Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-29 / 125. szám

1986. MÁJUS 29. SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 3 Ünnepség TiszaburAn Kiváló szövetkezet lett a Lenin téesz Tegnap a kora délutáni órákban a Tiszaburai Általá­nos Művelődést Központ épü­lete előtt ünneplőbe öltözött emberek gyülekeztek. Ott tartotta ünnepi közgyűlését a Lenin Termelőszövetkezet abból az alkalomból, hogy a tavalyi eredményeik alapján immár negyedik alkalommal nyerték el a MÉM és a TOT által alapított Kiváló Szövet­kezet címet. Szalóczi Sándor, a terme­lőszövetkezet főágazatvezető- je köszöntötte a megjelente­ket, közöttük Bereczki La­jost, a megyei tanács általá­nos elnökhelyettesét és Gás­pár Józsefet, a Tiszafüredi Városi Pártbizottság első tit­kárát; majd Nagy István, a termelőszövetkezet elnöke mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban visszatekintett arra a négy évtizedes tevé­kenységre, amelyet a terme­lőszövetkezet maga mögött hagyott, majd beszédét így folytatta: — Az elmúlt ’85-ös év ne­héz, de munkasikerekben és eredményekben gazdag volt. Ez jóleső érzéssel tölt el ben­nünket, mivel nagyban hoz­zájárult a VI. ötéves terv si­keres teljesítéséhez, valamint ahhoz, hogy jól megalapoz­zuk a VII. ötéves terv indu­ló évét, és megteremtsük a törésmentes fejlődés lehető­ségeit. Persze előrehaladá­sunk már eddig is megmutat­kozott abban, hogy eszközál­lományunk korszerűbbé vált, gazdálkodásunk hatékonysá­ga javult, a tagság jövedelme emelkedett, S mindezt elég­gé mostoha körülmények kö­zött értük el, hiszen termé­szeti adottságaink nem ked­vezőek. Ezt követően a termelő- szövetkezet elnöke többek között arról szólt, hogy a ká­ros hatásokat belvízrende­zéssel, altalaj lazít ássál, me- szezéssel, okszerű talajerő­gazdálkodással csökkentették, majt áttért az egyes ágaza­tok értékelésére. Megállapí­totta, hogy a növénytermesz­tésben megindult fejlődési folyamat tovább tart. s en­nek köszönhetően tavaly őszi búzából 5 tonnás átlag­termést takarítottak be. — Gyümölcstermesztési főága- zatunk szövetkezetünk büsz­kesége — mondta az elnök. — Az elért termésátlagok minden gyümölcsféleségnél meghaladják az országos át­lagot. Az állattenyésztésről szól­va elmondotta, hogy míg a szarvasmarha-ágazatban az állomány szinten tartására törekedtek, addig a juhte­nyésztés területén dinamikus állománynövelést hajtottak végre. A termelőszövetkezet elnöke beszélt a háztáji gaz­daságok jelentőségéről is, majd megköszönte a tagság áldozatos munkáját. Ezt követően Bereczki La­jos emelkedett szólásra. Elöljáróban üdvözölte a megjelenteket, majd a kö­vetkezőket mondotta: — Az elmúlt esztendő nem kényeztette el a tiszaburai- akat sem, s ha tudják, hogy a megyében a tavalyi ered­ményeik alapján mindössze öt szövetkezet nyerte el ezt a címet akkor különösen fi­gyelemre méltó ez az elisme­rés. Nagyra értékeljük az elért eredményeket, azért is, mert 1985-ben a közgazdasá­gi környezet sem kedvezett a mezőgazdasági nagyüzemek­nek. Ennek ellenére valóban komoly sikerek születtek a szövetkezet ágazataiban. Eh­hez pedig nem volt elég „csak” jól dolgozni és magas hozamokat elérni, hanem megfelelően is kellett gaz­dálkodni és a megtermelt árut is jól kellett eladni. S önök mindezt úgy tették, hogy közben takarékoskodtak a költségekkel, az energiá­val, az eszközökkel. Meggyőződésem, hogy az eredményekhez nagy mérték­ben hozzájárult az is, hogy egység van a tagság és a ve­zetés között, így az elért eredményeknek együtt örül­hetnek — fejezte be felszóla­lását Bereczki Lajos, majd átadta Nagy Istvánnak a Ki­váló Szövetkezet címet ta­núsító oklevelet. Ezt követő­en még további kollektív és egyéni kitüntetéseket adtak át. A pedagógusnap és a mozgalom születésének 40. évfordulója alkalmából Elismerés kiváló úttörövezetőknek Tegnap délután a KISZ Szolnok Megyei Bizottsága üléstermében a Magyar Út­törők Szövetsége Szolnok Megyei Elnöksége köszöntöt­te azokat a pedagógusokat, akik kiemelkedő mozgalmi munkájuk és a közösségek bizalma alapján kitüntetés­ben részesültek. Az ünnep­ségen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője is. Kató Gábornak, a megyei KlSZ-blzottság titkárának megnyitó szavai után a szol­noki 4601. számú Hoksári János úttörőcsapat kisdobo­sai rövid műsorral kedves­kedtek a pedagógusoknak. Ezután Vas Valéria, a me­gyei KISZ-bizottság titkára mondfett köszöntőt. Az ünnepi gondolatokat követően Szabó Eszter me­gyei úttörőelnök a Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége nevében az úttö­rői zövetségben hosszú időn át kifejtett példamutató te­vékenységéért Gyermekekért Érdemérem kitüntetést adta át Majoros Károlynénak, a szolnoki Ságvári Körúti Ál­talános Iskola igazgatójának és Soós Erzsébetnek, a Kar­cagi Kisegítő-Foglalkoztató Nevelőotthon igazgatóhelyet­tesének. Úttörővezetö Érdemérem kitüntetésben részesült Ba- dari Lászlóné, a szolnoki Csanádi Körúti Általános Iskola igazgatója; Csajbók Ferencné, a Túrkevei Pető­fi Sándor Általános Iskola igazgatója; Kispál Béla, a Jászberény Székely Mihály Általános' L«ó!a igazgatója; Majoros Károlyné átveszi a kitüntetést Szabó Eszter megyei úttörőelnöktől Sindelár Lászlóné, a Török­szentmiklósi Hunyadi Üti Általános Iskola tanítója; Szabó András, karcagi nyug­díjas pedagógus; Gutyan Já­nos. a Mezőtúri 3. sz. Álta­lános Iskola tanára; Pataki György, a Csépai Általános Iskola tanára, és posztumusz kitüntetést kapott Kovács András, a Jászfényszarui Ál­talános Iskola tanára. Kiváló Munkáért kitünte­tésben részesült két pedagó­gus; ugyancsak ketten ve­hették át az Ifjúságért Ér­demérmet. A gyermekek hazafias, honvédelmi nevelésében végzett kimagasló tevékeny­ségéért a Munkásőrség Or­szágos Parancsnoksága a Haza Szolgálatáért kitünte­tés arany, illetve ezüst foko­zatát egy-egy nevelő kapta. A Közbiztonsági Erem arany­fokozatát szintén egy peda­gógus kapta meg. A Magyar Vöröskereszt Országos Veze­tősége Vöröskeresztes Mun­káért kitüntetésének ezüst fokozatát ugyancsak egy ne­velő vehette át. Az úttörőszövetség mun­káját kiemelkedően segítő tevékenységéért A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Tanácsa Gyermekekért ki­tüntető plakettet adományo­zott három szocialista bri­gádnak, egy KlSZ-alapszer- vezetnek és a munkásőrség megyei parancsnokságának; a Szolnok megyei úttörőel­nökség pedig negyvenöt pe­dagógust részesített Kiváló Üttörővezető elismerésben. Űrkutatás Tudományos ülésszak, kiállítás Az MTA Interkozmosz Ta­nácsa és a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya rendezésében tegnap kétna­pos tudományos ülésszak kezdődött az Akadé­mia székházában. Baj At­tila. az MTA Interkozmosz Tanácsának titkára nyitotta meg az ülésszakot, amelyen az űrkutatáshoz kapcsolódó magyar kutatások legújabb eredményeiről adnak számot a szakemberek. A tudományos ülésszak el­ső napján nyílt meg az Aka­démia székházában A ma­gyar űrkutatás 1981—1985 című kiállítás. A tudományos ülésszak résztvevői ma a kozmikus fizika és a kozmikus orvos­biológia témakörében mint­egy harminc előadást, szak­mai beszámolót vitatnak meg. Textilipari termékek minősége A hazai textiL és textilru­házati ipar termékeinek mi­nőségéről, s a minőség javí­tásának lehetőségeiről ren­dezett tanácskozást tegnap az illetékes vállalatok veze­tőinek részvételével a Tex­tilipari Műszaki és Tudomá­nyos Egyesület. A szakem­berek megállapították: az utóbbi években valamelyest javult a textilipari termékek minősége. Élelmiszeripar a megyében Új lehetőségek az együttműködés bővítésében Megyénk jellegéből adódó­an az élelmiszer-feldolgozás meghatározó jelentőségű. Az elmúlt tervciklusban 7 nagy. 6 közepes és 43 kis élelmi­szeripari üzemben termelő 9 ezer dolgozó átlagosan évente 13 milliárdos termelési érté­ket állított elő. A VI. ötéves tervidőszak­ban élelmiszeriparunk dina­mikusan fejlődött, a termelé­si struktúra bővült. Új fel­dolgozó kapacitások léptek be: Martfűi Növényolajgyár, Zagyva rékasi Baromfifeldol­gozó, Első Magyar Szövetke­zeti Sörgyár, Jászapáti Sütő­üzem. A vállalatok rekonst­rukciókkal is növelték ka­pacitásukat, javították a ter­melési feltételeiket. A terme­lőegységek üzembeállásával enyhültek a mezőgazdasági termelés és az élelmiszeriipari feldolgozás közötti évtizedes feszültségek. Az üzemek alapvető élelmiszerekből a lakossági igényeket kielégí­tették, sőt a társmegyék, a főváros ellátásából is részt vállaltak. Az átlagnál magasabb termékválaszték A tejipar kivételével az iparági átlagnál magasabb a termékválaszték, kenyér­ből 21, péksüteményből 61 húskészítményekből 60 félét állítanak elő megyénkben. Az eredményes gyártmány- fejlesztő munka elisme­réseként több áruféle­ség (csikós, teakolbász, pa- nírozott baromfifélék, rán- tanivaló sajt, Tiszatáj kenyér) KÁlF-címet, OMÉK-, BNV- díjat kapott. A megyei fo­gyasztási szokások és a ma­gasabb ár következtében a hosszabb eltarthatóságú konyhakész termékek terme­lése kisebb mértékben emel­kedett. Az élelmiszer-ellenőr­ző hatóságok vizsgálatai alapján a minőségvédelem javult, az 1985. évi kifogáso­lási arány csaknem fele az 1980-as évinek. A készter­mékminőség kedvezőbb ala­kulását jól segítette az alap­anyagoknál bevezetett objek­tív átvételi rendszer. A jó színvonalú, kiegyen­súlyozott lakossági ellátás mellett az élelmiszerexport mennyisége is jelentősen emelkedett. A megyében elő­állított élelmiszeripari termé­kek egyh armada főként tő­kés relációjú exportra került. Az exportorientált ágazatokat a tervidőszak második felé­től negatívan érintették az exportlehetőségek kedvezőt­len irányú változásai. Ebben az időszakban egyes ipar­ágakban átmeneti átvételi ütemtelenségek, szerződéstől való eltérések jelentkeztek. Ugyancsak negatív tény a kistermelői sertés-, ibroiler- tartás mérséklődése, a nagy­üzemi vágóállat, tejtermelés ütemének megtorpanása. A tervciklus utolsó évei­nek kedvezőtlen tendenciái ellenére megyénk élelmiszer- ipara azonban mégis teljesí­tette a VI. ötéves tervidőszak ''élkitűzéseit. Az új tervcik­lusban a legfontosabb cél to­vábbra is a megtermelt me­zőgazdasági termékek felvá­sárlása, legcélszerűbb feldol­gozása, jó színvonalú belföl­di ellátás biztosítása az ex­portfeladatok teljesítése mel­lett. A VII. ötéves tervidő­szakban megyénk élelmiszer- iparában domináns (82—85 százalék) marad az állami szektor részaránya. A visz- szafogottabb foeruházáspoli- tikából adódóan elsődlegesen a technológiai korszerűsí­téssel, a higiéniai sziint eme­lésével járó rekonstrukciók valósulnak meg. E megoldá­sok elősegítik a jelenleg ma­gas kapacitáskihasználási mutatók mérséklését, a ter­melés és ellátásbiztonság fo­kozását. Jelentősebb fejlesztések a húsiparban és a tejiparban Jelentősebb fejlesztések a húsiparban és a tejiparban várhatók. Az ÁHV 400 milli­ós rekonstrukciójának I. üte­me elkezdődött — a tejipari komplex rekonstrukcióhoz hasonlóan. A Fegyverneki Vörös Csillag Tsz konzerv­gyári együttműködéssel épí­tett konzervüzeme az idei szezonban már dolgozik. A Sütőipari Vállalat három üzemében tervez rekonstruk­ciót — tanácsi támogatással. A Martfűi Növényolajgyár­ban várhatóan még a terv­időszakban lehetőség nyílik a finomítványgyártás feltéte­leinek megvalósítására. Az ú.i tervidőszakban némileg csök­kennek a kor ábbi magas ka­pacitáskihasználási mutatók. Jelenleg is gondot okoz a nem termelő járulékos léte­sítmények (raktárak, hűtőtá- rolók) hiánya, illetve az opti­málistól való elmaradása. Ezért keressük a lehetőségét egy hűtőipari objektum tele­pítésének. a VII. ötéves terv­időszakban megyénk élelmi­szeriparában a prognosztizált termelésérték-növekedés évi 3,5 százalékos. Az üzemek a termelésnövekedésüket élő- munkatakarékosan, a műsza­ki színvonal emelésével, a hatékonyság fokozásával ter­vezik megoldani. A tervezett növekedés megvalósításához az üzemek törekednek a tu­dományos kutatások eredmé­nyeinek gyorsabb gyakorlati hasznosítására, közülük is a sok szempontból rendkívül előnyös új biotechnológiai el­járások alkalmazására, hús­ipari starteres termékek, ko­vász nélküli kenyér. Fokoz­ni kívánják mellékterméke­ik (savó, iró, vér stb.) hasz­nosítását, főtermékké való visszadolgozását. A belső irá­nyítás korszerűsítése, a tu­lajdonosi szemlélet, a vállal­kozói magatartás erősítésére, az innovatív készség fokozá­sára irányuló vállalati törek­vések szintén meghatározó elemei élelmiszeriparunk fej­lődésének. Az új tervidőszakban még nagyobb hangsúlyt kap a kooperáció, az együttműkö­dési formák további bővítése, külföldi partnerekkel közös vállalkozások szélesebb körű megjelenése várható. A fej­lett kooperációs kapcsolatok mellett a kisebb vállalati együttműködések szerepe fo­kozódik, főként a helyi élel­miszer-ellátásban. A korszerű táplálkozási igényeknek megfelelően Az élelmiszeripar termék- szerkezete a korszerű táplál­kozási igényeknek megfelelő­en módosul, egyre nagyobb teret kapnak a konyhakész, hosszú eltarthatósági idejű termékek. A választék ilyen irányú bővítését a csomago­lástechnika fejlesztésének is követnie kell. A termékkor­szerűsítés során nem lehet eltekinteni az alacsony ár­fekvésű és az ún. „fehérter­mékek” gyártásától, forgal­mazásától. E területre a ta­nácstörvényből adódóan to­vábbra is nagy figyelmet for­dítunk. Hasonló az alapvető élelmiszeripari termékek el­látásának biztosítása, a mi­nél hatékonyabb fogyasztói érdekvédelem érvényesítésé­re. A VII. ötéves tervidőszak­ban a mérsékelt ütemű fej­lesztések ellenére a tervezett mennyiségi növekedés, za­vartalan lakossági élelmi­szer-ellátás feltételei a tovább fokozódó exportkövetelmé­nyek teljesítése mellett is megteremthetők. A legna­gyobb tartalék az emberi té­nyező. Az a 9 ezer élelmi- szeripari dolgozó, közötte ezerötszáz közép- és felsőfo­kú végzettségű műszaki ér­telmiségi, amely megfelelő érdekeltségi rendszer mel­lett, a tulajdonosi szemlélet kibontakozásával olyan po­tenciális lehetőség, amely terveink megvalósításához biztosíték. Szilágyi Ferenc a megyei tanács mezőgazdasági osztályának csoportvezetője A Budapesti Hídépítő Vállalat részére úszó pontonokat újít fel a Tiszámén« Re­gionális Vízmű tiszabői gépüzeme. A közelmúltban két úszóegység tizenkét tagján végeztek nagyjavítást. (T. K. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom