Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-02 / 128. szám

1986. JÚNIUS 2. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vállalati tanács alakult a Mezőgépnél Információk nélkül dönteni nem lehet A vezérigazgatót megerősítették tisztségében Immár több mint másfél éve — 1984. novemberében — jelentek meg azok a jogszabályok, amelyek előírták, hogy 1985-től az állami vállalatok jelentős része a ko­rábbitól eltérő irányítás szerint működjék. Az első válla­lati tanácsok tavaly nyáron alakultak meg, az utóbbi hó­napokban pedig felgyorsult az átalakulási folyamat. Sű­rűsödnek a híradások, amelyek egy-egy vállalati tanács megalakulásáról, egy-egy igazgató újraválasztásáról vagy — ritkábban — menesztéséről tudósítanak. Ezek a hírek még fél évig bizonyára nem kerülnek le a napirendről, hiszen 1986 végéig fejeződik be a vállalati tanácsok meg­alakulása és az igazgatók megválasztása. Az elmúlt hét végén ilyen eseményre' került sor me­gyénk egyik jelentős nagy- vállalatánál, a szolnoki Me­zőgépnél is. Az elnökségben helyet foglalt többek között Sós Gyula ipari miniszterhe­lyettes, Baranyai Géza, a Vasas Szakszervezet Köz­ponti Vezetőségének titkára, Fenyvesi József, a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Hegyi István­ná a megyei pártbizottság osztályvezetője, Sándor Já­nos, a városi pártbizottság titkára, valamint Czibulkáné Németh Emília a városi ta­nács elnökhelyettese. Sziráki András a vállalat vezérigazgatója köszöntöt­te a megjelenteket, majd át­adta a szót Hegyes Istvánnak az előkészítő bizottság elnö­kének, aki többek között el­mondta, hogy a megalakuló vállalati tanács 37 tagú. Is­mertette a tanács tagjainak foglalkozás és iskolai vég­zettség szerinti megoszlását, azt is, hogy a testületbe hét fizikai munkást jelöltek. Ezt követően a napirendi pontoknak megfelelően a résztvevők a szervezeti és működési szabályzat terveze­tét vitatták meg, s azt egy­hangúlag elfogadták, majd az előkészítő bizottság elnö­ke javaslatot tett a vállalati tanács elnökének és elnök- helyettesének személyére. A testület ellenszavazat nél­kül elfogadta a javaslatokat, így a vállalati tanács elnöke Lukács Benedek, a Szolnoki Mezőgép gyöngyösi gyárának igazgatója, helyettese pe­dig Forgó László a vállalat törzsgyárának igazgatója lett. Sós Gyula miniszterhelyet­tes átadta a vállalati tanács elnökének Kapolyi László ipari miniszter köszöntő le­velét, majd többek között a következőket mondotta: — A vállalati tanácsok megalakulása nem önmagáJ ban álló esemény, hanem de­mokratizálódási folyama­tunk fontos állomása, hi­szen ezzel a tulajdonosi jo­gokkal járó felelősség is a vállalatokra ruházódik át. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a folyamat nem di­vatirányzat eredménye, na­gyon is komoly okai vannak. 1968 előtt azt mondtuk, hogy kimerültek az extenzív fej­lesztés lehetőségei, és a gaz­daságot intenzívebb pályára kell állítani. Ennek meglet­tek az eredményei, de to­vábbi fejlődésünk lehetőségei a helyi kezdeményezésekben vannak. Persze jól tudom, hogy az önök vállalatánál nincs gond, hiszen a 2,5 mil­liárdos termelési érték és a 10 százalékos árbevétel-ará­nyos nyereség önmagáért be­szél. Tíz év alatt 1 milliárd forinttal nőtt a termelési ér­tékük, közben ezer fővel csökkent a létszám. Szeret­ném felhívni a figyelmüket, hogy az elkövetkezendőkben a vállalati tanács tagjainak a gazdálkodás minden kérdé­séről tudniuk kell, hiszen, megfelelő információk hiá­nyában felelősséggel dönteni sem lehet — fejezte be fel­szólalását a miniszterhe­lyettes. Ezután Lukács Benedek a vállalati tanács újonnan meg­választott elnöke köszönte meg a bizalmat, majd az előkészítő bizottság elnöke javaslatot tett arra, hogy Sziráki Andrást vezérigazga­tói munkakörében erősítsék meg. Eet követően titkos szava­zásra került sor, melynek eredményeként Sziráki Andrást egyhangúlag újabb öt évre a szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatójává választották. N. T. MHSZ megyei aktivaértekezlet Szolnokon >(Folytatás az 1. oldalról) több mint húszezer aktíva és segítőik teljesítették, illetve folyamatosan teljesítik a me­gyei pártértekezleten meg­határozott célokat, feladato­kat. Mindezek eredménye­képpen tovább nőtt a szö­vetség politikai és társadal­mi tekintélye, igényesebbek, tartalmasabbak lettek a ren­dezvények. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a szövetség legfon­tosabb feladata változatlanul az ifjúság hazafias és honvé­delmi nevelése, de nem kö­zömbös az elő- és utóképzés színvonalának emelése sem. Nagyobb figyelmet kell for­dítani a katonai ismeretek elsajátítására, arra, hogy a fiatalok ne csak értsék, de érzelmileg is azonosuljanak céljainkkal. Mindez csak a klubokban folyó mindenna­pi munka színvonalának emelésével érhető el. Olyan, sok embert vonzó, közösség­teremtő programok útján, amelyek személyiségformá­ló erejűek, és így tovább erősítik az MHSZ társadal­mi bázisát, fejezte be hoz­zászólását Szűcs János. Kedves színfoltja volt az ünnepségnek az a rövid mű­sor, amellyel a szolnoki Abo- nyi Üti Általános Iskola vö- rösnyakkendősei köszön­tötték a résztvevőket, majd újabb felszólalások következ­tek. Bokor József ezredes, az MHSZ főtitkárhelyettese el­ismerését fejezte ki a veze­tőségnek, a megyei aktívák­nak, segítőiknek az elmúlt öt év nem egyszer országos jelentőségű sikereiért. így emelte ki a szervezettség mintegy ötszázalékos nö­vekedését, a klubok gazda­sági erősödését. Elmondotta, hogy a szövetség legfonto­sabb feladata továbbra is a hazaszeretet elmélyítése, az ifjúság hazafias és hon­védelmi nevelésének az is­kolákkal közös megalapozá­sa, szilárdítása. Az idő hiányában tizenki­lencen véleményüket írásban terjeszthették a vezetőség elé. Mint Vass Lajos ezredes, megyei titkár összefoglaló beszédében hangsúlyozta, az aktíva eredményes mun­kát végzett, egyúttal megje­lölte az újabb feladatokat is. Ezt erősítették meg a hozzá­szólások, kiegészítések. Egy­úttal megköszönte a párt­állami, társadalmi és tömeg­szervezetek segítségét, hi­szen az elért sikerek közös munka eredményei. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a további előrelépés záloga a fogyatékosságok felszámolá­sa lesz. Ezt követően kitüntetése­ket nyújtott át az ifjúság ha­zafias és honvédelmi nevelése terén fáradozó aktíváknak. A főtitkár az „MHSZ Kiváló Munkáért” érem arany foko­zatát adományozta: Iváncsik Imrének, Galambos József­nek, Moravecz Jánosnak, Mó­ricz Bélának és Sándor Lászlónak. Oklevél jutalom­ban két dolgozó részesült, és többen kaptak főtitkárhe­lyettesi, megyei titkári elis­meréseket, tárgyjutalmaké^. Itt nyújtották át Juhász An­talnak, az MHSZ Kisújszál­lási Városi Vezetősége tit­kárának azt a serleget és ok­levelet, amelyet a városi ve­zetőség a szocialista mun­kaverseny megyei értékelése­kor elért első helyezésért kapott. A tanácskozás a Szó­zat hangjaival fejeződött be. D. Sz. M. Vasasjuniális a Hűvösvölgyben Több mint 10 ezren vettek részt szombaton a 19. vasas­juniális rendezvényein a Hű­vösvölgyi Nagyréten. A va­sasszakszervezet hagyomá­nyos, kétnapos eseménysoro­zatát az idén is „Juniális és ifjúsági nap” címmel rendez­ték meg. ezzel is hangsúlyoz­va, hogy az idelátogató csa­ládok különböző korosztá­lyokhoz tartozó tagjai egy­aránt találnak kedvükre va­ló programokat. A vasas szakma dolgozóinak rendez­vényére délelőtt ellátogatott Kapolyi László ipari minisz­ter és Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára A juniális műsora 10 óra­kor — a Csepeli Munkásott­hon Fúvószenekarának tér­zenéje után — ünnepi meg­nyitóval és zászlófelvonás­sal kezdődött. Ezután a Nagyréten felállított színpa­dokon peregtek a programok: neves előadóművészek, ének­zenei és táncegyüttesek vál­tották egymást, a kicsinye­ket színes gyermekműsorok, kerámiakészítés. játékos ve­télkedők, videojátékok és más szórakoztató programok várták. Délután az ifjúsági színpa­don a Jeszenszky jazz-balett műsorát, majd a „Humor­zsák” című vidám előadást láthatták az érdeklődők. A Körszínpadon népszerű dal­lamokat adtak elő ismert művészek, majd táncház­program következett. A Be- leznay-kertben a VIASZ amatőr színjátszócsoport vi­dám összeállítással szórakoz­tatta a nézőket. Vasárnap 10 órakor „Fut a vasasjuniális”. címmel fu­tóversenyt rendeztek vállal­kozó szellemű fiatalok és idősebbek részére. A Nagyré­ten lévő színpadokon folyta­tódnak a hangulatos szóra­kozást kínáló programok. Tiszafüred Uj kirendeltséget nyit a MESZI A Szolnok Megyei Munka­erő-szolgálati Iroda legújabb kirendeltségét ma nyitja meg Tiszafüreden, a Kossuth tér 1. szám alatt. Az iroda hasz­nos útbaigazítást nyújt a pályakezdő fiataloknak, az állást változtatóknak, a mun­kahelyet keresőknek, a nyug­díjasoknak, s a szünidőben dolgozni kívánó diákoknak is a munkavállalási lehetősé­gekről. Kisgyermekes csalá­dok és elfoglalt emberek gondjain kíván segíteni hu­mán szolgáltatásaival: gyer­mekfelügyelet, korrepetálás, ebédhordás, házi és ház kö­rüli munkák ellátására köz­vetít munkavállalókat. Megalapozott döntés Milliók egy pályázat nyomán Jelentős exportfejlesztést vállalt a Tisza Cipőgyár fl Közös Piac országaiba Újra megindult a zöldségexport A szentesi koraizöldség- termesztési rendszer köz­pontjából szombaton ismét megindultak a primőrszál­lítmányok a Közös Piachoz tartozó országokba. Szomba­ton három vasúti vagont töl­teni való paprikával, egyet pedig paradicsommal raktak meg, s valamennyit a Német Szövetségi Köztársaságba to­vábbították a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével. Egyhó­napos kényszerszünet után ez volt az első közös piaci országba irányított zöldáru­szállítmány. A fólia-és üveg­házakban nevelt paprikát és paradicspmot a szentesi Ár­pád. a szentesi Felszabadulás, a fábiánsebestyéni Kinizsi és a Csongrádi Kossuth Terme­lőszövetkezet kertészetében szedték és csomagolták tet­szetős kartondobozokba. A szentesi koraizöldség- termesztési rendszer taggaz­daságaiból júniusban húsz vagonnyi korai káposztát és nyolcvan vagon tölteni való zöldpaprikát szállítanak a közös piaci országokban lé­vő megrendelőknek. Nagykapornakon Kiránduld- és spurtcentrum épül Kiránduló- és sportközpon­tot alakítanak ki a Zala me­gyei Nagykapornakon. A nagyforgalmú 76-os főútvonal mellett fekvő község határá­ban már meg is kezdődött a hajdani, öt hektáros halastó rendbehozása. Ez nemcsak horgászvíz lesz, hanem a fürdés, az úszás és a csóna­kázás kedvelőit is várja majd. Partján pihenő-, illet­ve szalonnasütő-ihelyeket ké­peznek ki, szabadtéri játék­szereket helyeznek el, erdei torna-, labdarúgó-, kézilab­da- és teniszpályát építenek. Megteremtik a sátortáboro­zás feltételeit is. A jelentős társadalmi ösz- szefogással megvalósuló ki­ránduló- és sportközpont tel­jes egészében 2—3 év múlva készül el, de létesítményei közül jónéhányat már a jövő tavasszal birtokba vehetnek a község lakói és vendégei. Egy-egy ország gazdasági életében — legyen az akár szocialista, akár tőkésország — meghatározó erejű cél az aktív külkereskedelmi mér­leg. Ennek megléte vagy hi­ánya alapvetően befolyásol­ja az adott nemzetgazdaság életképességét, fgy természe­tesen hazánk gazdasági sta­bilitásának is egyik kulcs­kérdése, hogy exportunk nagyságrendje — különös te­kintettel konvertibilis piaci pozíciónkra — meghaladja az importét. Az ország fize­tőképességének megőrzése múlhat ezen. Az importkorlátozás mel­lett — amely az aktív mér­leghez vezető egyik mód­szer —, már a korábbi évek­ben is különböző intézkedé­sekkel serkentette a kor­mányzat a kivitelt. A múlt esztendő végén azonban, a külkereskedelmi és az ága­zati minisztériumok, a ked­vezőtlen világpiaci hatások ellensúlyozása érdekében, közös pályázati rendszer meghirdetéséről döntöttek. E pályázat lényege és célja, hogy anyagilag is támogas­sanak minden olyan kezde­ményezést — beruházást, il­letve intenzív módszere­ket —, amelyek révén a nem rubel elszámolású export nö­velhető. A pályázók többféle előny­höz juthatnak. Szükség ese­tén hitelhez, de más jellegű kedvezmények (adómentes­ség, kamatkedvezmény, im­portnövelési lehetőség) is se­gítheti őket. Megyénkből az eddig eltelt időszakban (mindössze!) három gazdál­kodó szervezet pályázott — sikerrel: a Tisza Cipőgyár, a Mezőgép Vállalat és a Tisza­füredi Háziipari Szövetkezet. A martíűi gyár, a cipő­ipari szakmában, a kivitt mennyiséget tekintve, ma már a legnagyobb konverti­bilis exportforgalmat lebo­nyolító vállalatnak számít az országban. Tőkés piaci el­adásainak nagysága az utób­bi időben folyamatosan emel­kedett. Árbevételének 1984- ben 11,2 százaléka szárma­zott dollárpiacról, míg 1985- ben már 13,5 százalék. Az 1986-os év tervezése­kor, számolva a realitások­kal, további 4,5 százalékos emelést tűztek ki célul. A pályázat „hatására” viszont átértékelték álláspontjukat: az előnyöket figyelembe vé­ve, 10,5 százalékot vállaltak. Mindezt beruházás nélkül, belső tartalékokból, s a pá­lyázati kedvezmények segít­ségével. Mik ezek az előnyök? Elő­ször : adókedvezmény. Az exportbővülésből eredő több­let-felhalmozás adómentes. Másodszor: kedvezményes exporthitelek. 8,5 százalékos kamat helyett csak 7 száza­lékot kell fizetni. Harmad­szor : úgynevezett bérprefe­rencia. A pályázati feltéte­lek teljesítése esetén az ex­portmunkán foglalkoztatott dolgozóknak, a teljesítmény- nyel arányos többletbér adó­mentesen kifizethető. Végül: 3 százalékos importnövelési lehetőség. Ha ezt a 3 száza­lékot összevetjük a vállalt exporttöbblettel, akkor a népgazdasági haszon máris nyilvánvaló. A vállalt feladat termé­szetesen korántsem könnyű. A verseny ugyanis óriási a cipőpiacon. A délkelet-ázsi­ai országok például, az olcsó munkaerő, olcsó nyersanyag és a rohamos műszaki fejlő­dés révén, dömpingáron, va­lósággal elárasztják a vilá­got cipővel. Ilyen kiélezett versenyben nehéz a további térnyerés. De a pályázati rendszer egyik célja éppen az, hogy ésszerű kockázat- vállalásra is késztesse a je­lentkező vállalatokat. A martfűi gyár egyébként nemrégiben váltott, s már félkész termékeket Is expor­tál. Pályázati vállalásának realitását ez is biztosítja, mert a műanyag talpak kivi­telét növelni lehet. Biztató, hogy a „megemelt” kiviteli tervet, az év eddig eltelt ré­szében, teljesíteni tudták. Végezetül álljanak itt a Tisza Cipőgyár kereskedel­mi igazgatójának gondolatai, saját szándékaik illusztrálá­sára: „Döntésünk gazdasági dön- döntés volt, amely előtt szo- roztunk-osztottunk, s arra a végkövetkeztetésre jutot­tunk, hogy élnünk kell a fel­kínált lehetőségekkel. Csá­bítottak bennünket ezek, s mi engedtünk a csábítás­nak. ..” (A másik két sikeres pá­lyázatra, a Mezőgép Vállalat és a Tiszafüredli Háziipari Szövetkezet exportnövelő tö­rekvéseire, később visszaté­rünk.) 1- M. L. Úttörőcsapatok kitüntetése A gyermeknapon és a hétvégén a megye valamennyi iskolájában ünnepélyes csa­patgyűlésen avatták fel a kisdobosokat és az úttörőket. A hagyományoknak megfe­lelően az avatáson kitüntetéseket adtak át a legjobban dolgozó csapatoknak úttörők­nek. A mozgalmi munkáért adható legna­gyobb elismerést, a KISZ KB Vörös Se­lyemzászlajának Zászlócsillag kitüntetését a Szolnoki Ságvári Körúti Továbbképző Gyakorló Általános Iskola úttörőcsapata vehette át. A kitüntetést a szomaton ren­dezett ünnepségen Kliment Tiborné, a Ma­gyar Üttörők Szövetsége Országos Elnök­ségének tagja adta át (Képünk). KISZ KB Vörös Selyemzászló Szalag kitüntetésben a tiszaszentimrei úttörőcsapat részesült. Ugyancsak magas elismerést, a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját kapta meg a Kar­cagi Arany János Üti Általános Iskola út­törőcsapata, míg a KISZ Megyei Bizottsá­gának vándorzászlaját a jászalsószent- györgyi úttörők nyerték el. Kiváló úttörő­munkáért kitüntetést a tiszapüspöki, a kar­cagi József Attila úti, valamint a Szolno­ki Költői Üti Általános Iskola úttörőcsa­pata kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom