Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-24 / 121. szám

Megkezdődött a KISZ XI. kongresszusa NÉMETH KÁROLY: — Tisztelettel köszöntöm a Magyar Kommunista Ifjú­sági Szövetség XI. kongrész- szusának küldötteit, vala­mennyi résztvevőjét, külföldi vendégeinket. Élve az alka­lommal, átadom önöknek a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának üdvözletét és jókívánságait. Örömmel tolmácsolom kö- szönetümket ifjú küzdőtár­sainknak a legutóbbi kong­resszusuk óta végzett mun­káért. Pártunk nagyra érté­keli az ifjúsági szövetség tagságának, aktivistáinak, tisztségviselőinek elkötele­zettségét és a munkában, a tanulásban, a haza védelmé­ben tanúsított helytállását — mondotta elöljáróban. — A Kommunista Ifjúsági Szövetség a beszámolási idő­szak nehezebb viszonyai kö­zött is eredményesen dolgo­zott. Közreműködött a poli­tika alakításában és valóra váltásában. Kivette részét az építőmunkából, a szocialista eszmék terjesztéséből. Kép­viselte és védte a fiatalok érdekeit, segítette társadal­mi beilleszkedésüket. Jól ol­dotta meg a párt utánpótlá­sának neveléséből rá háruló feladatokat. Volt érteimé a miunkának, az erőfeszítésnek. A pánt ifjúsági szervezete betölti hivatását. Ugyanak­kor jogos a kritika, hogy po­litikai befolyása, aktivitása, munkájának színvonala szá­mos területen elmarad a kö­vetelményeiktől, vonzereje gyengült. A munka megjaví­tásának igénye — amely, a kongresszust megelőző ta­Németh Károly beszédét mondja nácskozásokon is erőteljesen megnyilvánult —, kifejezés­re jut az előterjesztésekben, összhangban van a párt tö­rekvéseivel. A szókimondó, demokratikus, alkotó légkö­rű előkészítő viták az ifjú­sági szövetség megújulásá­nak biztató kezdetét . jelent­hetik. Németh Károly ezután ar­ról szólt, hogy az elmúlt esz­tendőkben a nehéz f eltétélek között is előrehaladtunk a szocialista társadalom építé­sében. Népünk megértésének, politikai támogatásának és helytállásának köszönhetően megőriztük történelmi jelen­tőségű vívmányainkat, or­szágunk stabilitását. Hazánk­ban létbiztonság van, az életkörülmények — a gondok ellenére — kibírják az ösz- szehasonlítást a hasonló gaz­dasági fejlettségű országok viszonyaival. Fiatalok és a gazdaság Mindehhez ifjúságunk is hozzájárult a maga tevékeny­ségével. Megfelelően közre­működött társadalmunk anyagi és szellemi értékeinek gyarapításában, illetve szor­galmasan készült választott hivatására. A fiatalok jelen­tős részt vállaltak a gazdasá­gi munkában, a műszaki fej­lesztésben, különösen az elektronikai és számítástech­nikai programban. Tettre- készségüket, munkaszerete­tüket bizonyítja — többek közt — részvételük a szoci­alista brigádmozgalomban, a kommunista műszakokon és a társadalmi munkaakciók­ban. Ifjúságunkról kötelessé­geinek teljesítése alapján el­ismeréssel szólhatunk. Még többre is képes, mint amit eddig nyújtott, ez azonban nem csak rajta múlik. — A képhez hozzátartozik az is, hogy a 80-as évek el­ső felében — a kétségtelen eredmények mellett — nyil­vánvalóbbá váltak munkánk gyengeségei. Társadalmunk­ban feszültségek keletkeztek. Romlottak egyes rétegek megélhetési lehetőségei. Ne­hezedtek a lakáshoz jutás feltételei. Ez érzékenyen érintette az ifjúságot is. Nem jó, hogy az önálló életkezdés feltételeinek megteremtése gyakran inkább a szülők anyagi helyzetétől függ, sem­mint a fiatalok munkájától, teljesítményétől. Ezen foko­zatosan változtatni akarunk. Kedvezőtlen az is, hogy nö­vekedett a felbomló csalá­dok száma. Ennek is szerepe van abban, hogy több fiatal került szembe erkölcsi nor­máinkkal, törvényeinkkel, és terjednek köztük az egészsé­get, a személyiséget rombo­ló szokások. A társadalom, az ifjúsági szövetség nem mondhat le ezekről a fiata­lokról sem, értük is küzdeni kell. Ezzel összefüggésben hang­súlyozom, hogy az if júság ne­velése az egész társadalom feladata. De a család szerepe meghatározó abban, hogy a felnövekvő nemzedék szem­lélete, magatartása, társada­lomhoz való viszonya hogyan alakul. A KISZ-től is joggal várja el a párt és a társada­lom, hogy álljon ki a meg­fontolt házasságkötésért, a harmonikus családi életért, a gyermekek felelős vállalásá­ért — mondotta. Hasznosítsuk ésszerűen erőforrásainkat — A seusán párt XIII. kongresz- kijelölt társadalmi program megvalósítása el­képzelhetetlen az ifjúság kezdeményező, cselekvő rész­vétele nélkül. Meggyőződé­sünk, hogy a gazdasági fej­lődés tervbe vett élénkítése és az életszínvonal szolid emelése, amelyet a gyorsabb műszaki haladással, a szer­vezettebb, hatékonyabb mun­kával kell megalapozni, ki­fejezi a magyar ifjúság ér­dekeit is, találkozik a fiata­lok nagy többségének törek­véseivel és támogatásával. Ojafob erőfeszítéseket igénylő feladat vár ránk: lendületet kell adnunk a gazdaságii építőmunkának. A népgazdaság fejlődése ugyan­is a múlt évben megtorpant, a kongresszusi program meg­valósítása a lehetségesnél lassabban halad. Ennek két­ségkívül . vannak általunk nem. vagy alig befolyásolha­tó aljai is. A legfontosabb ok azonban munkánk fogyaté­kosságaiban, az irányítás és a végrehajtás gyengeségei­ben, következetlenségeiben keresendő. Az egyén és a közösség boldogulásának egyaránt fel­tétele, hogy érzékelhetően növeljük az egyéni és a kö­zösségi teljesítményeket. El­sősorban arra van szükség, hogy a párt-, az állami és a társadalmi irányító szervek­ben, vállalatainknál, szövet­kezeteinkben, intézményeink­ben jól szervezett, fegyelme­zett, hatékony legyen a mun­ka. A fiatalok is kapjanak felkészültségüknek megfele­lő. képességüket próbára te­vő feladatot. A magasan kép­zett. friss tudással rendelke­ző fiatel .szakemberek legye­nek kezdeményezők a tudo­mányos eredmények gyakor­lati alkalmazásában. A népgazdaság intenzív fejlesztésének meggyorsítása, jövedelmezőségének javítá­sa az egész társadalom erő­feszítését igényli. Megköve­teli gazdaságirányítási rend­szerünk tökéletesítését, az emberi alkotókészség kibon­takoztatását. Az ifjúságnak nagyobb szerepet kell vállal­ni abban, hogy megfelelő vá­laszokat tudjunk adni a tár­sadalmi, gazdasági fejlődés által nekünk szegezett kérdé­sekre. Ha minden rendelke­zésünkre álló erőforrást ész­szerűen hasznosítunk, az ele­gendő lesz a kitűzött célok eléréséhez. Ez annak is felté­tele, hogy a párt és a kor­mány törekvéseivel össz­hangban javuljanak a fiata­lok önálló életkezdésének anyagi lehetőségei. Az erre fordítható erőforrások min­denekelőtt a lakáshoz jutás és a gyermeknevelés támoga­tását szolgálják. Előre csak akkor léphetünk, ha az anya­gi alapokat megteremtettük. A sorrendet mindig be kell tartani. Ha az élet- és munkakö- rülménvekben változást aka­runk elérni, akkor mindenütt szigorú önvizseálatot kell tartani, s erősíteni kell a rendet, a szervezettséget, ja­vítani a termelést, a szolgál­tatások minőséfféh emelni a munka kulturáltságát. Ez olyan közfelfogás és érde­Egyetlen járható A felszabadulás óta eltelt időszak legfontosabb tapasz­talata., hogy hazánk felemel­kedésének, népünk, s benne az ifjúság boldogulásának egyetlen járható útja van: a szocializmus, amelynek építésében eredményesen részt venni egyet jelent a nemzeti érdekek szolgálatá­val. A párt, a KISZ, az egész társadalom feladata, hogy erre felkészítse a fiata­lokat. Ezután arra hívta fel a fi­gyelmet a párt főtitkárhelyet­tese, hogy a KISZ-nek fon­tos hivatása nemzeti hagyo­mányaink ápolása, a hazafi- ság cselekvő vállalásának tu­datosítása a tagsággal: s az, hogy egész tevékenységével jobban igazodjon az egyes rétegek és korosztályok igé­nyeihez; erősítse a fiatalok felelősségvállalását. Belső körülményeinket döntően magunk alakítjuk. Nem hagyhatjuk azonban fi­gyelmen kívül a világban zajló politikai, gazdasági fo­lyamatokat sem, amelyek ja­víthatják, de ronthatják is terveink, elképzeléseink meg­valósításának feltételeit. Számunkra az a legfonto­sabb, ami az egész emberiség számára is létkérdés: a béke megőrzése. Mi a béke párt­ján állunk, mert a béke az életet jelenti, társadalomépí­tő programunk valóra váltá­sának, a fejlődésnek, az előbbre jutásnak a lehetősé­gét hordozza magában. Min­dent, ami rajtunk múlik, megteszünk érte. Népünk békéje, biztonsá­ga, hazánk függetlensége, szocialista építőmunkánk folytatása érdekében a nem­zetközi küzdőtéren együtt lé­pünk fel a Szovjetunióval, 0 szocialista országokkal. Esz­méink közösek, alapvető cél­jaink azonosak, barátságunk szálai erősek. A Magyar Nép- köztársaság kiegyensúlyozott kapcsolatokra, kölcsönösen kéltség! rendszer kialakítását is szükségessé teszi, amely­ben vitathatatlanul első helyre kerül a fegyelmezett, jó munka. A felelős politikai gondolkodás, cselekvés és az anyagi ösztönzés együttes erejére kell támaszkodnunk. Fontos, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség, az ifjú­kommunisták következetesen lépjenek fel a munka, a tu­dás, a tanulás nagyobb meg­becsüléséért. a felelősségtu­daton, a közösség szolgálatán alapuló magatartás fejleszté­séért. Hazánkban azok a fiata­lok alkotják a többséget, aikik jobbra törekszenek. Megvan az erkölcsi alapjuk ahhoz, hogy fellépjenek a fegyelmezetlenek, a közösség kárára élősködők, az önpusz­tító életmódot folytatók el­len. Kevés csak felháborod­ni a visszásságokon. Minden­kinek a maga módján tenhie is kell ellenük. Egyetlen nemzedéknek a tagjai sem menthetők fel az alól a köte­lesség alól. hogy a közössé­get szolgáló jó ügyért küzd­jenek, meggyőződésüket nyíl­tan hirdessék. Együtt kell akarnunk, hogy a hanyag munka, a lelketlen ügyinté-' zés, a tisztességtelen maga­tartás senki számára ne le­gyen kifizetődő. — A KISZ tevékenységé­nek fejlesztési irányai a tag­gyűléseken, a küldöttgyűlése­ken kialakultak, a kongresz- szusi dokumentumokban megfogalmazódtak — állapí­totta meg a párt főtitkárhe­lyettese. — A párt támogatja ezt az irányvételt. Helyes célnak és fontos törekvésnek tartja az ifjúsági szervezet politikai jellegének további erősítését, a fiatalabb kor- összetétel kialakítását, a fia­talosabb stílus meghonosítá­sát, az egyes rétegek és kor­osztályok sajátosságainak fi­gyelembevételét, valamint a demokratikusabb működési rend megteremtését. út a szocializmus előnyös együttműködésre tö­rekszik a más társadalmi be­rendezkedésű országokkal is. Együttműködünk, összefo­gunk minden olyan józanul gondolkodó politikai erővel, amely kész cselekedni a bé­kéért. A béke ügyét szolgáljuk ami­kor támogatjuk a törekvése­inkkel, nemzeti érdekeinkkel összhangban álló, nagyhord­erejű szovjet leszerelésijavas- latokat. Ezek világossá tették, hogy a Szovjetunió, a Var­sói Szerződés országai készek az együttműködésre, nem akarnak diktálni senkinek, nem törnek erőfölényre, de ezt másoknak sem engedik meg. Nagyra értékeljük azt a szerepet, amelyet a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség vál­lal a béke és a leszerelés ügyének előmozdításában, a társadalmi haladásért harco­ló erők támogatásában, a vi­lág fiataljai barátságának és együttműködésének erősítésé­ben. Továbbra is törekedjen erre, vállaljon szolidaritást mindazokkal, akik az impe­rializmussal szemben a tár­sadalmi felemelkedésért, a békéért küzdenek. Németh Károly végezetül hangsúlyozta: — Pártunk a jövőben' is mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a felnövekvő nemzedékek megtalálják he­lyüket társadalmiunkban, és folyamatosan bekapcsolódja­nak a munkába, a politikai, közéleti tevékenységbe, a vezetésbe. A párt bízik a magyar ifjúságban, épít és »számít elkötelezettségére, tu­dására, tettrekészségére. Az ifjúságot történelmi vívmá­nyaink megőrzésére és fej­lesztésére, hazánk gyarapítá­sára, a szocializmus további építésére hívja. Viktor Misin, a Lenini Kommunista Ifjúsági Szövet­ség Központi Bizottságának első titkára felszólalásában kiemelte: a kongresszus is azt tanúsítja, hogy a Ma­gyar Népköztársaság ifjúsá­ga nem kíméli az erejét, és tudásával, szakértelmével, alkotó lelkesedésével járul hozzá szocialista hazája ere­jének fokozásához, a világ­béke megóvásához. A testvéri szocialista országok népei a béke és az alkotás útján ha­ladnak a nagy közös cél fe­lé — hangsúlyozta. Majd ki­emelte: a KISZ méltó mó­don veszi ki részét a nemzet­közi ifjúsági és diákmozga­lom erősítéséből; nemzetközi elismerésének súlyát jelzi az is, hogy a DÍVSZ XII. köz­gyűlését ez év őszén Buda­pesten rendezik meg. Gerner Éva pécsi küldött a nemzetiségi fiatalok hely­zetéről; Ladányi István fő­hadnagy a katonafiatalok po­litikai felelősségéről; Ádám László komáromi küldött az eocénprogram fölötti véd­nökségről; Balogh Erika Sza- bolcs-Szatmár küldötte az ifjúsági vitakörökről; Petró- czi István Csongrád megyei küldött a fiatal értelmiségiek szerepéről; Molnár László, a Paksi Atomerőmű osztályve­zetője a fiatalok élet- és munkakörülményeiről be­szélt. Budainé Kiss Mária, a KISZ Szolnok Városi Bizott­ságának titkára azt hangsú­lyozta, hogy az ideológiai­politikai nevelőmunka az utóbbi időben háttérbe szo­rult a KISZ tevékenységben. Ennek részben az az oka, hogy az elmúlt években ható új jelenségek nem illeszked­tek bele a fiatalokban ki­alakított világképbe. Ez az ifjúság ideológiai elbizonyta­lanodásához vezetett, s fi­gyelmeztetett a világkép kö­telező, folyamatos tovább­fejlesztésének fontosságára. A tapasztalatok szerint a tanult és a megélt szocializ­mus között ellentmondást érzékelnek a fiatalok. Nél­külözhetetlen a téveszmék­kel való leszámolás, s annak vizsgálata, hogy melyek a ma is érvényes ideológiai té­zisek. Nagy Brigitta a kereskede­lemben dolgozó fiatalokról; Merczel András, a Szabad­foglalkozású Előadóművé­szek KISZ Bizottságának titkára a popzene önálló ar­culatának kialakulásáról; Devecserné Óvári Ibolya, a KISZ Zala megyei bizottsá­gának első titkára a KISZ reális célkitűzéseinek fontos­ságáról szólt hozzászólásá­ban. Lengyel Zsolt budapesti gimnáziumi tanuló a KISZ- kongresszus határozatának tizenévesekre vonatkozó ré­szét méltatta; majd Rákóczi András, a Kisvárdai Városi Tanács elnökhelyettese, a mandátum-vizsgáló bizottság elnöke tette meg szóbeli je­lentését a kongresszusnak. Valid Maszri, a Demokra­tikus Ifjúsági Világszövetség elnöke felszólalásában hang­súlyozta: a mai kor parancsa abban áll, hogy az ideológiai ellentétek, a társadalmi fej­lődés és a nemzetközi élet egyes eseményeinek eltérő megítélése ellenére keres­sük és találjuk meg az ösz- szefogás, az együttműködés lehetőségeit és formáit min­den olyan erővel, amely fe­lelősséget érez a világbéke megőrzéséért, a leszerelés megvalósításáért. Emberformálás, értelmiségnevelés Köpeczi Béla művelődési miniszter a Minisztertanács nevében köszöntötte a KISZ kongresszusát. Hangsúlyozta: az ifjúság nevelése és okta­tása, a gazdasági és társadal­mi életbe való beilleszkedése, életmódjának, világnézetének alakítása társadalmi ügy, amelyet fontosságának meg­felelően kell a kormányzati munkában is tekintetbe venni. Azok az elképzelések — mondotta —, amelyek a KISZ működésének szellemi és módszerbeli megújítását célozzák, egybeesnek azzal a koncepcióval, amelyet az ok­tatás fejlesztési programja és a szeptember elsején beve­zetendő oktatási törvény fo­galmazott meg. A nevelés­ben és az oktatásiban első­sorban tartalmi korszerűsí­tést kell végrehajtani, s az intézmények működését az új tudományos, technikai, műveltségbeli, társadalmi szükségletekhez kell igazí­tani. Ennek feltételeit te­remti meg a kormány által elfogadott, a VII. ötéves terv­re szóló közoktatási prog­ram'. A fejlesztési program a szocialista-humanista neve­lési célokat erősítette meg azzal, hogy az iskolákat, egyetemeket nemcsak a ta­nulás, hanem az emberfor­málás, a szakember- és ér­telmiségnevelés terepévé kí­vánja tenni. Ha így fogjuik fel az iskolák feladatát — hangsúlyozta Köpeczi Béla *—. akkor nyilvánvaló, hogy szoros kapcsolatot tételezünk fel tanár és diák. nevelőtes­tületek és diákközösségek kö­zött. Az oktatási törvény és az ahhoz kapcsolódó jogszabá­lyok közép- és felső fokon egyaránt biztosítják a diá­kok, hallgatók .iosa■ J, az in­tézmény belső életének ala­kításában. az érdekvédelem­ben. és meiffadiák az önkor­mányzati formák létrehozá­sának és működtetésének ke­reteit. Vainorák Zsuzsanna Rnr- sod-Abaúi-Zemolén külde­tő hanesúlvozta. hogy az if­júság gondolkodását és ma­gatartását alaovetően a tár­sadalmi valóság formálja. Szahadosné Bácsi Katalin. Békés megye küldötte a ter­mészet és a környezet védel­mére figyelmeztetett. Bo- zsik Zsuzsanna, Heves me­gye küldötte a politikai vita­körök munkáját bírálta. Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára az ifjúság mun­kához való viszonyáról szólt. Josef Skala, a nemzetközi diákszövetség elnöke a nem­zetközi politikai élet idősze­rű folyamatait elemezte. Hornyák Edit, a Videoton KISZ Bizottságának titkára a kormány elektronikai prog­ramjáról szólt. Major Zoltán, a nehézipari műszaki egye­tem KISZ-titkára az elkövet­kező évek értelmiségei fel­adatait elemezte. Juhász András Nógrád me­gyei küldött társadalmi és gazdasági életünkben folyó jog- és hatáskörök decentra­lizálásáról; Káldi Veronika, a Győr megyei ÁÉV műsza­ki előkészítője a családalapí­tó fiatalok lakáshoz jutásá­nak nehézségeiről; Treuer Imre sorállományú határőr a fiatalok beilleszkedéséről; Kracsun Csaba, a KISZ Fe­jér megyei bizottságának első titkára a hazafias-honvédel­mi nevelésről szólt. Kará­csony János Veszprém me­gyei munkásőr a munkásőr­ségben szolgálatot teljesítő fiatalok helyzetét; Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizott­ságának első titkára a köz­életi szereplésre történő fel­készítést; Martonosi Attila bajai tanuló, a magyar diák­sport szövetség létrehozását; Oláh András Vas megyei kül­dött a szellemi munka szük­ségességét méltatta. Szabó Béla, a KISZ Békés Megyei Bizottságának első titkára friss hírrel kezdte fel­szólalását: bejelentette, hogy megszületett a „kongresszusi gyermek”. Három kilós és Zsoltnak hívják. Burgman György, pécsi küldőt hang­súlyozta: a KISZ politikai jellegének erősítése érdeké­ben fokozatosan változtatni szükséges a szövetség tevé­kenységének belső arányain. Kálmán Zsuzsa, a Magyar Rádió KlSZ^bizottságának titkára a fiatal értelmiségiek helyzetének néhány jellegze­tes problémáját vetette fel. Ezután a kongresszus befe­jezte első napi munkáját. Ma a beszámolók feletti vi­tával folytatódik a tanácsko­zás.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom