Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-04 / 130. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXVII. évt. 130. is., 1980. június 4., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA I szirial elnöknek Gorbacsov- üzenet Háfez Asszad szíriai elnök alig egy héten belül már a második üzenetet kapta Mi­hail Gorbacsovtól, az SZKP KB főtitkárától — jelen tet­tég tegnap a bejrúti lapok. Abdel Halim Haddam szíriai alelnök a múlt héten tért ha­za moszkvai látogatásáról, s 6 is hozott a szovjet vezető­től üzenetet Asszad elnöknek. A szíriai államfő hétfőn Damaszkuszban fogadta Konsztantyin Katusevet, a Külgazdasági Kapcsolatok Állami Bizottságának elnö­két, aki több napos látoga­tásra érkezett a szíriai fővá­rosba. Háfez Asszad e talál­kozó során vette át Gorba­csov üzenetét, amelynek tar­talmát nem hozták nyilvá­nosságra — mint ahogy az előzőét sem. I SILT-II amerikai megtagadása Ellentmond minden józan megfontolásnak Számos józan nyugati poli­tikus, tudós, sőt neves katonai szakértő is egyetért Edward Kennedy amerikai szenátor hétfői kijelentésével, hogy Reagan a legnagyobb hibát követte el, amikor — a hé­ják követelésének engedve — eldöntötte, hogy nem tartja magát a SALT—II-höz — ír­ja a TÁSZSZ keddi kommen­tárjában. A kommentár a továbbiak­ban az elnöki döntés hátte­rét taglalva, rámutat; a ha­dászati támadó fegyverek fel­ső határának szerződéses rög­zítése már nyilván nem elé­gíti ki azokat az amerikai köröket, amelyek az ameri­kai katonai erő további nö­velése mellett tették le a ga­rast. Megfigyelők szerint Reagan amerikai elnök emU- tett lépése tökéletesen bele­illik az amerikai globális külpolitikába — írja a TASZSZ, s megjegyzi: a cél az, hogy minden eszközzel és minden áron megbontsák a ■hadászati paritást, minél ha­tékonyabb atom- és űrfegy­verekre tegyenek szert, s akaratukat ezáltal ráerősza­kolhassák szuverén orszá­gikra és népekre. — Természetesen — hang­súlyozza a szovjet hírügy­nökség — a Szovjetunió nem fogja tétlenül szemlélni, hogy az egyébként is zsúfolásig tö­mött fegyverraktárakat újabb pusztító fegyverfajták­kal egészítsék ki, megszegje ezáltal minden megállapo­dást. MűvelöutaKkal könnyebb Korszerű gabonatermesztési módszert vezet be a KITE Szakmai tanácskozás Tiszaföldváron, bemutató Szenttamáson A mintegy 1,3 millió hek­tárnyi hazai őszibúza-terü- letből — négyszáznál több partnergazdaságban — 390 ezer hektáron a Kukorica és Iparinövény Termelési Együttműködés koordinálja a kenyérgabona termesztését. A nádudvari központtal működő KITE szakemberei egyik legfontosabb felada­tuknak tekintik olyan kor­szerű technológiák és tech­nikák széles körű elterjesz­tését, amelyek az eredmé­nyesebb és a biztonságo­sabb kalászosgabona-ter- mesztést segítik elő a nagy­üzemekben. Ez volt a célja annak a tegnap délelőtt a Tiszaföldvári Lenin Tsz- ben megtartott, szakmai ta­nácskozásnak is, amelyen a rendszer egy Nyugat-Euró- pában már jól bevált, a KITE működési területén most elterjedőben levő el­napi szakmai tanácskozáson a KITE kalászos ágazatának vezetője, Farkas Béla. El­mondta többek között, hogy az egymástól különböző, a gépek munkaszélességének megfelelő távolságokban ki­alakított művelőutakon a növények tiprása, tehát vesz­teség nélkül dolgozhatnak a vegyszerezők, a műtrágya- szórók. A kemikáliák ki­juttatása így egyenletesebb, mint repülőgéppel. Biztonságosabb a művelő­utas módszer, de a szakem­berekben rögtön megfogal­mazódott a kérdés: nem lu­xus-e vetetlenül hagyni a több-kevesebb földterületet éppen akkor, amikor min­dent megteszünk, hogy a szálastakarmányok hozamai­nak növelésével, a gyep-ga­bona váltó elterjesztésével növeljük a gabonatermő te­rületet? A válasz biztató: a mai tanácskozást arra is, hogy a Tiszaföldvári Lenin Tsz-ben bemutassák a meg­jelent szakembereknek azo­kat a nagyüzemi fajtakísér­leteket, amelyekkel hat őszi árpa és 25 őszi búza fajtát hasonlítanak össze. Délután pedig a törökszentmiklósi határt népesítették be a résztvevők, hogy üzem köz­ben megtekintsenek egy, a művelőutas búzatermesztés­ben jól alkalmazható fran­cia gyártmányú berende­zést az állami gazdaság szenttamási kerületében. A vetőmag-előállító törökszent­miklósi nagyüzem nem vé­letlenül vállalt úttörő sze­repet az új eljárás beveze­tésében, mert az idejében és szakszerűen végzett növény- védelemnek éppen a szapo­rítóanyag-termesztésben van nagy jelentősége. A vonta­tott permetezőgép a műve­A szenttamási bemutató résztvevői munka közben tekinthették meg a művelőúton „köz­lekedő” és 24 méter szélességben permetező gépet járással ismertette meg a résztvevő több száz szak­embert. Az úgynevezett művelő­utas búzatermesztési mód­szer neve isi utal arra, hogy a táblákban már a vetés­kor — a vető-, a munka- és az erőgépek kerekeinek nyomvonalába eső vetőele­mek kiiktatásával — uta­kat hagynak. Ezeket hasz­nálják aztán a tenyészidő- szakban a különböző agro­technikai feladatok, például a növényvédelem és a táp­anyag-visszapótlás szántó­földi gépekkel történő el­végzésére. A módszer több­féle előnyéről beszélt a teg­KITE szakembereinek ta­pasztalatai szerint a műve- lőutak két oldalán, az úgy­nevezett „szélhatás” — a nagyobb és szellősebb te- nyészterület — révén erő­sebb, nagyobb termést adó kalászok fejlődnek. Ezáltal és a taposási kár elmaradá­sával kompenzálható a te­rületkiesés. A szántóföldi gé­pekkel idejében, jobb mi­nőségben elvégzett munkák pedig egyértelműen hozam- növelést eredményeznek, és a műveleti költségek csök­kenése mérsékli a búzater­mesztési ráfordításokat. A KITE szakvezetői ki­használták a tegnapi szak­lőutakon haladva, egyen­ként 12 méteres karjával 24 méteres munkaszélességben szórja a gabonára a gom­baölő vegyszert. Az idén 33 ezer hektáron termelik az országban, a KITE-taggazdaságokban mü- velőutas módszerrel az őszi búzát. A termelés biztonsá­gát és a hozamokat növelő módszer elterjesztését bizo­nyára jól segítené, ha az in­tenzív gabonaprogram közel­jövőben meghirdetésre ke­rülő újabb szakaszában a művelőutakon használható munkagépek minél nagyobb választéka rendelkezésére állna a nagyüzemeknek. MA: Árellenőrzés és piacépítés 3. olda>l Felkészültünk? 4<. oldali A tévé képernyője előtt 5. óddal Gyepükaján térségében Új szénlelőhelyet találtak Az Ajka II. elnevezésű szénlelőhely kutatásának eredményeit ismertették, ele­mezték tegnap Veszprémben az ott működő akadémiai bi­zottság, valamint a Magyar­honi Földtani Társulat által rendezett eszmecserén Észak- és Közép-Dunántúl bánya­mérnökeinek, geológusainak résztvételével. Az Ajka II. szénlelőhely kutatása 1982-ben kezdődött. Azóta több mint 100 millió tonna, gazdaságosan kiter­melhető szénvagyont hatá­roztak meg Sümegtől keletre, Gyepükaján térségében. A kutatók komplett módszere­ket alakalmaztak: a mélyfú­rást geofizikai eljárásokkal és bonyolult felszíni méré­sékkel egészítették ki, s így sikerült meghatározniuk az 550—600 méternyi mélység­ben lévő széntelepet. 100 grammos kiszerelésben csomagolják a mazsolát a Com- pack Kereskedelmi Csomagoló Vállalat tiszaroffi gyárában. Mazsolával az egész országot ez a vállalat látja el Magyar—kínai külügyminiszteri tárgyalások Konzuli egyezményt írtak alá Vu Hszüe-csien államtaná­csos, a Kínad Népköztársa­ság külügyminisztere, aki Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására hivata­los baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban, tegnap dél­előtt megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök emlékművét a Hősök terén. Ezután a Kül­ügyminisztériumban hivata­los magyar—kínai külügymi­niszteri tárgyalásokat tartot­tak, amelyen Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien tájékoz­tatta egymást országaik szo­cialista építőmunkájáról. A külügyminiszterek áttekin­tették a kétoldalú kapcsola­tok helyzetét és fejleszitésük irányait, s véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről. A tárgya­lásokon részt vett Iván Lász­ló, hazánk pekingi, valamint Zhu Ankang, Kína budapesti nagykövete. Délután Várkonyi Péter és Vu Hszüe-csien a Magyar Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság közötti kon­zuli egyezményt írt alá a Külügyminisztériumban.. Az egyezmény megkötését a két­oldalú kereskedelmi, gazda­sági, műszáki-tudományos és egyéb kapcsolatok fejlődése tette szükségessé. Aláírása hozzájárul e kapcsolatok to­vábbi erősítéséhez. Várkonyi Péter este dísz­vacsorát adott Vu Hsztüe- csien tiszteletére a Gundel étteremben. Kinek volt ez Jó 7 Újra megindult az élelmiszerexport A tilalom és következmónyel kát üzemben A Közös Piac tagállamainak képviselői a múlt hét vé­gén úgy döntöttek, hogy feloldják azt a tilalmat, amit a csernobili szerencsétlenség nyomán, az európai szocialista országokból - származó élelmiszer-importra elrendeltek. Em­lékezetes, hogy a közel-keleti arab országok is hasonló, megkülönböztető álláspontot foglaltak el. Az már az embargó meg­hirdetésekor is világos volt, hogy a döntés politikai és gazdasági megfontolások eredményeként született, s egészségvédelmi okok tették szükségessé. Nem véletlen tehát, hogy éppen abban a két gazdaságföldrajzi szek­torban vezették be, amely­nek országai maguk is vagy élelmiszer-termelő nagyha­talmak vagy pedig feljövő­ben levő, potenciális ver­senytárs-jelöltek. A tőkés Európa álláspontja sem volt egységes e kérdésben: Ausztria például továbbra is átvette a korrekt mérési bizonyítványokkal ellátott élelmiszer-termékeket, és Olaszország is folyamatosan fogadott — igaz, a baleset előttről származó árukat. Megyénk két nagy barom­fifeldolgozó üzeme: a tö­rökszentmiklósi és a zagyva- rékasi termékeinek jelentős hányadát már esztendők óta a nyugat-európai, illetve a a közel-keleti piacokon ér­tékesíti. A beviteli korláto­zások tehát közelről érin­tették őket, befolyásolták termelésüket, exportjukat. Hogy milyen mértékben, ar­ról a két üzem vezetőjétől kértünk tájékoztatást. . A törökszentmiklósi ba- • romfifeldolgozó a szállítá­sok leállításakor — szeren­csére — csak minimális rak­tári készletekkel rendelke­zett. így hűtőházi kapaci­tásuk lehetővé tette, hogy termelésük zavartalan le­gyen, s termelő partnereik­től fennakadás nélkül átve­gyék az alapanyagot. Nagy jelentőségű döntés volt, nem kevés kockázattal, hogy mi legyen a sorsa a hűtőházban tárolt árunak: várjanak a tilalom feloldá­sára, vagy pedig értékesítsék más — nem dollár elszá­molású — piacokon? Érthe­tő okokból, a dollárexport védelmében, az előbbi meg­oldás mellett döntöttek. Egyetlen termékük, a li­bamáj termelését kellett át­programozni. Franciaország ugyanis leállította az átvé­telt, s ez olyan cikk, amit nem szabad hűtőházban tar­tani. A baromfi világpiacán a lefagyasztott májat csak féláron lehet értékesíteni, s ezt egyetlen cég sem vál­lalhatja. így ezt a tevékeny­ségüket jelentősen vissza­fogták. A zagyvarékasiak straté­giája is hasonlóan alakult. (Libamájexportjuk nem lé­vén, egy gonddal kevesebb.) Termékszerkezetükből adó­dóan néhány szezonális áru­cikket egyébként is hűtőház­ba termeltek volna, mert a szállítások csak később kez­dődnek. Természetesen mindkét feldolgozóban termelési és szállítási átcsoportosításokat kellett végezni, hogy a szál­lítási torlódásokat csökkent­sék. Törökszentmiklós pél­dául nemcsak az előzetes ütemezés szerint szállított a Szovjetunióba, hanem bizo­nyos előszállításokat is vég­zett. Azt jelenleg még egyik he­lyen sem lehet pontosan felmérni, hogy mik lesznek a kényszerszünet teljes kö­vetkezményei. A dollár el­számolású exportban kiesés­sel számolnak, ám annak mértéke még bizonytalan. Az sem érdektelen, hogy a kor­látozás feloldása után meny­nyi időn belül indulnak meg újra a teljes volumenű szál­lítások. Ez pedig már nem tőlünk, hanem a partnerek szándékaitól függ. Ebben a kérdésben olyan biztató in­formációk is vannak, a ve­vők véleménye már a kor­látozás idején is sok helyen eltért államuk hivatalos ál­láspontjától. L.M.L

Next

/
Oldalképek
Tartalom