Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

1986. MÁJUS 31. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 tj röntgengéppel gyarapodott a karcagi állat kórház. A berendezés alkalmas kisállatok tel­jes vizsgálatára, valamint nagy testű állatok végtagtöréseinek, ízületi elváltozásainak röntgenvizsgálatára Szolgáltatás veszteséggel Hogyan tovább, Patyolat? Teendők és lehetőségek az átszervezés után Kiváló szövetkezet a jászszentandrási Oklevél a tószegi tsz-nek Tegnap délután ünnepi közgyűlés színhelye volt a jászszentandrási művelődési ház: a helybéli Haladás Ter­melőszövetkezet ibagsága ez alkalommal vette át a Kivá­ló Szövetkezet cím elnyeré­sét tanúsító oklevelet dr. Bu­gán Mihályitól, a Szolnok Megyei Tanács elnökhelyet­tesétől. A közgyűlés második részében a munkában élen­járó dolgozók kitüntetéseket vehettek át, tevékenységük elismeréseként. Az esemé­nyen részt vett Szabó István, a jászberényi pártbizottság első titkára. Elsőként a szövetkezet el­nöke, Medveczki László ér­tékelte az 1985-ös esztendőt, de a teljes befejeződött terv­időszakot is. Büszkén emlí­tette, hogy ezúttal kilencedik alkalommal jutottak e ki­tüntető cím birtokába, s a VI. ötéves tervidőszakban négyszer kapták meg az ok­levelet. Az elmúl't időszakban a megye legerősebb téeszei kö­zé lépett a Haladás, fegyel­mezett és jövedelmező gaz­dálkodása révén. A termelé­kenységi és hatékonysági mutatók megyei összehason­lításában 1981-ben még csak a 18. helyen álltok, a múlt esztendőben pedig az első helyre kerültek. Az öt év alatt, fejlesztési elképzelé­seiket sikerült teljesíteni, sőt túlszárnyalni, s az egyre csökkenő központi erőforrá­sok és üzemi tartalékok mel­lett is, ’85-ben hitel nélkül gazdálkodtak. Mindemellett, tagjaik személyi jövedelme a tervidőszakban 54 ezer fo­rintról 75,5 ezerre nőtt. Eredményeik értékét nö­veli, hogy a múlt esztendő elején, szőlőjük 99 százalé­kos fagykárt szenvedett, így árbevételükből 20 millió fo­rint kiesett Többi növény­fajtájuk költségszintjét vi­szont olyan radikálisan tud­ták csökkenteni, hogy azok megnövekedett jövedelmező­sége mentette meg a helyze­tet. Még két nagyon lényeges mozzanatot emelt ki a szö­vetkezet elnöke. Az egyik az az első helyezés, amit a me­gyei energiagazdálkodási versenyben értek el, a má­sik pedig a szocialista brigá­dok szerepe az eredmények­ben. 4985-ben 3500 óra tár­sadalmi munkát teljesítettek e közösségek, 900 órával töb­bet a vállalt mennyiségnél. Medveczki László után dr. Biugán Mihály kért szót, s köszöntötte a szövetkezet kollektíváját. A társadalmi és politikai szervezetek ne­vében gratulált a Kiváló Szövetkezet cím elnyerésé­hez, majd átnyújtotta az er­ről szóló oklevelet a terme­lőszövetkezet elnökének. Aiz ünnepi közgyűlés zárá­saként kilenc szövetkezeti tag vehetett át munkája el­ismeréséül kitüntetést. Kéri Ferencné kertészeti dolgozó, Ördög Tibor ágazatvezető és Bata Lajos brigádvezető MÉM Kiváló Dolgozó, Bar- tus Sándor húsüzemvezető TOT Kiváló Dolgozó elisme­rő oklevelet kapott, míg a Szövetkezet Kiváló Dolgozó­ja kitüntetést öten vehették át. Az ünnepség jó hangula­tú vacsorával zárult. Tegnap délután Tószegen is ünnepi esemény zajlott. A Petőfi Termelőszövetkezet, az 1985. évi gazdálkodási versenyben elért eredményei alapján a mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszter és a TOT elnöke elismerő ok­levelét kapta. 1984. június 29-i ülésén a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága úgy döntött, hogy a gazdaságtalanul dolgozó Szolnok Megyei Patyolat Vállalatnak valamennyi vi­déki szalonját — az összes ott lévő felszereléssel, gép­kocsival együtt — térítés- mentesen át kell adnia egy­egy területileg illetékes, ta­nácsi irányítású cégnek. Hogy miért? A korszerűsí­tés, valamint a vállalati ha­tékonyság érdekében. így sajátos, sokközpontú rend­szer alakult ki a megyében, amelyről először Öllé Csabát, a szolnoki patyolat igazgató­ját kérdeztük. Több vidéki központ — Ügy tűnik, a szolnoki cég „megszabadv.lt" a kor­szerűtlen üzleteitől. — Nem a korszerűtlenek­től, mert valamennyi akkor mór üzemelő vidéki szalo­nunkat leadtuk. így szólt a megyei döntés, amelynek nyomán helyi irányítású köz­pontok jöttek létre Török- szentmiklóson, Kisújszállá­son, Karcagon, Tiszafüreden, és Jászberényben. Nekünk pedig megmaradt a megye­székhely és vonzáskörzete, a Tiszazug, valamint Mezőtúr és Túrkeve. Igaz, időközben további települések is vissza­kerültek hozzánk, így a me­gyei forgalom és bevétel több mint 80 százalékát változat­lanul mi produkáljuk. — Sok a panasz a mozgó járatokra, mert ezek állító­lag lassan eltűnnek a falvak­ból. — A mi területünkön ma­radtok : változatlanul kettő van belőlük. Az egyik a Ti­szazugot járja, a másik Szol­nok környékéről gyűjti a mosni, tisztítani valót. Ezek a túrák ráfizetésesek, de Ö6Z- szességében el lehet monda­ni, hogy a szolnoki cég kezd egyenesbe jönni. Nem így Törökszentmikló- son, ahol ezt a tevékenységet a Városgazdálkodási Vállalat vette át, jobban mondva kapta. Eleinte hetente küld­te a mozgó járatát Tiszaroff- ra, Tiszagyendára, Tiszabu- rára és Tiszabőre, azután ezek a túrók az idén január­ban szép csendesen megszűn­tek. A miértekre Teszkó Imre, a vállalat megbízott igazgatója felel. — Kiszámoltuk, a négy községben hetente átlag ösz­Tiszafüreden Ügy tűnik, a patyolat sor­sa Szolnok után a tiszafüredi térségben alakult a legsze­rencsésebben, ahol a gamesz- hoz 'csatolták ezt a szolgálta­tásit. Borbély Imre, a városi gamesz vezetője szerint több féle elképzelésük van a kor­szerűsítésről. — Jelenleg évente a ráfi­zetésünk még több mint száz­ezer forint, de keressük azo­kat a lehetőségeket, amelyek segítségével kigazdálkodhat­nánk a veszteséget. Tárgya­lunk arról, hogy a gyermek- intézményeknek, a vendéglá­szesen 650 forint jött össze mosatásból. Ez az összeg annyira kevés, hogy a ben­zint is alig fedezi, és a te­mérdek adóról, működési, üzemeltetési költségről még egy szót sem szóltam. Tavaly több mint 800 ezer forint veszteségünk volt. — Más megoldással nem próbálkoztak, csak a kivonu­lással? — De. Kértük a tanácso­kat, segítsenek nekünk, és járuljanak hozzá a szállítási költségekhez, még pedig évente külön-külön 11 ezer 400 forinttal. Mind a három helyre — hiszen Roff és Gyenda társközség — elküld­tük a levelünket, de két köz­ségből még csak válaszra sem méltatlak. Ügy tűnik, ott nem is igényelték ezt a szolgáltatást. Csak a tiisza- roffi elnök írt, hogy a vég­rehajtó bizottság elutasította a kérelmünket, és azt akar­ják, hogy továbbra is járjon ki a kocsi a faluba. — És? — Meg kellett szüntetnünk a mozgó járatot. Ha már a vállalat megkapta ezt a te­vékenységet, szeretnénk en­nek eleget tenni, de eleve veszteséges • vállalkozásba kezdhettünk. Tény ami tény: sokkal nem lettem derűsebb, de az leg­alább kiderült, hogy a ráfi­zetést nem vállalhatják. Pe­dig ráfizetés van a szomszé­dos Kisújszálláson is, ahol ez tavaly 180 ezer forintot tett ki a Vas-, Fa- és Építő­ipari Szövetkezetnek mint üzemeltetőnek. Igaz, az idén korszerűsítéseket, átalakítá­sokat hajtottak végre a mo­sószalonban. bizakodnak tóegységeknek is mosunk majd. Tiszörsön újra lesz át­vevőhely, egy nyugdíjas la­kásán, aki megfelelő része­sedést kap a munkáért. Kimondva, kimondatlanul Törökszen'tmiklós körzetén kívül Jászberény térségében érte és éri a legtöbb panasz a patyolatot. Hogy miért? Mert megszűnt a felvevőhely Jász.ladányban, Jászfénysza- ruban és Jásztelken is. Aki mosatni, tisztíttatni akar: vagy maga fog a művelet­hez. vagy utazhat Berénybe. Szolnokra. Itt a patyolat gaz­A sorkatonák élet- és munkakörülményei Szabadságon civil ruhában Több fogás közül választhatnak Sajtótájékoztató a Honvédelmi Minisztériumban dója a Szekuritás Ipari Vál­lalat, amelynek Baranyi Jó- zsefné a főkönyvelője. — Jelenleg a szabályozók arra kényszerítenek bennün- kei, hogy minden gazdálko­dó egység nyereségközpontú legyen. A mi cégünk eredmé­nyes, jóik a mutatói, de ami­óta másfél éve ez a mosási, tisztítási tevékenység hoz­zánk került, erre másfélmil­liót ráfizettünk. Vajon ki té­ríti meg nekünk ezt a hi­ányt, amikor megszűnt a do­táció? Senki! Ezért szűkítet­tük a tevékenységünké!:. — Kivonultak több köz­ségből. — így is lehet mondani, de ellenpélda is akad. Jászárok- szálláson például kölcsönös kompromisszumok árán meg­egyeztünk a tanáccsal, ök lemondtak a bérleti díjról, vállalták a helyiség üzemel- tetesi költségeit, mi az ott dolgozó bérét, így maradt a felvevőhely. Máshol ezt nem tudtuk elérni, így sajnos tá­voznunk kellett. — Miért? — Végtelenül igényes te­vékenység a mosatás, a vegy- tisztítás. Az energiaköltsé­gek, a víz ára állandóan emelkedik, és ha már ezt a szolgáltatást a környéken ne­künk kell csinálni, igyek­szünk úgy szervezni az egé­szet, hogy kárunk ne legyen belőle. Keresni a lehetőségeket Kovács Bélának, a városi tanács * elnökhelyettesének vajon mi a véleménye az el­hangzottakról? — Egy 'tény; ma már rá­fizetéses tevékenységre egyetlen vállalat sem kény­szeríthető. Vagy ha mégis erre késztetik, annak a szervnek, intézménynek, bár­kinek, aki ezt teszi, vállal­nia kell a veszteségek pótlá­sát, a számla kiegyenlítését. Ennek ellenére körzetünk­ben is akad olyan községi tanács, ahol a vezetek fon­tosnak tekintik a patyolat tevékenységét, mert ezt a szolgáltatást igénylik az em­berek. Leültek tárgyalni a vállalattal, és megegyezés született, kölcsönös áldoza­tok, engedmények révén. Ez a lehetőség a többi község előtt is nyitva áll. Ilyen ma a patyolat-hely­zet megyeszerte. Hogy elszo­morító lenne, éppen úgy nem igaiz, mint az, hogy minden rendben van körülötte. Ke­resni kell a megoldás lehe­tőségeit: a szerződéses for­mákat. odaadni ezt a tevé­kenységet kisebb-nagyobb gazdasági munkaközösségek­nek, mert szinte mindenütt igény lenne rá. D. Szabó Miklós Kárpáti Ferenc vezérezre­des, honvédelmi miniszter a sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalok élet- és munkakörülményeinek hely­zetéről, változásairól tájé­koztatta tegnap a sajtó kép­viselőit a Honvédelmi Mi­nisztériumban. A sajtótájé­koztatón részt vett Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hi­vatalának elnöke. A Honvédelmi Miniszté­rium az elkövetkezendő idő­szak egyik kiemelt feladatá­nak tartja — a néphadsereg korszerűsítése, technikai színvonalának emelése mel­lett — a sorkatonák élet- körülményeinek átfogó javí­tását. Arra törekszenek, hogy a szolgálat körülményei igazodjanak a változó igé­nyekhez, feladatokhoz. En­nek részeként a többi között javulnak a katonák elhelye­zési körülményei; kisebb komfortosabb körleteket alakítanak ki számukra, emellett minden alakulatnál rendszeresítik a tetszetősebb, új kimenőruhát, s már meg­vannak az időjárás viszon­tagságaihoz jobban alkal­mazkodó gyakorlóruha tervei is. A katonák élelmezésében arra törekszenek, hogy a mennyiségileg megfelelő ellátás minősége is érezhe­tően javuljon. Ennek érde­kében szélesebb körben be­vezetik a már több alaku­latnál bevált menüválaszték rendszerét: a katonák ízlé­süknek megfelelően több fé­le fogás közül választhatnak. Január elsejétől 100 száza­lékkal emelkedett a sorka­tonák illetménye, s emellett többféle segély, anyagi tá­mogatás illeti meg a bevo­nuló, illetve leszerelő csa­ládos katonákat. Nagy fi­gyelmet fordítanak az elkö­vetkezendő időszakban a kulturális nevelésre is: to­vább bővül az alakulatok könyvtárhálózata, új kultu­rális létesítmények épülnek a laktanyákban, fejlődik az ifjúsági klubok rendszere. További újdonság: a közel­jövőben engedélyezik az el­távozáson, szabadságon levő sorkatonák számára a civil- ruha viselését, s ugyancsak könnyebbséget jelent a ha­zautazó katonafiataloknak, hogy az új rendelkezések ér­telmében autóstoppot is igénybe vehetnek. A Honvé­delmi Minisztérium nagy gondot fordít arra — s a változások, újítások jó ré­sze is ezt szolgálja —, hogy a lakosság ismerje meg job­ban a katonák életét. le­gyen tájékozottabb munká­jukról. életkörülményeikről. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a jövőben mind több fiatal válassza hivatásának a katonai szolgálatot. A Balatonból tavasszal vett vízminták alapján megállapítható, hogy megállt a tó vízminőségének korábban észlelt romlása, sőt helyenként javulás is történt. A kedve­ző folyamat a céltudatos vízvédelmi mun­kának, a szennyezés megelőzésének kö­szönhető. Erre a VI. ötéves tervben 3,9 milliárd forintot áldoztak. A kis-f>aIatoni és a marcali tározók mellett a már elké­szült tisztítótelepek napi szennyvízáteresz­tő képessége 75 ezer köbméter. Ennek nagy részét nem a Balatonba, hanem vízgyűj­tőkbe vezetik el. A vízminőségvédelem to­vább folytatódik a VII. ötéves tervidőszak­ban is. Ennek keretében több új szennyvíz­tisztító épül, bővítik és korszerűsítik a meglévőket és növelik a közműhálózatot is. A képen: a balatongyöröki telep három község szennyvizét tisztítja. Naponta ezer köbméternyit és a foszfort is eltávolítják a szennyvízből (MTI-fotó: Arany Gábor felvétele — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom