Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-24 / 147. szám

1986. JÚNIUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Életünkben elkezdődött valami Természetvédelmi úttörőtábor Törökszentmíkléson Évad után Színházi „leltár” Hatodik alkalommal tá­boroztak a megye termé­szetvédelmi úttörői Török- szén tmiklóson, a strand mö­götti diákotthon árnyas fái alatt. De ne gondoljuk, hogy nem jutott ki ezeknek a fel­ső tagozatosoknak a kániku­lából! Reggelente ugyanis Kerékpáron, erdei ösvényen Horváth Ernő táborveze­tő kérésére Nagy Rita nyol­cadik osztályos abádszalóki lány vállalkozik kalauzolá­somra. Miközben a kollé­giumtól tíz perc járásnyira tanyázó madarászokhoz tar­tunk, sorolja az első napok élményeit: — Már másodszor vagyok itt a táborban, nagyon ér­dekes. Tegnap Tiszapüspöki- iben jártunk, madárodú­kat helyeztünk el az ártéri erdőben és a régebben ott­levő madárodúkat vizsgáltuk meg. Az egyikben öt szénci­negetojást találtunk. — Kik a tábor lakói? Mit mesél a Lőrincz István, a Közép­tiszai Tájvédelmi Körzet vezetője a gyerekek segítsé­gével már kora reggel kife­szítette az erdőben a madár­fogó hálókat. Fölhorzsolja vállunkat az ösvény fölé hajló bokor, tér­dünket véresre csikarja az aljnövényzet, lábszárunkat csípi a csalán De panaszt nem hallani! És a „szenve­dést” feledteti az egyik háló­ban talált apró fülemüle. Az ornitológus szakavatott moz­— E — Kameraközeiben Éljenek a Péter-Pálok kerékpárjaikra pattantak és Óballára, Tiszapüspökibe vagy Szenttamásra vették az irányt. Oda-vissza közel 20 km-es a távolság. El is fá­radtak persze. Az élmények elraktározására, a naplóírás­ra, a rövid pihenésre ele­gendő a délutáni csendes pi­henő. — A környezetvédelmi na­pokon rendezett vetélkedők területi győztesei és az álta­lános iskolák természetvé­delmi szakköreinek leg­jobbjai. Minden évben sok­kal többen jelentkezünk, most 55-en vagyunk. Nekem az is tetszik, hogy fényké­pezhetünk és a képeket a tábor saját fotólaboratóriu­mában délután, este előhív­hatjuk. A tűző napon orrfacsaró bűzt áraszt a tó, amelynek nádasa mellett ballagunk, aztán üde színfoltként meg­pillantjuk a madarászattal foglalkozó úttörőket. fülemüle? dulatokkal helyezi tarisz­nyába a rabul ejtett ál­latot, előkerülnek a fényké­pezőgépek, a jegyzetfüzetek. Néhány perc, és a meggyű­rűzött madárka boldogan röppen tova ideiglenes fog­ságából. De közben mennyi mindent láttak, hallottak, tapasztaltak, tanultak a gye­rekek? Mennyi mindent láttak Öballán, a szigorúan védett gémtelepen, Tiszapüspöki- ben az ártéri pocsolyák fölé „Péter és Pál, tudjuk, nyárban, összeférnek a nap­tárban” — ismerjük a Füle­müle-perről szóló Arany Já- nos-versbőL Nos, nemcsak a naptárban, a képernyőn is jól megférnek egymással — ennek lehetünk tanúi júni­us 26-án. A Tv szórakoztató főszerkesztősége ugyanis a Péter és Pál előtti héten szí­nes műsort készített az al­kalomra. Lehel Judit forgatókönyv- író, Roska Katalin szerkesz­tő és Bilicsi Erzsébet rendező úgy gondolta, hogy ezt, az aratás kezdetét hagyomá­nyosan jelentő névnapot mű­sorral ünnepli meg, méghoz­zá olyan műsorral, amelyben a Pétereké és a Páloké a szó. S mivel e két név elég gya­kori szép hazánkban, nem volt nehéz belőlük egy nagy csokorra valót összegyűjteni, ök __ írók, színészek, tánco­s ok, muzsikusok, sportolók — jelennek meg a képer­nyőn, hogy segítsenek bőví­teni ismereteink tárát. Pél­dául olyan fontos kérdések­ben. hogy milyen gyakori ná­lunk a Péter és Pál név, fel­deríteni eredetüket, megmu­tatni, mennyi és milyen né­pi hagyomány fűződik e e- vekhez. És hogy ez ne száraz tudományos értekezés legyen, erről is elsősorban a közre­Június 27-től 29-ig ren­dezik meg az idén a már hagyományos őrségi napo­kat és az őrségi vásárt. ' A rendezvény központja ezút­tal is öriszentpéter lesz. A programban szerepel többek között a Vas és Zala megyei kézművesek, kisiparosok ki­állítása, szövetkezetek, vál­lalatok, áruházak, népmű­vészek termékbemutatója, öriszentpéteren és Hegyhát­működők gondoskodnak pro­dukcióikkal. Hogy ki mit csinál, az derüljön ki majd a képernyő előtt. De a közre­működők névsorából azért idézzünk. A műsor írói között talál­juk Müller Pétert, Horváth Pétert, Módos Pétert, a ze­neszámokat Wolf Péter sze­rezte. A színészek közül An- dorai Péter, Balázs Péter, Blaskó Péter, Benkő Péter. Cseke Péter, Haumann Pé­ter, Trokán Péter, Tihanyi Péter, Mácsai Pál, valamint a Huszi házaspár vállalko­zott az együttünneplésre. A táncokat László Péter adja elő Pongor Ildikóval, vala­mint a Magyar Állami Ope­raház Balettegyüttese. Mint már említettük, a sportolók sem maradnak ki a névnapi programból. Köz­reműködik a Schmidt házas­pár, a vívók közül Kovácsék és Gerevichék. aztán Bacza- kó Péter és Vásárhelyi Pál. A felsorolás nem teljes. Akiről még beszélni kell: a műsort Wisinger István ve­zeti. Hogyan került ő a prog­ramba? Erről zárójelben fel­tüntetett másik neve: (Pál) árulkodik. Tehát június 27-én 20 órai kezdettel az 1-es program­ban: Éljenek a Péter-Pálok. napok szenfejakabon Vas megye legjobb folklóregyüttesei szerepelnek, Pankaszon tartják meg a hagyományos őrségi búcsút. Az őriszent- péteri műemlék templomban a Capella Savaria ad hang­versenyt, s megrendezik az őrségi baráti kör tagjainak találkozóját is. Az őrségi napokra a Savaria Tourist különautóbuszokat indít Szombathelyről. hajolva, vagy a szenttamási kastély gyönyörű parkjá­ban? Megtanulták, hogyan fotózzanak a természetben; hogyan mozogjanak az erdő­ben, a vizek partján. Esténként előadásokat hallgatnak a megye védett természeti értékeiről, ját­szanak, játszva tanulnak, vetélkednek. Észre sem ve­szik mennyi minden ragadt rájuk ezalatt az egy hét alatt. Otthon folytatják — Minden táborunknak az a zárszava, hogy ennek az egy hétnek vége, de amit ta­nultál, azt odahaza folytat­hatod — vallja táborvezető társaival együtt Horváth Ernő. És valóban: a gyerekek életvitelében meghatározó lehet ez az úttörő korukban megtapasztalt hét. Az isko­lákban beszámolnak élmé­nyeikről, és otthon önállóan folytathatják a természet szépségeinek felfedezését, védelmét. A természet újra nyert 55 elkötelezett harcost — és rajtuk keresztül sokakat: családokat, iskolatársakat, — akik már nem a város, a falu szélére hordják a sze­metet. nem dobálják szét érd ón-mezön az üres kon- zerves dobozokat, üvegeket, tejeszacskókat. Ha csak ennyi történik, az sem kevés! De ezek a gye­rekek ennél már többet akarnak: értően megfigyel­ni a természetet, okosan vi­gyázni környezetünket. Az új tanév munkarendje A Művelődési Minisztéri­um közzétette a következő, az 1986—87-es tanév munka­rendjére vonatkozó intézke­dését, amelyben az alap- és középfokú nevelési-oktatási intézményekben, továbbá a zeneiskolákban szabályozza az oktatómunka rendjét. Az általános iskolában és a középfokú oktatási intéz­mények nappali tagozatán a tanév szeptember 1-én az el­ső tanítási nappal kezdődik. A dolgozók általános- és középiskoláiban az első és utolsó tanítási napot az igaz­gató állapítja meg. A zene­iskolákban szeptember első hetében kezdődik és június második hetében végződik a tanév. Az első félév 1987. január 31-ig tart. Az iskolák 1987. február 6-ig értesítik a szü­lőket, a diákok első félévi munkájának eredményéről. Az utolsó tanítási nap az általános iskolában 1987. jú­nius 12-e. a középfokú isko­lákban június 5-e. Az érett­ségizők május 8-án mennek utoljára iskolába. A téli szü­net első napja december 20-a, az utolsó napja 1987. január 4-e. A tavaszi szünet április 4-től április 12-ig tart Az érettségi írásbeli vizs­gák a középiskolák nappali tagozatán 1987. május 11-én, a nemzetiségi gimnáziumok­ban május 8-án. az esti- és levelező tagozatokon pedig május 25-én kezdődnek. A közös írásbeli érettségi fel­vételi vizseát május 18-tól kell tartani. Az intézkedés szerint az idei tanévhez hasonlóan a nevelőtestület dönt további, legfeljebb 14 tanítás nélküli munkanap felhasználásáról, figvelembe véve a helyi kö­rülményeket, a szülők véle­ményét is. A rendelkezés kimondja, hogy a szülőket is érintő is­kolai programokat — példá­ul a tanévnyitó és a tanév­záró ünnepélyt, a ballagást, a szülői értekezleteket — csak az általános munkaidőn kívüli időpontban lehet szer­vezni. Kinyitottak, vagy közvetle­nül a nyitás előtt állnak a szabadtéri színpadok, lezaj­lottak az évadzáró társulati ülések, megszáradt már a tinta az aláírt szerződéseken. Am még frissek az élmények, az elmúlt évad eseményeit könnyű felidézni. Megkérdeztük Gödöllői La­jost, a Művelődési Miniszté­rium színházi osztályának vezetőjét: milyennek látta a mögöttünk hagyott évadot, hogyan értékeli a vidéki színházak munkáját, az elő­adások művészi színvonalát. — Az 1985—86-os évadban hullámzó teljesítményekkel találkozhattunk. Egyetlen színházat tudnék kiemelni: első helyen kell említenem a nyíregyháziak munkáját. A Móricz Zsi gmond Színház társulata, — Léner Péter ve­zetésével, — egyenletes tel­jesítményt nyújtott, kitűnő évadot zárt Jó légkörben dolgoztak, egészséges mű­helymunka folyt, s néhány színész, aki ebben a fővá­rostól legtávolabb eső szín­házban dolgozik, jobban fel­hívta magára a figyelmet ki­tűnő alakításaival, mint szá­mos budapesti kollégája. A bemutatók közül most hadd ne emeljek ki egyet sem; az összteljesítmény volt figye­lemre méltó. A színház fon­tos feladatot vállalt magára a közönségnevelésből, Sza- bolcs-Szatmár megye kultu­rális életének fellendítéséből. Dicséretes, jó teljesítményt nyújtott az Egri Gárdonyi Géza Színház. (A befogadó- színházban jelentős produk­ció volt Vörösmarty Csongor és Tündéje Szikara János rendezésében pécsi, szolnoki, miskolci és budapesti színé­szekkel). A Kaposvári Csi- ky Gergely Színház és a Mis­kolci Nemzeti Színház is a jók közé