Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
1986. JÚNIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyeszékhely fejlesztési programja az ezredfordulóig Ha összefognak a kicsik és a nagyok Termékváltás—munkamegosztással (Folytatás az 1. oldalról) ti vasútszakasz harmadik vágányának kiépítéséről és arról is, hogy a városi burkolt utak aránya az ezredfordulóig elérheti a 75—80 százalékot. Bár a vitában kétkedve fogadták, a trolibuszhálózat létrehozásának gondolata is szerepel a hosszú távú elképzelésekben. A postai telefonhálózat bővítése ugyancsak sarkalatos pontja a koncepciónak. Tizenöt ezres crossbar-központ megvalósításával is számol a fejlesztési program. A lakosság biztonságosabb ivóvízellátása érdekében a vízmű teljes rekonstrukciója során 20 ezer köbméteres tározó építése válik szükségessé. A távlati elképzelésekben a Holt-Tisza ivóvíztartalékként szerepel. Ehhez azonban a tervidőszak közepéig meg kell szüntetni a további szennyezést, mederkotrással és egy átemelő szivattyúház üzem- beállításával lehet csak a víz minőségét javítani. Elengedhetetlenül fontos a szennyvíztisztítás és a csatornázottság dinamikus növelése. Ennek érdekében egy szennyvíztisztító-telep létesítése vár megoldásra a tervek szerint. Az energiaellátás korszerűsítése végett a gázátadó állomás bővítésére is sort kell keríteni az ezredfordulóig. Az egészségügyi ágazat egy új ifjúsági központi rendelő 'létrehozásával gyarapszik majd az elkövetkező tizenöt év alatt. A városi iskolahálózat egy élelmiszeripari szakközépiskolával egészülhet ki a tervidőszak utolsó harmadában, és vélhetően megvalósul a már most nagyon hiányzó új megyei könyvtár. A hosszú távú település- fejlesztési koncepció a város társadalmi-gazdasági fejlődésének immár elfogadott programjává vált. Sz. D. Vízgazdálkodási napok Tisza földváron Bemutatók mesterséges esőben Több külföldi oóg a kiállítók között Indítják a csehszlovák gyárt mányú közepes teljesítményű szivattyús öntöző berendezést Csütörtökön és pénteken immár harmadik alkalommal rendezték meg Tiszaföldvá- ron az országos mezőgazda- sági vízgazdálkodási napokat A Lenin Termelőszövetkezet nagytermét zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők. Már ebből is látszott, hogy sokakat érintő kérdésekről esik szó ezen a két napon. Csütörtökön délelőtt pontban fél tízkor Szabó Béla, a termelőszövetkezet elnöke nyitotta meg a tanácskozást és bemutatót, köszöntve a megjelenteket, közöttük Baranyai Ferencet, a MÉM főosztályvezetőjét, Varga Sán- domét, * a szolnoki városi pártbizottság első titkárát, Hegyi Istvánnét, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét, valamint Petrasovits Imrét. a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárát. Ezt követően előadások hangzottak el, amelyek a növénytermesztés vízgazdálkodási összefüggéseit, valamint a modernizálás kérdéseit érintették. Az egyik szerkezet körül igen sok az érdeklődő. Ami az első pillanatban szembetűnik: ez a masina nem porlasztva szórja szét, hanem a föld felszínén vékony műanyag csöveken vezeti el a vizet. — Az itt látható eljárás, már egy tízéves szabadalom eredménye, amit mi fejlesztettünk ki — magyarázza Lelkes János, a Szarvasi öntözési Kutató Intézet műszaki osztályának vezetője. Ez az öntözési mód sokkal hatékonyabb, mivel iitt a szél nem viszi el a vízpermetet, így egyenletesebb a nedvesség eloszlása a talajban, s ugyanakkor a párolgási veszteség is jóval — 30—40 százalékkal — kisebb mint az esőszerű öntözésnél. Ezzel a módszerrel például magas - feszültségű vezetékek alatt is nyugodtan lehet öntözni. Azt még hozzátenném, hogy az alapgép — a Bauer cég által készített öntözőkonzol — csak a mi szerkezetünkkel alkalmas felületi öntözésre. Ezzel a kiegészítő berendezéssel nem titkolt szándékunk az is, hogy bővítsük . a Bauer-cég választékát, s ugyanakkor kooperációs kapcsolatok is kialakulhatnak, h a valamelyik hazai vállalat hajlandó lenne a kiegészítő berendezések gyártására. Kicsit odébb az osztrák Salen-cég pavilonja szerényen húzódik meg a kiállítási terület hátsó fertályán. Kerekes Péter, a cég magyarországi képviselője készségesen magyaráz: — Mi két újdonságot hoztunk el ide. Az egyik egy öntözőfej, amely elsősorban abban különbözik minden eddig ismert hasonló szerkezettől, hogy ennek az előrehaladását A szervezők nem titkolt, s utólag mindenképpen dicséretes szándéka az volt, hogy elsősorban ne az előadásoké, hanem a gyakorlati bemutatóké legyen a főszerep. Majd egy olyan önjáró öntöző berendezés következett, amely teljesen automatikus, s fesztávolsága több mint egy kilométer, egészen pontosan 1092 méter. Ezt a masinát az osztrák Bauer-cég hozta el ide, s a Linestar névre hallgat — halljuk a helyszíni tájékoztatót. A strand szomszédságában piros, sárga, kék pavilonok hívják fel magukra a figyelmet. Huszonöt, közöttük hat külföldi, így négy osztrák, egy bolgár és egy csehszlovák cég hozta el ide legújabb termékeit. Sokan időznek a Szarvasi öntözési Kutató Intézet pavilonja előtt, ahol többek között telepíthető csapadékmérő edényeket, s tál aj tömörség-mérő műszereket állítanak ki. A pavilon egyik sarkában állandóan megy a videofilm, bemutatva a kutatóintézet történetét, és jelenlegi tevékenységét. De mégis a legnagyobb tömeg a Bauer-cég pavilonja előtt toporog. Nem is csoda, hiszen Magyarországon kétség kívül az ő berendezéseik iránt nyilvánul meg a legnagyobb érdeklődés. Mint megtudjuk, két év alatt száz hazai üzem vásárolt belőlük. Az érdeklődés akkor érthető iigazán, ha tudjuk, hogy hitelre >s megvehetők ezek a masinák. nem kalapács, hanem lamella biztosítja. Éppen ezért a forgása egyenletes, nem törik meg a vízsugár, s így fagyvédő öntözésre is alkalmas. A másik előnye, hogy — mint látja — az egész szerkezet polypropilénből — műanyagból — készült, tehát rozsdamentes, sőt, a vegy- és kopásállósága is kitűnő. Ezért műtrágyák, növényvédőszerek és homokosvíz kiöntözésére is alkalmas. Ennek a szerkezetnek az általunk garantált élettartama három év, míg a jelenleg Magyarországon használatos öntözőfejek jó ha egy idényt kibírnak. Az az igazság, hogy szeretnénk ezzel a magyar piacot meghódítani, persze ha nem sikerül, akkor sem esünk kétségbe, mivel bőven van mit csinálnunk. Ebben az évben már kétszázezret az USA-ba, nyolcvanezret Ausztráliába, ötvenezret Japánba, száztíz ezret pedig Dél-Afrikába el- szállíttottunk, de újabb megrendeléseink is vannak. A másik nagy cikkcsoportúnk amivel itt megjelentünk a csöpögtető öntöző berendezések, amelyek a háztájiban és kiskér tekben jól h as znál ha tó. — Arra a kérdésre pedig, hogy megéri-e egy ilyen bemutatón részt venni, mindenképpen igen a válaszom. Mert így legalább megvan az esélyünk arra, hogy újabb partnereket szerezzünk. A magyar ipar kritikája Már jó benne járunk a délutánban. mire Szabó Zoltánt, a Mezővíz Termelési Rendszer igazgatóját — aki egyben a rendezvény egyik házigazdája is — a sok helyszín egyikén megtalálom, s rövid összegzésre kérem. — Ez a bemutató egyfajta kritika is a magyar iparra nézve. Reménykedünk abban, hogy az itt megjelent ipari válalatok képviselői valójában fölmérik az igényeket, s vagy belefognak az új gépek gyártásába, vagy tárgyalásokat kezdenek a megjelent külföldi partnerekkel annak érdekében, hogy a gyártásban valamilyen kooperáció alakulhasson ki. Éppen ezért meggyőződésem, hogy itt az a külföldi cég győz majd — s annak a berendezései terjednek el Magyarországon —. amelyik nagyobb készséget mutat az együttműködésre, a kooperációra. Nagy Tibor Kiló méternyi berendezések Esély újabb partnerekre Annák ellenére, hogy állandóan foglalkozunk vele, a különböző ráfizetéses tevékenységek aránya növekszik és nem csökken. Sokféle oka van ennek. Előfordul átmeneti, vagy tartós visz- szaesés a munkában. De sokkal inkább jellemző, hogy a növekvő követelményekkel nem tartanak lépést az üzemek. A tempót diktálja a szigorú gazdasági szabályozás, a dotációk és a közveSzerencsés esetiben az adott helyen veszteséges tevékenység másutt nyereséges lehet. A jól működő kisvállalkozások több területen a nagyüzemek versenytársaivá esetenként p>edig, segítőtársaivá váltak. A háztájinak, a vállalati és a nem vállalati gazdasági munkaközösségeknek, szerződéses üzleteknek, a kisiparosoknak, kiskereskedőknek hasznát láthatják a fogyasztók, a felhasználók, de hasznát láthatják a szocialista üzemek is, amennyiben e kisszervezetek kiegészítik, rugalmasabbá, hatékonyabbá teszik működésüket. Az együttműködés, az ésszerű munkamegosztás sokszínű, kölcsönösen hasznos formái kialakultak. Közülük az egyik a veszteséges tevékenység átcsoportosítása és jövedelmezővé tétele. Nem elszigetelt egyedi esetekkel van dolgunk. A szerződéses üzletek, vendéglátó egységek az üzemeltetési forma módosításával a veszteségből nyereséget varázsol- tak. Némely üzlet persze így is csődbe került, de annak árát nem ä bérbe adó vállalat, hanem a vállalkozó fizeti meg. Megemlíthetjük továbbá, hogy a zöldség-gyümölcs termelés jórészt kiszorult a nagyüzemekből. A kertészeti áru mintegy hatvan százalékát, a kézimunka-igényes, nehezen gépesíthető zöldség- és gyümölcsfélék csaknem teljes egészét a háztáji gazdaságokban, a zártkertekben, a hétvégi telkeken termelik meg. A különféle javító szolgáltatásokat pedig a szövetkezetek, a tanácsi vállalatok helyett A kézimunka-igényes kertészeti kultúrák esetében például célszerű a kistermelést — a háztáji állattenyésztéshez hasonlóan — a szocialista nagyüzemekben integrálni. Az ellátás kiegyensúlyozottsága. biztonsága egyebek közt az áruátvétel és fel- vásárlási ár garantálásával megoldható. (De tartósan nem mondhatunk le a tömegesen fogyasztott zöldségfélék — paradicsom, paprika- uborka — gépesített, olcsó nagyüzemi tömegtermeléséről). Más módszereket kíván a lakossági szolgáltatások fejlesztései Elsősorban a kistett támogatások elapadása, a külpiaci/ verseny fokozódása. A korszerű, a jól szervezett üzem is lépésváltásra, megújulásra kényszerül. Ha ,a terméke mégis veszteségessé válik, nem lehet azt egyszerűen „kidobni a hajóból”. Az úgynevezett termékváltást megnehezíti, hogy a régi ráfizetéses árura, szolgáltatásra is szükség van a hazai ellátásban vagy a devizaszerzésben. mindinkább a kisiparosok (szépszámmal másodállásban) no meg persze a fusizók, a kontárok végzik. A veszteséges munkák átcsoportosítása, jövedelmezővé tétele gyakran spxyntán folyamat eredménye, s így az ellátás nem mindig elég biztonságos és kielégítő színvonalú. Az egyik évben például jó a termés és akadozik valamelyik zöldség vagy gyümölcsféle felvásárlása, a következő esztendőben csaknem biztosra vehető a hiány. A szolgáltatások piacát — különösen a falvakban — a kielégítetlen igények széles köre jellemzi. Mindez óhatatlanul felerősíti, az idegenkedést a termékváltással és a kistermeléssel szemben. „Baj van a szabályozással! Miért nem teszik a szocialista üzemeket érdekeltté az alapvető szükségletek kielégítésében?” Naptjáinklban is találkozhatunk ilyen megjegyzéssel és kérdéssel. Ám ezek a régi beidegződések, kialakult reflexek a mai körülmények között nem megalapozottak. Az érdekeltség fokozása, anyagi eszközöket igényel. Vagy az államkassza terhére támogatják, kedvezményezik az üzemet vagy a lakosság rovására emelik az árakat. Egyik út sem járható. A termelés spontán átrendezéseinek káros hatásait más módon kell felszámolni, vagy legalább korlátozni. Ügy, hogy a hatékonyság ne csupán a vállalat szintjén, hanem a népgazdaság egészében javuljon. Az inflációs folyamat mérséklése is csak ezáltal lehetséges. iparosok számára szükséges vonzóvá tennünk ezt a tevékenységet, főként az első esztendőben kölcsönökkel és adókedvezményekkel. De ösztönözni lehet és kell valamennyi kisvállalkozást — a kisszövetkezeteket, a (vállalati) gazdasági munkaközösségeket — a lakossági szolgáltatások végzésére. A tanácsok feladata a szakemberek utánpótlásáról való gondoskodás. Főleg a hiányszakmákban — a ruha- és cipőjavításban — fontos a kellő létszám beiskolázása. Az átrendeződési folyamatban, az ésszerű munkamegosztásban döntő szerep» van a kisszervezeteknek, köztük az egyéni, a családi vállalkozásoknak. Az egyszerű, rugalmas munkaszervezetek alacsony ráfordításokkal dolgoznak, s más módon nem hasznosítható erőforrásokat mozgósítanak, s kapcsolódnak be a gazdaság vérkeringésébe. Aligha lehet politikai aggodalommal nézni és visz- szalépésnek tekintem egy- egy meghatározott társadalmi szükséglet rugalmasabb, olcsóbb kielégítését csak azért, mert a termelő vagy a szolgáltató nem állami vállalat vagy szövetkezet. A szocializmus ügyének egyértelműen használ a hatékonyan működő háztáji, vgmk vagy kisiparos és árt a fegyelmezetlen, a hanyag, illetve egyszerűen csak ráfizetéses munka, akármilyen szektorban is végezték. A kisvállalkozások kiegészítő, besegítő szerep» bármilyen hasznos, hatóköre mégis korlátozott. A különböző kisszervezetek hozzájárulhatnak a szocialista gazdaság rugalmasabb, jövedelmezőbb működéséhez, de nem pótolhatják a nagy- és középüzemek határozott korszerűsítési, megújulási, termékváltási lépéseit. Elsősorban a változatlanul uralkodó és meghatározó súlyú szocialista szektor eredményes munkája révén válhat ver- senykép»ssé a magyar gazdaság, s számolható fel a nem gazdaságos tevékenységek garmada. Vadhajtások nélkül Van tennivaló a kisszervezetek háza táján is. Az egyéni és a szűk csoportérdek túlhajtott érvényesülésének olykor a vállalat, a népgazdaság látja kárát. Gondoljunk azokra a vgmk-kra, amelyek kizárólag csak a túlórák eltüntetését s a bér- szabályozás fellazítását szolgálják A legnagyobb kárt azzal okozzák, hogy a különmunka indokolatlan felértékelésével leminősítik a főmunkaidő teljesítményét, fellazítják fegyelmét, gazdasági és erkölcsi kárt okoz minden ügyeskedés, visszaélés. Haszonbérbe adnak p/éldául tsz-földet mondván, hogy nagyüzemileg nem hasznosítható, mégis a szövetkezet szánt, vet és arat, a hasznot pedig a bérlő zsebeli be. Űjabban előfordul, hogy veszteségesnek minősítenek egy-egy állattartó részleget, szerződésbe adják az istállót, a jószágot magánszemélynek, aki meggazdagodik rajta. A vadhajtások lenyesésével az ügyeskedések megszüntetésével f elszámol hatók a kisszervezetekkel szembeni előítéletek Csak etikus, a közösség javát szolgáló módszerek lehetnek gazdaságilag is hasznosak. IK. J. Veszteségből nyereség Nem visszalépés A Túrkevei Vegyesipari Szövetkezet alumíniumból jelentős exportkiváltó termékeket gyárt. így többek között különféle gázszerelvényekhez füstcsöveket, kéménybéléseket, ereszcsatornákat. Erre a félévre 12 millió forintos megrendelést kaptak (T. Z.)
