Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-07 / 106. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 7. Gorbacsov és dós Santos tárgyalásai Nem fenyegetnek további súlyos következmények Sajtóértekezletet tartott a csernobili balesetet kivizsgáló szovjet kormánybizottság Kommentár áttörésre várva A világ kiéhezett a jó hí­rekre. Régóta nem volt ben­ne részünk, legalábbis ami az igazi ,^nagypolitikát” illeti. Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi találkozója óta inkább a negatív előjelű események dominálnak, s a találgatások már odáig men­tek, hogy megkérdőjelezik az idei évre beütemezett csúcs- találkozó létrejöttét is. Az egyik legjobb lehető­séget az előrehaladásra a hét közepén Genfben folyta­tódó szovjet—amerikai fegy_ verzetkorlátozási tárgyalá­sok szolgáltatják — termé­szetesen csakis kölcsönös jó­indulat, őszinte megegyezési készség esetén. A három kü­lön szakterülettel — straté­giai fegyverrendszerek, kö­zepes hatótávolságú atom­fegyverek és kozmikus tele­pítésű katonai ojbektumok (űrfegyverek) — foglalkozó tárgyalássorozat előző négy fordulója nem hozott igazi áttörést, sőt az álláspontok közeledéséről sem igen be­szélhetünk. Jóllehet a meg­beszélések bizalmas jellege eleve kizárja a tökéletes tá­jékozottságot, abban min­den megfigyelő egyetért, hogy eddig nem sikerült megtalálni azokat a kölcsö­nösen elfogadható alapokat, amelyekre egy későbbi meg­állapodást építeni lehetne. Az elmúlt hetek esemé­nyei közül több is befolyás­sal lehet a genfi ötödik for­duló légkörére. A Líbia el­leni amerikai légitámadás például aligha erősíti az amerikai vezetés békevá­gyáról kialakítandó képet. Másrészt Reagan elnölcnek az a döntése, hogy az Egye­sült Államok továbbra sem lépi túl a különben alá sem irt SALT—II szerződés ál­tal megszabott atomfegy­verkezési küszöböt, remé­nyekre jogosítja a megálla­podás híveit. A tokiói tőkés csúcsértekezleten elfogadott Líbia- és Szovjetunió-elle­nes nyilatkozatok rontják az általános nemzetközi lég­kört, viszont Reagan ismét deklarálta, hogy még az idén szeretne találkozni Mihail Gorbacsowal. A Szovjetunió a maga részéről még az ez évre tervezett csúcstalálko­zó előtt szeretne megállapo­dásra jutni az atomkísérle; tek befagyasztásáról — eset­leg egy Európában megren­dezendő Reagan—Gorbacsov megbeszélésen. A Fehér Ház jelenleg elutasítja ezt az el­képzelést, csak úgy, mint sok más szovjet javaslatot. Nagy tétek forognak koc­kán a genfi tárgyalássoroza­ton. Érthető, ha egyik nap­ról a másikra nem szüle­tik megállapodás. A világ békéért aggódó közvélemé­nye azonban áttörésre, igazi sikerre vár. Magas szintű szovjet—an­golai tárgyalások kezdődtek tegnap Moszkvában. Jósé Eduardo dos Santos angolai államfőt, az MPLA-Munka- párt elnökét, aki tegnap ér­kezett hivatalos, baráti láto­gatásra a Szovjetunióba, fo­gadta Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára. A két fél azonosan ítélte meg a világpolitikai helyzet kiéleződésének okait, a fe­szültséget az imperializmus kalandor, militarista politi­kája váltotta ki. Mihail Gorbacsov és Edu­ardo dos Santos határozot­tán elítélte az imperialista erők próbálkozásait, amelyek arra irányulnak, hogy a vi­lág különböző körzeteiben kialakult konfliktushelyzete­ket a politikai légkör továb­bi mérgezésére, szuverén ál­(Folytatás az 1. oldalról) hatótávolságú fegyverzet kér­déséről. Ezek a javaslatok teljes összhangban vannak a tárgyalások céljairól és té­maköréről az amerikai féllel megkötött megállapodással. A szovjet küldöttség veze­tője a továbbiakban rámu­tatott, hogy egyelőre nem lehet tényleges haladásról beszélni a tárgyalásokon. Az amerikai fél mindezidáig gyakorlatilag semmit sem tett a szovjet—amerikai csúcstalálkozón elért pozitív megállapodások valóra vál­tásáért. Az utóbbi időben az Egyesült Államok olyan lé­péseket tesz, amelyek nyíl­tan a feszültség szítását, a háborús veszély növelését célozzák. Ez mindenkit nyug­talansággal tölt el — mon­dotta. Karpov. aki végezetül hangsúlyozta: a Szovjetunió nem kíván olyan kérdéseket megvitatni Serifben, amelyek nincsenek közvetlen kapcso­latban a tárgyalások témájá­val. Max Kampelman, az atom- és űrfegyverek kérdéséről folyó szovjet—amerikai tár­gyalások amerikai küldött­ségvezetője — aki szintén A fejlett ipari országok gazdaságpolitikáját kifejtő, szorosabb összehangolást ki­látásba helyező nyilatkozat­tal ért véget kedden Tokió­ban a vezető tőkés országok állam- és kormányfőinek háromnapos csúcskonferenci­ája. A dokumentumot a há- i zigazda, Nakaszone Jaszuhi- í ro japán miniszterelnök is­mertette az újságírók előtt, és egyben összegezte a csúcs- értekezlet munkáját. Nakaszone elmondta, hogy Lamok belügyeifoe való be­avatkozásra használják fel. A két fél hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok Líbia elleni támadása, az angolai ellenforradalmárok­nak nyújtott amerikai kato­nai segítség egyaránt az ál­lami szintre emelt terroriz­mus megnyilvánulása. A találkozón megállapod­ták abban, hogy több gyakor­lati intézkedést is tesznek az SZKP és az MPLA-Munka- pár.t, a Szovjetunió és az An­gola közötti barátság és együttműködés fejlesztésére. Kedden a Kremlben meg­beszélések kezdődtek a dós Santos vezette angolai és a Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Miniszterta­nács elnöke által vezetett szovjet tárgyalóküldöttség között is. tegnap érkezett a svájci kon- ferenciavárosha — repülőté­ri nyilatkozatát arra használ­ta fel, hogy a tárgyalások témájához nem kapcsolódó kérdésben — a nemzetközi terrorizmus kapcsán — he­ves vádakkal illesse a Szov­jetuniót. Kampelman szerint a Szovjetunió támogatja Lí­biát és „a nyugati világ ter­rorizálására irányuló líbiai törekvéseket”. Mint ismere­tes, mind Líbia, mind pedig a Szovjetunió elítélt minden­nemű terrorizmust, Kampelman kijelentette, hogy országa kész előrelépni a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozón megjelölt célkitűzé­sek elérése érdekében. No­vemberben Genfben Mihail Gorbacsov és Ronald Rea­gan megállapodásra jutottak: szorgalmazni fogják a felék atomfegyver készleteinek öt­ven százalékos csökkentését és egy „közbeeső megoldást” az európai közepes hatótá­volságú rakéták üavében. Az amerikai tárgyalóküldöttség vezetője szerint országa ki­egyensúlyozott és elfogadha­tó javaslatokat tett le a tár­gyalóasztalra, s most ezekre váriák a szovjet fél vála­szát. az állam- és kormányfők, to­vábbá a külügyminiszterek részletesen foglalkoztak a kelet—nyugati kapcsolatok­kal, és síkraszálltak egy újabb szovjet—amerikai csúcstalálkozó mellett. A „hetek” reményüket fejezték ki, hogy még az idén sor ke­rül Ronald Reagan és Mihail Gorbacsov második találko­zójára, ami „rendkívül fon­tos a Kelet és a Nyugat kö­zötti viszony megjavítása, a világbéke megszilárdítása ér­dekében”. A csúcskonferencia záró­akkordjaként elfogadott gaz­dasági nyilatkozat minde­nekelőtt azt hangoztatta, hogy az inflációtól mentes tartós világgazdasági növeke­dés érdekében szükség van az egyes országok gazdaság- politikájának még fokozot­tabb koordinálására. A sajtóértekezletek egyéb­ként azt is bizonyították, hogy politikai kérdésekben is jócskán volt ellentét, noha a hétfői nyilatkozatok minde­nekelőtt „az egység” de­monstrálását célozták. A késő esti órákban Mar­garet Thatcher brit és Craxi olasz kormányfő elutazott a japán fővárosból, míg a töb­biek még szerdán is külön- tárgyalásokat folytatnak egy­mással. s Mulroney kanadai miniszterelnök hivatalos lá­togatást kezd Japánban. Az állam- és kormányfők egyéb­ként megállapodtak abban, hogy a következő, 13. tőkés csúcskonferenciát 1987-ben Olaszországban tartják. Tovább tart a Csernobili Atomerőműben április 26-án bekövetkezett baleset okai­nak pontos felderítése, a to­vábbi súlyos következmé­nyekkel már nem fenyegető szerencsétlenség folyomá­nyainak felszámolása. Erről a tevékenységről számoltak be tegnap Moszkvában meg­tartott sajtóértekezletükön a baleset kivizsgálására létre­hozott szovjet kormánybi­zottság tagjai, akik egyene­sen a baleset körzetéből ér­keztek a Szovjetunió Kül­ügyminisztériumának sajtó- központjába. Borisz Scserbina minisz­terelnök-helyettes, a bizott­ság elnöke közölte, hogy a szakemberek még nem fe­jezték be a vizsgálatot, még nem készült el a bizottság jelentése, amelynek összeál­lításához további alapos ku­tatásokra van szükség. A baleset jelenleg feltételez­hető legvalószínűbb oka az erőmű negyedik blokkjá­ban bekövetkezett vegyi robbanás. Ennek következ­tében nagy mennyiségű su­gárzás szabadult el. A szerencsétlenséget köve­tően azonal megkezdődtek a mentési munkálatok. Az atomerőmű harminc kilomé­teres körzetéből kitelepítet­ték a lakosságot. A lakóhe­lyükről távozni kényszerül­tek többsége kijevi csalá­doknál lelt ideiglenes ott­honra. A baleset során két ember veszítette életét. Egyikük a testfelülete nyolc­van százalékát elborító sú­lyos égési sérülésekbe halt bele, a másik személy halá­lát pedig a robbanásnál le­zuhanó tárgyak okozták. A baleset során 204 ember ka­pott sugárfertőzést, s közü­lük tizennyolcán vannak sú­lyos állapotban. Április 28. óta mindamnyiukat Moszk­vában kezelik, s minden, az orvostudománynak jelenleg rendelkezésére álló eszközt felhasználnak megmenté­sükre. A gyógyító munkába két neves amerikai szakem­ber is bekapcsolódott — Ga­le professzor, a csontvelő- átültetés szakértője és Ta­raszaki professzor, világ­szerte ismert immunológus. Borisz Scserbina beszá­molt arról is, hogy a meg­sérült energiablokk jelenleg lefojtott állapotban van, ami azt jelenti, hogy megszűnt az erőmű rendes működésé­nél az energiát szolgáltató maghasadási láncreakció. Ennek megszüntetése auto­matikusan történt, ahogyan azt a balesetvédelmi rend­szer biztosítja. A radioakti­vitás csak a reaktor szigete­lésének részleges sérülése következtében jutott a sza­badba. A másik három re­aktoregységet tartalékba he­lyezték. Jelenleg 150 ember tart állandó ügyeletet az atomerőműben, ellenőrizve a berendezések állapotát. Az első két energiablokk bár­mikor újra kezdheti a ter­melést, míg a sérült résszel A két német állam közötti kulturális együttműködési szerződést írtak alá kedden Berlinben. A több éves tár­gyalások eredményeként lét­rejött megállapodást, amely a kulturális, művészeti, ok­tatási és tudományos együtt­működés továbbfejlesztésé­nek kereteit rögzíti, NDK részről Kurt Nier külügy­miniszter-helyettes, nyugat­német részről Hans Otto Bräutigam államtitkár, az NSZK állandó berlini képvi­seletének vezetője írta alá. Az aláírás után adott nyi­latkozatában az NDK mi­niszterhelyettes a két német szomszédos harmadik blokk esetében alapos műszaki fe­lülvizsgálatra lesz szükség az újraindítás előtt. A kormánybizottság elnö­ke szólt arról is, hogy a szerencsétlenség következmé­nyeinek felszámolására tett intézkedések eredményeként Csernobil körzetében norma­lizálódnak a sugárzási viszo­nyok. Az atomerőmű közvet­len közelében a kezdeti 10— 15 milliröntgen/óra sugárzási érték már felére-egyharma- dára csökkent. A rendszeres ellenőrző mérések tanúsága szerint Ukrajnában, Belo­russziában és Moldáviában a radioaktív szennyezettség mértéke nem lépte túl azt a normát, amelyet a Nemzet­közi Atomenergia Ügynökség és a Szovjetunió egészségügyi minisztériumának szabvá­nyai még veszélytelennek minősítenek. Jurij Szedunov, az állami hidrometeorológiai szolgálat vezetőjének helyettese kér­désekre válaszolva elmond­ta, hogy a szovjet szakembe­rek értékelése, méréseik ered­ményei szerint a Csernobil­ből származó sugárzás sem a Szovjetunió távolabbi vidé­kein, sem a környező orszá­gokban lakó emberekre néz­ve nem jelent veszélyt. Moszkvában például semmi­féle változást sem észleltek a megszokott sugárzási vi­szonyokhoz képest. Andronyik Petroszjanc, a Szovjetunió Atomenergetikai Állami Bizottságának elnöke elmondta, hogy folytatódik az atomerőműveknek kiemel­kedő szerepet szánó szovjet energetikai program végre­hajtása. Emlékeztetett arra, hogy az atomerőművekkel baleset több országban, így az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is történt már. A mostani szerencsét­lenség is arra figyelmeztet, hogy az atomenergiával, mint új energiaforrással na­gyon óvatosan, gondosan kell bánni. Anatolij Kovaljov, a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettese a Szovjetunió köszönetét tolmácsolta mind­azoknak a külföldi kormá­nyoknak, társadalmi szerve­zeteknek és magánszemé­lyeknek, akik részvétüket nyilvánították a történtek kapcsán, s felajánlották jó­indulatú segítségüket. Egy­szersmind felhívta a figyel­met arra is, hogy a nyugati országok tömegtájékoztatása rágalmak, koholmányok özö­nét terjeszti a baleset kap­csán. A propagandakampány irányítójaként az Egyesült Államokat nevezte meg, azt hangsúlyozta, hogy az ame­rikai militarista körök ezt az esetet is fel akarják hasz­nálni a nemzetközi légkör feszültebbé tételére, az álla­mok közötti békés együttmű­ködés akadályozására. Az erőmű tervezési meg­oldása megfelelt a nemzet­közi normáknak — hangzott el a sajtóértekezleten. Több állam kapcsolatainák rende­zése útján tett újabb, jelen­tős lépésnek minősítette a kulturális szerződést, amely egyben a békét és az enyhü­lést is szolgálja. A bonni kor­mány képviselője azt hang­súlyozta, hogy az átfogó, részletesen kimunkált meg­állapodással a két német ál­lam továbbhaladt a jószom­szédi kapcsolatok alakításá­ban. Az öt évre szóló, s meg­hosszabbítható szerződésben a felek kifejezték a kulturá­lis együttműködés javításá­ra irányuló szándékukat, olyan esemény egybeeséséről van szó, amelynek esélye el­enyésző, s a kezelő személy­zet felelőssége is felmerült — mondotta Borisz Scser­bina. A környező országokat ért radioaktív szennyezéssel kap­csolatos kérdésre válaszolva a szovjet illetékesek elmond­ták, hogy bár május 1-ig Lengyelországot, május 2-a után Romániát emelt szintű sugárzás érte, ez csak rövid ideig tartott, s a szint nem volt magas. A külföld április 28-án kért és kapott információt a szerencsétlenség ügyében, s aznap közleményt is nyilvá­nosságra hoztak. Anatolij Kovaljov, a Szovjetunió első külügymi­niszterhelyettese tegnap fo­gadta Hans Blixet, a Nem­zetközi Atomenergia Ügy­nökség (IAEA) svéd nem­zetiségű vezérigazgatóját, aki hétfőn a szovjet kor­mány meghívására érkezett Moszkvába. A tárgyilagos hangvételű megbeszélésen részt vett Leonard Konsztantyinov, az IAEA szovjet vezérigazga­tóhelyettese, Moris Rosen, az IAEA nukleáris biztonsági osztályának amerikai igaz­gatója és Vlagyimir Pet- rovszkij, a szovjet külügy­minisztérium kollégiumának tagja. • * * A legújabb — tegnapi — mérési adatok alapján ha­zánk légterében a levegő ra­dioaktív szennyezettsége igen alacsony, a hétfői szint­hez képest tovább csökkent. Bonnban méltányolják, hogy Magyarországgal jó együttműködés alakult ki a radioaktív szennyeződéssel kapcsolatos adatcserében — állapította meg a nyugatné­met hírügynökség egy bon­ni keltezésű jelentésében. A DPA ebben a jelentésben be­számol arról, hogy az NSZK külügyminisztériuma a cser­nobili szerencsétlenséget követően Geiger-számlálók- kal ellátott orvosokat kül­dőt a Varsói Szerződés or­szágaiban levő nyugatnémet nagykövetségekre, tényle­ges sugárszennyeződést azonban eddig nem jelen­tettek. A jülichi (NSZK-beli) atomkutató központ szakér­tői szerint az atomcsönd- egyezmény megkötése előtt végrehajtott légköri atom­fegyver ^kísérletek egyep- ként is több veszélyt jelen­tettek a világra nézve, mint a mostani csernobili szeren­csétlenség. Az intézmény szóvivője azt hangsúlyozta az AP hírügynökségnek adott nyilatkozatában, hogy a szerencsétlenség következ­tében a légkörbe került jód 131-es felezési ideje csak nyolc nap; ezzel szemben a légköri atomrobbantások cé­zium 137-est halmoztak fel, amelyeknek harminc évnél is hosszabb a felezési ideje. Szojuz—Szaljut Sikeres összekapcsolás Az előzetes programnak megfelelően tegnap, közép­európai idő szerint 18 óra 58 perckor Leonyid Kizim és Vlagyimir Szolovjov szovjet űrhajósok a Szojuz T—15 űr­hajóval sikeres összekapcso­lódást hajtottak végre a Szál j ut—7—Kozmosz—1686 űregyüttessel. Az űrhajózás történetében ez volt az első repülés űr­állomásról űrállomásra. Ki­zim és Szolovjov 50 napot töltött a Mir fedélzetén. A Mir az űrállomások új, har­madik nemzedékének első képviselője. Horváth Gábor 1 ÚJ ÚJ ÚJ 1 ÚJ boltja nyillk a VlDlA-nak Saolnokon a Jubileum téren ÁRUSÍTUNK — híradástechnikai cikkeket — háztartási kisgépeket KiMKtotini vAlialat — lakásvilágítás! cikkeket NYITÁS: 1986. május 8-án 14.00 órakor. KOzQleteket vas-műszaki raktárból, teljes profi­lunkból kiszolgálunk. CB hívószám Vidia 4 VSB—35 csatornán. (5074) Újabb forduló Genfben Döntés az összehangoltabb gazdaságpolitikáról Véget ért a vezető tőkés országok csúcsértekezlete NDK—NSZK Kulturális szerződés a két német állam között

Next

/
Oldalképek
Tartalom