Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-27 / 150. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. JÚNIUS 27. Ülést tartott az Országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) a VI. ötéves tervidőszakra 249 milliárd forint állami támogatást hagyott jóvá. Ezt a támogatást főként az időközben hozott ár-, bér- és szociálpolitikai intézkedések miatt az éves költségvetések megállapítása során 279 milliárd forintra növelte. A többlet a tanácsok működési kiadásait gyarapította. A tanácsok e támogatással és a nekik átengedett, valamint aktív szervezőmunkájuk révén bővülő saját bevételeikkel biztosítani tudták a lakosság életkörülményeinek javítását és legfontosabb fejlesztési céljaik megvalósítását. A VI. ötéves népgazdasági tervidőszakban 370 ezer lakás épült feL Ebben oroszlánrésze volt a tanácsok szervezőmunkájának, akik az állami lakásépítés mellett területelőkészítéssel, közművesítéssel és újabban szociális támogatásokkal is biztosították a lakásépítés társadalmi-gazdasági programjának megvalósítását. Jórészt a tanácsok erőfeszítésének köszönhetően teljesült a kórházak építésének terve is: a kórházi ágyak száma országosan közel 6700-zal bővült, s az új kórházi részlegek már a korszerű követelményeknek megfelelően készülNovák Béla (Pest m. 18. vk.), az Országgyűlés Terv- és Költségvetési Bizottságának tagja, a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondta: a Terv- és Költségvetési Bizottság megtárgyalta a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanácsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló jelentést. Ezt megelőzően az Országgyűlés állandó bizottságai is megvitatták az előterjesztéseket, a testületek képviselői a Terv- és Költségvetési Bizottság ülésén összegezték a véleményüket. Az Ipari Bizottság megállapította, hogy a kormányzat tényszerűen értékelte az elmúlt év gazdasági teljesítményét, annak tapasztalatait, de szükségesnek tartotta a kedvezőtlen jelenségek okainak további elemzését. A Mezőgazdasági Bizottság egyebek között megállapította: az agrártermelés a múlt évben előirányzott 1 százalékos növekedéssel szemben 6 százalékkal csökkent. A jövő évi szabályozók kialakításához a képviselő a kormányzat figyelmébe ajánlotta azokat a javaslatokat, amelyek a bizottsági ülésen elhangzottak. Ezután a képviselő a Terv- és Költségvetési Bizottság véleményét összegezte. Elmondta: az exportképesség javítására az első lépések megtörténtek. A külgazdasági egyensúly, a vállalatok jövedelemtermelő képességének javításához azonban további intézkedésekre van szükség. Majd az Országgyűlés bizottságai nevében elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Vida Miklós (Budapest, 23. vk.), a Fővárosi Gázművek műszaki igazgatója egyebek között elmondta, hogy választókerületében közelmúltban megtartott tanácstagi beszámolókon több olyan gondot, javaslatot és tennivalót érintettek a választók, amelyek állami és pénzügyi életünket befolyásolhatják. Felvetették; eléggé megalapozott és egyenletes-e a meglevő pénzeszközök szétosztása? Zsidei Istvánná (Heves m., 5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere V a recski értlelőhely sorsával foglalkozva hangsúlyozta: meg kell keresni a módját annak, hogy a lelőhely in- produktív állagmegóvása helyett szakaszos, lépcsőzetes bővítéssel miként lehetne fotek. Szélesedett a szociális okok miatt rászorultak segítése, de az utógondozás és a szociális otthonok fejlesztése elmaradt a tervezettől. A tanácsi gazdálkodás idén bevezetett új rendszere még inkább lehetővé teszi kezdeményezőkészségük, szervezőképességük kibontakozását. Az átmenet az új gazdálkodási rendre lényegében zökkenőmentes volt. A kormány intézkedéseinek fő célja, hogy a prioritásokat: a fizetőképesség megtartásához szükséges aktív külkereskedelmi mérleget, továbbá a reálbérek stabilizálását a teljesítmények növelésére alapozva a korábbinál mérsékeltebb árszín von al- emelkedés mellett legyünk képesek biztosítani. Erre kötelez bennünket az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i állásfoglalása is. Bízunk abban, hogy a kibontakozást segítő intézkedéseinkhez a dolgozók, a vállalatvezetők és az érdekképviseletek részéről megkapjuk a szükséges támogatást. A pénzügyminiszter végezetül kérte az Országgyűlést, hogy a zárszámadási törvény jóváhagyásával egyidejűleg erősítse meg a kormányt abban hogy a beszámolóban is elhangzottaknak megfelelően szolgálja a gazdasági kibontakozást lyamatosan fejleszteni az érckitermelést. Javaslata szerint nemzetközi együttműködéssel sokirányúan használhatnák ki importhelyettesítésre is alkalmas fémlelőhelyet. Tóth György (Szolnok m. 7. vk.), az MSZMP kunszentmártoni városi jogú nagyközségi bizottságának titkára a választókerületében tapasztaltakról szólva hangsúlyozta: a tanácsok fejlesztési tervei összességükben megvalósultak, de többnyire szintentartó jellegűek, szerények voltak. Az infrastruktúrában felhalmozódott évtizedes elmaradottságon nem sikerült számottevően javítani. — Szándékaink ellenére (nem tudtuk megoldani településeink többségében a belvízelvezetést, vagy például Tiszasas, Tiszaug községekben az egészséges ivóvíz-ellátást. Ugyanilyen értékelést kaphatna a települések közötti hiányos és korszerűtlen út- és telefon- hálózat — mondotta, majd így folytatta: — Mivel az 1986. január 1-vel életbe lépett új tanácsi és gazdálkodási rendszer működéséről már rendelkezünk kezdeti tapasztalatokkal, így célszerű az előző középtávú pénzügyi terv értékelése mellett a mostani helyzetünkről és kilátásainkról is szót ejteni. Ezek többnyire kedvezőek, így alátámasztják a korszerűsítés időszerűségét és indokoltságát. A korábbi, jórészt idejétmúlt kötöttségek feloldása mind a megyei, mind a helyi tanácsoknál kedvezően befolyásolták a tervezőmunkát. Ügy tűnik, hogy ennek hatásával a jövőben a gazdálkodás területén is fokozottabban kéll számolni. Végül azt hangsúlyozta, hogy a testületi önállóság és a demokratizmus a tervek kialakításában is jelentősen fejlődött. Így a végrehajtás során a lakosság részvételére is. mint mozgósítható erőforrásra jobban lehet és kel is számítani. Polgárdi József (Pest m., Elöljáróban rámutatott: az elmúlt év végén egyúttal egy ötéves időszakot is lezártunk, s ez módot ad arra, hogy az Országgyűlés szélesebb kitekintésben foglalkozzék gazdasági helyzetünkkel. teendőinkkel. — Szocialista társadalmi rendszerünk fejlődése újabb tartalmat és lendületet ad a demokrácia fejlesztéséhez, formáinak gazdagításához. Ezt fémjelzi Országgyűlésünk növekvő szerepe is a politika formálásában és a gazdálkodás, az állami irányítás ellenőrzésében legfelső inépképviseleti szervünk — és a képviselők által társadalmunk egésze — nemcsak a szűkén vett állami pénzgazdálkodásról, a költségvetésről, hanem ennél sokkalta átfogóbban, gazdálkodásunk egészéről kap képet és mond véleményt. Ez segít a kormánynak gazdaságfejlesztési törekvései megismertetésében, elfogadtatásában és megvalósításában, s egyik lényegi előfeltétele a hatékonyabb gazdaság- irányításnak. Bizakodhatunk abban, hogy ez még inkább így lesz a jövőben is. Jóllehet a zárszámadás a végrehajtásról ad számot, valójában egyfajta kitekintés is a következő időszakra, mert a helyzet feltárása, a múlt tanulságai fontos ki- induló-alapul szolgálnak a jövőben szükséges tennivalók meghatározásához. Feladatainkat, céljainkat e téren is pártunk XIII. kongresszusának határozata, a kormányprogram és a VII. ötéves terv szabják meg. Nincs okunk és valós lehetőségünk sem arra, hogy ezektől eltérjünk. Minden erőfeszítésünket arra kell irányítanunk, hogy minél ellőbb és minél jobban megközelítsük teljesítésüket. A nemzetközi munkamegosztásba való sokrétű és egész gazdaságunkat átható beépülésünk nélkülözhetetlen tényezője 'létünknek és fejlődésünknek. Számunkra továbbra is meghatározó helyünk és szerepünk a szocialista integrációban. A szocialista országok pártjaival és kormányaival közös a törekvésünk, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségek maximálás kihasználásával meggyorsítjuk országaink gazdasági-társadalmi fejlődését. felzárkózzunk a világ élenjáró tudományos—műszaki színvonalához és ezen az alapon minőségi változást érjünk el népeink anyagi és 17. vk.), a Nyugat-Pe»t Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója arról szólt, hogy a magyar népgazdaság helyzetét — a kedvezőtlen tények ellenére is — célszerű higgadtan, keserűség nélkül megítélni. Véleménye szerint nincs ok az önvádaskodásra, a kishitűségre, a tanulságokat azonban le kell vonni. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. szellemi felemelkedésében. E folyamat megvalósulása mindenekelőtt a magyar— szovjet együttműködésben kezdődött meg. A munkának új lendületet adott a legutóbbi budapesti, legfelsőbb szintű találkozó. Az érvényes ötéves megállapodás felett már létrejött bővítésen túl további jelentős bővítésről folynak a-megbeszélések. Szoros és gazdag munka- programmal rendelkezünk az együttműködés fejlettebb formáinak kiépítése, közös vállalatok, közvetlen vállalatközi kapcsolatok létesítése terén. Az elmúlt időszakban olyan kereteket teremtettünk, amelyek lehetővé teszik, hogy az eddigi hitel-tőke igénybevétel mellett és részben ahelyett, növekvő szerepe legyen a külföldi működő tőke közös vállalatok, vállalkozások formájában történő bevonásának — hangsúlyozta Marjai József. Majd arról szólt, hogy az 1985- ös esztendőhöz, de 1986- hoz is hozzátartozik, hogy a lakossági és közületi fogyasztás, valamint a beruházások a tervezett szinten vagy afölött alakulnak. — Előreléptünk egy sor társadalmi és szociális kérdés megoldásában, egészségügyi, kulturális és oktatási intézményekkel gazdagodtunk. Ellátásunk árukból és szolgáltatásokból összességében kiegyensúlyozott volt, a választék több területen bővült is. Ezek a folyamatok napjainkban is tartanak. Nem az a gondunk és nem az a feladatunk, hogy ebből bármit is visszavegyünk, de az igenis dolgunk, hogy a fogyasztást és a teljesítményeket összhangba hozzuk. Ezért — mint ahogyan azt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása is megfogalmazza — az előttünk álló időszak egyik legfőbb feladata a termelés és a nemzeti jövedelem megfelelő mértékű bővítése. Az utóbbi időben érzékelhető a gazdasági kérdések iránt fogékony közvéleményben a kormányzat gazdaságirányító munkájának bírálata. A bírálatok — ha szabad így mondani — különböző irányokból érkeznek és — Megtisztelő feladatomnak teszek eleget, amikor a kormány megbízásából beszámolok a tíz évvel ezelőtt megalkotott, s elfogadott honvédelmi törvény végrehajtásáról s annak fontosabb tapasztalatairól — mondotta elöljáróban a miniszter. — Egy évtized kellő alapot ad arra, hogy — még egy ilyen nagy fontosságú állami, társadalmi feladat tekintetében is — megalapozott következtetésekre jussunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy nincs semmilyen rendkívüli oka annak, hogy e kérdés ma napirendre került. Ismeretes azonban, hogy már huzamosabb ideje, tartósan olyan nemzetközi viszonyok között élünk, amelyek indokolttá tették és teszik, hogy a honvédelem fejlesztésére és megfelelő színvonalon tartására államunk megkülönböztetett figyelmet fordítson. sokszor egymással ellentétes tartalmúak. Miközben egyes vélemények szerint a kormányzat túl gyakran avatkozik be a gazdasági folyamatba, mások éppen az aktívabb beavatkozást sürgetik. Mindkét véleményben van igazság. A vállalatok — különösen a jobban gazdálkodók — okkal kifogásolják a szabályozók túl gyakori és főleg olyan változtatását. amely tőlük jövedelmeket von el. A gyengébben gazdálkodó, vagy éppen veszteséges tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek viszont keveslik az általuk szükségesnek tartott és helyzetük javítását eredményező kormányzati intézkedéseket. Mindenki számára és mindenkor egyformán kedvező feltételeket teremtő terv és szabályozás nem létezik. Programjaink reálisak, megvalósíthatók, de a céllokban szigorú rangsorolást, a megvalósítás folyamatában pedig az eszközök határozott összpontosítását követelik meg. S éppen ez az, amiben nem vagyunk elég következetesek, ami arra figyelmeztet, hogy mind a tervezésben, mind a gazdaságirányítás egészében nagyobb rugalmasságra, a reálfolyamatok pontosabb számbavételére és fokozott gyakorlatiasságra van szükség. A Minisztertanács elnök- helyettese ezután emlékeztetett arra, hogy az 1986. évi népgazdasági tervhez és költségvetéshez kapcsolódva, majd azok jóváhagyását követően a kormányzat több intézkedést tett a fő gazdaságpolitikai célok alátámasztására, a céloknak megfelelő tevékenységek erőteljesebb ösztönzésére, segítésére, s ezekhez széles körben erőteljes gazdaságszervező munka kapcsolódott és kapcsolódik. Majd azt hangsúlyozta, hogy az állampolgári fegyelem lazaságának következményei komoly károkat okoznak közvetlenül és közvetve a gazdasági építőmunMivdl a napirendhez több hozzászóló nem jelentkezett, Hetényi István összegezte a vitában elhangzottakat, köszönetét mondott az észrevételekre, amelyeket a képviselők, elsősorban a gazdasági feladatok megoldásával kapcsolatban tettek. E figyelemfelkeltő, orientáló véleményekhez természetesen hozzátartoznak azok is, amelyek a bizottsági üléseken hangzottak el. — A válaszadás most köny- nyebb talán a megszokottnál — mondta a miniszter —, hiszen a felszólalók a törvényjavaslat elfogadását ajánlották, észrevételeik az elkövetkező időszak cselekvésének meggyorsítására iráA törvény elfogadásakor az Országgyűlést az a szándék vezette, hogy az állami szervek, a gazdasági és társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok honvédelmi kötelezettségét összhangba hozza mind a társa» dalmi-gazdasági fejlődés elért eredményeivel, mind a hadviselés felfogásában végbement változások követelményeivel. A törvény megfelelő jogi alapot kívánt teremteni arra, hogy országunk a politikai, a gazdasági szellemi erőket összefogva biztosítsa együttes és hatékony tevékenységüket hazánk szuverenitásának, szocialista vívmányainknak védelmére, s arra, hogy erőnk és lehetőségeink mértékében hozzájáruljunk az emberiség békéjét és biztonságát védelmező szocialista közösség védelmi erejéhez. Most, egy évtized tapasztalatai alapján, jóleső érzéskában is. — Kötelességünk határozottabban fellépni — ha gazdasági eszközökkel önmagában nem oldható meg, úgy szükség esetén adminisztratív intézkedések alkalmazásával is — a munka nélküli jövedelemszerzés, a harácsolás, a korrupció, a nyerészkedés jelenségeivel szemben. Szigorúbban kell bánnunk a kiadásokkal is. Ez a költségvetésből gazdálkodó hivatalokra, az intézményekre és a gazdálkodó szervekre egyaránt érvényes. A laza követelmények növelik a ráfordításokat, ami az egyik forrása az árak indokolatlan' növelésének. Amikor tehát fellépünk a termelői és fogyasztói árak indokolatlan és megalapozatlan emelésével szemben, nemcsak egyszerűen antiinflációs céljainkat szolgáljuk, hanem érdemi hatást kívánunk gyakorolni gazdálkodásunk átfogó javítására. Cselekedeteinket annak kell irányítania: hogyan, mivel háríthatjuk el az alkotóerők még jobb kibontakozása előtt álló akadályokat. Mert nem vagyunk gazdagok anyagi erőforrásokban, de annál gazdagabbak vagyunk az emberi alkotóerőben, tenniakarásban, áldozatkészségben. Nem építhetünk másra, mint erre — mondotta befejezésül Marjai József elfogadásra ajánlva a törvényjavaslatot. Reidl János (Somogy m. 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének csoportvezetője felszólalásában javasolta: a kormány hozzon határozatot arra, hogy még ebben a tervidőszakban egységesüljön a villamos áram lakossági fogyasztói ára. Véleménye szerint az 1,80 forintos városi árhoz kellene fokozatosan igazítani a többit. Az állam összbevétele így nem csökkenne és a lakosság nagyobb része is megelégedéssel fogadná az intézkedést. nyúltak; olyan javaslatokat tettek, amelyekkel mindenki egyetért. Ezután szavazás következett: az Országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetésének és a tanálcsok 1981—1985. évi pénzügyi tervének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint egyhangúlag elfogadta. Ezután a második napirendi téma tárgyalása következett: Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter tartotta meg beszámolóját a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény végreha j tásáról. sei állapíthatjuk meg, hogy a törvény minden vonatkozásban jól szolgálja a haza védelmének ügyét, biztosítja védelmi képességünk magas színvonalát és hatékonyságát. Ez idő alatt egész társadalmunkban még inkább elfogadottá vált, hogy a haza védelme az egész nép ügye, dolga. Bebizonyosodott, hogy szilárd alapokra épülnek a haza védelmével összefüggő nemzeti és nemzetközi kötelezettségeink. Az Országgyűlés és Honvédelmi Bizottsága az elmúlt években rendszeresen, érdemben foglalkozott a törvény végrehajtásának kérdéseivel. Az 5 éves tervtörvény, valamint az éves költségvetési tervek tárgyalása során meghatározta a honvédelemre fordítható anyagi-pénzügyi kereteket. A Minisztertanács a reá(Folytatás a 3. oldalon) II törvényjavaslat vitája A párt és m kormány vezetőinek; egy csoportja az ülésteremProgramjaink reálisak, megvalósíthatók A honvédelmi miniszter beszámolója Hetényi István válasza
