Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 5. Merre van a Bin utca? Levelekből —sorokban IA tárgyalóteremből I Egy évig se tartott a szabad élet Előre egyeztetett időpont­ban szerettem, volna megér­kezni nemrég a szolnoki Bán utcába. Nem tudtam ponto­san, hogy merre van, ezért a Kossuth téren taxiba száll­tam és kértem a gépkocsive­zetőt, vigyen oda. Mire 6 megkérdezte: merre van? Csak égtáj szerint tudtam mutatni, meg az ószolnoki sorompót emlegettem, hogy azon innen. Kis töprengés után — látva, hogy több magyarázatot nem tudok ad­ni — elővette a térképet, beborította vele a taxi mű­szerfalát és silabizálni kezd­te. Ideges lettem, mert már nem volt sok időm. Beállt mellé egy másik taxi, kér­tem, kérdezze meg a kollé­gájától. ö sem tudta, pedig ebben az utcában két intéz­mény is van, az egyiket megneveztem, hiszen oda si­ettem volna. Közben beállt a harmadik taxi is. Lete­kertem gyorsan az ablakot és kiszóltam: tudja-e, mer­re van a Bán utca? Igen. No végre! Kipattantam és átszálltam hozzá. Nem tudom, két magán­taxis kollegája meddig ke­reste még az utcát, én min­denesetre idejében megér­keztem. — csani — Megszűntették a kismotorszervizt Nagyon csodálkozunk azon, hogy Jászberényben, egy ilyen népes városban megszüntették a kismotor­szervizt. Szabadságot kell kémünk azért, hogy motor­jainkat Hatvanba vagy Gyöngyösre vigyük javíttat­ni, majd újabb szabadságot, amikor érte megyünk. Nem szórakozásra vettük a kis­motort, nagyon sokan ezzel járunk dolgozni és szeret­nénk, ha helyben megjavít- tathatnánk. Mészáros Antalné Jászberény B városszépftö munkáért Iskolánk Bacsó B. úti, 3. sz. napközis csoportjának ta­nulói és a Vidámság gyer­mekklub tagjai városszépítő akciót szerveztek nemrég. „Legyen még szebb a mi vá­rosunk!” jelszóval, szüleik és testvéreik bevonásával el­határozták, hogy parkosíta­nak, virágot, fákat ültetnek, s a telekkel határos utcai részt tisztán tartják; elsi­mítják az úttestet; kitisztít­ják az átereszt, védik és óv­ják a természetet, a mada­rakat és a közterületeket, s erre kémek másokat is. A környezetvédők több mint 20 tasak virágmagot adtak az iskola parkjainak szépí­téséhez. Volt olyan év, amikor ta­nítványaink között 80—90 kisfát, csemetét osztottam ki, mert aki fát ültet, az a fát sosem töri ki. Ügy vélem, a környezetvédők és szüleik megérdemlik a nyilvános el­ismerést, mert szívügyüknek tekintik a természet védel­mét, a városszépítő munkát és másokat is erre ösztönöz­nek. Kárai ,Sándor Törökszentmiklós Szomszédolás Az elmúlt években Szol­nok megye több településé­ről, így Kunszentmártonból is számos iskolai és pedagó­guscsoport kereste fel a kecskeméti Szórakaténusz kiállítását és játékkészítő programjait. Legutóbb vi­szont a kecskeméti kézmű­vesek látogattak a kunszent­mártoni múzeumba, ahol óvodai és iskolai nevelők ré­szére tartottak módszertani foglalkozást. Ez alkalommal a madzagszövést, vessző- és gyékénymunkákat, papírhaj­togatást, valamint a rongy- bábkészítést gyakorolták közösen. Kriston Vizi József Kecskemét Növendékeire a legbüszkébb Tizedik évébe lépett a ze­neoktatás a jászjákóhalmi művelődési házban. Az évti­zed alatt sok gyerek fordult meg a zeneszobában (éven­te 25 fölött van a tanulók száma), ahol eddig egy pia­nínó és egy rozoga zongora szolgálta az oktatás céljait, de rövidesen lesz új pianí­nó. Az oktatást Szabó Mi­hály nyugalmazott főiskolai tanár vezeti, aki „hazajáró léleknek” vallja magát. Két évtizeden át ugyanis a köz­ségben tanított, majd tíz év­vel ezelőtt, hatvannégy éve­sen, nyugdíjasként tért visz- sza, mint Jászberényből ki­járó oktató. Óráit a gyere­kek másodikos koruktól, heti három alkalommal látogat­ják. A zenepedagógus nosz­talgiával gondol 1939-re, amikor a községbe került, és ö volt az egyetlen zongo­ra tulajdonosa. Ma már a legtöbb tanítványa otthon is gyakorolhat zongorán, pianí- nón. Két gimnazista növen­dékére a legbüszkébb: Fo­dor Anettre és Kovács Krisztinára. A tanítványok sikere oktatójuk éltető örö­me. — Fodor — Jászjákóhalma Kiss Jenő Béláné jászla- dányi olvasónk nyugdíjas­klubjuk életéből, terveiből adott egy kis ízelítőt: szer­dánként jönnek össze; néha meghívott előadókkal tájé­koztatásokat hallgatnak kü­lönböző témákban; kirán­dulni járnak és tartják a kapcsolatot a jászkiséri test­vérklubbal. Megalakították a szociális csoportot, mely­nek tagjai az idős magá­nyos embereket látogatják és segíséget nyújtanak szá­mukra. Németh István tanár írta Túrkevéről: A helybeli MHSZ-aktivisták mintegy hatvan küldött részvételével tanácskoztak a termelőszö­vetkezet Táncsics klubjában, ahol kritikus hangvételű be­számolóban értékelték a szövetség elmúlt időszakbeli tevékenységét. Megállapítot­ták, noha a városban a hat honvédelmi és egy modellező klubban összesen 424 aktíva dolgozik, jó lenne, ha a Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál és a Városgaz­dálkodási Vállalatnál is új klub létesülne. Egyúttal át­szervezték a tanácsadó tes­tületet is, amelybe olyan he­lyi patronálók kerültek, akiktől remélhető: nemcsak az üléseken vesznek részt, hanem bekapcsolódnak az ellenőrző és végrehajtó munkába is. Szabados Gyula szolnoki olvasónk sok vásárló és né­zelődő nevében írt elismerő sorokat a házépítők boltjá­nak egyhetes akciójáról, me­lyet a vásárcsarnok melletti szabad téren rendeztek. A bő választékhoz udvarias, előzékeny kiszolgálás tár­sult. Jó lenne ezt tapasztal­ni minden vásárláskor. évéuök találkozója Kevesen tudják a megyé­ben, hogy 1950-től ’56-ig Kunszentmártonban állami óvónőképző intézet műkö­dött. Április 19-én a József Attila Gimnáziumban talál­koztak az 1955-ben végzett a és b osztály diákjai és ta­nárai. Sajnos, sokan már nem vehettek részt a meghitt eseményen, emléküknek né­ma felállással adóztak. A megjelentek élménybeszá­molói alapján úgy summáz­hatnánk: igen megbecsült pedagógusok, erről tanúsko­dik a sok elismerés, kitünte­tés, amit a három évtized során kiérdemeltek. A ritka esemény résztvevői — több mint hatvanon — a Kőrös étteremben társas vacsorán folytatták az emlékek fel­idézését, s azzal váltak el egymástól, hogy 1990-ben megtartják a 35 éves talál­kozót is. V. I. Kunszentmárton Hozzászólás cikkeinkhez Nem Gelka, hanem Eleklroszol Ha elromlik a televízió vagy mosógép címmel kis körképet adtunk április 12-1 számunkban Tiszagyenda ellátásáról, a helyi szolgál­tatásról. Ebben szerepelt az is, hogy a rádió, tévé, mosó­gép és egyéb elektromos be­rendezések javítására a kis­újszállási Gelkától jön ide hetenként egyszer szerelő. A Gelka budapesti központjá­nak kérésére a szerviz meg­nevezését korrigáljuk, mivel levált a Gelkától és a Kar­cagi Eléktroszol kisújszállá­si szervize lett. Az új nevek sajnos nehezen mennek át a köztudatba a lakosság több­sége továbbra is Gelkának hívja a szervizt. (A szerk.) Úszni vagy repülni tanuljunk? Néhány gondolatot szeret­nék hozzáfűzni a Néplap április 19-i, a megyeszék­hely közlekedéséről szóló kér ekasztal-b eszéig etésé- hez: A kertvárosiak érdeklő­déssel várják az illetékesek helyszíni szemléjét az Ifjú­ság ABC-nél lévő buszmeg­álló, s az ott lévő gyalogos lépcső korszerűsítését illető­en. Bízunk benne, hogy nem csak javítgatják a lépcsőket, hanem a szűk áteresztőké­pesség és a szabványtól el­térő lépcsőfokok botlásve­szélye miatt valóban korsze­rűsítik is. A kerekasztal-beszélge- tésen az is elhangzott, hogy a 4-es sz. főútvonal Kertvá­ros mellett elhaladó szaka­szán nem létesítenek kije­lölt gyalogos átkelőhelyet. Mégpedig azért nem, mert „a zebra nyújtotta vélt biz­tonság balesetveszélyes helyzetben rosszabb lehet, mint a jelenlegi helyzet, az­az a veszélyérzet.” Ez az érvelés sántít, mert a gyalo­gosok között idősek és gye­rekek is vannak, akik ezen a helyen könnyen baleset okozójává vagy áldozatává válhatnak. Ügy véljük, a probléma nem tekinthető elintézettnek, mert ha meg­valósul is a 4-es sz. főköz­lekedési út várost elkerülő szakasza, az a legjobb eset­ben is 10—15 év, addig be vagyunk kerítve. Előttünk a 4-es sz. főút gépkocsiforgal­ma, mögöttünk pedig a Holt-Tisza. Űszni vagy re­pülni tanuljunk? Sajó Imre Szolnok fl sikerben szinte biztos vagyok Komár László új nagyle­mezéről elmarasztaló írás jelent meg a Néplap április 9-i számában. Nem értek vele egyet, és azt hiszem, sokan vannak így. Az éne­kes tavaly kétszer is volt Szolnokon, s a nézőtér mind­két alkalommal zsúfolásig megtelt. Megvettem a Te vagy a játékom című nagy­lemezét és örömmel hallga­tom. Erről a lemezről az volt a cikk írójának a véle­ménye, hogy „hallgass meg egy Komár-lemezt és a töb­bit már ismered”. Ez nem fedi a valóságot, hiszen ak­kor azt is lehetne mondani, hogy hallgass meg egy Sol­tész-lemezt és már tudod is, milyen a többi. A Pulzus április 24-i műsorában is le­játszották az új lemez egyik számát és úgy mutatták be: sikere lesz a legújabb Ko- már-lemeznek. A sikerben szinte biztos vagyok, hiszen ő a rock and roll hazai ko­ronázatlan királya, akiből nálunk csak egy van. Fehér Jánosné Szolnok Noha a kunmadanasi Bo­tos Márton (Tóalj út 49.) még csak a húszas esztendei vé­gét számlálja, fiatal életko­ra ellenére sajnos már visz- szajáró vendégnek számít a rácsok világában. Persze szeretne ő jó útra térni, el- ítéltetései után rendszerint ígér is fűt-fát, amelyeket azután szabadultával nyúl­farknyi ideig tart be. Még tizenhét éves sincs, amikor zsarolás, magánlaksértés mi­att négy hónap elzárásra íté­lik. Ezután néhány esztendő leforgása után ugyancsak ga­rázdaság miatt — hiszen ha iszik, mindenkibe beleköt — négyszer is hosszabb-rövi- debb ideig „kivonták” a for­galomból. Ügy tűnik azon­ban ezek — a számára ki­sebb — büntetések sem térí­tik jobb útra, mert újabb rablásba keveredik amelyből most már pár év múlva, 1984 november 20-án szabadul. Egyúttal rendőrhatásági fel­ügyelet alá kerül. A kinti élete azonban csak 1935. szeptember 15-ig tar­tott. Ekkor a délutáni és az esti órákban több korsó sör­rel, pohár borral, kupica tö­ménnyel öblögette tarkát, majd hazafelé tartott. Mint ilyenkor esetében jellemző: nagyon erősnek érezte ma­gát. Szerencsétlenségükre két helybeli lakos haladt a Le­nin utcában vele szemben. Botos elment mellettük, maid hirtelen visszafordulva, há­tulról az egyiket ököllel úgy fejen ütötte, hogy a mit sem sejtő, meglepett járókelő el­esett. Ezután a másik ellen fordult, aki védekezett. Ez Botost annyira felbőszítette, hogy elővette a nála lévő. úgynevezett „nundzsakut”. (A nundzsaku távol-keleti találmány: keményfából ké­szült, zsinórral összekötött, súlyos zúzódásokat. töréseket is okozható ütőszerszám). Ez­zel csépelte a meglenett fia­talembert. aki a záporozó ütések elől az útra menekült. Közben a társa feltáoász- kodott és a közelben hala­dó rendör-iárőrkocsihoz ro­hant .sesítséget kérni. Idő­közben Botos hazafelé vette az irányt, de a rendőr utolér­te. és kiszállva igazolásra szólította fel. A garázda azonban ismét a nundzsaku- ért nyúlt és ezzel ütött, majd csak a riasztólövés elhang­zása után rohant el hanyat- homlok a helyszínről. Nem sokáig, mert hamarosan visszakerült oda, ahonnan egy éve sincs, hogy érkezett. A bíróság előtt régi mesé­jével védekezett: mondván gyanútlanul poroszkált haza­felé az úton, és a sajnálat' eset fordítva történt: a fiú.- támadták meg őt, aki „csak” védekezett. Ugyanezt mondta az őt igazoltatni akaró rend­őrrel kapcsolatban is, hozzá­téve, mivel jóval este nyolc után történt az egész, sötét volt, és nem ismerte fel, hogy kivel áll szemben. Mindez a kifogás sok helyen sántít, hi­szen neki. mint rendőrható­sági felügyelet alatt álló sze­mélynek 20 óra után otthon kellett volna tartózkodnia. Az is kitűnt vallomásaiból, hogy nagyon is jól emlékszik a személyekre, az eset rész­leteire; nem beszélve arról, hogy a súlyosabb sérülése­ket, zúzódásokat nem ő, ha­nem a fiatalemberek szen­vedték el. Büntetése kiszabásánál enyhítő körülményként csak azt értékelték, hogy három kiskorú gyerek ellátásáról gondoskodik. Súlyosbító, tényként vették figyelembe ittas állapotát, az együttélés társadalmi szabályainak sem­mibe vételét, azt, hogy két személynek 8 napon belül gyógyuló sérülést okozott, és hogy a korábbi szabadulása óta tíz hónap sem telt el. Botos Márton tetteivel el­sőfokon a karcagi városi bí­róság dr. Andor Magdolna tanácsa foglalkozott, ahol bűnösnek találták garázda­ság és könnyű testi sértés vétségében, valamint fel­fegyverkezve elkövetett hi­vatalos személy elleni erő­szak bűntettében. Mint több­szörösen visszaesőt 2 év 6 hónapi börtönben eltöltendő szabadságvesztésre ítélték. A szabadságvesztés időtartamát másodfokon a megyei bíróság 3 év 3 hónapra emelte fel. Az ítélet jogerős. D. Sz. M. Szerkesztői üzenetek Kőrizs Antal, Karcag: A mezőgazdasági nagyüzemek­ben termelt tej után a fel- vásárlási áron felül még ár- kiegészítést is kapnak a me­zőgazdasági nagyüzemek. Ennek mértékét 1986. janu­ár 1-től literenként 2,90 fo­rintban határozták meg. (30/1985. (X. 31.) PM—MÉM sz. rendelet.) Ez az árkiegé­szítés tehát csak a nagyüze­mekre vonatkozik. A kis­termelők esetében államunk a tehénlétszám növeléséhez kötött támogatással ösztönöz a tejtermelésre. Az első te­hén után 2500 forint, a má­sodik vagy ezt követő tehe- nenkénti támogatás mértéke évente 6000 forint. Ha a sza­porulatból származó üszőt a kistermelő 4 évig tejter­melésbe vonja, akkor az ál­lami támogatás összegét 4 évre előre is felveheti. Kiss Tiborné, Szolnok: A jubileumi jutalom összege a dolgozó egyhavi alapbére. Tehát nem az átlagkereset jár jubileumi jutalomként, ezért munkáltatójának eljá­rása törvényes volt. N. Lászlóné, Mezőtúr: A „védett kor” egy munkajogi rendelkezés közismert elne­vezése, amely csak a mun­kaviszonyban álló dolgozók esetében alkalmazható. Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a munkaviszonyát annak a dolgozónak, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt még nem töltötte be, és a 25 évi szol­gálati időn alapuló öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez legfeljebb öt éve hiányzik. Az öregségi nyugdíjjogosultságot meg­előző öt éven belül tehát a dolgozó munkaviszonyának a felmondásához igen súlyos ok szükséges. Ennek alap­ján tehát egyértelmű, hogy a „védett kor” felmondási védettséget jelent. Ezen túl azonban más előnnyel nem jár együtt. Mák Zoltánná, Tiszafüred: A vakok személyi járadékát annak lehet megállapítani, aki a látását — a Maschke- táblázat szerint — legalább 95 százalékban tartósan (egy év), illetőleg véglegesen el­vesztette. A vakság tényét a lakóhely szerint illetékes szakorvosi rendelőintézet szemész szakorvosa által ki­állított bizonyítvánnyal kell igazolni, amelyben meg kell jelölni, hogy a látásvesztés tartás, illetőleg véglegies-e. Móricz Istvánná, Kisúj­szállás: A mezőgazdasági szövetkezet tagja, továbbá a közös munkában részt vevő családtag akkor jogosult gyermekgondozási díjra, ha a szülés előtti két éven be­lül legalább 90 napon át részt vett a szövetkezet munkájában, és a gyermek gondozása céljából díjazás nélküli szabadságot vesz igénybe. Összeállította: Csanltó Miklósné

Next

/
Oldalképek
Tartalom