tartozik (az előbbi­nél a Tom Jones, az utóbbi­nál a Három nővér előadását emelném ki). Ugyancsak itt említeném a szegedieket (ők a Hair bemutatójával arattak sikert az Országos Színházi Találkozón), s ne felejtkez­zünk el a Veszprémi Petőfi, a Szegedi Nemzeti, valamint a Szolnoki Szigligeti Szín­házról sem, amelynek élére új vezetés került, s külföldi vendégszerepléssel erősítette a színház jó hírét A Békés megyei Jókai Színház elmúlt évadjának talán legfontosabb eseménye egy szovjet vendégrendező, Ivanov tevékenysége volt. Gogol Háztűznézőjét állí­totta szí npadra, s a Jókai Színház talán legjobb pro­dukcióját hozta létre. Ugyan­csak jó és fontos előadás volt a Giricz Mátyás ren­dezte Nashmű, az esőcsináló, amely az Országos Színházi Találkozón is szép sikert aratott. Nemcsak a szakma fogadta elismeréssel, a né­zőknek is tetszett Megem­líteném még Örkény István Forgatókönyvének színpadra állítását mely megméretést Középkori település nyo­maira találtak a régészek Debrecen keleti határában. Módi György, a Déri Mú­zeum régésze először a XV. században épült templom romjait fedezte föl, majd a falakon belül megtalálták egy korábban épült. Árpád­kori templom maradványait is. A huszonhárom méter hosszú és majdnem kilenc méter szélességű, XV. szá­zadi gótikus épület a kör­nyék legnagyobb kegyhelye volt. A korábbi kisebb temp­lom falmaradványai és sa- roktámpillérei érdekes épí­tészeti megoldásra derítettek fényt A téglasorok alatt jelentett a színház művészei számára. A győri színházban főként a zenés darabók arattak si­kert Külön szólnék a külföl­dön is egyre több babért ara­tó Győri Balettről, mely ha­marosan Amerikába utazik: a baltimoarei nemzetközi színházi találkozón ők kép­viselik a magyar színházmű­vészetet A Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban vezetőválto­zás történt. Lendvay Ferenc került a társulat élére. A magyar színházi szakma je­les és megbecsült személyi­sége nagy lendülettel és aka­rással látott munkához: erős társulatot szervezett, s cél­kitűzése a kecskeméti szín­ház talpraánítása. Elsősor­ban azt szeretné, ha a közön­ség visszapártolna, s a Kato­na József Színház elfoglalná az őt megillető előkelő he­lyet a magyar színházi élet­ben. Visszatérve az elmúlt évadra: ez nem hozott kiug­ró művészi teljesítményeket, egyedül — a napokban el­hunyt — Szigeti Károly utol­só kecskeméti rendezését, Szép Ernő Vőlegényének színpadra állítását említhe­tem. A debreceni, a pécsi és a zalaegerszegi színház — a korábbi évekhez viszonyítva — halványabb teljesítményt nyújtott. Ennek mindegyik­nél különböző okai voltak. A debrecenieknél több olyan bemutatót láthattunk, amely­re nagy várakozással tekin­tettünk, ám a befektetett energia nem hozta meg a gyümölcsét. Egyedül a Tam Sawyer kalandjai című gyer- mekdaralbot tartom különö­sen említésre méltónak a jó előadások közül. A pécsiek egész évadját befolyásolta az átadás előtt álló Kamaraszínház építése, nyilván arra koncentráltak a vezetők, hogy méltó módon indítsák be. A pécsiek mun­káját az irodalomcentrikus- ság jellemezte, szépen pro­dukált a balett, az operatár­sulat és bábszínházuk. Térjünk át a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színházra, amely a tavalyi színházi ta­lálkozón fődíjat nyert Idén ugyanis fekete döngölt agya­got találtak, ami arra utal, hogy a homoktalajon ezzel alapoztak a templom építői. Megtalálták a földesúri te­metkezőhelyet is, amelyet ugyan valamikor kifosztott tak a sírrablók, de így is sok értékes adattal szolgál a kutatóknak. A közelmúltban rábukkantak a környéket birtokló Pallagi család kas­télyának romjaira is. Az ásatások még nem fejeződ­tek be, de már készülnek a helyreállítási tervek, hogy minél előbb látogathatók le­gyenek az 1600-as években elpusztult falu maradványai. — sajnálatunkra — nem vett részt a találkozón, mert úgy érezték, nem tudnák megüt­ni azt a szintet, amelyet az országos közvélemény, s a fő­város színházlátogató közön­sége elvár tőlük. Mindezek ellenére jelentős teljesít­ménynek tartom a Kurázsi mama, a Három nővér és a Figaró házassága bemutató­ját, de ezek nem érték el azt a magas művészi színvonalat, amelyet Ruszt Józseftől és a társulattól megszoktunk. Végül hadd említsek meg három fontos előadást. A Dunaújvárosi Bemutató Szín­padon láthattuk Csiszár Im­re rendezésében Noren Az éjszaka a nappal anyja című drámáját, amely nagy szak­mai sikert aratott. A Székes- fehérvári Vörösmaty Színház kakukkfészek előadása is iz­galmas esemény volt, s em­lítésre méltó közönségsikert aratott a Hoköm Színház a Svejk produkcióval. Néhány szóival már utal­tam az Országos Színházi Ta­lálkozóra. Ez volt az ötödik a sorban, s annyiban válto­nyitva, hogy a Színházmű­vészeti Szövetség előzsűrit kért fel, amelynek az volt a feladata, hogy a színházak által megjelölt produkciók köziül kiválassza: melyik ke­rüljön a találkozóra. Ennek az előzsűrinek nagyon fele­lősségteljes volt a munkája, ám sok gondot okozott, hogy a színházak vezetői másként ítélték meg a produkciókat, s nem vették figyelembe a javaslatokat. Az Országos Színházi Ta­lálkozón voltak kiemelkedő produkciók (elsősorban a dí­jazottak), s voltak, amelyek közel álltak ahhoz, hogy dí­jat kapjanak. (A fődíjnál a Nemzeti Színház, a Játék­szín és a nyíregyházi szín­ház neve is felmerült). A ta­lálkozó fontos esemény volt színházi életünkben, ebben az évben már külföldi szak­emberek is ellátogattak hoz­zánk, hogy megtekintsék az előadásokat, a televízió saj­nálatos módon eléggé elha­nyagolta a rendezvénysoroza­tot. Siklóson Helyreállítják a dzsámit Helyreállítják és múzeum­nak rendezik be Siklós egyetlen török kori műem­lékét: a Malkocs bejről el­nevezett dzsámit. A re­konstrukció során visszanye­ri eredeti formáját a négy­száz éve emelt mohamedán templom, amely a legutóbbi időkig csaknem elfeledve állt egy kis mellékutcában, mígnem a városi tanács le­bontatta a hozzáragasztott avítt házacskákat, szabaddá téve az épületet a régészeti kutatás és a műemléki helyre­állítás számára. A négyszög­letes, tekintélyes méretű és nemes arányú dzsámin fenn­maradtak a jellegzetes, sza- márhátíves ablakok, Mellet­te megtalálták az egykori minaret öísaögletű alapját is. (e. m.) Péntektől Őrségi K. Gy. Debrecen határában m Árpád-kori templommaradványok A szegediek egyik legnagyobb sikere a Hair című musical bemutatója volt. Képűnkön a darab bőse, Claude (Bognár Zsolt) a bajról énekel zott az előző négyhez visao-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom