Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-29 / 125. szám
1986. MÁJUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Gazdag hét a Szigligeti Színházban Elegendő-e a kevés? Igények és feszültségek az Infrastruktúrában Június első hete után a Szigligeti Színház műsorát hirdető plakátok helyére is felkerül a pihenést idéző két kis szócska: nyári szünet. Évadzárés előtt azonban még gazdag színházi program várja a közönséget. Ebben az évadban utoljára kerül színre Vörösmarty Mihály halhatatlan remeke, a Csongor és Tünde június elsején délelőtt. Június 4-én, szerdán este hét órakor lát- hatjukNeil Simon Furcsa pár című darabját, s aki netán elmulasztotta, június 6-án, péntek este még megtekintheti Kálmán Imre Tatárjárás című nagyoperettjét. A nagyszínház műsora vendégjátékokkal zárul. Június 3-án a Szegedi Nemzeti Színház mutatja be Shakespeare tragédiája alapján készült Macbeth című Verdi-operát; ugyancsak a szegedi társulat adja elő június 7-én este a filmen is nagy sikert aratott Hair című musical színpadi változatát. Június 5^én este hét órakor a — korábban az Evita című rockoperával fellépő — Rockszinház látogat el újra Szolnokra; most a Bábjátékos című poperettet hozzák el a Szigligeti Színházba. Képünk a Bábjátékos egyik nagy sikerű előadásán készült. Eredményes eszmecsere volt Népművelők a szövetkezetekben Beszélgetés Király Istvánnal, a Magyar Népművelők Egyesülete titkárával Keddi lapunkban beszámoltunk a szövetkezetekben dolgozó népművelők tanácskozásának első napi eseményeiről. A rendezvény kedden és szerdán szakmai, elméleti és tapasztalatcsere jellegű programokkal folytatódott, illetve a tegnapi záróbeszélgetéssel fejeződött be. A három nap eseményein, a rendezvényeken mindvégig ott volt Király István, a Magyar Népművelők Egyesületének (a továbbiakban MNE) titkára, öt kértük meg a tanácskozás „gyorsmérlegének” elkészítésére. — Talán furcsának tűnhet a kérdés: több lehetőségük is van a népművelőknek eszmecserére, továbbképzésre, tapasztalatszerzésre. Miben különbözik ez a tanácskozás a többitől? — Ez volt az első alkalom, hogy a MNE keretei között, az e területen dolgozó szakemberek találkozhattak. Az itt elhangzottak, jegyzetekben, illetve állásfoglalásban rögzítettek a MNE elnöksége elé kerülnek. Korántsem arról van szó, hogy a szövetkezetekben dolgozó népművelők „ügyét” letudtuk ezzel a tanácskozással. Sőt, két — ha úgy tetszik: kezdeményezés számba menő — javaslat is megfogalmazódott itt. Mindkettő a folytatás igényével: egyrészt szükségesnek látszik e tanácskozásból hagyományt teremteni — akár Szolnok székhellyel, akár „vándoroltatással”, másrészt itt derült ki, hogy adott a szövetkezeti népművelőknek egy olyan erős magja, csoportja, amelynek tagjaira alapozva érdemes lesz megalakítani a MNE önálló szakmai szervezetét is. — A szövetkezeti mozgalom ágazatai kongresszusaik előtt állnak. Ezek előkészítéséhez mennyiben kapcsolódott a tanácskozás? — Noha a tanácskozásra különböző felkészültségű, eltérő munkakörű emberek érkeztek, s természetesen mást és mást vártak, mégis a gondok, tennivalók azonos elemeit sikerült összegyűjteni. Ezek jó része a szövetkezeti mozgalommal is kapcsolatos s nem pusztán szakmai jellegű. A javaslatok természetesen eljutnak a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveihez is. — A háromnapos program meglehetősen zsúfolt volt eseményekben. Ez rendszerint kemény próbát jelent a rendezőknek. — Véletlenül se hasson, kincstári, protokolláris udvariasságnak, — a tanácskozás sikere nagyrészt a Szolnok megyei rendező szerveken múlott. Mi több, a három megyei szövetkezeti szervezet segítőkészsége nélkül nem jöhetett volna létre a tanácskozás. A kiegészítő események is jól sikerültek — emlékezetes marad a keddi jászkiséri tapasztalatcsere, — azt hiszem a résztvevők döntő többsége számára nemcsak hasznos, de kellemes is volt a szolnoki találkozás. — v. j. — Szolnokra erkezö Honatok (Folytatás a 4. oldalról.) 19.38 szv. Bp. Keleti pu. 19.39 szv. Bp. Nyugati pu. 19.40 gyv. Varna—Cluj Napoca 19.44 gyv. Békéscsaba 19.50 szv. Bp. Nyugati pu. 19.52_gyv. Burgas—Arad 19.56 gyv. Debrecen 20.09 szv. Szob— Bp. Nyugati pu. 20.13 szv. Békéscsaba 20.15 gyv. Bp. Nyugati pu. 20.15 gyv. Bp. Nyugati pu. 20.24 gyv. Mátészalka 20.39 szv. Bp. Keleti pu. 20.54 gyv. Fonyód— . Kőbánya-Kispest 21.05 szv. Cegléd 21.11 szv. Vásárosnamény— Nyíregyháza 21.23 szv. Bp. Nyugati pu. 21.25 exp. Sofia—Bucuresti— Arad 21.34 exp. Bp. Keleti pu. 21.37 exp. Burgas—Cluj Napoca 21.40 szv. Záhony 21.41 szv. Bp. Keleti pu. 22.13 szv. Mátészalka 22.14 szv. Hatvan 22.28 szv. Bp. Nyugati pu. 22.29 szv. Bp. Keleti pu. 22.35 exp. Paris—StuttgartWien—Bp. Keleti 22.50 szv. Kecskemét 23.18 gyv. Moszkva 23.39 szv. Bp. Keleti pu. 23.50 szv. Kecskemét (Közi.: XII. 21-ig és III. 30-tól TRAKIA Közi.: VI. 16— IX. 27-ig Belföldi utazásra nem vehető igénybe. Közi.: V Közi.: XII. 22—III. 29-ig TRANSDANUBIUM Közi.: VI. 9—IX. 20-ig Belföldi utazásra nem vehetó igénybe. Közi.: VIII. 31-ig Z és + Közi.: Z és + 2. o. Közi.: XII. 21-ig és III. 30-tól Közi.: XII. 22—III. 29-ig P és V Közi.: V 2. o. Közi.: VI. 15—VIII. 31-ig -r 2. o. Közi.: V Közi.: V 2. o. PANNÓNIA EXPRESSZ Belföldi utazásra nem vehető igénybe. TISZA EXPRESSZ Belföldi utazásra nem vehető igénybe. NORD-ORIENT EXPRESSZ Közi.: VI. 4—IX. 26-ig Belföldi utazásra nem vehető igénybe. 2. o. Közi.: V 2. o. 2. o. 2. o. ORIENT EXPRESSZ pu. A helyjegy váltósa a Budapestről induló kocsikba kötelező! Belföldi utasok a részükre kijelölt kocsikban utazhatnak helyjegy nélkül. Közi.: MN PUSKIN Belföldi utazásra nem vehető igénybe. Közi.: Z és + Megtalálták Esztergom ezeréves városkapuját Nem mindennapi régészeti leletre bukkantak Esztergomban. A város központjában út- és csatornaépítés közben megtalálták az egykori királyi város északi kapuját és a várfal maradványait. A nevezetes kapu már Szent István uralkodása kezdetén állhatott, s valószínű, erre szögezték föl 998-ban az István elleni lázadó, legyőzött és felnégyelt Koppány vezér testének egy részét. A városkaput, amelyet az Árpiid házi királyok udvarnokainak közeli plébániatemplomáról a Szent Lőrinc templomról Lőrinc-ka- punak neveztek el. 1202-ben, Imre király oklevelében említik először. A kaputorony falmaradványaival együtt előkerültek a kőtömbökbe ágyazott vasperselyek is, ezeken forogtak a súlyos kapus zámyak. A régészek eddig csak középkori oklevelek, törökkori ábrázolások és a XVIII. századi felmérések adatai alapján megközelítően tudták, hogy hol állhatott a városfalra épített kaputorony. Most csak arra futotta, hogy a kaputorony és a városfal maradványait dokumentálják, s hamarosan visszatemetik a becses emlékeket, az úttest burkolatán azonban jelzik majd, hogy mit rejt a föld mélye, s az egyik épület falán emléktáblát is elhelyeznek. Amikor két esztendeje az országos település- és területfejlesztési irányelvek kidolgozásához a megyékben az ottani „szűk keresztmetszetek” iránt érdeklődtek, szinte egyöntetűen az infrastruktúra elmaradottságára panaszkodtak. Hát, igen: akár merre járunk, szemben találjuk magunkat az ivóvízszolgáltaitás, a szennyvízelvezetés, a közlekedés, az energiaellátás, no és a telefonhelyzet problémáival. Ügy tűnik, hogy nagy késéssel felismert lemaradások bepótlására nem volt elegendő a néhány utóbbi esztendő, ami alatt nagy eszközöket csoportosítottak e célokra. 1980 és 1984 között több, mint 400 ezer lakást kapcsoltak be a közműves víz- elllátásba, 100 kilométeijrél hosszabbították az árvízi töltéseket; 14 százalékkal emelték a fő- és mellék telefonvonalakat, 10 százalékkal a lakosság energiafelhasználását. Mind ezzel azonban távolról sem simultak el a nagy feszültségek, amit jelez, hogy a magyar Az ilyen hiányok nemcsak ma jelentenek gondot a lakosságnak. Hosszú ideje tapasztalhatjuk, hogy azok a térségek fejlődnek gyorsabban, ahol kedvezőbb az infrastrukturális háttér. A jó ivóvíz, az aszfaltozott út, a telefon vonzza az ipart, a termelőhelyeken képződött tőkéből azután jut az élet- körülmények további fejlesztésére is. Ahol viszont nincs, ami az ipart odacsalogatná, ott talán a jövő kilátásai is bizonytalanabbak. Ezért igyekszünk arányosabban elosztani az ország területén a termelőerőket, de a célt, a beruházásra fordítható szűkebb pénzeszközök miatt, nehezen érhetjük el. A szakemberek mégsem tartják elegendőnek a várakozást, váltást sürgetnek az infrastruktúrát érintő szemléletmódban, a tervezőmunkában egyaránt. Mit jelent ez? Az infrastruktúra termelőágazat mögötti tartománya a gazdaságnak és az életnek, ez azonAz infrastruktúra fontosságát becsülő gondolkodás- mód ma még nem nevezhető általánosnak, még a tervező intézményeknél sem — mu- taitnak rá a szakembeiek. Tapasztalataikat rr.eg'oldva kijelentik: a mai niánvok- hoz nemcsak az ország gazdasági adottságai vezettek, hanem elvi, szemléleti hibák is. Például a VATI szakemberei szerint a hierarchikus lakosság 17 százaléka ma még nem jut vezetékes ivóvízhez, 610 kistelepülésen nem találni egészséges ivóvizet. A népesség 2,4 százalékának otthont adó 800 törpefaluban a legelemibb infrastruktúra is hiányzik. Az országban a 430 ezer telefonigénylő nagy többsége is vidéken szeretne készülékhez jutni. Ismert, hogy nem Utobjósiorban a díjemelés miatt csökkentek a távolsági személyi utazások, a szárnyvonalak megszüntetése itt is, ott is nehezíti a helyváltoztatást az embereknek. ban nem jelent valamiféle „mögöttes” területet. Termelő 'infrastruktúra nélkül nem létezhetne ipar, szolgáltatás nélkül pedig elképzelhetetlen a modem emberi lét. Ma már teljesen nyilvánvaló, milyen népgazdasági károk keletkeznek a lassú szállításból, a hírközlés elmaradottságából, de mérhető az a kár is, amely egyes térségek „isten háta mögötti” helyzetéből adódik: különösen az elnéptelenedés, még a kevésbé felszerelt városok felduzzadása — súlyosabb következményekkel is járhat. Joggal élhetünk a gyanúperrel: az infrastruktúra fejlesztésére ki nem adott pénz később nem lesz elegendő a problémák megoldására. Szemléletes példával: azt eldönthetem, hogy építek-e utat, vagy nem. Ha nem, a költségeket meg nem spórolhatom, a rosszabb és hosszabb utakon több üzemanyag fogy, s az állam gépkocsijai is hamarabb tönkremennek. irányítás korábbi gyakorlata és merevsége vezette az ipar till koncentrálódásához, egyes területek elárvulásá- hoz, a sugaras közlekedési hálózat kialakulásához. A szűkén értelmezett termelés- centrikus flejlesztósnek köszönhető, hogy a létesített, nem csekély tömegű; új telefonok többsége közületi előfizetők birtokába került. Ebből következik, haladást érhetünk el, ha minél inkább decentralizáljuk a fejlesztésre szánt eszközöket, az emberre és az ő környezetének kulturáltságára fordított pénzt egyébként kezeljük a termelési beruházásokkal. A helyi tanácsok lehetőségei Bármilyen furcsa is, másmilyen társadalmi struktúrákkal az infrastruktúra is növelhető. Ezt bizonyítják azok az újítások, amelyek a járások megszűnésével tulajdonképpen a települések kezébe adták a fejlesztési lehetőségeket. A helyi tanácsok VII. ötéves tervei igen sok, komoly szolgáltatási beruházásokat tartalmaznak, központi helyen kezelik az ivóvíz biztosítását, a szennyvíz elvezetését, az egészségügyet és a vendégfogadást. A megyei tanácsok e fontos feladatokhoz még céltámogatást is adnak. Gyakori a tanácsok társulása is a régió általános problémáinak megoldásához. Budapesten az egyes kerületek közötti arányos fejlesztést biztosítja a „fejkvóta”, ami annyit jelent: a költségvetési támogatást a lakosság száma után adják. Az ilyen és hasonló újítások hozzásegítenek ahhoz, hogy a rendelkezésre álló szerényebb eszközökből többet „ledolgozhassanak” a periféria elmaradásából. A területi különbségek csökkentéséből, csakúgy, mint a helyi infrastruktúra gyarapításából eddig is dicséretes módon kivette részét a lakosság. Először 300 millió forint gyűlt össze országszerte a kisvárosok gázellátásának biztosítására, legutóbb — jelentette a posta — félmillárd forint értékű telefonkötvény fogyott el. A vízműtársulásba bevont települések száma is több száz. Ezek már új, rugalmas módszerek, alkalmasak arra, hogy felkeltsék a lakosság érdeklődését. Az emberek — úgy látszik, — sehol sem akarnak kibékülni a helyzettel, készek áldozni is önmagukért, nagyobb kényelmükért. Amíg egy hely is van, ahová a csecsemőknek palackokba kell a vizet vinni, vagy, ahol gondot okoz az orvosért telefonálni, addig nem szabad megállni az infrastruktúra fejlesztésében, a hozzá szükséges szellemi, emberi és anyagi források feltárásában. Komornik Ferenc A gyorsabb fejlődés háttere Szemléletváltozás kell Új köntöst kap a városligeti Vajdahunyad vár Külső felújítási munkálatokkal folytatódik a vajdahunyad vári rekonstrukció. Már korábban elkészültek az épület belső felújításával, a dísz- és közvilágítással, jelenleg a külső részeken kőfaragók dolgoznak, a Fővárosi 2. Sz. Építőipari Vállalat és a Gyáli Szabadság Tsz építőipari melléküzemágának szakemberei. A tervek szerint a nyárra elkészülnek a A már felújított erkély MTI Fotó: Kiss G. Péter hódaskapu és a kinzótorony felújításával. Még várhatóan három évig tartanak a munkálatok, az évtized végére teljes szépségében áll majd a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak otthont adó Vajdahunyad v'~. A vár külső homlokzatán a kőfaragók folytatják a munkát
