Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-21 / 118. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 21. Brutális támadás „Szégyentelen és brutális tett.’’ „Tragikus következmé­nyekkel járó gyilkos táma­dás.” A fogalmazás eltérő, de a tartalom azonos: világ­szerte felháborodással és heT vés bírálattal fogadták a Dél-Afrikai Köztársaság leg­újabb akcióit, amelyek há­rom szomszédos állam, Zam­bia, Zimbabve és Botswana ellen irányultak. A pretoriai indoklás — amint ahhoz a nemzetközi közvélemény már hozzá­szokhatott — ezúttal is cini­kusan átlátszó volt. „Elszán­tuk magunkat, hogy minden rendelkezésre álló eszközt bevetünk a terrorizmus el­leni harcban” — jelentette ki rádióközleményében a dél-afrikai hadsereg vezér­kari főnöke. Terroristák ailatt természetesen a fajül­döző rendszer ellen harcoló belföldi polgárjogi szerveze­teket, és a külföldön is tevé­kenykedő Afrikai Nemzeti Kongresszust (ANC) értik. A hivatalos magyarázatot azonban nevetségessé teszik a tények: a dél-afrikai lé­gierő és a szárazföldi ala­kulatok támadása ugyanis menekülttáborok és irodák ellen irányult, a szomszéd államok szuverenitását sem­mibe véve. A dél-afrikai akció követ­keztében félbeszakította munkáját a Brit Nemzetkö­zösség tényfeltáró küldött­sége, amely az elmúlt na­pokban Fokvárosban, Jo­hannesburgban és a front- államok fővárosaiban tár­gyalt, s közvetíteni próbált az apartheid-rendszer és af­rikai szomszédai között. Il­lúziói természetesen senki­nek nem lehettek a neves politikusokból álló delegáció tárgyalásai kapcsán. A nem­zetközi küldöttséget — a fe­kete népesség legalapvetőbb követeléseit tolmácsolva — a törvényen kívül helyezett ANC legalizálását és vezető­jének, Nelson Mandelának szabadon bocsátását akarta elérni. Ennek fejében az ANC „tűzszünetet kötne” a kormánnyal, és megbeszélé­sek kezdődhetnének az or­szág jövőjéről. A pretoriai vezetés viszont azt követeli, hogy az ANC előzetesen „mondjon le az erőszakról”, s nem hajlandó elfogadni a mindenfajta politikai re­form alapkövének tekinthe­tő „egy ember — egy szava­zat” elvet, vagyis a bőrszín szerinti egyenlőtlenség elve­tését sem. A minapi támadással tu­lajdonképpen „üzent” a faj­üldöző rezsim hazai és kül­földi bírálói egyre népesebb táborának: nem törődik til­takozásukkal, hiábavalóak a közvetítési kísérletek, s ha ez nem tetszik, akkor hason­ló akciókra számíthatnak. Szegő Gábor KISTERMELŐ PARTNEREINK! A Hékl Állami Gazdaság vá­sárol a mindenkori forgalmi áron 15—25 kg-os malacot, 26—45 kg-os süldőt, 46 kg fe­letti süldőt. Átvétel minden héten csü­törtökön 6—10 óráig a gaz­daság Prizma üti sertéstele­pén. Érdeklődni lehet: Szatmári György telepvezetőnél, tele­fon : 18-470 (4637) Losonczi Pál Finnországban (Folytatás az 1. oldalról) gadta és kísérte a magyar államfőt. Később az Elnöki Tanács elnökét és feleségét a magyar nagykövetségen üdvözöl­ték. Hargita Árpád nagykö­vet beszámolt a nagykövet­ség és a magyar kolónia éle­téről, munkájáról. Sokoldalú, Mauno Koivisto Mauno Koivisto bevezető­jében kifejtette: nagy örömé­re szolgál, hogy a finnekhez közel álló rokon nép képvi­selőiként köszöntheti Loson­czi Pált és feleségét, vala­mint a hivatalos kíséret tag­jait. Utalt arra, hogy a kap­csolatok az utóbbi évtizedek­ben különböző területekre terjedtek ki. Hangsúlyozta, hogy a kapcsolatok a föld­rajzi távolságtól és az eltérő társadalmi rendszertől füg­getlenül bővülnek és széle­sednek, s ezeket még a nem­zetközi politikában időnként meglévő feszültségek sem ár­nyékolják be. Megnyilvánulnak a jó kap­csolatok abban is, hogy a gazdasági-kereskedelmi egyezményrendszer hálózata országainkban kiszélesedett, új termékek jelentek meg az egymással folytatott kereske­delemben. Egyetérthetünk abban, hogy gazdasági terü­leten új kihívásokkal kerü­lünk szembe, s hogy még számos lehetőségünk van kereskedelmi cserénk szerke­zetének sokoldalúbbá tételé­re, valamint a különböző gazdasági együttműködési formák kidolgozására. Biztos vagyok benne — mondta a finn államfő, — hogy közös erőfeszítésekkel és bízva or­szágaink gazdasági életének megújulási képességében, kezdeményezőkészségében, Losonczi Pál A finn államfő pohárkö­szöntője után az Elnöki Ta­nács elnöke emelkedett szó­lásra. — Tárgyalásunkon áttekin­tettük a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és kétolda­lú kapcsolataink helyzetét továbbfejlesztésük lehetősé­geit. Megelégedéssel állapít­hatom meg, hogy a nemzet­közi politika legalapvetőbb kérdéseiben azonos nézete­ket vallunk, és egybeesnek külpolitikai törekvéseink fő irányai is. hasznos munkájukhoz Lo­sonczi Pál további sikereket kívánt. Este az Elnöki Palota Ál­lami-termében Mauno Koi­visto és felesége díszvacso­rát adott Lonoczi Pál és fe­lesége tiszteletére. A szívé­lyes légkörű díszvacsorán pohárköszöntők hangzot­tak el. pohárköszöntője minden feltétel adott gazda­sági együttműködésüniv nö­veléséhez. Pohárköszöntőjében nyo­matékkai aláhúzta: a finn külpolitika elsősorban a szomszédos országokkal való jó és bizalomteli kapcsola­tokra épül. Finnország, sem- legességi politikájának «meg­felelően, jó kapcsolatokat kí­ván fenntartani a világ vala­mennyi országával és igyek­szik elősegíteni a békés nem­zetközi fejlődést. — A fegyverkezési hajsza minden állam biztonságát fenyegeti. Borzalmas pusztító erejük miatt az atomfegyve­rek jelentik a legnagyobb veszélyt. Elsősorban azok fe­lelősek e veszély korlátozá­sáért, akik rendelkeznek atomfegyverrel, de más ál­lamokra is hárul felelősség. Finnország minden feltétel nélkül támogatja azokat a kezdeményezéseket, amelyek­nek célja, hogy érjenek el eredményeket az atomfegyve­rek csökkentésében és lesze­relésében. A nemzetközi együttműkö­dést elősegítő politikánknak megfelelően Finnország majdnem két évtizede tevé­kenykedik az európai bizton­ság és együttműködés érde­kében. Ogy véljük, a kis or­szágok nem maradhatnak tétlenek a nemzetközi politi­kában. válaszbeszéde A Magyar Népköztársaság külpolitikájának változatla­nul legalapvetőbb célja, hogy erejéhez és lehetőségeihez mérten hozzájáruljon a nem­zetközi feszültség csökkenté­séhez, az enyhülés katonai térre való kiterjesztéséhez, a kölcsönös és egyenlő bizton­ságnak a fegyverzetek lehető legalacsonyabb szintjén tör­ténő megvalósításához, az országok közötti kölcsönösen előnyös együttműködés bőví­téséhez. A továbbiakban Losonczi Pál kifejtette: a magyar kor­mány nagyra értékeli mind­azokat a politikai és diplo­máciai kezdeményezéseket, amelyeket Finnország tett és tesz a leszerelés ügyének előmozdításáért, az észa­ki atomfegyvermentes övezet megteremtéséért — mondot­ta az Elnöki Tanács elnöke. Az Elnöki Tanács elnöke külön hangsúlyozta, hogy a hagyományosan jó magyar— finn kapcsolat töretlen fej­lesztésével a két állam példá­ját adta a különböző társa- daLmá rendszerű országok kölcsönös előnyökkel járó együttműködésének. Ügy gondolom, folytatta Losonczi Pál, hogy a két ország gyü­mölcsöző kapcsolatai, ame­lyeket mélyen áthatnak a magyar és a finn nép közős eredetéből, a rokonság tuda­tából fakadó érzelmek, részét képezték az enyhülési folya­mat kibontakozásának és ma is fontos szerepet játszanak a helsinki szellem megőrzé­sében. Szólt a politikai kapcsola­tok, a magas szintű találko­zók rendszerességéről. Ki­fejtette: ezek a találkozók újabb és újabb ösztönzést ad­nak a két ország kapcsolatai­nak fejlesztéséhez, az élet minden területére kiterjedő együttműködés további el­mélyítéséhez. Eddig el­ért eredményeink biztató ala­pul szolgálnak az együttmű­ködés további szélesítéséhez. (Miindianekelőtt a gazdasági, valamint a műszaki-tudomá­nyos területen vannak még jelentős tartalékai az együtt­működés hatékonyabbá téte­lének — mondotta végezetül Losonczi Pál, aki Finnor­szág és a testvéri finn nép boldogulására, a két ország közötti kapcsolatok, a ma­gyar—finn barátságra emelte poharát. * * * Losonczi Pál ma folytatja hivatalos, baráti látogatását. A tervek szerint Helsinki­ben üzemet tekint meg, fel­keresi a parlamentet, meg­ismerkedik a Finn—magyar Társaság, továbbá a magyar kulturális és tudományos központ tevékenységével, majd részt vesz azon az ebé­den, amelyet a helsinki vá­rosi tanács ad tiszteletére. A nap folyamán az Elnöki Ta­nács Elnöke és felesége fo­gadást ad a vendéglátók, Mauno Koivisto és felesége tiszteletére a magyar nagy- követség épületében. Mihail Gorbacsov fogadta Felipe Gonzálezt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára kedden Moszkvában fogadta Felipe González spanyol miniszter­elnököt, s elsősorban a szov­jet—amerikai kapcsolatok­kal, egy újabb csúcstalálko­zóval, a fegyverzetkorláto­zás néhány kérdésével kap­csolatos szovjet véleményt fejtette ki előtte. A két politikus egyetér­tett abban, hogy bármilyen sokszínű és ellentmondásos legyen is a világ, gyorsan fejlődnek az államokat ösz- szefűző szálak, erősödik az országok kölcsönös függése. Ez pedig újfajta gondolko­dásmódot. a világpolitiká­ban alkalmazandó újfajta megközelitéseket tesz szük­ségessé. González előzőleg tárgyalt Andrej Gromikóval, az SZKP KB PB tagjával, a a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnö­kével is. A naip folyamán Eduard Sevarnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ja, külügyminiszter tárgyalt Francisco Fernandez Ordo­nez spanyol külügyminisz­terrel, aki Felipe González kíséretében tartózkodik a szovjet fővárosban. Nyikolaj Rizskov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke is megbeszélést foly­tatott Felipe Gonzálezzel. A találkozón szovjet részről részt vett Eduard Sevamad- zie, valamint Nyikolaj Tali- zin, a pb póttagja, az álla­mi tervbizottság elnöke is. A felek elégedetten nyi­latkozták a tárgyalásokról. Hangsúlyozták, hogy a két­oldalú kapcsolatok fejlesz­tése előtt további lehetősé­gek állnak, mindenekelőtt a politikai párbeszéd folytatá­sa és kiszélesítése terén. A két fél megegyezett abban, hogy rendszeressé teszik és kibővítik a politikai konzul­tációt a két ország kölcsö­nös érdeklődésére számot tartó kérdésekben. Csernobil Készül á reaktor „szarkofágja” A csernobili atomerőmű­ben a helyzet stabil, a reak­tor hőmérséklete 200 fok kö­rül van, az aeroszol részecs­kék kiáramlása minimális — nyilatkozta. Lev Voronyin miniszterelnökhelyettes, az állami Anyag- és Műszaki Ellátási Bizottság (Gossznab) elnöke az Izvesztyija tudósí­tóinak. Ö váltotta fel Ivan Szilajev miniszterelnökh e­lyettest a csernobili kor­mánybizottságban. Június 15-ig terjedően program készült a főbb fel­adatokról. Az egyik ilyen feladat a reaktor „szarko­fágjának” elkészítése, ami hosszadalmas, bonyolult és sok gyakorlati döntést köve­telő feladat. A többi három energiablokk üzemelésre történő előkészítésével is fog­lalkoznak. Az erőmű 30 ki­lométeres övezetét sugár­mentesítik. MOSZKVA A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége Jurij Dubinyint nevezte ki a Szov­jetunió új washingtoni nagy­követévé, s egyben felmen­tette elődjét, Anatolij Dobri- nyint e tisztség alól, mert más munkakört tölt be — adta hírül a TASZSZ. Anatolij Dobronyint hosz- szas diplomáciai szolgálat után márciusban, az SZKP XXVII. kongresszusán a Központi Bizottság titkárá­vá választották. BECS Osztrák cégek is részt ve­hetnek az űrfegyverkezési programban, jelentette ki Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Weinber­ger aki tegnap Bécsben ve­zető osztrák politikusokkal és NATO-nagykövetekkel tárgyalt, a Die Pressének adott nyilatkozatában ki­tért azon kérdés megvála­szolása elől, hogy kapjon-e lehetőséget Ausztria rakéta­fegyverek beszerzésére. Világbajnoki ABC 3. Mundiál másodszor Mexikóban Három a vetélytárs C-CSOPORT: FRANCIAORSZÁG Bronzérmes: 1958. Negyedik: 1982. További részvételei: 1930, 1934,1938, 1 <1^4 1 QAfi 1Q7Q SZOVJETUNIÓ. Negyedik: 1966. További részvételei: 1958, 1962, 1970, 1982. Igazán előkelő társaságba került a magyar válogatott. A vb-premier előtt álló kanadai együttest ugyan még saját hazájában sem nagyon ismerik (arrafelé a labdarúgástól egészen eltérő amerikai futball, va­lamint a jégkorong és a baseball a „nagy szám”), de a francia és a szovjet játékosok névjegykártyáját mindenütt tisztelettel forgatják. Franciaország gárdája 1984-ben Eu- rópa-bajnoki címet nyert, s azóta is őrzi kivételes tekintélyét, míg a Szovjetunió válogatottja a múlt év egyik „felfedezettje” volt a konti­nensen. (Mellesleg a másik — min­den szerénytelenség nélkül — a ma­gyar csapat.) A június elseje és kilencediké kö­zött kialakuló sorrendre sokan és sokféleképpen tippelnek, ám a nem­zetközi szakértők listáján a franciák rendre favoritként szerepelnek. A játékosok egyéni képességei szerint valóban ez az együttes az igazi „márka”, hiszen olyan csillagokat vonultat fel, mint az Aranylabda- specialista Piatini, a kicsi, de tu­dásban nagy Gi resse, a mutatványos Tigana, valamint a másik színesbő­rű labdarúgó, a képességei alapján az előbbi három társával együtt em­líthető Touré. Ráadásul a többiek sem akármilyen futballisták, hiszen Amoros, Battiston, Bossis, Fernan­dez, Rocheteau nevének hallatán fel­lehet sóhajtani: micsoda névsor! Kétségtelennek látszik, hogy amennyiben ezek a játékosok ugyan­olyan kiváló csapatteljesítményt nyújtanak, mint amilyen a tudásuk külön-külön, úgy a franciák pá­lyázhatnak a legnagyobb eséllyel a csoportelsőségre. A bravúros techni­kai megoldásokra épülő játékuknak azonban van egy nagy hátránya: ha nem „jönnek be” a trükkjeik, akkor sebezhetővé válnak, mert — így együtt — nem szoktak hozzá a küsz­ködéshez. A magyar és a szovjet csapatnak így mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy meggátolja a sokadogatásos futballt, amelyben a franciákat „Európa braziljainak” nevezik. Persze kimondani ezt köny- nyű, de Tiganától vagy Tourétól ne­hezebb megszerezni a labdát, mint lift nélkül feljutni az Eifel-torony tetejére. A vetélytársak helyzete már csak azért sem egyszerű, mert a franciák minden áron (de ’ természetesen sportszerű keretek között, hiszen a játékuk fair play-díjra érdemes) meg akarják ragadni az utolsó le­hetőséget. Bossis, Piatini, Rocheteau, Tigana ugyanis egyaránt 30 éves, Giresse 33, így valószínű, hogy a következő világbajnokságon már utódaik játszanak a válogatottban. És miután a jelenlegi csapatot min­den idők legjobb francia együttesé­nek tartják, a kitűnő labdarúgók ehhez méltó produkcióval szeretné­nek kirukkolni Mexikóban. Vagyis egymás között nyilván nemcsak ar­ról beszélnek, hogy a csoportban le­gyenek elsők... Nem mondhatók szerénynek a szovjet csapat reményei sem. A szö­vetség vezetői többször is kijelentet­ték: az együttesnek éremmel kell távoznia az aztékok földjéről. A bi­zakodást a vb-selejtezők alapozták meg. A szovjet válogatott kiváló a támadások elhárításában, főként azért, mert nemcsak a védők, hanem a közzéppályások is részt vesznek a védekezésben. Játékuk mégsem de­fenzív, mert labdarúgóik rendkívül gyorsak, szinte pillanatok alatt ké­pesek átjátszani a pályát. A villám­akciók végén azonban gyakorta el­bizonytalanodnak, azaz a befejezés­ben még nem annyira jók, mint az előkészítésben. De nézzük, kik alkotják a csapat törzsét. A kapuban a 26 éves Dasza- jev áll, akit a világ legjobbjai közé sorolnak a szakemberek. A védelem­ben a középhátvéd Csivadze (29) a higgadtságával, a balhátvéd Syem- janyenko (26) állandó előretörései­vel hívja fel magára a figyelmet. A középpályán Cserenko (25) a kar­mester, míg elöl a kivételesen kép­zett Blohin (32), valamint Prota- szov (22), az új gólrekorder igyekszik sakkban tartani az ellenfelet. E játékosok egyenként is jó lab­darúgók, ám a legfőbb erényük az, hogy kiváló közöttük az összhang, s így valódi csapatjátékra képesek. (Bár ezt az idei mérkőzéseken nem igen tapasztalhattuk.) Télen, ami­kor a szovjet csapat — a magyar együtteshez hasonlóan — Spanyol- országban táborozott, naponta há­rom edzést tartottak, és a vendég­Blohin látók már-már szörnyülködve mon­dogatták: ezt még nézni is fárasztó. A kapitány (a volt kapitány) azon­ban nem ismert pardont, s követ­kezetességének eredménye, hogy a szovjet válogatott szinte tökéletes kondícióban van, ami a magaslati vb előtt a legkevésbé sem utolsó szempont. Hegyi Iván (Folytatják)

Next

/
Oldalképek
Tartalom