Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-13 / 111. szám

1986. MÁJUS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Városias kertváros Terv készül Szandaszőlős déli lakóterületének fejlesztésére Szandaszőlős 1965 óta Szol­nokihoz tartozik. Az elmúlt időszak alatt mindinkább ré­szévé is vált a városnak. Bár földrajzi fekvésénél fogva zártságát megtartotta, fejlő­désében a megyeszékhelyhez való tartozás fokozatosan vált egyre meghatározóbbá. je­lentősége különösen az utób­bi időben, a magánerős La­kásépítés előtérlbe kerülésé­vel nőtt meg. A város szá­mára e tekintetben kedvező adottságokkal rendelkező Szandaszőlős a jövőben kie­melt szerepet kap. Mindez azokban az elképzelésekben fogalmazódott meg, amelyet a városi tanács műszaki osz­tálya Szandaszőlős déli tér­sége részletes rendezési ter­vének előkészítéseképp dol­gozott ki, s amelyet a tanács végrehajtó bizottsága leg­utóbbi ülésén hagyott jóvá. A Szandaszőlősön várható vál­tozásokról Serényi András városi főépítész adott tájé­koztatást. Mint elmondta Szolnok vi­szonylag szerencsés helyzet­ben van. A városrészeik kö­zött szép számmal akad csa­ládi házakkal beépített terü­let. Ilyen a Pletykafalu, a Munkásőr út környéke, a Scheftsik-telep, a Kisgyep és a Kertváros valamint Szan­daszőlős. A távlati elképzelé­sek szerint ezek tartósan csa­ládiházas területek marad­nak. Szandaszőlős kivételé­vel azonban a már eddig is sűrűn beépített városrészek­ben további nagyobb arányú telek kialakítására nincs le­hetőség. Szandaszőlős viszont — minthogy korábban gya­korlatilag vegyes mezőgazda- sági — és lakóterület volt — jellegéből adódóan, sok lehe­tőséget rejt magában. A vá­rosrész szerkezeti, jellegze­tessége, hogy az észak—déli irányú utcák között 300—400 méterre egymástól 150—200 méter mélységű telkek ma­radtak fenn. Ezeket döntő­en szántóként művelték. Űjabban azonban, részint a városi életforma elter­jedésével, részint pedig a központiból Szandaszólő&re kitelepültek eltérő életvite­le miatt, a kisebb területet hasznosító kertművelés a jellemző. Kisebb méretű tel­kek kialakítása már csak azért is indokolt, ugyanak­kor az így felszabaduló terü­leten terjeszkedés nélkül bővíthető a telekszám. Ezektől a meggondolások­tól vezéreltetve készült el korábban a Sorkij utcától északra eső terület részletes rendezési terve. A kisebb méretű telkek kialakítása, új utcák nyitása már hosszabb ideje e szerint halad, s bár korántsem mondható, hogy a lehetőségek kimerültek vol­na, már most célszerű volt kidolgozni a Gorkij utcától délre fekvő terület fejleszté­si elképzeléseit is. Ennek alapján még ebben az évben elkészül a Vörösmező, a Gor­kij. a JKLarinthy és a Kölcsey utcia által határolt terület távlati rendezési terve. A számítások szerint a még be­építetlen tömbökben mint­egy 900—950 lakótelek kiala­kítására nyílik mód, gyakor­latilag az ezredfordulóig te­remtve lehetőséget a magán­erős építkezésre. A távlati területfelhaszná­lási terv megtartja a telepü­lés kertvárosi vonásait. Cél a városias jelleg kialakítása, hiszen az építkezések követ­keztében a szandaszőlősi la­kosság száma is folyamato­san növekszik. A telekrendezéssel párhu­zamosan a szolgáltatás, az ellátás növekvő igényeit megfelelő intézményhálózat létrehozásával kell majd ki­elégíteni. Ennek érdekében egy 200 személyes óvoda, egy 16 tantermes iskola és egy elkülönített presszót is ma­gában foglaló 600 négyzetmé­teres ABC-áruház építése, valamint egy egészségügyi központ létesítése is szerepel a tervben. Az egészségügyi házban 2 felnőtt-, 2 gyermek- és egy fogorvosi körzeti ren­delő, továbbá gyógyszertár kap helyet. Főleg a magán- íválllalkozák közreműködésé­re számítva mintegy 250 négyzetméter összalapterüle- tű szolgál tóblokk kialakítá­sa is bekerül a tervbe. Va­lamennyi létesítményt egy tömbben helyezik el, a Vö­rösmező és a Karinthy utat kelet—nyugati irányba össze­kötő tervezett új gyűjtőút északi oldalán. A városrész alközpontjának helyét a je­lenlegi Tóth Árpád utca vo­nalában megnyíló gyűjtőút- ra merőlegesen, a Kiss Já­nos és a Krúdy Gyula utca közti részre tervezik. Szandaszőlős várható de­mográfiai változásait figye­lembe véve a déli területen egyelőre nem építenek böl­csődét. Ennek oka: a Vörös­mező út közelében nemrég kibővített bölcsőde a későb­biekben is folyamatosan el tudja látni a terület bölcső­deigényeit. Egy új bölcsőde megnyitása sokkal indokol­tabb a már most nagy inten­zitással épülő északi rész Sport utcai alközpontjában. A városi tanács műszaki osztálya által kidolgozott el­képzelések alapján a Gsong- rád . Megyei Tanács Tervező Vállalata készíti el még eb­ben az évben Szandaszőlős déli térségének rendezési ter­vét, Elkészültével — a vég­rehajtó bizottság jóváhagvá- sát követően — már a VII. ötéves terv időszakában le­hetőség nyílik az elképzelé­sek megvalósítására. Sz. Gy. Csepelen Japán hullámpapírgyártó gép A papíripari rekonstrukció keretében új japán automa­ta gépsor .kezdte meg a pró­baüzemet a Csepeli Papír­gyárban. A Mitsubishi cégtől vásá­rolt hullámlemezgyártó gép­sorral jelentősen — 13 ezer tonnával (mintegy 20 száza­lékkal) megnő az egyik leg­korszerűbb csomagolóanyag évente gyártható mennyisé­ge. A gép nemcsak meggyor­sítja a gyártási folyamatot — dupla sebességgel üze­mel, mint korábbi társai — L—■. ............................... d e a kész hullámpapír mi­nőségé is jóval magassab. mint a Magyarországon ed­dig gyártottaké. A legszélső­ségesebb időjárási viszontag­ságoknak is ellenáll, igen ru­galmas és nehezen összerop- pantható. Előnye az is. hogy még dobozzá hajtogatás előtt, vagyis lemez formájában nyomtatható. Ugyanolyan mennyiségű hiullámlemez előállításához kevesebb pa­pírra és energiára van szük­ség, mint korábban, s az üzemeltetéshez is kisebb lét­szám elegendő. Kevesebb vegyszerrel Növényvédelem A növényvédelem helyze­téről és a talajerőgazdálko­dásról tegnap sajtótájékozta­tói tartottak a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Minisz­tériumban. Elmondották, hogy bár az utóbbi időben már a növényvédelem bioló­giai módszerei is terjednek, a meghatározó szerep a vegyszereké. Hatóanyagban számolva tavaly 32 500 tonna vegyszert használtak fel a gazdaságok, 1200 tonnával kevesebbet, mint 1980-ban. Az Abádszalóki Lenin Tsz harmadik éve vesz részt az Agroanal Polgárjogi Társaság kísérletében, amelynek lényege, hogy nagyüzemi körülmények között próbálnak ki számos technológiai variációt. A 30 hektáros kukoricatáblán, amelynek vetéséről {elvételünk készült, 2162 technológiai variáció terméseredményei lesznek majd ösz- gzehasonlithatók (T. K. L.) Építőanyag pernyéből Termel a Mátra Gázbetongyár — Évenként 15 ezer lakás Gyöngyös után Detknél kell lekanyarodni a 3-as útról — igazítanak útba, onnan már tábla vezet egészen a gyárig. A falu Aitán azonban olyan kietlen vidék következik, hogy elbizonytalanodom. Dózer járta nyers föld, ameddig a szem ellát, hegyeket megmozgató százkarú gép, az út alaitt ke­resztül kúszó, több kilométer hosszú szállítószalagok. A szemem előtt tornyosuló holdbéli táj buckái mögül egyszer- csak előbukkannak a Gagarin Hőerőmű hűtőtornyai, majd nemsokára az út mellett sorakozó gázbetonelemek elárul­ják, hogy megérkeztem az ország legújabb építőanyag gyárához. Rögtön a gyár mellett fel­vonulási épületek sorakoz­nak: irodák, raktárak, mun­kásszállók. Eljárt felettük az idő, némeLyik ajtaját gaz­dátlanul csapkodja a szél. Üres a jászberényi Aprító­gépgyár épületszárnya is. Nagy József létesítményfe­Létrehozásának előkészü­letei az V. ötéves tervidő­szakra nyúlnak vissza, ami­kor az energia árak emelke­dése miatt a lakásépítésnél új hőtechini|kai követeliméi- nyek léptek életbe. A koráb­bi, hagyományos falazóanya­goktól jó ideig csak teher­bíró képességet követeltek meg. Azután megjelenték az üreges téglák, nőttek az ele­mek méretei, majd a fokozott hőszigetelési igénnyel pár­huzamosan a kislakás-épí­tés korszerűsítése is előtérbe kerül. A tömeges lakás­építés mellett ugyanis meg­nőtt a magánerős építkezé­sek szierepe. Ez pedig új anyagokat, könnyű, gyors építési technológiát követelt. Az építőiparban valóban sor­ra jelentek meg az új tetőfe­dő, burkoló, hőszigetelő anyagok. A követelmények­nek megfelelő falazóelerriek gyártására a Könnyűbeton és Szigetelőanyagipari Vál­lalat (KÖSZIG) vállalkozott és a beruházásban jött létre a Mátra Gázbetongyár. Moosáry László a gyár fő­könyvelője egy halom pros­pektust tesz elém, amelye­ken fényképek, szemléltető ábrák mutatják be a gyárait, a falazás módját, képletek, táblázatok, útmutatók segí­tik a tervezőket. — Nem elég a tervet telje­síteni el is kell adni a ter­mékünket. Kiváló tulajdon­ságú építőanyagot gyártnuk, de a jó propagandára, tájé­koztatásra szükség van. Az elmúlt hetekben például 15 százalékos árengedménnyel kínáltuk a gázbetoneleme­ket. El is jutott az ország­ban mindenhová — nemcsak a híre. Mintegy 100 ezer köbmétert adtunk el, a 6 hetes akció alatt nem is tud­tunk minden igényt kielégí­teni. Ennek ellenére utóla­gos kiszállítással is vállal­tuk, hogy a beérkezett meg­rendeléseket teljesítjük. Az ablakból egy gyáróriás- ra látni. A panoráma azon­ban csalóka, mert a háttér­A rakodótéren erős szél kavarja a liszt finomságú szürke port. Nagy József először a technológiai folya­mat első részéhez vezet. Ép­pen tartálykocsikból töltik fel a cementsilót, a malmok pedig törik, őrlik az égetett rneszet. A silókban előkészí­tett anyag csővezetéken ér­kezik a keverőtoronyba. A Időst, a fővállalkozási osz­tály dolgozóját a kivitele­zőknél találom, akik hason­lóan teljesítették már a megbízatásukat. A gyár ter­miéi, csak apró igazítások, garanciális javítások vannak hátra. Az 1,9 milliárd forint beruházási költségű Mátra Gázbetongyár elkészült. ben a nagy csarnok, a tor­nyok és silók mögött a Ga­garin Hőerőmű látható, melynek füstokádó kéménye és a testes hűtőtornyai szép időben a Jászságból is jól kivehetők. — Gazdasági és környezet­védelmi okok miatt települt a gyár az erőmű mellé — magyarázza Mocsáry László. — Az erőműben évente több mint 1 millió tonna pernye keletkezik, aminek a kezelé­se, elhelyezése nem kis gon­dot, költséget jelent és ren­geteg termőterületet igényel. Mi ezt a környezetszennye­ző hulladékot hasznosítjuk. Évenként 250—300 ezer ton­na pernyéből 15 ezer lakás falazóanyagát állítjuk elő. Európában 1924 óta gyár­tanak és alkalmaznak gáz- betont. Magyarországon 1963-ban épült fel az első ilyen gyár Kazincbarcikán, és a szilikát néven közismert termékből eddig 160 ezer la­kás épült fel. Az igényeket nem tudta a Borsod Gázbe- tangyár kielégíteni, tehát több szempontból is szük­ségessé vált egy újabb gyár létrehozása. A nemzetközi pályázaton Lengyelország, Románia és Finnország mellett az illetékesek végül az NSZK-beli Hebel cég technológiája mellett döntöt­tek. A gyár felépítésére 4 fővállalkozóval egy gazdasá­gi társaság jött létre. ÉP- BER volt a lebonyolító, ÉTI készítette az adaptációt és a szükséges terveket, ÉÁÉV vállalta az építést, Szolnok megyéből pedig a Jászberé­nyi Aprítógépgyár technoló­giai berendezések készítésé­re és a szerelésre kapott megbízást. Az építkezésben összesen mintegy 80 válla­lat, szövetkezet vett részt, a megvalósításra aránylag rövid idő, 2 és fél év állt rendelkezésre. Az építőipar­ban eddig szokatlan, újsze­rű vállalkozási formában a fővállalkozók együttesen voltak érdekeltek a költségek és a határidők megtartásá­ban. torony tetejéről messzire látni. Előttünk a külszíni féjtésű Thorez-bánya kígyó­zó szállítószalagjai behálóz­zák a környéket. A gépek egyik helyen fejtik a földet, a szenet, máshol temetik be az ásító mélységet. A tőlünk karnyújtásnyira levő hőerő­mű villamosáramot termel a gyenge minőségű lignitből, a keletkezett pernyét pedig ott alattunk dékázza a métTeg. A tágas, áttekinthető csar­nokban rend, tisztaság, min­den új, frissen mázolt és fel­tűnően kevés az ember. Az adogolást, keverést, ürítést számítógép vezérli, és auto­matikusan vándorolnak a teli öntőformák az érlelő te­rembe, ahonnan 3 és fél óra múlva megszilárdult álla­potban lépnek ki. A gózbe- ton tömböt daru emeli a vá­gógépre, a keletkezett hulla­dékot pedig csővezeték szál­lítja újból a keverődobhoz. A darabolt anyag ugyancsak emberi kéz érintése nélkül gördül az autoklávokba, majd 12 óra múlva csoma­golják , bálázzák és szállít­ják a kész gázbetont. A ter­melés 3 műszakban, hétvé­geken is megállás nélkül fo­lyik és a csomagológép gör­gősoráról óránként egy nagy méretű ház falazóanyagát szállítják el. Amíg az üzemet nézzük és a pernye vándorlását kísér­jük, Nagy József elmondja, hogy az Aprítógépgyár szá­mára ez a munka többet je­lentett egy 423 millió forin­tos vállalkozásnál. Munká­juk alapján megrendelést kaptak egy Olaszországban már azóta felépült gáSbe- tongyár gépészeti berendezé­seinek gyártására. Ugyan­csak részt vesznek Bulgáriá­ban egy hasonló gyár építé­sén. — Ismerik az új anyagot? Nem lesz gond az építéssel? — Fúrható, szegezhető, fű­részelni lehet és könnyű benne a szerelés is. Jó pros­pektusokat kaptunk, az alapján magunk is boldogu­lunk. Igaz, pontos munkát igényel a falazás, éppen ezért az első sorhoz szakem­bert hívunk. — És az ára ...? — Most jó, mert olcsón kapjuk, 50 forintért darabját. Kevesebb energiával A kiadásoknál azonban nem szabad megfeledkezni az építéskor és a fűtésnél elért megtakarításokról sem. A ‘tervezők kiszámolták, hogy az előírásoknak meg­felelő hőszigetelő képességű fal készítése kisméretű tég­lából kétszer, B 30 blokktég­lából másfélszer annyiba ke­rül mint gázbetonból. Ked­vező tulajdonságai mellett bármelyik építőanyagnál gyorsabban falazható és elő­állítása is kevesebb energiát igényel. Az építők hamarosan el­vonulnak és az ott maradók­ra dolgos hétköznapok kö­szöntének. A termelés rendje kialakult, apró mű­szaki változtatásra, a tech­nológia tökéletesítésére azon­ban mindig szükség van. Balogh János műszaki osz­tályvezető, a gyár első kine­vezett dolgozója most a cso­magolás egyszerűsítésén dol­gozik. Három éve, amikor először járt az új munkahe­lyén nem látott egyebet egy­két ágaskodó oszlopnál. Te­reprendezés folyt, akkor kezdték a felvonulási épüle­teket készíteni. Azelőtt ősz­szel még szüreteltek ott, most pedig 450-en dolgoznak az ország egyik legmoder­nebb építőanyag gyárában. Lukácsi Pál Hulladékot hasznosítanak Emberi kéz érintése nélkül

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom