Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

4 SZOLNOK MEGYE! NÉPLAP 1986. MÁJUS 21. A Mátraaljai Állami Gazdaság Mátradrog Gazdasági Társulásának több száz idény­munkása megkezdte az éticsiga gyűjtését. Az ország számos megyéjéből májustól— júniusig húsz vagon csiga begyűjtését tervezik. A csigák — a Vadexen keresztül — a {randa, az olasz, a török és a görög piacokon találnak vevőre. (MTI Fotó; Szabó Sándor felvétele — KS) Horgászok zárszámadása Öten a válogatott keretben Sok víz, kevés hal Szolnok megye 17 ezer sporthorgásza az elmúlt esz­tendőben 198 és. fél tonna ha­lat zsákmányolt. A 62 egye­sületbe tömörülő „pecások” azonban nincsenek megelé­gedve ezzel az eredménnyel. Egyszerű osztás és kiderül: egy horgász Szolnok megyé­ben mindössze 13 kilogramm halat fogott! Az összehason­lítás kedvéért: az országos átlag is 6 kilóval több en­nél... A küldöttgyűlésen persze keresték a lemaradás okait, kiindulva abból, hogy a csendes sport itteni kedve­lői semmivel sem ügyetle­nebbek, mint a hazánk más részein „áztató” társaik. Rá­adásul jelentősen javult a horgászcikkellátás is. A HOKÉV szolnoki „ékszerdo­boza” az eltelt öt hónap alatt 4 millió forintot forgalma­zott. Szolnok megye horgász­ható vizekben valóban gaz­dag, de megfelelő kezelésű víz nagyon kevés van. A Jászberényi Vasas HE hat­százharminc pecásának mindössze 9 hektár ilyen — halban sűrűbb — vízterület jut. Ebből adódóan a küldött- gyűlés megbízta az intéző bi­zottságot: növelni kell a sa­ját kezelésű vizek nagysá­gát és a halasítás mértékét. Ez utóbbi persze nem egy­szerű feladat, hiszen a HTSZ- ek a területi engedélyből be­folyt összeg 70 százalékáért — az emelkedő halárak mi­att — egyre kevesebb ivadé­kot és előnevelt halat .tudnak kihelyezni. A küldöttgyűlésen, ame­lyen részt vett Szabó Károly, a MOHOSZ ügyvezető elnö­ke is — több közérdekű ké­rés is elhangzott. Javasolták például, hogy az ifjúsági versenyzők esélyeit ne a szü­lők pénztárcájának vastag­sága határozza meg. Vagyis: korlátozzák a használható botok hosszúságát! Miháczi János Szelevényből — és kí­vüle több horgász is — kri­tikusan tette szóvá, hogy a horgászok nem közlekedhet­nek a gátakon. így több olyan vízterület nehezen vagy egyáltalán nem közelít­hető meg, amelyre érvényes a területi engedély. Szolnok megye horgászai sokat tettek a környezet meg­óvásáért. Büszkén szóltak ar­ról is, hogy az országos válo­gatott keretben megyénkből öten „lógatják a zsinórt” a vizekben, köztük egy hölgy is: Gál Lajosné kunhegyesi horgász. A MOHOSZ Szolnok me­gyei küldöttgyűlése megvá­lasztotta a tizenöt tagú in­téző bizottságot, a felülgyelő- és a fegyelmi bizottságot. Az intéző bizottság elnöke ismét Bíró Boldizsár, alelnöke Já­nosi Imre, titkára Kukri Sándor lett. (Benkő) Készülődés a kemping­világtalálkozóra Az augusztusi debreceni kemping-világtalálkozóra mostanáig körülbelül ötez­ren jelentkeztek — tájékoz­tatták az MTI munkatársát a Magyar Camping és Cara­vanning Clubban. A legna­gyobb számban a francia kempingezőik jelentették be részvételüket, és ők vásárol­ták meg eddig a legtöbb fa­kultatív programot is. A világtalálkozó részve­vőinek adatait számítógép rögzíti, a visszaigazolásokat is a gép készíti. Minden je­lentkező értesítést kap rész­vételi szándékának elfoga­dásáról. A csernobili reaktorbale­set után csökkent az érdek­lődés a magyarországi vi­lágtalálkozó iránt. A Nem­zetközi Kempingszövetség a szervező bizottságtól infor­mációt kért a sugárszennye­zés helyzetéről. A szervező bizottság a mérések adatait és az Egészségügyi Világ­szervezet (WHO) vélemé­nyét összegezve közölte, hogy országunkban nem volt és nincs is ok arra, hogy a nemzeti szövetségek eltaná­csolják tagjaikat a találko­zón való részvételtől. A szer­vezők bíznak abban, hogy a találkozóra mindenki eljön, aki eredetileg is részt szán­dékozott venni a nemzetkö­zi eseményen. Gyorsan, biztonságosan — kulturáltan A vámnrcén— Beszélgetés dr. Garam- völgyi Károly vezérőr­naggyal, a vám- és pénz­ügyőrség országos pa­rancsnokával Itt a tavasz! Sokan már a nyárra, a szabadságra gon­dolva tervezik külföldi út­jukat, várják külföldi ven­dégeiket. Ami nekünk turiz­must, nyaralást, pihenést jelent, az a vám- és pénz­ügyőrségnek az év egyik leg­fontosabb, legnehezebb fela­data. A vám- és pénzügyőr­ségnél megtörtént az elmúlt év tapasztalatainak értéke­lése, és ezek figyelembevé­telével. a felkészülés a „mo­dem népvándorlás” ezévi nyitányára. Erről kérdeztük dr. Garamvölgyi Károly ve­zérőrnagyot, a vám- és pénzügyőrség országos pa­rancsnokát. — Hazánk idegenforgalma az elmúlt évtizedben jelen­tősen, az utóbbi években pe­dig — a központi intézkedé­seknek megfelelően — igen intenzíven fejlődött. Nem­zetközi turistaforgalmunk mintegy 75 százalékát a szo­cialista országokból érkezők jelentik. 1985-ben több mint 15 millió külföldi látogatott hazánkba, ugyanakkor öt és fél millió magyar állampol­gár utazott külföldre. A ha­tárvámhivatalok az elmúlt évben több mint 45 millió személy, és 8 millió gépjár­mű be- és kiléptetését vé­gezték él. Ezek a számok csak a forgalom nagyságát jelzik, de nem tükrözik az elvégzendő ellenőrzésekkel szembeni növekvő követel­ményeket. Az államhatáron belépő külföldi először az ellenőrző szervek képvise­lőjével találkozik, akiknek fellépése első benyomásait döntően meghatározhatja. Ezért a határőrség tagjainak a határvámhivatalok dolgo­zóinak a jogszabályi rendel­kezések maradéktalan érvé­nyesítése mellett munkáju­kat udvariasan, a biztonsági szempontok figyelembevéte­lével kell ellátniuk. Nem kis feladat! Hogy mindennek megfelelhessenek, ezért a ha­tárvámhivatalok dolgozóit gondosan felkészítjük. Köve­telmény a határozott és ud­varias fellépés, az idegen­nyelvismeret, magasfokú szakmai felkészültség és po­litikai tisztánlátás. — Melyek az utasforgal­mi csúcsidőszakban megol­dandó legfontosabb felada­taik, hogyan biztosítják a forgalom gyors ellenőrzését? — A három alapkövetel­mény: a biztonság, a gyor­saság és a kulturáltság együttes érvényesítése sok­szor nehézségekbe ütközik. A magyar idegenforgalom jellemzője, hogy az éves for­galom fele a nyári hónapok­ban bonyolódik le, a másik ötven százalék kilenc hó­napra oszlik meg , igen je­lentős szóródásokkal. A for­galom irányaiból adódóan 60 határátkelőhely közül mintegy 8—10 bonyolítja le az összforgalom 70—75 szá­zalékát. Ilyen körülmények között felkészülésünk egyik fontos területe a létszám- gazdálkodás megtervezése, megszervezése, az emberek szükség szerinti rugalmas átirányítása. Az utóbbi években egyre több nagyobb értékű árut hoznak be, ami megnövelte az adminisztrálciót. Például a saját használatra vagy el­adásra szánt számitógépek, videoberendezések stfo. vám­kezelése, vagy esetenként a jogsértő cselekmények jegy­zőkönyvi rögzítése igen sok időt vesz igénybe. Ez pedig sajnos a határátkelőhelyek áteresztőképességének csök­kenését jelenti. Keressük azokat a lehetőségeket, ame­lyekkel az ellenőrzést meg­gyorsíthatnánk. így az el­múlt évben a határvámhi­vatalok adták meg 200 000 forint értékig a devizaható­sági engedélyt a vámkeze­léshez olyan esetekben, ami­kor az utas árujának erede­tét elfogadható ajándékozó levéllel igazolta. Az áruk értékelésének gyorsítása és egységesítése érdekében — műszaki szakemberek és ár­szakértők közreműködésé­vel — irányárjegyzéket ad­tunk ki a határvámhivata­loknak, amely elsősorban az utasok által közkedvelt tar­tós használati cikkeket tar­talmazza. Ezt a jegyzéket folyamatosan karbantartjuk, igazodva a változó belföldi és külföldi árviszonyokhoz. A forgalom gyorsításában segíthetnek a csoportos utak idegenvezetői, az utasok szakszerű tájékoztatásával, de maguk az utasok is, ha a vámnyilatkozatot előre pon­tosan töltik ki. Az utasok tájékoztatásáról folyamato­san és szervezetten gondos­kodunk. Évente megjelenik a Magyar Hírlap mellékle­teként utasforgalmi tájé­koztatónk, amely az érvé­nyes hazai vám- és deviza- szabályokon kívül a környe­ző országok legfontosabb ilyen rendelkezéseit is tar­talmazza. A külföldiek szá­mára tíz nyelven készült szórólapjaink vannak a leg­fontosabb tudnivalókkal. Itt hívnám fel az utasok figyel­mét, hogy kétség esetén még az utazás előtt igyekezzenek tájékozódni a jogaik és kö­telezettségeik felől. Ebben valamennyi vámhivatal ad segítséget számukra, továb­bá a vám- és pénzügyőrség országos parancsnoksága in­formációs szolgálata is igénybe vehető. . A forgalom lebonyolítá­sának másik fontos feltétele a határátkelőhelyek állapo­ta, fogadókészsége, kultu­ráltsága. Az elmúlt években erőnkhöz mérten tettünk ezért. Megemelíthetem a he­gyeshalomi új közúti határ- átkelőhely, a kópházai ha­tárátkelőhely, a Ferihegy II. határátkelőhely üzembehe­lyezését, de más határátke­lőhelyeket is fejlesztettünk. Minden igyekezetünk elle­nére is előfordulhat a nyári csúcsforgalom idején, hogy egyes határátkelőhelyeken az utasoknak rövidebb-hosz- szabb ideig várakozni kell. Ezt előidézhetik egyes ün­nepekre, hazai rendezvé­nyekre, tudományos^ gazda­sági eseményekre nagyobb számban érkezők, de adódhat spontán forgalomtorlódás vagy egyéb rendkívüli ese­mény is (gondoljunk az osztrák határszakaszán az utóbbi hetekben történt ese­ményekre). Ilyenkor kérjük az utasok türelmét. — Az adatok szerint több külföldi érkezett hozzánk, tavaly, mint hazánk lakos­sága, és minden második magyar több napra, vagy hétre vándorbotot vett a ke­zébe. Ezzel arányosan nőtt-e a jogszabályok megsértésé­nek száma? — Az állampolgárok több­sége megtartja a jogszabályi előírásokat. A forgalom nö­vekedése ellenére csökkent a vám. és devizaszabálysérté­sek száma, és minden 17 ezer utasból egy követett csak el vám- és devizabűn­cselekményt. Ennek ellenére több mint tízezer szabály­sértővel szemben jártak el szabálysértési hatóságaink, és háromezren felüli volt a kivizsgált büntető feljelen­tések száma 1985-ben. Figyelemre méltó azon­ban, hogy emelkedett a na­gyobb értékre elkövetett sza­bálytalanságok száma, va­lamint gyakoribbá vált a szervezett és az ismeretlen elkövetők általi csempészet. A jogsértők több mint fele magyar állampolgár. A jogsértő cselekmények felderítése, a jogszabályok rendelkezéseinek megtarta- tása fontos feladatunk, de elsődlegesnek mégis a meg­előzést, ennek érdekében a jobb informálást, felvilágo­sítást tekintjük. Ellenőrző munkánk védi a népgazda­ság pénzügyi, gazdasági, kul­turális érdekeit és értékeit, de nem célja az utasok fe­lesleges zaklatása. Amennyi­ben a körülmények mégis a szigorúbb ellenőrzést indo­kolják, kérjük, hogy állam­polgáraink tekintsék azt olyan eszköznek, amely köz­vetve az ő érdeküket Is szolgálja. R. L. Az utolsó bábaasszony A 78 éves Menyhárt Ist­vánná nem is tudja ponto­san, hány újszülöttet segített a világra, de egy falu lakos­sága kitelne belőle. A bába­képző iskolába 33 évesen, 1940-ben iratkozott be. Ment volna korábban is, de az öregek sokáig azzal butítot­ták, hogy lány nem mehet oda, no meg a pénz miatt is meg kellett fontolni a dol­got. Az apja útkaparó volt, a keresetből arra futotta, hogy a gyerekek szakmát ta­nuljanak. Nagyot változott az élete az egyéves iskola után, mert a mosás, a főzés, a jószágnevelés helyett a jászberényi kórházban kez­dett dolgozni. — Két bábaasszony is volt akkor a faluban, rám nem volt szükség. Hamarosan megüresedett azonban az egyik állás, hazajöttem, és rövid megszakítással végig itthon dolgoztam Jákóhal- mán. Sok dolga volt akkoriban a falusi bábaasszonynak, mert a legtávolabbi tanyára is kivitte a gólya a kisbabát. Ha kórházba kellett valakit szállítani, ott már nagy baj volt. Különben is a jószág­hoz hamarabb hívtak orvost, mint az emberekhez. A szü­lés pedig természetes dolog volt, aminek a tudományát az asszonyok egymásnak ad­ták át. Nem volt ritka, hogy mire a bábaasszony kiért a tanyára, az öregasszonyok már meg is fürdették a gye­reket. Ha szükség volt rá, a férfi is ott segédkezett. A gyerekeket átparancsolták a másik szobába vagy a szom­szédba, de ha nem volt más, a dunna alatt végighallgat­ták az anyjuk vajúdását. Általában előre felkérték a bábaasszonyt és Boriska néni számon tartotta, ki mi­kor várandós. Amikor azután elérkezett az idő, megzörget­ték az ablakot. Legtöbbször éjszaka jöttek érte, olyankor fogta az előkészített kis tás­kát, és indult, bármilyen idő volt. Még ma is nagyon sok ilyen éjszakai útra emlék­szik, amikor gumicsizmában küzdött a sárral, vagy a ko­romsötétben lámpással ve­zették a lovat. Ha kerékpár­ral ment a kátyús dűlőúton, bizony nemegyszer kifordult a kezéből a kormány. — Maga a szülés ma sem jár kevesebb fájdalommal, de el se lehet mondani, mennyire mások voltak a kö­rülmények a háború előtt. Tudatlanok voltak az embe­rek, hallomásokból és saját tapasztalatukon okultak. Az­előtt még a kukoricaföldön is megszült némelyik asszony, és azután hazagyalogolt a faluba, Volt, hogy petróle­umlámpa mellett, szalmán vezettem le a szülést, mert agy se volt a putriban, vagy az anyós előbb elkötötte a köldökzsinórt, és csak azután értesített engem. No és a sok nem kívánt terhesség... A Gyermekvédő liga ugyan segítette a bábák munkáját, de csak a hábo­rú után változott meg gyöke­resen a helyzet. Mind álta­lánosabbá vált a kórházi szülés, a felvilágosításra, a vizsgálatokra., a gondozásra nagyobb figyelmet fordított az egészségügy. Menyhárt Istvánnénak is több ideje ju­tott ilyen feladatokra, és a születésszám is csökkent. Egy idő után egyedül is el­látta Jászjákóhalmán a te­endőket, ritkultak a bejegy­zések a 'babanaplóban is. A hatvanas évektől már alig vezetett szülést a faluban. Nyugdíjba készült, mikor utoljára kihívták egy váran­dós asszonyhoz, aki nem akart a kórházba menni. Egészséges fiú született, ma már 18 éves. ö a falu utolsó szülötte, mert Boriska nénit már nem követte senki a szakmában, a jászjákóhal- mi gyerekek a falun kívül, többnyire Jászberényben születnek. — lp ­+1 KinVLZMÍW A szolnoki Skálában ! 6 havi részletre 200 Ft előleg befizetéssel.. VARJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT, ■ NO—160 LEMEZJÁTSZÓ 1320 Ft GZ—041 LEMEZJÁTSZÓ 3200 Ft COMBO 823 LEMEZJÁTSZÓ 3250 Ft NZC—041 LEMEZJÁTSZÓ 3580 Ft GVS—106 LEMEZJÁTSZÓ 3690 Ft

Next

/
Oldalképek
Tartalom