Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-06 / 132. szám

1986. JONIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei képviselőcsoport ülésén Napirenden a postai szolgáltatások A képviselők megyei cso­portja a MÁV Járműjavító tiszaligeti hátvégi üdülőjé­ben tartotta tegnap élénk ér­deklődés közepette ülését, amelyen részt vett Gyenes András, a KEB elnöke, Ma­joros Károly, a megyei párt- bizottság első titkára, Mo­hácsi Ottó megyei tanácsel­nök, valamint Sándor Lász­ló, a Hazafias Népfront me­gyei titkára. A fokozott ér­deklődést az eszmecsere iz­galmas témája indokolta, ugyanis a Magyar Posta ve­zetői számoltak be a megye képviselőinek a távközlés jelenlegi országos állapotá­ról, a most induló ötéves tervi fejlesztésekről, a kor­szerűsítési elképzelésekről. Dr. Kertész Pál, a Magyar Posta alelnöke részletesen szólván az intézmény szer­teágazó tevékenységéről, ar­ról a munkáról is tájékoz­tatta a képviselőket, amelyet a mintegy 70 ezer postás dolgozó végez naponta a la­kosság szolgálatában. Be­szélt a posta gondjairól is, arról, hogy postai szolgálta­tásainkban európai mércé­vel mérve még mindig mi­lyen messze vagyunk a szükséges színvonaltól, sőt megemlítette azt is, hogy feltűnő aránytalanság mu­tatkozik főváros és vidék mai ellátottságában, sok he­lyütt kirívóak a különbsé­gek. Így a jövőben a fővá­rosban szerényebb, vidéken pedig erőteljesebb fejleszté­sekre, beruházásokra kerül sor. Hangsúlyozta azonban, hogy a fejlődés, az előbbre- lépés ellenére is maradnak továbbra is feszültségek, hisz az országban így is még 600 ezren várakoznak majd telefonra. Pedig egy-egy be­ruházáskor nem kevés tá­mogatást kap a posta a tele­pülések vállalataitól, gazdál­kodó szerveitől is, amire a továbbiakban is támaszkod­ni kíván a postai szervezet. Ha általában ellentmon­dásosnak is minősíthető a helyzet, Szolnok megyében még inkább kirívóak a hiá­nyok, még több a sürgősen megoldásra váró feladat. Er­ről már a Debreceni Posta- igazgatóság műszaki igazga­tója, Zombor Ferenc szólott részletesen, aláhúzva, hogy a helyzet javításának kulcsa itt Szolnok megyében az úgynevezett gócközpontok megépítése. Szolnokon már épül, Tiszafüreden és Kar­cagon is hozzákezdenek ha­marosan (ez utóbbi helyen nem kevés helyi erőforrás­ból), s mindez érinti majd a környező községeket is. Jászberényben sajnos pénz­ügyi nehézségek gátolják az ez irányú tervek megvalósí­tását, Mezőtúron pedig ed­dig még csak a központ he­lyét sikerült kijelölni. Min­denesetre, ha például meg­épül az új szolnoki központ, a megyeszékhelyen 8—9 ezerrel bővül majd a tele­fontulajdonosok köre. A be­ruházás sikeres befejezésére év végén valószínűleg köt­vényt bocsájt ki a posta, mintegy 200 milliós érték­ben — mondotta a műszaki igazgató. Egyébként megyei fejlesztésekre 1,3 milliárd jut a posta pénztárcájából. Szó esett az eszmecserén ar­ról is, hogy a posta átmeneti szakmunkáshiányán enyhít­het majd a Kunhegyesen most induló ilyen irányú is­kolai, szakmai képzés. A tájékoztatókat követően választókerületük problé­máinak ismeretében, ta­pasztalatokkal felvértezve kérdéseket tettek fel a kép­viselők. Többek között Tö­rök Sándor, a jászsági pos­tai fejlesztések után érdek­lődött, illetve arról, hogy ez a terület miért „esett ki” a beruházások sorából. Dr. Kádár Magdolna a kábelte­levízió kunhegyesi lehetősé­geiről kérdezett, és az egyre zavaróbbá váló CB-rádiő- zást tette szóvá, amire vá­laszként a posta alelnöke a közeljövőben bevezetendő szigorításokat ígért. Dr. Ki­rály Ferenc a képviselők tá­mogatását „ajánlotta” a pos­ta nemes kezdeményezései­hez; ahhoz, hogy minél ered­ményesebben tudja keresz­tül vinni költségvetési el­képzeléseit. Molnár Ferenc a postai beruházásokat segítő vállalati támogatások járha­tó útjáról beszélt, megemlít­ve a karcagiak jó példáját is. Czibulka Péter azt firtat­ta, vajon fel van-e készülve a posta egy, a tervezettnél esetlegesen nagyobb fejlesz­tésre is, ha netán valahogy több pénz jutna beruházás­ra. Szóvá tették a képvise­lők, hogy kevés a megye te­lepülésein az utcai telefon, mire válaszként Zombor Fe­renc elmondta, hogy a ter­veik szerint a posta szeretne a megyében 300—400 laká­sonként felállítani egy-egy nyilvános távbeszélőhelyet, természetesen a tanácsokkal egyetértésben, a tanácsok igényei szerint. A tartalmas ezsmecserét követően Bugán Mihály, a képviselőcsoport vezetője ügyrendi kérdésekről szólott, és a témakörben kifejtette véleményét Gyenes András is. Végül a Járműjavító te­vékenységéről szóló ismerte­tővel zárult a képviselőcso­port ülése. Ambrus János igazgató ismertette, tömören jellemezve az eddig megtett utat, az üzem történetét, megemlítve a nagyüzem né­hány időszerű gondját is, például az immár csaknem akuttá váló szakemberhi­ányt. Környezetvédelmi világnap (Folytatás az 1. oldalról) gazdaságinak — mondta, majd a továbbiakban a meli­oráció fokozott jelentőségé­ről, az élővizek állapotáról, a vízvédélem helyzetéről, a növényvédőszerek és műtrá­gyák növekvő használatának vegyi hatásairól szólt. Beszélt az erősítés fontosságáról, az élővilág védelmének időszerű kérdéseiről. Végül a városok és községek élet- és munka- körülményednek fejlődéséről számolt be. — Egyre jobban előtérbe kerül a települési környezet­védelem, a lakóhely rendje, tisztasága- Ennek következ­tében 30 százalékkal gyara­podott a megye települései­nek zöldterülete. Sok helyütt jelentős társadalmi munkát fordítanak a parkok, ligetek, a közterületek gondozására — mondta, majd a kedvező je­lenségek említése után arra hívta fel a figyelmet, hogy megyénkben a szervezett sze­métgyűjtésbe bekapcsolt la­kások száma nem érd el a harminc százalékot, noha a települések tisztaságának egyik meghatározó eleme a hulladékok begyűjtése. Végezetül, megállapítva, hogy a környezetvédelem ha­zánkban az állami politika rangjára emelkedett — a VII. ötéves terv országos környe­zetvédelmi elképzeléseiről, feladatairól adott áttekintést. Az előadás után a résztvevők hozzászólásaikkal kiegészí­tették a hallottakat, beszá­moltak a helyi természetvé­delmi kezdeményezésekről, eredményekről, s természete­sen a gondokról is. A tarmésizetvédelmi világ­nap megyei ünnepsége ki­tüntetések átadásával ért vé­get. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa által ado­mányozott Környezetünk vé­delméért, fejlesztéséért ki­tüntetést Nyíri Lászlói, a DATE karcagi kutatóintéze­tének igazgatója és dr. Ká­dár Gyöngy a Szolnoki Vá- rosszépdtő Egyesület elnöke vehette át. Tizenhármán kap­ták meg a kiváló társadalmi munkáért jelvényt, és ugyan­ennyien a környezet védel­méért aranyjelvényt Sz. Gy. 260 millió rubeles Rába-export Évről évre fejlődnek a vi­lág számos országába expor­táló Rába gyár szovjet kap­csolatai; a győri nagyválla­lat az idén már 260 millió rubel értékben szállítja gyártmányait a baráti or­szágba. A kivitel nagy há­nyadát az autóbuszokhoz, trolibuszokhoz és tehergép­kocsikhoz való első és hátsó futóművek teszik ki; szov­jet megrendelésre kifejlesz­tenek földmunka- és építő­ipari gépekbe építhető futó- műveket is. A gyár mosonmagyaróvári üzemében készülő kisállat­tartó berendezésekből — ba­romfinevelő- és tojóházak­ból — eddig három és fél- ezret szállítottak, s az idén újabb kétszázat exportálnak a Szovjetunióba. Tárgyalá­sok folynak nagyteljesítmé­nyű vetőgépek, talajmeg­munkáló' eszközök kivitelé­ről is. A 260 milliós Rába- exportban nincsenek benne azok a futóművek, amelyek az Ikarus autóbuszok ele­meiként jutnak a Szovjet­unióba. A történelem viharában Száz óve született Bajcsy’Zsilinszky Endre E napokban a nagy hazafi, Bajcsy-Zsilinszky Endre em­lékét idézzük századik szü­letésnapján. 1886. június 6-án született Szarvason. Jogi ta­nulmányai során már nagy figyelmet szentelt a társa­dalmi problémáknak. Az egész életét legjobban be­árnyékoló esemény volt, hogy 1911. május 14-én fivérével részt vett Achim L. András meggyilkolásában. Bajcsy-Zsilinszky Endre huszártisztként — különbö­ző frontokon — harcolja vé­gig az első világháborút. Odesszából az „összeomlás” után tér haza. Elutasítja az 1918-as polgári demokratikus forradalmat, s még inkább a Magyarországi Tanácsköztár­saságot. A forradalmakat te­szi felelőssé Trianonért. 1919 tavaszától nemcsak passzív szemlélője az ellen- forradalmi szervezkedésnek, hanem aktív szervezője is annak. Ott találjuk Gömbös Gyula, Eckhardt Tibor és mások társaságában. A hír­hedt kommunistaellenes, so­viniszta, nacionalista lap, a Szózat alapítója, majd a fasiszta típusú fajvédő párt egyik létrehozója. Bajcsy- Zsilinszkyt még a politikai reakció szélsőségesei között találjuk, de szociális igazság­érzete már mindinkább fe­lülkerekedik addigi politikai felfogásán. Így amikor 1922- ben Derecskén, majd 1931 - ben, illetve 1939-ben Tar- pán országgyűlési képvise­lővé választják, legfőbb fel­adatának a parasztság sor­sának megjavítását, „egész­séges” földreform megvaló­sítását, és a dolgozó töme­gek alacsony kultúrszintjé- nek felemelését tartja. Életében igazi fordulópon­tot Hitler hatalomra kerü­lése után, volt elvbarátja, Gömbös Gyula miniszterel­nök és a náci kancellár ta­lálkozása jelentette. Bajcsy- Zsilinszky Endre 1933 nya­rán a parlamentben nem­csak tiltakozik Gömbös ber­lini útja és a szerveződő szövetség miatt, hanem ki is jelentette: „Vegye tudo­másul a miniszterelnök úr. hogy itt német világ nem volt ezer éven át, s itt né­met világ nem lesz! Hogy ezt megakadályozzuk, el­megyünk a golyóig és az akasztófáig!” A Szovjetuniót ért náci agresszió után a Hitler-barát magyar kormány is hadat üzent a világ első szocialis­ta országának. Bajcsy-Zsl- linszky az elsők között til­takozott a hadüzenet ellen. Attól tartott, hogy ezt a háborút nemcsak elveszítjük a németek oldalán, hanem 1918—19-hez hasonlóan, a belső forradalmi változás le­hetősége is újraéled. Ezt pe­dig mindenképpen szerette volna elkerülni. Ezért tart­ja fontosnak a németekkel való szakítást, és a szociá­lis igazságtalanságok kikü­szöbölését, valamint a bal­oldal fokozatos bevonását az ország politikai tevékenysé­gébe. A háború elején a kom­munisták, a szociáldemokra­ták és más demokratikus erők összefogására irányuló erőfeszítéseket, és az általuk szervezett antifasiszta akció­kat Bajcsy-Zsilinszky mind nagyobb rokonszenvvel fi­gyelte. Ezért is vállalta, hogy a baloldal felkérésére cikket ír 1941 karácsonyán a Népszava, azóta híressé vált, népfrontos számába. Ekkor írta le az azóta már sokszor idézett szavakat: „Bármeny­nyire is bizonytalan a (né­metekkel szembeni) harc kimenetele, de nem hozhat végleges bukást egy nagy­lelkű és bátor nemzet szá­mára, ha minden erejével kiáll nála sokszorta hatal­masabb erőkkel szemben is.” Bajcsy-Zsilinszky 1942 ta­vaszán részt vállal a Ma­gyar Történelmi Emlékbi­zottság munkájában, és ott van a háború alatti legna­gyobb antifasiszta megmoz­duláson 1942. március 15-én a Petőfi-szobornál, ahol ép­pen ő helyezi el az emlék- bizottság koszorúját. Sztálingrád és a voronye­zsi vereség után „a nemzet legjobbjainak”, mindenek­előtt a magyar parasztság­nak és a munkásságnak az összefogását szorgalmazta. 1943 nyarán, az olasz fa­sizmus bukása után Kállay miniszterelnökhöz küldött emlékiratában határozott cselekvést, „egész elhibá­zott külpolitikánk áthang- szerelését”, a belpolitikában pedig a baloldal szabad ki­bontakozását, a katonapoli­tikában a nácibarát tisztek félreállítását, és a háború­ból való kilépést vállalók ak­tivizálását sürgeti. Tudja, hogy ez kockázattal jár, né­met beavatkozást jelenthet, de mint írja, ezt is vállalni kell annak, aki „Magyaror­szág kivezetését az özönvíz­ből tűzi ki céljául”. 1943—44 fordulóján mát azt sürgeti, hogy a kormány Nyugat mellett, vagy he­lyett keresse a szovjet kor­mánnyal a kapcsolat meg­teremtését, de javaslata sü­ket fülekre talál. Amikor pedig tudomására jut a né­met megszállás veszélye, ha­tározott ellenintézkedéseket sürget. Ekkor írja: „A né­met megszállást nem az el­lene való felkészülés, ha­nem éppen a teljes felké­születlenség provokálja”. Fi­gyelmeztetéseire, leveleire ismét teljes passzivitás a vá­lasz az uralkodó körök ré­széről. 1944. március 19-én a németek megszállják az or­szágot. Bajcsy-Zsilinszkv szinte az országban egyedül fegyverrel fogadja a náci betolakodókat. A németek elhurcolják, és 1944. október 15-ig fogva tartják. Horthy sikertelen kiugrása napján szabadul. Szálasi hatalomátvétele után bújkálni kénytelen. Az ellenállást szervező Magyar Front pártjainak felkérésére azonban a fővárosba jön és vállalja a magyar ellenál­lás, a háborúból való fegy­veres kiválás utolsó kísér­letének irányítását. 1944. no­vember elején vezetője lesz a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottságának. Kommunistákkal, kisgazdák­kal, más Hitler-ellenes poli­tikai pártok, csoportok ve­zetőivel, antifasiszta érzel­mű tisztekkel együtt sze­retnék elérni, hogy legalább a főváros felszabadítását meggyorsítsák, és a szovjet csapatokkal együttműködve a nácik és támogatóik ki­űzését elősegítsék. A szov­jet kormányhoz intézett le­velében ehhez kéri a Vörös Hadsereg segítségét. Ennek szervezésén fáradozik, ami­kor árulás folytán a moz­galomban résztvevők nagy részét, köztük Bajcsy-Zsl- linszky Endrét is a nyilasok letartóztatják. Bajcsyt hazaárulással vá­dolják, de ő bátran „bírái” szemébe vágja: ,Amit elkö­vettem, politikai és katonai meggyőződésből tettem, ez volt az egyetlen lehetőség, amely az országot és a ma­gyar nemzetet a jelenlegi súlyós helyzetből kiment­hette volna”. A nagy haza­fit a katonai vérbíróság Sop­ronkőhidán halálra ítélte és 1944. december 24-én reggel a börtön udvarán kivégez­ték. Földi maradványait — végakaratának megfelelően — a szabadságát ismét visz- szanyert nemzet 1945 máju­sában Tarpán helyezte örök nyugalomba. Pintér lityin Málna, szeder, sárgabarack Közös vállalatnak könnyebb az export A hűtőipar dinamikusan növeli kivitelét Űjabb piacokon kezdi meg termékeinek értékesítését a Magyar Hűtőipari Vállalat, amely a hagyományos ex­portcikkein kívül újfajta árukkal is jelentkezik. A vállalat igyekszik fellendí­teni a kisebb tételű, de vi­szonylag jól fizető, speciális fogyasztói igényeket kielégí­tő áruk kivitelét; ilyen'pél­dául a zöldspárga, a szeder és a különleges párizsi répa. A hűtőipar évenként mint­egy 95—100 ezer tonna ter­méket állít elő, ennek csak­nem a felét a konvertibilis elszámolású piacokon érté­kesíti; az ebből származó be­vétele az idén várhatóan meghaladja az egymilliárd forintot. A gyorsfagyasztott gyümölcsöket, főzelékeket és ételeket már 30 országba exportálják. Termékeinek több mint háromnegyede az NSZK-ba, Svédországba, Angliába, Belgiumba, Hol­landiába, Szaud-Arábiába, Kuvaitba és az Egyesült Arab Emirátusokba jut el. Az NSZK-ba a közös válla­laton keresztül szállított mélyhűtött áruk mennyisé­gét két év alatt megkétsze­rezték, és arra számítanak, hogy ide az idén a tavalyi­nál mintegy 30 százalékkal több mirelit gyümölcsöt, zöldborsót, zöldbabot és cse­megekukoricát küldenek. Az export azokban az or­szágokban a legsikeresebb, ahol az értékesítést közös vállalatra bízhatják, így pél­dául az NSZK-ban ‘és újab­ban Angliában. A kedvező tapasztalatok alapján közös vállalat létrehozását terve­zik a közeljövőben Svéd­országban. Osztrák partner­rel tárgyalnak arról, hogy nemcsak osztrák területen, hanem Észak-Olaszország- ban is tevékenykedő, ma­gyar hűtőipari termékeket forgalmazó közös vállalatot alapítanak. Az export fokozására új piaci lehetőségeket kínál Ja­pán, Spanyolország, Portu­gália, Indonézia, Jordánia és Hongkong, ahol — a legújabb tapasztalatok szerint — a gyorsfagyasztott zöldségfélék hosszabb távon is biztonsá­gosan értékesíthetők. Ennek érdekében fokozzák áruik minőségét és feldolgozottsági fokát. Így például nagyobb mennyiségben vállalják egyes termékek előállítását speciális külföldi receptú- rák alapján. A zöldségfélék­ből úgy növelik a választé­kot, hogy például a sárgaré­pát nemcsak fölkockázva, hanem nagyobb hasábban, vagy szeletben hozzák forga­lomba. Az eddiginél több mélyhűtött árut adnak majd el tasakokban, illetve kisebb dobozokban. Sok helyütt igen keresett a magyar gurulós málna, újab­ban a szeder és a sárgaba­rack is. Ezekből az eddigi­eknél sokkal többre van ve­vő, ezért a hűtőipar igyek­szik a mezőgazdasági nagy­üzemekkel és a kisterme­lőkkel egyaránt szorosabbra fűzni a kapcsolatokat. A je­lenleginél nagyobbak a le­hetőségek a magyar készéte­lek és a fagyasztott tészta­félék kivitelére is. A na­gyobb keresletet úgy tudják kielégíteni, hogy a tésztafé­lékhez új csomagolóanyago­kat alkalmaznak, együttmű­ködve egy osztrák céggel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom