Szolnok Megyei Néplap, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-18 / 142. szám

1986. JÜNIUS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 II Mundial „árnyékában” Nem sopánkodom, de mi­óta kitört a Mundial-láz a képernyőn is, azóta „elsá­padtak” az egyéb progra­mok; illetve valahogy úgy alakul a hét műsora, hogy többnyire közepes szórakoz­tató filmek uralják. De a szerkesztés receptje is meg­lehetősen sematikus, hisz két labdarúgó-mérkőzés között egy film, azaz lehetőleg egy könnyen fogyasztható ter­mék. Mindez elsősorban az egyes csatornára vonatkozik, ám sajnálatos, hogy a kettes csatorna programja sem kí­nál rendszerint kiemelkedő látnivalót, így azután nagyon meg kell becsülnünk azt a néhány programot, amelyik emberi mondandójával ki­válik a csak izgalmas, csak az idő elköltését biztosító, sok esetben egybemosódó programok sorából. Persze itt is tisztelet a ki­vételnek, például a Kovács András-sorozat legújabb filmjének, az Isten őszi csil­lagának — szombaton késő este, előbb a Lindában kel­lett „gyönyörködni” —, amely már csak azérti is ér­dekesnek bizonyult, mert je­les színészekkel találkozhat­tunk, méghozzá fiatalkoruk­ban, Törőcsik Marival, Avar Istvánnal a főszerepben, Pé­csi Ildikóval és másokkal ki­sebb szerepekben. És olya­nokkal is, akik már nem él­nek, pedig az újjászülető magyar filmnek gyakori sze­replői voltak, mint Pálos György, Molnár Tibor, vagy Görbe János. Számunkra a film érdekességét növeli, hogy az átalakuló élet drá­máját ábrázoló filmalkotás egyes jeleneteiben megyénk ismerős helyszíneire is ráis­merhettünk, hisz nagyrészt itt, a Nagykunságban forgat­ták 1962-ben a Galambos La­jos regényéből készült filmet. Mondhatni a Talpalatnyi föld testvérét, hisz ez a Ko­vács András-film érezhető­en magán viseli a Bán Fri­gyes alkotta, már 1962-ben is klasszikus remekműnek tartott film stiláris jegyeit, egyértelmű hatását. Egyéb­ként látva az Isten őszi csil­lagát, könnyű megállapítani, azt a változást is, ami egy­részt a filmrendező művé­szetében következett be a Vörös grófnőig bezárólag, másrészt, amely a mi szem­léletünkben is végbement az évtizedek során. Mennyivel másképp látjuk ma az egy­kor véresen komoly drámát, az eltelt évtizedek tapaszta­lataival immár megrakottan! Már mint múltunkra tekint­hetünk rá vissza, az öregeb­bek, a fiatalok pedig egy már históriává nemesedett korszak drámai lenyomatát csodálhatják meg benne. Nemcsak az idők, az idők­kel együtt mi is változunk — ezt a bölcsességet idézhette fel bennünk nézőkben az a vasárnap délutáni magazán, amelyben különböző szemé­lyiségek, művészek szólaltak meg, és az élet apró örömei­ről, a boldogság forrásairól vallottak. Köztük az a Pécsi Ildikó, akit az Isten őszi csil­lagában is láthattunk több mint 20 évvel fiatalabban. Bizony elámulhatott a fi­gyelmes néző, hogy a hajdan karcsú derekú leányka ma már a jóétvágyú emberek külsejével büszkélkedhet. De komolyabban véve: sajnos a Családi vasárnap című prog­ramnak kevésbé sikerült ez a mostani újabb jelentkezé­se, mert többnyire kimerült jól ismert közhelyek, böl­csességek ismételgetésében. És túlságosan értelmiségi központúvá is kerekedett — nemcsak tartalmában, de még tematikájában is. A két kiválasztott család — Gryl- lussék és Szőllősék — aligha nevezhetők tipikusnak mint kisközösség. Egy zeneszerző férj és egy rendezőnő, vala­mint egy filozófiát tanító fő­iskolai tanár és egy pszicho­lógus feleség sem életkörül­ményeikben, sem látásmód­jukban nem tipizálhatják még boldogság tárgyában sem azokat a problémákat, amelyekkel országunkban ál­talában meg kell küzdenie egy álampolgárnak. Talán a műsor szerkesztői is ezt érez­hették meg utólag, s ezért il­lesztették kissé magyarázko- dóan Popper Péter néhány megjegyzését a látottakhoz, aláhúzván utólag az elhang­zottak és látottak egyedi jel­legét. Ha valamit mégis ér­demes megjegyeznünk a több mint egyórás magazinból, az talán egy valóban általános tanulság, hogy tudniillik az élet sokkal bonyolultabb, mintsem hogy csak jóra vagy rosszra lehessen osztani, mert bizony a jó rosszal vagy fordítva rossz a jóval gyakorta szorosan együtt je­lentkezik. Persze ez sem új felfedezés, ezt is tudjuk rég­óta, legfeljebb ez a mos'tani ismétlés csak megerősítheti a gondolat igazságát. Ami pe­dig Pécsi Ildikó kifejtett ál­láspontját illeti, aki jó hu­moráról is nevezetes, s aki óva intett a hiúság vásárá­tól, véleményét elfogadhat­juk, miszerint örömeink for­rása csak természetes emberi mivoltunkból fakadhat. Közvetlenül emberi kérdé­sekkel foglalkozott a Péntek esti randevú is, méghozzá azt boncolgatván riportjaiban, hogy milyen szerepe van a választásnak a fiatalok éle­tében, és hogy mennyire ér­demes ragaszkodniok maka­csul, már-már rögeszmésen is az elhatározáshoz. Láthat­tunk többek között egy kvá­zi vizsgát is, amelyben mes­terét vizsgáztatta a kezdő közgazdász, és megszólaltak a műsorban a Polgár-lányok is. (Igaz, a sakktáblánál sokkal magabiztosabban mo­zogtak, mint a társalgóasz­talnál. Elgondolkodtató, mi­ért nem vállalta egyetlen mi­nősített sakkozó sem a veilük való nyilvános játékot, és hogy csak a játékos kedvű, alkalmi partnerrel, az adás. rendezőjével kellett meg­mérkőzniük.) Érdekesnek ígérkező sorozat ez a vállal­kozás, még hogy ha érdekes­ségét egyelőre inkább a meg­hívott alanyok személyiségé adja, s nem az elhangzottak tartalma. Végül a Zene, zene, zene, Antal Imre magazinja is a muzsika és az ember kap­csolatáról igyekezett szólni, zenepedagógusokat ültetvén a kamerák elé, olyan zenei eseményekre irányítva a fi­gyelmet, amelyekben a fő­szerep a zenét oktató neve­lőké. Részletesen beszámolt a zongoratanárok szekszárdi országos versenyéről, közöt­tük láthattuk, hallhattuk, méghozzá a győztesek kö­zött a tiszafüredi László Már­tát is, továbbá jeles zenepe­dagógusok módszereit vil­lantotta fel, Szalai Miklós rokonszenves pillanatai a ki­csinyekkel, stb. Érezhetően bizonyítani is akart ez a mű­sor. Méghozzá azt igazolni, hogy a zenetanárok nemcsak oktatni tudják, de játszani is képesek — méghozzá jól — a muzsikát, magas szín­vonalon, koncert formá­ban. A zenetanári munka megbecsülésének ez is lehet a megközelítési módja, be­mutatni a muzsikáló pedagó­gusokat, s a zene magazinja jól is tette, hogy egyik adá­sát e témának, e gondolat­nak szentelte, még akkor is, ha összhatásában kevesebb­nek tűnt ez a magazin, mint egyes részleteinek gazdagsá­ga. Három úgynevezett össze- állításos magazinszerű mű­sorról szólottám, érdekessé­güket, szándékukat elisme­rőleg megemlítve. Nem rej­tem azonban véka alá hiány­érzetemet sem, mely a há­rom műsor nyújtotta tapasz­talatok alapján így általáno­sítható : gondolatilag nem eléggé szilárdak, hatásuk te­kintetében nem eléggé át­gondoltak ezek a műsorok, belső logikájuk nem eléggé szigorú, s ezért tartalmuk­ban törékenyekké válnak. V. M. Bevált a szombat délelőtti foglalkozások rendszere Tanévzárás a Gorkij Nyelviskolában Szeptembertől ismét tanfolyamok Az MSZBT Központi Gorkij Nyelviskola Szolnok me­gyei tagozata a napokban zárta tizenharmadik tanévét. A 13 esztendő allatt 601 orosz nyelvtanfolyamon csaknem nyolcezernégyszáz hallgató tanulta a nyelvet. A tanfolya­mok között voltak alapfokú, társalgó, állami nyelvvizs­gára, egyetemi és főiskolai felvételi vizsgára, érettségi­re, középiskolai tanulmányokra, tanulmányi versenyek­re előkészítő tanfolyamok. Ez idő alatt közel négyszázan tettek sikeres alap-, közép- és felsőfokú állami nyelv­vizsgát, egyetemi és főiskolai felvételi vizsgát, illetve jól és eredményesen szerepeltek versenyeken. Végzősök és leendő „gólyák” államvizsgák, felvételik A napokban megkezdőd­tek az államvizsgák a felső- oktatási intézményekben, s rövidesen sor kerül a felvé­teli vizsgákra is. Megyénk főiskoláin csak­nem félezer utolsó éves hall­gató tesz pontot tanulmányai végére. A Jászberényi Taní­tóképző Főiskolán — termé­szetesen sikeres államvizsga esetén — százöt ifjú tanítót avatnak szombaton. Levele­ző tagozaton ötvenhármán végeznék az idén, míg kie­gészítő szakon hetvenegyen szerzik meg a tanítói okle­velet. A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola Szolno­ki Tagozatán ugyancsak ezen a héten fejeződnek be az ál­lamvizsgák. A nappali tago­zaton hatvannégy kereske­delmi és huszonegy vendég­látó szakos hallgató ad szá­mot hároméves tanulmányi munkájáról, a levelező ta­gozaton húszán végeznek az idén. A DATE Mezőtúri Mező­gazdasági Gépészeti Főiskolai Karán a jövő hét elején te­szi le az államvizsgát a het­venöt nappali, illetve a hu­szonhárom levelező tagosiíon végző hallgató. Ezt követően június 30-tól több mint két­százötvenen felvételi vizs­gáznak az intézményben. A főiskola történetében az idén a legmagasabb a túljelentke­zés. A százkilenovennyolc, nappali tagozatna pályázó közül csak nyolcvanat vehet­nek fel a vizsgabizottságok. Igen nagy számban jelent­keztek a fiatalok a Jászbe­rényi Tanítóképzőbe nappali tagozatra háromszáznégyein szeretnének bejutni. Az úgy­nevezett keretszám azonban csak 125 elsőéves felvételét teszi lehetővé. Még maga­sabb a levelező, illetve kie­gészítő tagozatra pályázók túljelentkezése. A harminc­három levelező tagozatú helyre százharmincnégyen pályáznak. S százharminc- nyolc óvónő jelentkezett az úgynevezett kiegészítő szak­ra, amelynek elvégzése után tanítói oklevelet szerelhet­nek. Közülük mindössze hu­szonötöt vehetnek fel az idén az intézménybe. A szolnoki főiskolai tago­zaton a következő tanévben száz első éves kezdheti meg tanulmányait. A túljelentke­zés ezúttal is két-háromszo- ros. A pályázók a jövő hé­ten felvételiznek a budapesti főiskoláin. A tanfolyamok szervezé­sében — a pártbizottságok irányítása mellett — részt vesznek Bz ÍVlSZBT-tagcso- portok, a tanácsok művelő­désügyi vezetői, a közép- és általános iskolai orosz nyel­vi szakfelügyelők, a pedagó­gusok. Közülük az elmúlt évek során számosán kapták meg munkájuk, elismerése­ként a Munka Érdemrendet, az MSZBT Aranykoszorús kitüntetést, oklevelet; vagy szovjetunióbeli jutalom- utazáson vehettek részt. Tíz éven keresztül a tan­folyamok száma sohasem érte el az ötvenet, viszont az elmúlt 3 esztendőben a 60 fölött volt. A legutóbbi azaz az 1985/86-os tanévben a megye területén 63 tan­folyam dolgozott 821 hallga­tóval. Nagyon sok tanfolyam indult Szolnokon és vonzás- körzetében — tizennyolc, illetve Jászberényben és körzetében — huszonkettő. Érdekes kíséret volt, de most már bevált Szonokon a Megyei Művelődési és If­júsági Központtal közösen indított intenzív tanfolyam, amelynek óráit a szervezők szombat délelőttre tették. A tanfolyam aktív látogatása azt bizonyítja, hogy a dol­gozók szívesen feláldozzák szabadidejüket a nyelvtanu­lás érdekében. A tanfolya­mon részt vevők, mintegy 70 százaléka állami nyelvvizs­gára jelenkezett, és sikere­sen is szerepelt. A MiMIK korszerű nyelvi laborató­riuma lehetővé tette a jó eredmény elérését. Ez a tanfolyam a következő tan­évtől kezdve heti 6 órával évi 160 órában dolgozik. A szolnoki Centrum Áru­házban nagyon komolyan foglalkoztak a szükséges szakmai szókincs és kifeje­zéskészlet elsajátításával. A tanév folyamán az áruház árukészletének eladásához« bemutatásához szüksé­ges mintegy 450 szót és ki­fejezést vették át. A tanév végén a hallgatókat vizs­gáztatták. A túrkevei Autójavító Vállalat tanfolyamára je­a különböző tanulmányi lentkezett tizenkét hallgató végig együtt maradt, le­morzsolódás nem volt. Az aktívan dolgozók közül né­gyen szovjetunióbeli utazást kaptak a vállalattól. A középiskolai tanfolya­mok között egyre több az állami nyelvvizsgára előké­szítő. A jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban há­rom tanfolyam működött. Mindhárom csoport vala­mennyi tagja jelentkezett a júniusi ié|s'4z októberi nyelv­vizsgára. A szolnoki Ver­seghy Ferenc Gimnázium tanfolyamáról pedig tízen már sikeresen letették a középfokú állami nyelv­vizsgát. A csoport tagjai in­dultak a középiskolai tanul­mányi versenyen, 6 tanuló eljutott a megyei fordulóra és ott sikeresen szerepelt, az országos fordulón pedig az egyik tanuló nyolcadik lett, és így felvételi vizsga nélkül került az egyetemre. A mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium tanfolyamáról négy tanuló tett februárban sikeres nyelvvizsgát. Érjettségire előkészítő (tan­folyamok indultak a török­szentmiklósi, a kisújszál­lási és a túrkevei gimná­ziumban. Mindegyik tanfo­lyamon feladatlapokat ol­dottak: meg, illetve a szóbe­li érettségi társalgási téma­köreit dolgozták fel. A je­lentkező tanulók kivétel nél­kül sikeres érettségi vizsgát tettek. Az általános iskolai tan­folyamok közül kiemelke­dett a két szolnoki városi tanfolyam. Az induláskor meghirdették a tavaszi szü­netre a kijevi tanulmányi kirándulást. A tanulók úti­könyvekből megismerked­tek Kijev történetével és nevezetességeivel. A kirán­dulás során találkoztak a kijevi úttörőikkel, levelező­társaikkal és szüleikkel. Az utazáson a két tanfolyam teljes számban — harminc fő — vett részt. Az általános iskolai tan­folyamok között az elmúlt tanévben feltűntek, e tanév­ben pedig tömegessé váltak az olyan első és második osz­tályos' csoportok, amelyek­nek tagjai már az óvodá­ban megismerkedtek az orosz nyelv alapjaival. A kunmadarasi általános is­kolában már három ilyen tanfolyam is működik. A harmadik osztályosok már negyedik éve foglalkoznak a nyelvvel, hiszen az óvoda nagycsoportjában kezdték a tanulást. „Különösebb szer­vezői tevékenységet nem kellett kifejtenem, hiszen a tanulók már tanévkezd élt­kor kérdezgették, mikor lesznek az orosz nyelvi fog­lalkozások” — írja a tanfo­lyamot vezető szaktanár. A szolnoki Tallinn Álta­lános Iskolában működő MSZBT-tagcsoport kiemelt feladatának tekinti az. orosz nyelvtanfolyamok, köztük az óvodai csoportok szerve­zését, hiszen az itt foglalko­zó gyermekek közül sokan tanulnak tovább a Tallinn iskolában. A szolnoki Vosz- tok Üti Óvodában 15, a Klauber Üti Óvodában pedig 13 nagycsoportos gyermek ta­nulta játékosan a nyelvet. Októberben verssel köszön­tötték a közös munkakez­dést, novemberben Leninre emlékeztek, decemberben a Télapót várták. A tavaszi hónapokban kimentek a szabadba, és játékos formá­ban tanulták a nyelvet. A jászalsószentgyörgyi óvodában a gyerekek az év­záróra külön orosz nyelvű műsorral készültek. Zagy- varékason megünnepelték a születésnapokat. Tortát ettek, és gyakorolták a te­rítéshez szükséges szavakat. Jánoshidán nyílt napon ad­tak számot tudásukról. A jelenlévő szülők és óvónők elismeréssel szóltak a szép eredményekről. E tanév fontos feladatát jelentette a Gorkij Nyelv­iskola tanárai számára a MAPRJAL soron következő magyarországi kongresszu­sára való felkészülés. A kongresszus anyagát a tan­folyam tanárai továbbkép­zési napokon fogják fel­dolgozni. A Gorkij Nyelviskola kö­vetkező tanéve szeptember elsején indul. Szeptember­ben lehet jelentkezni a tanfolyamokra, Szolnokon a Tiszaparti Gimnázium gondnoki irodájában és a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központban, vidéken az MSZBT-tagcsoportoknál, illetve az orosz szakos nyelvtanároknál. Dr. Nagy János Szocialista brigádok vetélkedője Megújult mozgalom, biztató kezdeményezések A kezdeti népszerűség uitán — közel tízéves — Csipkeró- zsika-álomból ébred ismét a szocialista brigádmozgalom szellemi vetélkedőinek soro­zata. Legalábbis ezt mutat­ják az utóbbi évek tapaszta­latai, hiszen a Megyei Mű­velődési és Ifjúsági Központ és az SZMT Ság vári Endre Művelődési Központja immá­ron harmadik alkalommal rendezte meg a szocialista brigádvetélkedőt, melyre egy­re több brigád nevezett a megyéből. Azért is érdekes és biztató jelenség ez, mert éppen most indult útjára a Néplap hasábjain egy vita arról, hogy valóban csök­kent-e a szocialista brigád- mozgalom' kezdeti lendülete, népszerűsége; egyáltalán kell-e a vészharangot kon­gatni a brigádmozgaiam fö­lött? Nos, úgy gondoljuk: az a tény, hogy a vetélkedő föl­hívására közel 500 szocialis­ta brigád jelentkezett, mu­tatja, hogy a munkásműve­lődésben is meg lehet talál­ni a megfelelő utakat és mó­dokat, csak ahhoz meg kell újítani, korszerűsíteni kell a régi formát (mint ahogy a vetélkedő esetében tették ezt a rendezők). A vetélkedő nyilvános dön­tőjét az elmúlt hét végén, szombat délelőtt rendezték meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont nagytermében. Az út azonban nem volt sima a döntőbe jutásig, hisz előző­leg három fordulón, valamint a városközpontokban rende­zett elődöntőkön kellett si­kerrel venni az akadályokat. A színvonalas előkészítő ver­sengésre szép példa a karca­gi, ahol a 65 nevezett bri­gádból az első 30-at hívták meg az elődöntőibe. A me­gyei döntőbe — ahol Szol­nok négy, Jászberény három és Karcag három csapattal képviseltette magát — végül a legjobb 15 brigádot hív­ták meg. Az irodalmi, művészeti, történelmi és egyéb téma­körök mellett a megyei dön­tőbe való „bejutás feltétele” egy cikktervezet írása volt, melynek értékelésével kez­dődött az 5 tagú zsűri mun­kája. Ezt követően színes, szellemes, — a régi társasjá­tékok és új videojátékok szinte minden változatát föl­vonultató — verseny folyt a három-háromfős brigádok között fél 11-től csaknem délután kettőiig. A küzdelem végig kellően izgalmas volt versenyzőnek nézőnek egy­aránt. Emellett nagyon sok ötletes, szellemes, játékos feladvány (kérdés) színesí­tette a vetélkedőt; amelyben a jászsági főkötő felismerésé­től a krokodilok fogmosási szokásáig sok minden el­fért. A három dobogós he­lyezést a fölajánlott díjak­kal együtt a Tiszamenti Ve­gyiművek Zalka Máté Szo­cialista Brigádja, a Víz- és Csatornamű Vállalat Kvas- say Jenő Szocialista Brigád­ja, és a Karcagi Gabona- és Malomipari Vállalat Vörös Csillag I. Szocialista Brigád­ja nyerte. — H. A. — Olasz—Magyar Szemle Kétnyelvű, új folyóirat indul Megjelent Budapesten az Olasz—Magyar Szemle (La Gazzetta (Italo—Ungherese) című, újonnan alapított két­nyelvű folyóirat első száma. A lap megjelenése alkalmá­ból tegnap Bányász Rezső államtitkár, a Miniszterta­nács Tájékoztatási Hivatalá­nak elnöke, valamint Fabio Fabbri szenátor, a folyóirat szerkesztőségének igazgatója tájékoztatta az újságírókat a Külföldi Újságírókat Tá­jékoztató Irodában. A negyedévenként megje­lenő Olasz—Magyar Szemle átfogó képet ad a két ország politikai, gazdasági és tár­sadalmi életéről, hozzájárul a kapcsolatok elmélyítéséhez. A gazdasági szakemberek, a képzőművészetek iránt ér­deklődők egyaránt megtalál­hatják benne a számukra ér­dekes olvasmányokat. Ezt a tegnap bemutatott első szám is bizonyítja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom