elképzeléstől eltérő, egyebek közt szemé­lyes célokra fordítják — ez derült ki a washingtoni képviselőház egyik befolyá­sos tagjának nyilatkozatá­ból. GENF A munkanélküliség és a szegénység ellen vívott har­cot össze kell kapcsolni a békéért és a leszerelésért folyó közdelemmel — mond­ta Timmer József a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) közgyűlésének genfi ülésszakán, ahol megkezdő­dött a vita Francis Blan- chard-nak, az ILO főigazga­tójának beszámolója felett. Mihail Gorbacsov ólet rajza Mihail Szerge- jevics Gorba­csov, az SZKPKB főtitkára 1931. március 2-án szü­letett Privolnoje községben, a sztavropoli ha­tárterület krasz­nogvargyejszko- jei járásában földműves csa­ládban. Nem sokkal a nagy honvédő háború után, ti­zenöt éves korá­ban gépkezelő­ként állt munká­ba egy traktorál­lomáson. 1955- ben elvégezte a Moszkvai Álla­mi Lomonoszov Egyetem jogi ka­rát, majd 1967- ben a Sztavropo­li Mezőgazdasá­gi Főiskolán okle­veles agrárköz- gazdászi képzettséget szerzett. 1952-ben lépett be a pártba. 1955-ben függetlenített Komszomol-, majd párt­munkás lett. A Komszomol sztavropoli vá­rosi bizottságának első titkáraként, majd a sztavropoli határterületi komszomolbi- zottság agitációs és propagandaosztályá­nak helyettes vezetőjeként, később a bi­zottság másod-, majd első titkáraként dolgozott. 1962. márciusában megválasztották a sztavropoli határterület kolhoz- és szov- hozigazgatóságának párttitkárává. Ugyan­azon év decemberében az SZKP Sztavro­poli Határterületi Bizottsága pártszervek­kel foglalkozó osztályának vezetője lett. 1966. szeptemberében a sztavropoli vá­rosi pártbizottság első titkárává válasz­tották. 1968. augusztusától a sztavropoli határterületi pártbizottság másod-, 1970. áprilisától első titkáraként tevékenykedett. Mihail Gorbacsov 1971. óta tagja az SZKP Központi Bizottságának. Küldött­ként részt vett a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII., XXIV., XXV., XXVI., és XXVII. kongresszusain. 1978-ban az SZKP központi bizottságának titkárává, 1979- ben a KB politikai bizottságának póttag­jává választották. 1980. októberében a po­litikai bizottság tagja lett. 1985. március 11-én Mihail Gorbacsovot az SZKP Központi Bizottsága főtitkárává választotta. Ebben a tisztségében az SZKP XXVII. kongresszusán megerősítették. Az elmúlt négy választási időszakban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kül­dötte. 1985. júliusától a Legfelsőbb Tanács elnökségének tag­ja. Az elmúlt két választási idő­szakban az OSZ- SZSZK Legfel­sőbb Tanácsá­nak is küldötte. Mihail Gorba- csovot a szovjet nép és a világ energikus, meg­fontolt államfér­fiként ismerte meg, olyan politi­kusként aki kezde­ményezőkészsé­gét, gazdag ta­pasztalatait és szervezői képes­ségeit teljes mér­tékben a Szovjet­unió, a szocializ­mus és a béke ügyének szolgá­latába állítja. Belpolitikai tevé­kenységét az SIZKP munkájá­nak tökéletesíté­sére, a szovjet gazdasági és társadalmi fejlődés meggyor­sítására irányuló törekvés jellemzi. Aktív világpolitikai tevékenysége során 1985 októberében Párizsban, a francia nemzetgyűlés előtt mondott beszédében átfogó leszerelési javaslatot tett, amely­ben egyebek között indítványozta: a Szov­jetunió és az Egyesült Államok csökkentse felére a másik fél területének elérésére alkalmas atomeszközeinek számát. Genfben Ronald Reagannel együtt konkrét lépésekben állapodott meg a két­oldalú kapcsolatok javítása és az atomhá­ború veszélyének csökkentése érdekében. Azóta is számtalan kezdeményezést tett, amelyek sorából kiemelkedik 1986. január 15-i nyilatkozata. Ebben az ezredforduló­ig szóló, átfogó atomleszerelési világprog­ramot vázolt fel, amely egyebek között előirányozza, hogy meg kell akadályozni csapásmérő fegyverek telepítését a világ­űrbe. Mihail Gorbacsov 1985 áprilisában a lengyel fővárosban részt vett a Varsói Szerződés legfelsőbb szintű párt- és álla­mi vezetőinek találkozóján, amelyen meg­állapodtak a szerződés meghosszabbításá­ban, majd ugyanazon év októberében a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének szófiai ülésszakán. 1985. no­vemberében, a genfi csúcstalálkozó után tájékoztatta a VSZ-tagállamok első-, il­letve főtitkárait Reagannel folytatott tár­gyalásairól. Mihail Gorbacsov 1985 szeptemberében Moszkvában kétoldalú találkozón tanács­kozott Kádár Jánossal. Ezt követően 1986 februárjában Moszkvában, az SZKP XXVII. kongresszusa idején tartottak ba­ráti találkozót az MSZMP főtitkárával. Csernobil tanulságait hasznnsltani kell Robert Gale nyilatkozata Ha a csernobili szerencsét­lenség következményeinek helyes felismerése és érté­kelése közelebb visz a bé­kéhez, akkor ez azt jelenti, hogy a legfontosabb tanul­ságot sikerült levonni — mondotta tegnapi moszkvai sajtóértekezletén Robert Ga­le, a csontvelőátültetés nem­zetközi hírű szakértője, aki részt vesz a baleset során sugárzást szenvedett szemé­lyek kezelésében. Hangsúlyozta: ahogy a Challenger 'katasztrófája nem vetett véget az űrkuta­tásnak, úgy a csernobili sze­rencsétlenség nyomán sem szűnik meg a nukleáris energia felhasználása. Ezért is fontos, hogy a mostani baleset tanulságait nemzet­közileg hasznosítsák. Mint A kétszeri „kiszállással” egybekötött záróműveletek elvégzése után Leonyid Ki- zim és Vlagyimir Szolovjev szovjet űrhajósok folytatják a tudományos-műszaki ku­tatásokat és kísérleteket a Szaljut—7 orbitális állomá­son — jelentetek tegnap a repülésirányító központból. A személyzet főleg geofizi­kai kísérletekkel van elfog­lalva. Az állomás külsejére rögzített műszerekkel példá­elmondotta, megállapodást kötött Andrej Vorobjovval, a Moszkvai Orvostovább­képző Intézet hematológiai tanszékének vezetőjével, hogy húsz éven át figyelem­mel kísérik az egészségügyi következményeket, s a ta­pasztalatokat nyilvánosságra hozzák. Gale elmondta, mintegy kétezer személyt ért sugár­zás, körülbelül kétszáz sze­mélyt ért legalább 1 gray- nyi sugáradag, százat leg­alább 3 gray, mintegy 50-et 5 gray, vagy annál több. A súlyos esetek száma először 35 volt, később 43-ra emel­kedett. Ezeknél a sérültek­nél a túlélés esélye 25 szá­zalék vagy kevesebb. Eddig 24 sugárbeteg vesztette éle­tét. ul azt vizsgálták, hogy a kozmikus térségben milyen tényezők hatnak a cikliku­san terhelt különféle szer­kezetekre. Salátamagvakon próbálják ki, hogy a mes­terséges vonzóerő űrrepülés közben hogyan befolyásolja a magasabbrendű növények fejlődését. Készenlétbe he­lyeztek egy műszert, amely- lyel az energetikai elektron- és pozitronnyalábokat mérik majd. Osztrák elnökválasztás Waldheim vagy Steyrer? Tegnap véget ért az osztrák köztársasági elnökválasztás második, ezúttal öthetes kampánya, s a holnapi sza­vazáson megszületik a dön­tés : Kurt Waldheim, a pol­gári-konzervatív Osztrák Néppárt, vagy Kurt Steyrer, az Osztrák Szocialista Párt jelöltje töltheti-e be az ál­lamfői posztot a következő hat évben. Az utolsó felmé­rések is azt mutatják, hogy Waldhedm, akit a május 4-i el­ső fordulón alig 17 000 sza­vazat választott el az abszo­lút többségtől, megnyeri a választást A kérdés csupán az, mekkora többséggel. Akármiként is alakiul, az idei elnökválasztási harc. a leghevesebb volt Ausztria háború utáni történetében, és várhatóan tartósan kihat a belpolitikai helyzetre csak­úgy, mint Ausztria megítélé­sére külföldön elsősorban az Egyesült Államokban és Nyuigat-Eumópában. Ameny- nyiiben Waldheim győz, ő lesz az első konzervatív je­lölt az ország élén: 1945 óta valamennyi elődje a szoci­alisták jelöltje volt. Jóllehet az államfő jogköre korláto­zott, adott esetben szerepet játszhat a kormányalakítás­nál, ami éppen a közeljövő­ben lehet kényes kérdés: a jelenlegi, szocialista-liberális kormánykoalíció nehéz hely­zetbe kerülhet az 1987 tava­szi parlamenti választáson. Szaljut—7 Salátatermesztés az űrben

Next

/
Oldalképek
Tartalom