Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
1986. JÚNIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Vendégfogadóvá alakítják át Mezőtúron a fő iskola szomszédságában lévő volt zsindelyéé házat, amelyben egykor Petőfi Sándor is meg szállt. A kivitelezési munkálatokat a helyi állami gazdaság brigádjai végzik Jánosik Pál tervei alapján (Fotó: Mészáros) A KNEB napirendjén Az új lakások minősége és a termőföld hasznosítása Tegnap ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a szervezet székházéban. A testület megvitatta és elfogadta két, most kezdődő vizsgálat programját. Az elmúlt -évek tapasztalatai bizonyítják, hogy az újonnan épült lakások minősége még mindig nem megfelelő, holott az építőipari vállalatok jelentős része kapacitáskihasználási gondokkal küszködik. A népi ellenőrzés most induló országos vizsgálata — az 1984—1985-ös évek tapasztalatait értékelve — e kedvezőtlen jelenség átfogó elemzését, az okok feltárását tűzi ki célul. A vizsgálatban a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság mellett 13 megyei NEB vesz részt, együttműködve az érintett állami és kormányszervekkel, illetve társadalmi szervezetekkel. A széles körű ellenőrzési program — a lakáskivitelezések minőségét és az ezzel összefüggő szavatossági kötelezettségek teljesítését vizsgálva — a minőség garantálásának teljes folyamatát átfogja, a jogszabályi feltételektől kezdve a közgazdasági és műszaki tényezőkön át a lakók érdekvédelmének helyzetéig. Ennek megfelelően igen széles a vizsgálandó szervek, szervezetek köre is. A kivitelező építőipari vállalatokon, szövetkezeteken, kisvállalkozókon túl kiterjed a tervezőkre, a tanácsok építés-szakigazgatási szerveire, az OTP és lakásszövetkezetek lakás- építési tevékenységére, s helyet kap a programban a magánerős építkezések minőségének felmérése. A népi ellenőrök hasznosítják a Fogyasztók Országos Tanácsának ankétjain elhangzott lakossági észrevételeket, hozzászólásokat is. A népi ellenőrzés másik nagy jelentőségű, ugyancsak most kezdődő vizsgálata a földterületek mezőgazdasági célú haszonbérbe, illetve tartós használatba adásának, valamint a részesművelés alkalmazásának tapasztalatait összegzi. Az 1970-es évek második felétől kezdve a gazdálkodás feltételeinek változásai, a hatékonyság fokozásának, illetve ezzel összefüggően az élőmunka ésszerűbb fel- használásának igénye arra ösztönözte a mezőgazdasági üzemeket, hogy keressék az alacsony jövedelmezőségű munkaigényes tevékenységek helyettesítését. Ehhez biztosította a jogi keretet 1981- ben a részes munkavállalás feltételeiről szóló rendelet módosítása, amely nagyobb döntési szabadságot adott a gazdaságoknak. A mezőgazdasági üzemek a részesművelés kockázatának, illetve az ehhez kapcsolódó költségek csökkentésére más formákat is alkalmaztak; az elmúlt években mind több földet adtak haszonbérbe és tartós használatba. Napjainkban több mint 250 ezren bérelnek földet a gazdaságoktól és a tanácsoktól. Ez a földhasznosítási forma nagy mértékben hozzájárul a mezőgazdasági üzemek munkaerőmegtartásához, a gazdálkodási eredmények javításához, valamint a mezőgazdasági művelésre alkalmas földek szélesebb körű hasznosításához. Az utóbbi időben megszaporodtak a népi ellenőri szervekhez érkező bejelentések, amelyek felhívták a figyelmet, hogy e vállalkozások szervezése során nem mindig tartják meg a törvényes rendelkezéseket, egyesek jogtalan anyagi előnyre tesznek szert, illetve a megengedettnél nagyobb földet használnak, amelyet esetenként másokkal műveltetnek meg. E jelenségek kapcsán e vizsgálat értékeli, hogy a földhasznosítást szolgáló egyéni vállalkozások összhangban vannak-e a törvényes rendelkezésekkel, s választ keres rá, hogy ezek a formák mennyiben segítik e fontos erőforrásunk teljesebb kihasználását, a gazdaságosabb termelést, a kollektív és az egyéni érdekek összhangját. A széles körű vizsgálatban — az érintett szervekkel együttműködve — 11 megyei népi ellenőrzési bizottság vesz részt, s az ellenőrzések köre mintegy 120 mezőgazdasági nagyüzemre, 30 helyi tanácsi szervre, illetve a vizsgálatba bevont megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályaira terjed ki. Mindkét vizsgálat eredményét, illetve ' az intézkedési javaslatokat a kormány elé terjesztik. Nyomdászveteránok köszöntése A Tisza II. üdülőkörzetben Idegenforgalmi expedíció Idegenforgalmi értékmentő expedíció kezdett munkához tegnap a Tisza II. tározó üdülőkörzetében. A tíznapos táborozáson — amelynek székhelye Tiszafüred — négy megye: Borsod, Heves, Haj- dú-Bihar és Szolnok múzeumainak néprajzosai, régészei, művészettörténészei, történészei, valamint levéltárosok, természetvédők, ornitológusok vesznek részt. A huszonöt tagú expedíció tagjai felkeresik a Tisza II. tájvédelmi és üdülőkörzet térségének negyven települését és tudományos módszerekkel felkutatják, feltérképezik azokat a néprajzi, történeti emlékeket, tárgyakat, a táj folklór kultúráját, gasztronómiai, népi mesterségbeli, népművészeti hagyományait, természeti értékeit, madárrezervátumait, amelyeket az idegenforgalmi látványosságok gazdagítására lehet felhasználni. Érdekessége a leletmentő munkának, hogy első ízben kerül sor az egyházak tulajdonában levő és közkincs- csé tehető műkincsek, értékes írásos dokumentumok számbavételére. Az akadémiai támogatással végzett, komplex kutató munkával feltárt tárgyak, írásos emlékek egy részével a térség múzeumainak a gyűjteményét egészítik ki, de új falumúzeumok létesítését is kezdeményezik. A vízparti településeken több olyan kastély, régi kúria, elnéptelenedett parókia áll, amelyek társadalmi ösz- szefogással alkalmassá tehetők tájházak, falumúzeumok létesítésére. A Nyomda-, a Papíripar, a Sajtó és a Könyvkiadás Dolgozói Szakszervezetének székházában tegnap ünnep- séiget tartottak azoknak a nyugdíjas nyomdászoknak a tiszteletére, akik most jutottak el a szakszervezeti tagságuk 50., 60.. és 70 évfordu- jójához. Terényi László, a szakszervezet elnöke köszöntötte a 85 jubiláns veteránt, akik közül hárman már hetven éve, harmincketten pedig hatvan éve tagjai a szak- szervezetnek és több évtizeden át töltöttek be bizalmi, szb-ititkári és más fontos tisztségeket. A jubilánsok emlékplakettet, emléklapot és pénzjutalmat kaptak, majd a szakszervezet vezetői fogadáson látták vendégül őket, és baráti beszélgetésen együtt idézték fel munkásságuk, mozgalmi harcaik emlékeit. Két falu szorításában 9 Ujszentgyörgyi pillanatok A nyárfasoron túl már búcsúsugarait küldi a június végi nap, -amikor az egykori újszentgyörgyi iskoláiba — amely ma óvoda — betoppanunk. Pádár Mária óvónő mindössze már három apróságra ügyel. — összesen tizennyolc kis- középső és nagycsoportos jár hozzánk! Magamról annyit, hogy tavaly végeztem a ti- szaföLdvári óvónőképzőben, és azóta Tomaj,monostoráról járok át naponta kerékpár- raL — Hogyan ítéli meg az óvoda felszereltségét? — Lassan újra ránk férne egy kis gyarapodás. Játék sem ártana, meg konyhabútor, dehát tudom sora van mindennek, hiszen egy faluban mindig adódik tennivaló. feladat az élet egyéb területén is — mondja, miközben a kerékpárját igazgatja, míg az ittlévő apróságokért feltűnnek aiz anyukák. Az utcán, éppen szembetalálkozunk a falu egyetlen postásával, Zolnai Imréné- vel, aki éppen befejezte a napi munkáját. — Tizennyolc éve hordom a leveleket, újságokat a híreket a négyszáz embernek. — Kinek mit visz? — Hetven nyugdíjasnak már a havi fizetését. Néplapból naponta 54-et, Népszabadságból, 32-t, Szabad Földből hetente 50-et. Ezek a legnépszerűbbek. __ Véleménye szerint mi h iányzik a faluból? — Még út kellene, mert ha ezekbe a hullámos, dimbes, dombos utcákba beköszönte- nek a nemszeretem napok, akkor bizony még a kerékpár is teher. De éppen itt jön Szabó Mártonné, aki tanácstag is, ő biztosan többet tud erről mondani. Kiderült, a falunak három tanácstagja van, és az itt lakók megszavazták a településfejlesztési hozzájárulást. Ez családonként évi 600 forint amelyből most ravatalozót építenek. — Ezen kívül hiányzik még néhány dolog — folytatja Szabóné, — Emlékszem rá valamikor az is felmerült, hogy bővítik a helybeli egészségházat, azután ez az elképzelés szép lassan elhalt. Mivel a szentgyörgyiek közül nagyon sokan jószágtartással is bíbelődnek, jó lenne bővíteni a tápos lerakató t is, hiszen ennek hiányában kevesebbet bír az eladó rendelni,. — Ez panaszlista? Nevetve mondja: — Nem, inkább igénylista, hiszen mindnek akad valóságalapja. Más dolog, hogy azt én is tudom, rangsor is van a világon, meg a forint sem végtelen. Dehát azért választottak meg. az emberek, hogy mindezeket észben tartsam, és ha lehet megoldásokat keressünk közösen rájuk. Ha Pádár Mária, Ojszentgyörgy két óvónője közül az egyik nem az idén, esztendő teltével, vagy később... Lassan enyhül a nappali hőség, bár Balogh Sándorék fóliáiban még most is sza- harai kánikula honol. A családfő félmeztelenül hajlong a paprikatövek között, harmadmagával szedi az érett csöveket. — Egyéni gazdálkodó lettem, korábban dohánnyal küszködtünk, most meg az asszonnyal kettesben elkezdtük a fóliázást. Hat sátrunk van, és ez azt jelenti, hogy kora hajnaltól sötétedésig akad benne tennivaló. Bent paradicsomot, paprikát, termesztünk, kint meg szabad földi kelkáposztával, karfiollal vesződünk. — Gyönyörűek a paprikák meg a paradicsomok is. — Kell is őket babusgatni, permetezni sűrűn... s a vegyszereknek szinte állandóan emelkedik az ára. — Hogyan értékesítik az árut ? — Hordjuk Füredre, Karcagra, Kunhegyesre, Madarasra. Azután leszerződtünk a Kunhegyesi Afészhez is — sorolja, miközben újabb láda telik meg friss paprikával. Hazafelé iparkodunk. Útközben majdnem a háza kapujánál találkozunk egy Ba- bettát vezető idős emberrel. Megtudjuk, hogy Szabó Mártonnak hívják, 1900-ban született, és ő a falu legöregebb lakója. — Még megnyergelem ezt a vasparipát, sőt tegnap a meggyfát is megmásztam, de azért érzem, már nem bírom magam annyira, mint 10—15 esztendeje. — Hogy telik az idő Márton bácsi? — Gyorsan. Akad jószág is a portán, azokat ellátjuk az asszonnyal. Azután naponta elmotorozok a boltba, no meg sűrűn kivisz a hajnal pecáz- ni is. Korhol is a feleségem: „Ha nincs kapás, jobban tennéd, ha feküdnél”! Bár azért arra törekszem, ha mást nem is, legalább egy tízcentis halat hozzak: lássa, nem a szépasszonyoknál, hanem a csatorna mellett jártam — pödri meg rövid bajszát le- gényesen. Hat óra. lassan zár a bolt is. Reggel fél nyolctól délig, és délután kettőtől hatig tart nyitva. Még bekukkantunk ide is, bár ilyenkor záróra előtt már csak szinte mi vagyunk az érdeklődők. A havi forgalom 3—400 ezer forint, és akad itt minden: vasvilla, csokoládé, törlőruha meg meggymárka, hipó, virágcserép, vetőmag meg garbó, lecsókolbász és jégkrém. Né- hányan kerékpáron közelednek. Azt hiszem, hogy elkésett vásárlók, de a boltosok a a fejüket rázzák. Nem ide jönnek, hanem a szomszéd helységbe. Meleg van, és hírlik, a presszóba friss sör érkezett. D. Sz. M. A 86 esztendős Szabó Márton még naponta megnyergell a vasparipát Balogh Sándor paprikája bármelyik városi piacon a legszebbek közé tartozna