Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 30. A Macao- iátszma Ma Pekingben kezdetét veszi a Macao-játszma. Ez­úttal nem az ismert kár­tyajátékról van szó (azt amúgy is kisbetűvel és k-val írják), hanem a távol-kele­ten található legrégebbi eu­rópai gyarmat jövőjéről. Macao — másképpen Ma­cau — az azonos nevű fél­szigeten elterülő város és néhány aprócska sziget, összterülete mindössze 16 négyzetkilométer, s lakossá­ga sem éri el a félmilliót. Hongkong szomszédságá­ban egyre inkább halászati, mintsem kereskedelmi jelen­tőségét szokták kiemelni, hiába, túl nagy a konkuren­cia. Persze 1557-ben, amikor a portugálok bérbevették Kínától, még egészen más volt a helyzet. Jelentőségé­re jellemző, hogy Portugália 1887-ben felmondta a ko­rábbi szerződést és teljes fennhatóságának elismeré­sére kényszerítette a konti­nensnyi méretű, de katonai­lag, gazdaságilag akkoriban gyenge birodalmat. A Kínai Népköztársaság csak 1955- ben jelentette be igényét a korábbi erőviszonyokon alapuló status quo megvál­toztatására, s további har­mincegy évnek kellett eltel­nie a tárgyalások megkez­déséig. Kétségtelen, hogy a hong- kong-szerződés — Kína 1999-ben visszanyeri az el­lenőrzést a városállam fö­lött, de további évtize­dekig garantálja jelenle­gi gazdasági és társa­dalmi rendjének megőrzé­sét — nagy hatással volt Macao és talán Tajvan jövő­jére is. A pekingi vezetők egyetlen percre sem titkol­ják, hj>gy ilyen vagy olyan módon, de vissza akarják szerezni az anyaországtól el­szakított területeket. Kínának kettős célja van a három területű, de az anyaországhoz képest cse­kély lakosságú félsziget il­letve sziget megszerzésével. Egyrészt ki kívánják elégíte­ni a nemzeti érzéseket, alá­húzva Kína nagyhatalmi státusát. (Elvégre egy igazi nagyhatalom nem egyezhet bele a korábbi, egyenlőtlen feltételek mellett kötött megállapodásba — vélik pe­kingi politikai körökben.) Másrészt azt remélik, hogy a három gazdasági központ feletti ellenőrzés meggyor­síthatja a kínai modernizá­lás folyamatát. A külföldi tőke, technológia és import jelentős része eddig is Hongkong és Macai közvetí­tésével jutott el Kínába, s az ezredforduló után Pe­king még inkább fel szeret­né gyorsítani a fejlődés üte­mét. Portugália aligha bánná, ha megszabadulna egykori gyarmatbirodalma utolsó emlékétől — s persze a ve­le járó tehertől. Lisszabon azonban. gazdasági előnyö­ket remél cserébe. Horváth Gábor A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szakvizsgával rendel­kező jogtanácsost keres felvételre, azonna­li belépéssel. Jelentkezés: a NEFAG személyzeti osztályán (Szolnok, József A, út 34.) Tel.: 17-150 (8046) Megkezdődött a LEMP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A beszámoló további ré­szében a Központi Bizottság első titkára részletesen szólt arról, hogy az ország gaz­dasági egyensúlyának hely­reállítása, a fejlődés meg­gyorsítása, a nemzeti jöve­delem növelése lehet a ki­zárólagos eszköz a lakosság életszínvonalának és életkö­rülményeinek javításához. A párt — mondotta — a követ­kező évek legfontosabb fel­adatainak az alábbiakat tart­ja: a lakosság élelmiszerel­látásának javítása, az igen nagy lakáshiány csökkentése, a közoktatás anyagi és sze­mélyi feltételeinek fejleszté­se, javítása, az egészségügyi ellátás színvonalának emelé­se, a környezetvédelem ha­tékonyságának javítása, a megtermelt javak igazságos, a végzett munka eredmé­nyességétől függő elosztása. Az ország gazdasági életé­ről szólva Wojciech Jaruzels­ki azt hangsúlyozta, hogy a műszaki-technikai haladás és a hatékony gazdálkodás el­terjesztésének, általánossá tételének már ma megvan­nak az alapvető feltételei. Az 1981 óta működő gazdasági reform megfelelő körülmé­nyeket teremt azok számá­ra, akik élni akarnak és élni tudnak a lehetőségekkel. Nem újabb törvényekre, bizottságokra és tanácskozá­sokra van szükség, hanem ar­ra, hogy a meglevő intézke­déseket mindenütt teljes mértékben és következetesen végrehajtsák. Ennek érdeké­ben elengedhetetlen a köz­ponti gazdaságirányítás cél­szerű átszervezése, korszerű­sítése is. Következetes gazdasági intézkedések szükségesek A kedvező gazdasági fo­lyamatok megerősítésében és szélesítésében — mon­dotta Jaruzelski — az eddi­ginél nagyobb következetes­séggel és bátrabban kell tá­maszkodni az anyagi ösz­tönzésre. Ahhoz, hogy az el­következendő években nö­vekedjék a társadalmi fo­gyasztás — és ez a cél —, elengedhetetlen az anyagi ösztönzés hatékonyságának javítása. A teljesítmények és a jövedelmek közötti szo­ros kapcsolat megteremtése elengedhetetlen azért is, mert enélkül a jövőben sem lehetséges a társadalmat ma nagymértékben irritáló inf­láció megfékezése. A LEMP Központi Bizottságának első titkára annak a reményének adott hangot, hogy a kong­resszus támogatni fogja az esetenként drasztikus, egyes rétegeket hátrányosan érin­tő következetes gazdasági intézkedéseket. A műszaki-technikai ha­ladás, a termékek színvona­lának és minőségének eme­lése alapfeltétele annak, hogy Lengyelország aktívan bekapcsolódhasson a nem­zetközi munkamegosztásba, előnyös és fejlődését szolgáló gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat tartson fenn mind a szocialista, mind a fejlett tőkés országokkal. Aláhúzta, hogy a lengyel gazdaság fejlődése szem­pontjából továbbra is meg­határozó jelentőségű lesz a KGST-tagországokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval meglévő széles körű együtt­működés elmélyítése. A LEMP helyzetével, a tár­sadalomban betöltött vezető szerepével foglalkozva Ja­ruzelski elmondta: a LEMP elhatárolja magát azoktól az opportunista nézetektől, amelyek szerint a pártnak le kellene mondania az állami szervek és a gazdasági élet befolyásolásáról, de egyúttal szembeszáll azokkal a törek­vésekkel is, amelyek egyfajta szuperkormány-szerepet kényszerítenek a pártra. Nagy teret szentelt a LEMP káderpolitikájának. A taglétszám esésének megállá­sával és a növekedés újrain­dulásával kapcsolatban ki­jelentette, hogy megszigorí­tották a felvételi szemponto­kat. A vezetők kiválasztása­kor az újító szellemű, dina­mikus személyeket kell tá­mogatni. Jaruzelski hangsú­lyozottan szólt arról, hogy minden előrejutási esélyt meg kell adni az elkötelezett párton kívülieknek. Nemzeti közmegegyezéssel Méltatta a társadalmi kon­zultációkat, és sürgette, hogy azok váljanak állandó ele­mévé a politikai életnek. Szólt a táljékoztatás javí­tásának fontosságáról. „Mi­nél jobban van tájékoztatva az állampolgár, annál na­gyobb a bizalma, és annál jobb a pártnak” — hangsú­lyozta. Felvetette, hogy a következő' tanácsi és parla­menti választások előtt ele­mezzék a választójog továb­bi demokratizálásának le­hetőségét A szakszervezetekről szól­va megerősítette: á párt hű ahhoz az alapelvéhez, amely szerint a szakszervezeti moz­galom nem működhet az ál­lamigazgatási szervek meg­hosszabbításaként, de nem lehet szocialistaellenes, ál­lamellenes csoportosulás sem. A kormányzatnak olyan erős, partnerként fellépő szakszervezeti mozgalomra van szükséges, amely szem­be mondja az igazságot, ha kell bírál is, de megvédi az állam érdekeit is. A közmegegyezésre irányu­ló, öt éve folytatott türel­mes és következetes politika kezdi meghozni a gyümöl­csét — jelentette ki a LEMP KB első titkára. Aláhúzta, hogy a belpolitikai helyzet, a társadalmi hangulat, az emberek viselkedése, véle­kedése — ha lassan is, de — a megfelelő irányban vál­tozik. Már nem olyan nagy a passzivitás és bizalmat­lanság, eltűnt az úgyneve­zett belső emigráció, vagyis a közéletből való kivonulás, zött. Az egykori Szolidaritás tagjainak többsége ma az új szakszervezetekhez tar­tozik, ezek az emberek ott vannak a LEMP-ben, a má­sik két szövetséges pártban, sőt most a kongresszusi kül­döttek soraiban is. Egy újabb amnesztia elő­készítését jelezve kijelentet­te: „A Központi Bizottság lehetőséget lát arra, hogy még egy esélyt kapjanak azok, akik bizonyos, állam­érdekeket sértő bűncselek­ményeket követtek el”, ter­mészetesen azzal a kikötés­sel, hogy az illetők ezentúl tiszteletben tartják az al­kotmányt. Az állam és az egyház viszonyára kitérve Jaruzels­ki jelezte: a LEMP abból a realitásból indul ki, hogy a lengyel lakosság túlnyomó többsége hivő katolikus, és lehetségesnek tartja a mar­xisták és a katolikusok jó BUDAPEST Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Ma­gyar—Szovjet Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság magyar tagozatának elnöke a bizottság 35. ülésszakára va­sárnap Moszkvába utazott. A a szélsőséges erők pedig tel­jesen kudarcot vallottak. Az egykori Szolidaritás szak- szervezetről szólva különb­séget tett a tagság tömegei és a szélsőséges vezetők kö­miniszterelnök-helyettest, a Ferihegyi repülőtéren Borisz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete bú­csúztatta. együttműködését. A kor­mányzat politikája ezentúl is az állam és az egyház kü­lönválasztásának, a vallás- szabadság tiszteletben tartá­sának alkotmányos elvén fog aLapulni. Az állam tisz­teletben tartja az egyház jo­gait, de egyúttal elvárja és megköveteli, hogy az egyház tiszteletben tartsa az alkot­mányt és a törvényeket, to­vábbá a szocialista állam lét- fontosságú érdekeit. A lengyel külpolitikáról szólva Wojciech Jaruzelski leszögezte, hogy az ország függetlenségének, határai sérthetetlenségének, az or­szág külpolitikai tevékeny­ségének alapköve a meg­bonthatatlan szövetség és ba­rátság a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Ezután arról beszélt, hogy ma az egész világ létérdeke az atomháború veszélyének elkerülése. Méltatta és Len­gyelország támogatásáról biztosította a szovjet béke- kezdeményezéseket, azokat a javaslatokat, amelyek az atomháború elkerülését cé­lozzák. Wojciech Jaruzelski rész­letesen szólt a lengyel— NSZK kapcsolatokról. Len­gyelország — mondotta — éberen reagál minden olyan megnyilatkozásra, amely megkérdőjelezi az ország­nak a második világháború nyomán kialakult határait. Kijelentette, hogy országa a jövőben is kész a kölcsönös előnyök alapján, egymás bel- ügyeinek tiszteletben tartá­sa mellett az együttműkö­désre minden országgal, így az NSZK-val is. Lengyelor­szág és az Egyesült Álla­mok kapcsolatairól szólva elmondta, hogy a megrom­lott viszonyért — mondotta — a teljes felelősség az Egyesült Államokat terheli. Javaslat a béke védelmére Pozitívan alakulnak — mondotta a LEMP KB első titkára — a lengyel—vati­káni kapcsolatok és ez ked­vező hatást gyakorol a len­gyel állam és az egyház kö­zött folyó párbeszédre. Wojciech Jaruzelski java­solta, hogy a kommunista és munkáspártok képviselői a közeljövőben — félretéve a köztük levő nézetkülönbsé­geket — tartsanak tanácsko­zást a nemzetközi helyzet­ről és a béke védelmének kérdéseiről — fejezte be előadói beszédét- Wojciech Jaruzelski. A Lengyel Egyesült Mun­káspárt X. kongresszusának első napján. vasárnap a Központi Bizottság beszámo­lói a után kapott szót a két szövetséges párt. a demokra­ta és az egyesült parasztpárt vezetője. Jan Dobraczynski. a Ha­zafias Nemzeti Űjjászületési Mozgalom (PRON) elnöke megállapította, hogy a moz­galom hozzájárult a belpoli­tikai stabilizációhoz. Előrelé­pés történt a közmegegyezés­hez vezető úton. kezdi meg­hozni eredményeit a pártta­gok és a "pártonkívüliek együttműködése. Ezután megkezdődött a be­számoló fölötti vita. MOSZKVA Johannes Rau, Észak-Raj- na-Vesztfália nyugatnémet tartomány miniszterelnöke szombaton befejezte moszk­vai látogatását és hazauta­zott. Rau az Orosz Föderá­ció kormányának meghívá­sára tartózkodott a szovjet fővárosban, ahol megnyitot­ta a szűkebb hazáját bemu­tató kereskedelmi és ipari ki­állítást. BONN A nyugatnémet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) egyhan­gúlag állást foglalt amellett, hogy az NSZK részesítse anyagi támogatásban a nem­zetiszocialista rémuralomnak azokat az áldozatait is, aki­ket eddig vagy teljesen ki­rekesztettek a jóvátételből. B vezető testületek megválasztásával Véget ért a JKSZ tanácskozása A határozatok, valamint a kiegészített és módosított Szervezeti Szabályzat elfoga­dásával Belgrádban szomba­ton délután befejezte mun­káját a JKSZ XIII. kong­resszusa. A délelőtti teljes ülésen a küldöttek egyhangúlag el­fogadták a kongresszus hat bizottságában végzett mun­káról a bizottságok elnökei által előterjesztett jelentést, és azokat a határozatokat, amelyek kijelölik a JKSZ feladatait. A kongresszus ezt követő­en — két ellenszavazattal — elfogadta a JKSZ Szer­vezeti Szabályzatában java­solt kiegészítéseket és mó­dosításokat. A kongresszuson záróbe­szédet mondott Milanko Re- novica, akit a Bosznia-her- cegovinai Kommunisták Szö­vetsége javasolt a JKSZ KB elnökségébe. Renovica han­goztatta, hogy a tanácskozá­son demokratikus és nyílt légkörben, bíráló és önkri­tikus módon elemezték Ju­goszlávia társadalmi-politi­kai, gazdasági helyzetét, és felvázolták a jelenlegi ne­hézségekből kivezető utat. A Központi Bizottság a kongresszus befejezése után megtartott első ülésén meg­választotta elnökségét. A testületben a Bosznia-her- cegovinai Kommunisták Szö­vetségét Ivan Brigics (1936, horvát nemzetiségű), Mi­lanko Renovica (1928, szerb), a Crna Gora-it Marko Or- landics (1930, Crnogorac), Vi- doje Zarkovic (1927, Crno­gorac), a horvátot Ivica Rá­csán (1943. horvát). Stipe Suvar (1936, horvát), a ma­kedónt Milan Pancsevszki (1935, makedón), Nedelko Trajkovszki (1937, make­dón), a szlovént Sztefan Kö­röséé (1938, szlovén), Franc Setinc (1929, szlovén), a szerbet Dusán Cskrebics (1927, szerb), Radisa Gacsics (1938, szerb), a Koszovo tar­tományit Kole Shiroka (1922, albán), a Vajdaság tartomá­nyit Bosko Krunics (1929, szerb) képviseli. A köztársasági és a tar­tományi kommunista szövet­ségek elnökei, valamint a néphadsereg pártbizottságá­nak elnöke tisztségénél fog­va tagja a JKSZ KB Elnök­ségének, amely így 23 tag­ból áll. Az elnökség átlag- életkora 10 évvel fiatalabb az előzőnél. A testület szinte teljesen megújult: eddigi tagjai közül csak Vidoje Karkovicot választották új­ra. A JKSZ KB Elnökség el­nöki tisztét a Szervezeti Sza­bályzatnak a tisztségviselők rendszeres időszakonként és meghatározott sorrendben történő cseréjére vonatkozó előírása szerint a következő egy évben Milanko Reno­vica tölti be, titkára pedig két éven át Radisa Gacsics. * Szombaton hazaérkezett Belgrádból az MSZMP kül­döttsége, amely Havasi Fe­rencnek, a Politikai Bizott­ság tagjának, a Központi Bi­zottság titkárának vezetésé­vel részt vett a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XIII. kongresszusán. A de­legáció tagja volt Horváth Miklós, a Vas megyei párt­bizottság első titkára és Györke Sándor, hazánk bel­grádi nagykövete. Olasz kormányválság Ma kezdi meg a tárgyalá­sokat az új kormány meg­alakításáról Francesco Cos- siga olasz államfő. Az el­nök fogadja a közélet leg­kiemelkedőbb képviselőit, köztük Sandro Pertini volt köztársasági elnököt, majd a parlamentben képviselt politikai pártok vezetőivel tanácskozik. Cossiga várha­tóan a hét közepén ad meg­bízást az új kormány lét­rehozására. Olaszország péntek este maradt kormány nélkül. A helyhatósági szervek költ­ségvetéséről tartott népsza­vazáson a kormány meg­kapta ugyan a bizalmat, de amikor ugyanerről a tör­vénytervezetről titkos sza­vazásra került sor, az öt­párti kormány kisebbségbe került. Bettino Craxi meg­szakította hágai tartózkodá­sát és péntek délután, idő előtt hazautazott Rómába. Részt vett kormányának rendkívüli ülésén, majd az államfőnek átadta a kabi­net lemondását. Az Olasz Szocialista Párt és a Ke­reszténydemokrata Párt ve­zetősége hétfőn rendkívüli ülést tart az országban ki­alakult politikai helyzet megvitatására. Az Olasz Kommunista Párt állásfoglalása szerint az or­szágban ismétlődő kormány- válságok alapvető oka, hogy a kereszténydemokraták után a második legerősebb párt az Olasz Kommunista Párt nem vehet részt a kormány­zás felelősségében. A L’Unitá, az OKP lapja legutóbbi cik­kében megállapítja, hogy az ország bajait addig nem le­het megnyugtatóan rendez­ni, amíg a kormányzás fel­adatát nem bízzák egy, a kommunista pártot is ma­gában foglaló demokratikus többségre. Segély a somozistáknak II Szovjetunió elítéli az újabb amerikai lépést A Szovjetunió határozot­tan elítéli az Egyesült Álla­mok új> rendkívül veszélyes lépését, amely a közép-ame­rikai agresszív tevékenység kiszélesítését célozza, s köve­teli az ehihez hasonló lépé­sek beszüntetését — hang­súlyozza vasárnap nyilvános­ságra hozott nyilatkozatában a TASZSZ. A szovjet hírügynökség annak kapcsán tette közzé a nyilatkozatot, hogy az Egye­sült Államok kongresszusá­nak képviselőháza eléget tett a Fehér Ház kérésének: jó­váhagyta a somozista ellen- forradalmi csoportosulások pénzelésére szánt 100 millió dolláros összeget. A Szovjetunió abból indul ki, hogy a közép-amerikai válsághelyzet megoldása csak békés, politikai rendezés ke­retéiben lehetséges, a nem­zetközi jog általánosan elis­mert, igazságos normái alap­ján — mutat rá a nyilatko­zat. A Reagan-kormányzat lépései bizonyítják, hogy az amerikai vezetés a közép- amerikai politikai rendezés dühödt ellensége, s minden eszközzel meg akarja akadá­lyozni az ilyen jellegű meg­oldást. Nem véletlen, hogy Washington éppen abban a pillanatban nyújt támogatást az elleforradalmároknak, amikor a Contadora-folya- matban remény mutatkozik a sikerre, s megkezdődött a problémák kölcsönösen elfo­gadható megoldásának kör­vonal azód ásá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom