Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-06 / 105. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 6. Békéscsabán, a városi kórházban április 23-tól Stágyas művese állomás működik. A vese- elégtelenségben szenvedő betegek kezelését szolgáló állomás — amelyen jelenleg nyolc beteget kezelnek — a szegedi területi központ hetedik állomása (MTI Fotó: B. Fazekas László felvétele — KS) Májusi pompában az arborétum Sok színben pompázik a Tisza és a Körös által ha­tárolt Tiszazug legszebb ter­mészeti ékessége a Tisza- kürti Arborétum. A hajdan Bolza kastély körül telepí­tett arborétumban több tu­cat száz-százötven éves fa vette fel zöld és sokszínű virágköntösét. Ismét kizöl- dellt a hatalmas kocsányos tölgy. Tűzpiros színben pompázik az amerikai bi- bortölgy, amelynek legidő­sebb példánya itt található hazánkban. Illatfelhővel töl­ti meg a tájat a 25 méter lombkorona átmérőjű, ne­héz szagú boróka. Az idegenforgalomban is egyre nagyobb szerepet ját­szó arborétum ez évben a községi kezelésből a me­gyei tanács közvetlen fenn­hatósága alá került, s új tervek készülnek a termé­szet e látványos és értékes gyöngyszemének szakszerű fenntartására, fejlesztésére. Sörpalackozó segíti az ellátást Minden igényt kielégítenek a Jászságban Teljesült a régi kívánság Üzemanyagtöltő állomás nyílt Fényszarun Minden különösebb ün­nepség nélkül nyitották meg vasárnap reggel Jászfény- szarun az üzemanyagtöltő állomást. Az 5 kútfejen ke­resztül normál és szuper- benzint, a kétütemű moto­rok, részére keveréket, va­lamint gázolajat és háztar­tási tüzelőolajat árusítanak. A lakosságnak régi kíván­sága volt, hogy a nagyköz­ségben is legyen üzem­anyag-kimérés, hiszen a gépkocsik száma örvendete­sen emelkedett, és legköze­lebb mintegy 15 kilométer­re, Hatvanban, vagy 20 ki­lométerre, Jászberényben kellett tankolni annak is, aki mindennapi munkájá­A TIT országos központja és az IBUSZ minden évben ankétot rendeznek az or­szágjárás-vezetők részére. Idén a XX. országos ankét Szolnokon lesz, ma és hol­nap a Technika Házában. Szolnok megye helye és le­hetőségei a belföldi turiz­musban címmel hangzik el előadás, majd a résztvevők megbeszélik az országjárás­A Tv-híradó új kiadása Oj kiadással bővül május 10-től a televízió Híradója. A szombat délutánonként — a kezdő hírek helyén, álta­lában 17 óra körül — je­lentkező műsor tartalmában és formájában is eltér az esti kiadásoktól. A nagyvilág és hazánk legfrissebb eseményeinek összefoglalása mellett a ter­vek szerint kötetlenebb és közvetlenebb hangon szol­gáltató jellegű, közérdekű információkat is közöl majd. Igazodva az adás időpontjá­hoz több szó esik benne a hétvége országos érdeklő­désre számot tartó esemé­nyeiről, a különböző sza­badidős programokról, és fontos helyet kap a min­denkori közlekedési hely­zetkép, s a hétvégi időjárás­előrejelzés. Számítanak a nézők ötleteire, javaslataira is: az érdekesebb esemé­nyek helyszínéről élő köz­vetítésben számolnok be. hoz használta gépkocsiját. Ugyancsak gondot okozott korábban az is, hogy ház­tartási tüzelőolajat a nagy­községben egyetlen helyen árusítottak, ahol gyakran volt torlódás, esetenként pe­dig ellátási zavarok is je­lentkeztek. A nagyközségi tanács és a Béke Tsz közös elhatározás­sal építette meg az üzem­anyagtöltő állomást úgy, hogy annak üzemeltetését a tsz látja el, míg a tanács a benzinkúthoz szilárd út­burkolatot épített ki. Az üzemanyagtöltő állomás az első nap első óráiban je­lentős forgalmat bonyolított le, ami bizonyítja, hogy a beruházás célszerű volt. sál kapcsolatos gyakorlati ta­pasztalataikat, s az ország­járás keretében nyújtható komplex ismeretterjesztés­nek, az ország megismerte­tésének hatásos, célszerű szervezési, módszertani ten­nivalóit. Az ankét résztvevői is­merkednek Szolnokkal, meg­tekintik a tiszaföldvári föld­rajzi múzeumot, a tiszakürti arborétumot és Cserkaszőlőt. A Kőbányai Sörgyár jász­berényi kirendeltsége 3 éve költözött ki a Bercsényi ut­cából a jászsági Állami Gaz­daság egyik épületébe. A szűkös helyről való kitele­pülést indokolta az is. hogy a gazdaság sörpalackozó üze­met létesített, így a külön­böző folyamatok közel kerül­tek egymáshoz. Az üzemben 1983 nyarán kezdődött meg a termelés, és a múlt évben 236 ezer hekto­liter Kőbányai világos sört palackoztak. A két műszak­ban termelő melléküzemág 19 dolgozót foglalkoztat, akik naponként 150—160 ezer fél­literes palackot töltenek meg. Kőbányáról tartálykocsikban érkezik a sör, onnan szállít­ják a címkét, a koronazárat (kupakot) és a segédanyago­kat (mosó, fertőtlenítőszer, stb) is. A folyamatos terme­lést időnként géphiba akadá­lyozta, ezért, valamint a fo­gyasztók igényeinek jobb ki­elégítése érdekében, a dol­gozók gyakran válaltak túl­munkát. A terv túlteljesíté­sét a gyár megrendelése alap­ján a nagy ünnepek előtti és a nyári szombati műszakok­kal érték el. Az ettől az év­től önelszámoló egységként termelő üzem a múlt évihez hasonló (200 ezer hektoliter sör palackozásával 2,6 millió nyereség) tervet tűzött ki. Túlvannak a kéthetes leál­lással járó nagyjavításon, és az első negyedévben az éves tervük 26,6 százalékát telje­sítették. Természetesen idén is felkészültek a túlmunkára. A sörpalackozó üzembe helyezése óta lényegesen több sör jut Jászberénybe és kör­nyékére. Azelőtt a társki­rendeltségek az igények tö­redékét tudták csak kielégí­teni, más volt a hordós és az import sör aránya is. Je­lenleg a megrendelőknek 80 százalékban szállítanak Kő­bányai világost és 20 száza­lékban minőségi és import­sört. A Jászság és Pest me­gye egy részének az ellátá­sa a kirendeltség feladata. Itt a megrendelések alapján na­pi 4—5 ezer ládával (a ta­valyinál ezerrel többet) osz­tanak szét, és a fennmaradó 6—7 ezer láda jut a társki­rendeltségeknek. Minden igényt kielégítenek. legfel­jebb a szállítási kapacitással lehet gond, mert egyelőre még rakodók hiányoznak. Az eüátást szinte maradék­talanul megoldja a Lenin úton megnyílt, kizárólag sör értékesítésével foglalkozó üz­let. Az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és a Kő­bányai Sörgyár által közö­sen fenntartott üzlet szom­bat—vasárnap is nyitva tart, és nagy tételben viszontel­adók részére is forgalmaz. — lp — Évente 16 ezer tonna étöbaromitit dolgoz fel a Zagyvarékasi Béke Tsz. Termékei­nek 73 százalékát exportra szállítja (TKL) A Technika Házában Ankét országjárók részére Házról házra járva Csőkkenthetö-e a háztartási balesetek száma? Becslések szerint 28 milliárd forint veszteség érte már 1983-ban is nép­gazdaságunkat a különböző balesetek miatt. A legfőbb baleset a háztartásokban történik. Elsősorban a gye­rekek és az idős emberek a szenvedő alanyok. Szomorú tény, hogy 1984-ben a ház­tartásokban bekövetkezett 144 áramütéses balesetből 37 halállal végződött. Az Egészségügyi Világszerve­zet, a WHO tapasztalatai szerint Európában a háztar­tási balesetek foglalják el a halálokok között a harma­dik helyet. Hatásos módszert kell te­hát találni, hogy csökkent­hető legyen az otthoni bal­esetek száma. A WHO or­szágonként — tavaly meg­hirdetett „Egészséget 2000-re mindenkinek” programjában — 25 százalékos baleset­csökkenést tűzött célul Európában. Mi ennél jóval szerényebbek vagyunk, már annak is rendkívül örül­nénk, ha megállna a roha­mos növekedés. De ezt vajon mi módon lehetne elérni? Hiszen ed­dig is több rendelkezés pró­bálta elejét venni a balese­teknek. Előírás szerint a tartós használati cikkeket kizárólag magyar nyelven íródott, érthetően fogalma­zott használati utasítással szabadna forgalomba hozni. Mind a külföldi, mind a ha­zai elektromos eszközök, gé­pek csupán kettős védelem­mel kerülhetnének a fo­gyasztókhoz. Tapasztalatok szerint azonban sem a külföldön vá­sárló kereskedők, sem a magyar gyártók, sem a for­galmazók nem tartják be minden esetben az előíráso­kat. Baleset forrása lehet a lakossági szolgáltatások hiá­nyossága is. Az árak emel­kednek, és az alkatrész- hiány növeli a várakozási időt, ezért többnyire a csa­ládok férfitagjai végzik el a szükséges javitásokat. Ko­moly gondot okoznak az elhasználódott, régi, kis te­herbírású vezetékek, vil­lanyórák,, mert könnyen ke­letkezhet elektromos tűz. Ez tehát a jelenlegi hely­zet. De miért ne jöhetnének létre munkavédelemmel foglalkozókból, energia­felügyelőkből és több szak­mával bíró szakemberekből speciális csoportok, amelyek nemcsak felülvizsgálnák a lakásban tapasztalható ál­lapotokat, hanem a javítást és az utólagos ellenőrzést is elvégeznék. Sőt, ha szüksé­ges, az eszközök helyes használatát is megmutatnák a háziaknak. Természetesen, aprólé­kos, komoly munkát jelentő feladat lenne valamennyi magyar háztartást felkeres­ni. Mivel a munkavédelmi felügyelőségek és az ener­giafelügyeletek is rendsze­resen képeznek balesetelhá­rítási, biztonságtechnikai szakembereket, — úgy tűnik — lenne elegendő szakem­ber a speciális csoportok létrehozásához. Ugyanak­kor a hatósági jogkörrel már felruházott felügyelők büntetés fizetésére kötelez­hetnék azokat a vállalato­kat, vállalkozásokat, szövet­kezeteket, amelyek például hiányos használati utasítás­sal vagy a szabványtól elté­rő minőségben gyártanak, illetve hoznak forgalomba termékeket. (Az energiafel­ügyelők egyébként ma is rónak ki büntetést gazdál­kodó szervezetekre, vagy azok vezetőire, amennyiben a feltárt hiányosságokat nem szüntetik meg.) Ezek után nyilván felve­tődik a kérdés: ki fedezze a speciális csoportok költsé­geit? Több forrás kínálko­zik. Egyrészt mindazok az intézmények, szervek, szer­vezetek. amelyek tehetnek valamit a háztartási balese­tek csökkentéséért, azok a — nem túl hatásos — pro­pagandára szánt összegek egy részét vagy egészét a speciális csoportok rendel­kezésére bocsáthatnák. Más­részt az Állami Biztosító is vállalhatna bizonyos anyagi terheket. Hírek szerint erre hajlandó is az ÁB. Továbbá, a korábban említett bünte­tésekből is jutna pénz a spe­ciális csoportok létrehozá­sára. Az anyagi támogatók körébe bevonható lenne a Társadalombiztosítási Igaz­gatóság is, mivel az ottho­ni balesetek csökkenése mérsékelné a táppénzes na­pok számát. Jutna szerep a propagan­dának is: győzze meg a la­kás- és üdülőtulajdonoso­kat, illetve bérlőket a cso­portok munkájának elő­nyeiről, szükségességéről. Vagyis: a szakembereket en­gedjék be a lakásokba, az üdülőkbe. Nyilván a rádió, a televízió, az újságok szí­vesen vállalnának részt e munkából. Míndezideig nem esett szó arról, hogy ki állja a javítások költségeit. Sok család bizonyára nem bírná pénztárcából megfi­zetni a nagyobb javításokat. Ezért a lakásfelújításokra igénybe vehető kölcsönök mintájára az Országos Ta­karékpénztár nyújthatna hosszúlejáratú hitelt, ala­csony kamatra. H. T. Az elsőt a rómaiak ópftettók Helyreállítják a városfalat Sopronban A régészeti feltárással megkezdődött a soproni vá­rosfal-helyreállítási program. A feltáró munkához a vá­rostoronytól nyugatra eső imjűemüéképüketék mögötti falszakaszon láttak hozzá a szakemberek. A hármas falgyűrű Sop­ron történelmi városmagját öleli körül. Legrégebbi réte­gét megmunkált kváderkö- vekből a római korban épí­tették. Az államalapítóik a 10. században gerendavázas szerkezetű égetett agyagból készített úgynevezett vörös sáncot emeltek. Sopron 1277- ben nyerte el a szabad kirá­lyi városi rangot. Ezt köve­tően épült ki a város védel­mét szolgáló hármas falgyű­rű a vörös sánc dombjának tetején, a középső városfalat a római alapokra emelték, a harmadik pedig attól mint­egy 5—6 méteres távolságban övezi a középsőt, s ez előtt a nagyobb biztonság érdekében várárkot ástak. Az eredetileg összesen 3,8 kilométer hosz- szú hármas városfalból je­lenleg mintegy 3 kilométer­nyi maradt fenn, s jelenleg nagyobbrészt a később rá­épült épületek szerkezeti ele­meként — alapként, tám- és főfalként — funkcionál. A fal állaga azonban a mú­ló idővel erősen leomlott, és megbomlott statikai egyen­súlya is. Rehabilitációját ezért csak közműrekonstruk­cióval, illetve a fallal kap­csolatban lévő épületek fel­újításával együtt lehet elvé­gezni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom