Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-05 / 131. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÜNIUS 5.' Felszíni vizeink állapota Szennyező források, Üledékek, biológiai tisztulás A vízkészletek vízviszonya (vízbősége, vízminősége) egy­mással kölcsönhatásban működő természeti, földrajzi és tár­sadalmi tényezők egész sorának függvénye. A földrajzi fek­vés, az éghajlat, a talaj, a növénytakaró, a földtani felépítés, a domborzat, nem utolsósorbn a társadalmi, emberi tevé­kenység részben közvetlen hatásúak, részben közvetetten, lassú befolyással vannak a vízminőségre. A környezeti levegő minősége Szennyező gáznk és ülepedő porok Hazánkban, a Környezetvédelmi Törvényt megelőzve, 1974 óta ellenőrzik rendszeresen és szervezetten a környezeti levegő minőségét. A méréseket az Országos Immissziómérő Hálózat keretében, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) által ajánlott módon kialakított mérőhelyeken, egy­séges módszerekkel végzik. A hálózatot mindenütt a megyei kö jálok üzemeltetik, az egész szervezetet szakmailag az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) irányítja. A természeti tényezők ele­ve meghatároznak egy víz­minőséget (ásványi anyag- tartalom, lebegtetett horda­lék, huminsavak stb.), de a víz természetes minőségét, a vízminőség alakulását a víz­gyűjtő területen végzett tár­sadalmi, gazdasági, emberi tevékenység befolyásolja döntő mértékben. Egy víz­gyűjtő területen kialakult városok és az ipar földrajzi elhelyezkedése, a termeléke­nyebb mezőgazdasági tech­nológiák, a modern állattar­tó telepek mind-mind a víz­minőségre hatnak, a vízmi­nőség viszont visszahat köz­vetlenül vagy közvetetten az emberre, a kommunális, ipa­ri, mezőgazdasági stb. víz- használatra. Ismeretes, hogy a szennyezőforrás befogadó­ra gyakorolt hatása lehet pontszerű (szennyvizek ösz- szevezetése) vagy nem pont­szerű (például diszperz be- mosódás mezőgazdasági te­rületről csapadékkal). A pontszerű szennyezőforráso­kat a vízügyi ágazat folya­matosan nyilvántartja, szennyvíz — és szennyező- anyag kibocsátását rendsze­resen ellenőrzi. A nem pontszerű szennye­zések adatbázisának kialakí­tása meglehetősen összetett feladat. A diszperz szennye­zések időben változó, vélet­lenszerű események. Kelet­kezésükben a szennyezést okozó anyag jelenlétén kí­vül közrejátszanak a felszí­ni, lefolyási és a csapadék- viszonyok, különösen a rö­vid idejű, nagy intenzitású záporok. A felszínről érkező bemosódások lökésszerű szennyezőanyag-terhelést jelentenek a befogadókra (vízfolyás, állóvíz). Az eró­zióra hajlamos terület ese­tén ez elsősorban a lebegte­tett és görgetett hordalék formájában jelentkezik, ami Szolnok megye területére nem jellemző, az viszont igen, hogy a mezőgazdasági művelésű alföldi területeken elsősorban a különböző ke­mikáliák, nitrogén-, foszfor- és káliumtartalmú műtrá­gyák, rovar- és gyomirtó szerek, illetve azok bomlás- termékei jutnak általában oldott állapotban a vizekbe. A víz használati értékére jellemző vízminőségi érték- tartomány a vízminőségi osztály. A jelenleg érvényes vízügyi ágazati szabvány há­rom vízminőségi osztályt, I. (kívánatos), II. (tűrhető) és III. (nem tűrhető) vízminő­ségi osztályt különböztet meg. A felszíni vizeket minősí­teni lehet biológiai stabilitás, valamint az egyes vízhasz­nálatokra való alkalmasság — ivóvízellátás, ipari víz­használat és a mezőgazdasá­gi vízhasznosításon beiül ön­tözés, továbbá halgazdasági követelmények — megálla­pítása szempontjából A Tisza magyarországi kö­zépső folyószakaszának víz­minőségét a Sajó és a Zagy­va folyók szennyezett vizei, továbbá a szolnoki szenny­vízbevezetések komoly mér­tékben befolyásolják. A Ti­sza vizének minősége az in­tegrált követelményrendszer, továbbá biológiai stabilitás és ivóvízellátás szempontjá­ból az együttes értékelés il­letve minősítés alapján Ti­szafürednél, Szolnoknál és Tiszaugnál egyaránt II. osz­tályú, Kiskörénél a tározó­nál pedig I. osztályú volt. Öntözés és halgazdasági kö­vetelmények szempontjából a Tisza vize teljes Szolnok megyei folyószakaszán 1. osztályúnak adódott, ami — a Kiskörei tározó tározott vízkészletéből „táplálkozó” Jászsági és Nagykunsági ön­tözőrendszerek funkcióját fi­gyelembe véve — igen ked­vező vízgazdálkodási körül­mény. A Zagyva vizének minősé­ge Jászfényszaru térségében az integrált követelmény- rendszer. biológiai stabilitás, ivóvízellátás és halgazdasá­gi követelmények szempont­jából egyaránt III. osztályú, ipari vízhasználat és öntözés szempontjából pedig II. osz­tályúnak adódott az 1985. évi adatok rendszerezése alapján. A Tárná vizének minősé­ge a Jászdózsánál 1985-ben vett vízminták vizsgálati eredményeinek rendszerezé­se alapján az integrált kö­vetelményrendszer, biológiai stabilitás, ivóvízellátás és öntözés szempontjából II osztályú, ipari vízhasználat és halgazdasági követelmé­nyek szempontjából pedig III. osztályú volt. A Tisza kisebb mellékfo­lyásai közül szükséges meg­említeni az Eger és a L.askó patakokat, amelyek Porosz­ló illetve Sarud településé­nél vezetnek szennyezett vi­zet a íőbefogadó Kiskörei tározóba. Tószegnél a Ger- je-Perje közös főcsatorna, Tiszajenőnél pedig a Kőrös­ér szállít a szomszédos me­gyéből származó, részlege­sen tisztított, települési jel­legű szennyvizektől erősen szennyezett vizet a Tiszába. A Hortobágy-Berettyó fő­csatorna 5169 km2-es víz­gyűjtő területéből 1127 km-' tartozik Szolnok megyéhez, amelyen 9400 lakos él. A fő­csatorna medre, vize két vízügyi igazgatóság, a Ti­szántúli (Debrecen) és a Kö­rösvidéki (Gyula) Vízügyi Igazgatóság működési terü­letéri esik, a Középtiszavi- déki (Szolnok) Vízügyi Igaz­gatóság kezelésében csak a főcsatorna 70 km-es jobb parti árvízvédelmi töltése tartozik, amely 881 km2 ki­terjedésű terület és 6 tele­pülést véd az elöntésektől. Szolnok megye felszíni vízkészletei vízminőségi helyzetének taglalásánál fel­tétlenül említést érdemelnek a Zagyva, a Tisza és a Hár­mas-Körös folyók hajdani medréből a nagyvízi szabá­lyozás (árvízvédelmi tölté­sek kiépítése) során levá­lasztott holtágak. A jelen­tősebb holtágak alapvető funkciója a belvíz befogadás, esetenként vizeinek öntözé­ses hasznosítása. Javasolt járulékos hasznosítások le­hetnek a halászati hasznosí­tás, s mint regenerációs és rekreációs területek a jóléti hasznosítás (vízisport. für­dés, sport.horgászat stb.) és természetvédelmi szempont­ból lehet jelentőségük. Várhelyi Gusztáv Szolnok megyében is 1974 óta vannak rendszeres méré­sek: Szolnokon és Tiszafüre­den — a Hortobágy térségé­ben — 1977 óta, míg Jászbe­rényben 1984 óta. Megyénk­ben az alábbi légszennyező anyagokat mérik rendszere­sen: gázalakú szennyezők. illetve aeroszolok (kéndi­oxid, nitrogéndioxid, szálló korom); ülepedő porok, illet­Szolnok megye természeti erőforrásait tekintve — nem­zetközi összehasonlításban is — gazdag szántóterület magas arányát és gazdag vízforrásait illetően. Az or­szágos átlagot kétszeresen is meghaladó 1 főre jutó szán­tóterülete (0,41 és 0,86 ha/fő) rugalmasan hasznosítható, naigyüzemileg előnyösen mű­velhető. A megye agroökológiai po­tenciálja a mezőgazdasági termelés fejlesztésének nö­velésének lehetőségeit is meghatározza. Ezért is irá­nyul fokozódó figyelem a termőföld védelmére és eh­hez kapcsolódóan a környe­zetvédelem eredményeire és fel adataira. A termőföld mennyiségé­nek védelme, a racioná­lis földhasználat kérdései, művelésióg-változások en­gedélyezése a megyei föld­hivatal feladatkörébe, míg a termőföld minőségi védelmé­nek megalapozása, vizsgála­tok, talajtani szakvélemények készítése stib. a Növényvé­delmi és Agrokémiai Állomás feladatkörébe tartozik. Az ország mezőgazdasági termőterületének 7.1 százalé­ka, 462 ezer hektár Szolnok megyében van. A mezőgaz­dasági terület több mint 82 százalékát szántóként, hasz­nosítják. Az elmúlt VI. ötéves terv­időszakban — a hatályba lé­pett jogszabályok és a szi­gorított térítési díjajk hatá­sára — mérséklődött a ter­mőterület más célra történő' felhasználása. A VI. ötéves terv időszakában összesen 4743 hektár terület került ki a mezőgazdasági termelés­ből, a szántóterület nagysá­ga ezen belül 2664 hektár ve ezek elemzése (az ülepedő por mennyisége, fluorid-, ólom- és kadmiumtartalma). A megyei mérőhálózat fel­építése a következő: Szolno­kon 6 mérőhelyen a gázala­kú szennyezők mérése; 18 mérőhelyen az ülepedő por vizsgálata. Jászberényben 3 mérőhelyen gázalakú és üle­pedő szennyezők együttes mérése. Tiszafüred—Horto­voLt. (összehasonlításul a V. ötéves ttervben ez az adat 5086 ha, ebből szántó 4069 ha.). A termelésből kivont terű-' leteli 46 százalékán erdőt te­lepítették, ami a megye er­dőállományát figyelembe vé­ve kedvező arány. Főleg a gyengébb termőképességű, deflációnak kitett homokon, ki h asználatl an zár vány tér ü - leteken, mélyfekvésű ártéri részeken ültettek fát. A szántóterület csöikkené- sét a megyében 1982-ben si­került megállítani és az utá­na következő években a szántóterület növekedése a jellemző tendencia (pl. 1984. évben 1230 hektárral, 1985- ben 967 hektárral növeke­dett) . A mezőgazdaságilag hasz­nosítható terület és a szán­tóterület, növelését segíti a ■romos tanyák, tanyahelyek, majorok, kihasználatlan utak, csatornák, zárványte­rületek, volt agyaggödrök új­ra művelésbe vonása, rekul- ti válása. 1981. és 1985. között össze­sen 3375 hektár terület ke­rült vissza ily módon a me­zőgazdasági termelésbe. Ezen belül több mint 39 millió fo­rint állami támogatás állt rendelkezésre, melyet 2236 hektár kihasználatlan terület szántóföldi művelésbe vonó­sához használtak fel. Saját anyagi eszközeikre támasz­kodva az üzemek 1139 hektár területen végeztek rekultivá­ciós munkát. A meliorációhoz kapcsoló­dó létesítményekre 672 hek­tár terület került a mező- gazdasági termelésből ki­vonásra, .míg a rekulitivált területek nagysága 1166 hek­tár volt, ami a termőföld 494 bágyon 6 mérőhelyen az üle­pedő per vizsgálata. A gázalakú szennyezőket 24 órás átlagmintákat vevö^ automata készülékekkel min ~ tázzák, majd hetente be- gyűjtve, a mintákat labora­tóriumban elemzik. Az üle­pedő porokat 30 napos min­tavétellel vizsgálják. Ezek a szennyező anyagok jól jelzik a levegő szennye- zettségi állapotát, mivel a leggyakoribb emberi tevé­kenység, a fűtés és a közle­kedés folytán kerülnek első­sorban a levegőbe. A Szolnok megyében az ülepedő por nagyrészt talajeredetű, de mennyisége jól tükrözi a közlekedés légszennyező ha­tását is. Az eddigi mérésekből meg­állapítható, hogy a megye le­vegőjének ülepedöpor-szeny- nyezettsége a legnagyobb, fő­leg nyáron. A gázalakú szennyeződés nem számotte­vő, 1982 óta a mért értékek ingadozása csekély. A dia­gramok egyes szennyező­anyagok koncentrációinak alakulását szemléltetik Szol­nokon. Jól látható a szeny­nyezőanyag-koncentráeiók szezonális Ingadozása. A gáz­alakú szennyezés télen na­gyobb, ami a fűtésnek tud­ható be. Különösen igaz ez a kéndioxid esetében. A mirogéndioxid és a korom jelentős mennyisége közlekedés eredetű, ezt mu­tatja a kisebb mértékű nyá­ri-téli ingadozás. Az ülepedő por mennyiségének alakulá­sa éppen fordított képet mu­tat. Ez egyértelműen a keve­sebb nyári csapadék ered­ménye. de számottevő szere­pet játszik a nyári nagy for­galom és a mezőgazdaság is, ugyanis az ülepedő por túl­nyomó része talajeredetű. Jelentős a fő közlekedési utak mentén az ülepedő por ólomtartalma. A jövőben sajnos egyre nagyobb porterhelésre szá­míthat a megyeszékhely a rohamosan növekvő gépjár­műforgalom miatt, amit csak a 4-es számú főút várost elkerülő szakaszának meg­építése csökkenthet majd. hektáros növekedését jelen­ti. A talajvédelem szempont­jából említést érdeme! az a nagyszabású beruházás, amely a komplex meliorációs program keretében immár hetedik éve folyik megyénk kiemelt térségeiben: a Jász­ság, és a Tisza II. területén, valamint a Nagykunságban. A meliorációs munkálatok elvégzésének köszönhetően javultak a növénytermesztés feltételei. Mindenek előtt jobb lett a talajok potenciá­lis termőképessége, a kedve­ző állapot fenntartását szol­gáló beruházások megakadá­lyozzák, illetve jelentősen le­lassítják a talajállapot rom­lását előidéző folyamatokat. Egyik szakmai feladat a talajok minőségének meg­óvása érdekében, az öntözés­hez, ezen belül konkrétan az öntözővíz minőségéhez fűző­dik. Karcag és Kisújszállás térségében már a harmadik éve folynak az öntözővíz mi­nőségét ellenőrző vizsgálatok, amelyek célja a riz&temuesz- tés feltételeinek javítása, és a hozammutatók közötti összefüggés tanulmányozá­sa. A mezőgazdaság kemizálá- sa szorosan összefügg a kör­nyezetvédelemmel, hiszen a termelés növelése érdekében egyre több műtrágyát- hasz­nálnak fel. A jövőben to­vább növekszik a termőföld védelmének jelentősége, amely magában foglalja: a természeti adottságoknak a jelenlegi hatékonyabb ki­használását; a termőfölddel való racionális gazdálkodást és a talajok termőképességé­nek megóvását és fokozását. Kerékgyártó Imre Olajszennyeződés eltávolítása adszorbens anyag (pcrlit) segítségével VAREO típusú levegőztető berendezés telepítése kettős ren­deltetésű csatornán 4*.» (t<­A gázalakú légszennyezők koncentrációinak alakulása Szol­nok levegőjében 1977 és 1985 között Az ülepedő por okozta levegőterhelés Szolnokon az utóbbi hat évben. (Fekete nem fűtési félév; fehér fűtési félév) Nagy Tibor A termőföld gyarapítása Lassult a talajállapot romlása IA tudomány világa Föld, viz, levegő Közös érdekünk a környezet óvása mőfölii, a víz és a levegő minőségének megyei helyzetéről adunk tájékoztatást. Az összeállítást a MTESZ Környezetvédel­mi Bizottsága és az általa felkért szak­emberek készítették. Június S-e környezetvédelmi világ­nap. Az emberi környezet védelméről szó­ló 1976. évi II. törvény a környezeti ele­mek csoportosítását a felsorolás szerint adja: föld, víz, levegő, élővilág, táj, tele­pülési környezet. Ezek közül most a tér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom