Szolnok Megyei Néplap, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-19 / 116. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁJUS 19, |A szerkesztőség postájából Mennyit fizetnek a csirkéért? Több kisújszállási és Tö- rökszentmiklós környéki csirkenevelő olvasónk kérdezte szerkesztőségünktől, hogyan változott a csirkék felvásárlási ára múlt év végén és ebben az évben, mert véleményük szerint már any- nyira „megvariálták” — hónapokra, szezonokra bontva —. hogy nem tudnak rajta eligazodni. E témában a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalattól kértünk tájékoztatást. Csombordi István, a mezőgazdasági osztály vezetője válaszában többek között a következőket irta: Tavaly október 28-án született központi döntés abban, hogy november 1-től december 31-ig a csirke kilogrammja után 2,50 forintot kell fizetnie a felvásárlónak. Ugyanakkor központi döntés született arra is, hogy 1986- ban a téli broilernevelés (1—11—III, illetve XI—XII. hónap) többletköltségeit a felvásárlási árban el kell ismerni. A vállalat gesztorságával működő broilerterme- lő gazdasági társaság múlt év november 4-i igazgató tanácsülése — a termelőgazdaságok, háztáji integrátorok javaslata alapján — hozta azt a döntését, miszerint a feldolgozó vállalat a vele szerződött partnerek részére 1986-ban baromfiért az alábbi árakat fizeti (a háztáji integrátorok az ebből képzett árrés levonása után maradó összeget fizetik ki a háztáji termelőnek): A broilercsirkéért 34,25 forintot kilogrammonként, ezenkívül időszaki felárat is a következőképp: A tavaly november 10 és ez év február 8 között telepített napos- csirkéből leadott broiler után 3 forintot kaptak kilogrammonként, a február 9— március 9, továbbá a szeptember 15—november 9 között telepített csirke után 1,50-et, egyéb időszakban pedig az átvételi ár 34,25 forint kilogrammonként, s felár nincs. Guggolva férünk a könyvekhez Rendszeresen járok könyvesboltokba és az a tapasztalatom, hogy Szolnokon kevés a hely a könyvek árusítására. Pedig értékeinkre kiemelt figyelmet kell fordítani — halljuk nap mint nap. A Ság vári körúti könyvesboltban elszomorodva nézem a Képzőművészet címszó alatt lévő könyveket, melyek igen reprezentatívak, és az áruk sem mellékes. gondolom, rajtam kívül sokan vásárolnak ilyen jellegű könyveket, esetleg ajándékba is. Ez utóbbi viszont megfontolandó, mert mit szól az ünnepelt, ha külsőre úgy néz ki, mintha antikváriumban vettem volna könyvet. Ugyanis a borítók szakadtak, kopottak, gyűröttek. A műszaki, ifjúsági és szépirodalmi könyveknél már jobb az elhelyezés, miért nem lehet a képzőművészeti polcon is rendet teremteni? Javaslom, mivel a hanglemezbolt közvetlenül mellettük van, a hanglemez részt át lehetne engedni a könyveknek. Ezzel is csökkenthetnék a zsúfoltságot, és nem kellene attól tartanunk, hogy míg guggolva könyvet válogatunk, egy másik elmélyült vásárló áteshet rajtunk. Sz. K. Szajol Segített a buszvezető Fiatal pár igyekezett május 12-én, hétfőn este 19 óra 10 perekor a Széchenyi lakótelepen a Rigó úti végállomásról a város felé induló autóbuszhoz. A féllábú fiatalember lasan haladt, mankójára támaszkodva, mégsem késték le a járatot, mert a busz vezetője eléjük ment és segített a felszállásnál. Mindezt N. K. szolnoki olvasónk azért mondta el szerkesztőségünkben, hogy ne csak a rossz példák kerüljenek nyilvánosságra. A BU 91—20 rendszámú autóbusz vezetőjének emberséges magatartása, segítsége az eset szemtanúiból jó érzést váltott ki. Besenyszög volt a házigazda A győzelem napja, valamint a béke és barátsági hónap jegyében rendezett MHSZ Szolnok városi honvédelmi nap színhelye Besenyszög volt május 11-én. A közönség, s a mintegy háromszáz versenyző jól szervezett rendezvény részese lehetett. Ebben a munkában nagy részt vállalt a Beseny- szögi Kossuth Tsz és a Palotás! Állami Gazdaság honvédelmi klubjának vezetősége és a takarékszövetkezet. A helyi tanács, a Bőrtex és az Afész pedig külön díjakkal emelte a verseny színvonalát, melyen a következő eredmények születtek: A honvédelmi klubok közül, a tartalékosok versenyében I. a MÁV Körzeti Üzemfőnökség, II. a Tiszamenti Vegyiművek, III. a Víz- és Csatornamű Vállalat. A sorkötelesek általános versenyén I. Martfű, II. Üjszász, III. a Tiszamenti Vegyiművek; összetettben I. a tisza- földvári községi klub, II. a tiszaföldvári Lenin Tsz, III. a Martfűi Cipőipari Szak- középiskola honvédelmi klubja. — Az eseményről Gönczi Lajos, az MHSZ szolnoki városi titkára számolt be. Egy hónapja ástak három bosszú és mély árkot Szolnokon, a Marcipán cukrászda és a Kunság étterem mellett. Bizonyára vízlevezető csatornának szánták, ami igen balesetveszélyes. A víztől ugyanis nem látni a mély árkot, már 20 gépkocsi csúszott bele, amiket úgy kellett kivontatni innen (N. Zs.) „Nem tévedett, amikor dolgozott?” Szerény nyugdíjamból négy lapra fizetek elő, ezek Címét a levélládámra írtam, mégis előfordul, hogy hol a Füles, hol a Magyar Hírlap nem érkezik meg. De olyan is volt, hogy a Füles helyett Dudás Matyit kaptam. Reklamálásomra megígérték, hogy pótlólag megkapom, de a mai napig sem (V. 12.) érkezett meg a Magyar Hírlap, amit szívesen olvasok. Hallgatom reggelenként a rádió sajtótájékoztatóját, milyen írásokra hívja fel a figyelmet és nagyon bosszant, amikor nem tudom elolvasni, mert hiába várom az újságokat. Beszéltem az újságkihordóval, akit tisztelek, dé ő válaszul azt kérdezte, „hogy én nem tévedtem, amikor dolgoztam?” Az én tévedésem több ember halálát, vagy egész életre szóló rokkantságát okozta volna. Az az érzésem, hogy a dolgozók egy részében nincs elég felelősségtudat, szinte azt tartják, megérdemlik a fizetést, ha megjelennek a munkahelyen. Mi pedig a 48 órás munkahetet ismertük még és a társadalmi munkát csak szombat délután vagy vasárnap délelőtt; az éjszakai, föld alatti lapátolásért pedig 88 forintot kerestünk, s ezután állapították meg a nyugdíjat. Jó, hogy ma másképp van mindez, ennek örülni kell, de jó lenne azt is látni, tapasztalni mindenütt, hogy az emberek felelősséget, megbecsülést éreznek embertársaikért, munkájukért és munkahelyükért egyaránt. György Mihály Szolnok A Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat nyomdaüzemének dolgozói és családtagjai kétnapos autóbuszkiránduláson ismerkedhettek meg jobban egymással — május 10—11-én. Közben megnézték Kecskemét és Szeged nevezetességeit, a dorozsmai szélmalmot, a kiskunfélegyházi múzeumot, valamint az öpusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkot — a képen (L. É.) Levelekből - sorokban Kunhegyesen május 9-én a Kossuth Üti Általános Iskola pajtásai szovjet barátaikkal együtt megemlékeztek a győzelem napjának 41. évfordulójáról. A történelmet idéző ünnepség gazdag színfoltja volt a pionír-fel- nőtt-katona baráti találkozó, melynek résztvevői a kunmadaras i Szovjet Hősök Emlékművénél elhelyezték a hála koszorúit és virágait. Kovács Jánosné szolnoki olvasónk keserű hangú levelet írt amiatt, hogy a Várko- nyi tér 13. sz. ház előtt a társadalmi munkával rendbe tett és gondozott zöld, virágos környezetüket a kamasz fiúk futballozással tönkreteszik. Esténként meccset rendeznek itt, a kicsik játszóterét is összetapossák, de nem érdemes rájuk szólni, mert azt válaszolják: mi közünk hozzá. Pedig a közeli Kun Béla körúti putballpá- lyán zavartalanul játszhatnának, amit erre a célra építettek. A munkahelyi könyvterjesztés tapasztalatairól számolt be Bérezi Jenő szolnoki olvasónk. Többek között a következőket írta: A Papírgyár kollektívája szeret olvasni, amit az is bizonyít, hogy évi könyvforgalmuk megközelíti a 200 ezer forintot. Az idei könyvhét közeledtével arra buzdít, hogy a rohanó élet, a tudomány és technika világában is legyen elengedhetetlen igényünk az olvasás, ami fejleszti szókincsünket, gondolkodásun|A tárgyalóteremből 1 Munkára fogták a munkakerülőt Nem ivott, nem kártyázott, természetrajzához sem az izgága, inkább a jámbor szó illett igazán. Mégse tudott megbecsült, hasznos tagjává válni környezetének, se megbízható támaszává népes családjának. Hiányzott belőle az, ami legszebb, legnemesebb erénye minden becsületes, jóravaló embernek: a munka szeretete. Kecskeméti Béla, Jászki- sér. Jókai Mór út 8. szám alatti lakos esetében a munkaszeretet hiánya különösképpen nem volt magánügy. A 42 éves Kecskeméti ugyanis négy gyermek édesapja. Négy kiskorú gyermek neveléséről, eltartásáról kellett volna gondoskodnia. Kellett volna, de nem tette. Pedig a maga módján szerette családját, gyerekeit. Szerette, de rosszul. Az életerős, munkára alkalmas Kecskeméti éveken át elkerülte a munkát. Nemhogy állandó munkaviszony létesítésére törekedett volna, de még az alkalmi — az 1 napos — munkára is elvétve vállalkozott. Munkakerülő életmódjával — azon kívül, hogy családja életét keserítette — környezetét megbotránkoztatta, a rendőrség figyelmét pedig felhívta magára. A Jászberényi Rendőrkapitányság 1984 júliusában közveszélyes munkakerülés szabálysértés miatt Kecskemétit 30 nap elzárással büntette. Mintha mi se történt volna, a büntetés letöltése után a megrögzött munkakerülő úgy folytatta, hogy továbbra se csinált semmit. A szabadulását követő 8 hónap alatt összesen 6 napot dolgozott, mindig csak egy-egy napig. Az elmúlt félévben pedig már egyetlen egy napot se „pazarolt” munkára. Pedig családjának nagy szüksége lett volna a segítségre. a „családfő” becsületes munkával szerzett pénzére. Feleségének ugyanis négy fejlődő és jó étvágyú gyereket, meg egy dologtalan felnőtt férfit kellett etetni, öltöztetni a családi pótlékból és gondozási segélyből. Ez pedig kevés volt Kevés " még azzal a pár forinttal kiegészítve is, amit a vádlott nevelőanyja — sajnálva az unokáikat — amikor csak tehette kis nyugdíjából juttatott a családnak. A rendőrség ez év április 21-én újból őrizetbe vette a munkával hadilábon álló Kecskemétit. Munkakerülő életmódja ezúttal a vádlottak padjára juttatta. A Jászberényi Városi Bíróság Dr. Iva- nics Erzsébet tanácsa a napokban tárgyalta Kecskeméti Béla ügyét. Közveszélyes munkakerülésért 1 év szigorított javító-nevelő munkára ítélte. Az ítélet jogerős. — illés — kát, gazdagítja személyiségünket és ismereteinket egyaránt. Jakucs István mezőtúri olvasónk A vásárlók szemével címmel versbe foglalta mindazt, amit a helyi Ifjúsági ABC-ben látott, tapasztalt már jó ideje. Ebből kiderül, milyen ott a forgalom, az áruellátás, a választék, milyenek a vásárlók, az eladók stb. Néhány sor ízelítőül verséből: „A kasszánál is nagy a forgalom, / Főleg délután és piaci napon, / Mindezt tetézi, ha. jön a szombat, / Nem tudni, hogy győzik ezt a forgalmat. / Jók a kiszolgálók, a vevőkhöz kedvesek, / A Szilágyi házaspár irányítja őket. / Nagy forgalmú üzlet, sokan idejárnak, / Hiszen ennél jobbat Túron nem találnak." Válasz cikkünkre Intézkedtek Szemétdomb a két ház között címmel közöltük május 12-én Urbán Istvánné szolnoki olvasónk levelét, melyben szóvá tette, hogy a télen oda került törmeléket, hulladékot azóta sem szállították el. S a lakók egy része már azt hiszi, szemétgyűjtő hely és különböző limlomokkal szaporítja. László József, a Szolnoki Ingatlankezelő Vállalat igazgatója válaszában a következőket írta: A cikk megjelenése után azonnal intézkedtek, a szemetet elszállították annak ellenére, hogy nem egészen vállalatuk hibájának róható fel a kialakult helyzet. Az elkövetkezendő időben nagyobb gondot fordítanak a kezelésükben lévő ingatlanok környezetére is — irta befejezésül. Szerkesztői üzenetek Nagy József, törökszentmiklósi olvasónknak: Várjuk pontos címét, hogy levelére válaszolni tudjunk. Kocsis Sándor, Szolnok: A kiegészítő tevékenységet folytató gmk-tag tíz százalék társadalombiztosítási járulékot köteles fizetni, amelynek alapja a tárgyhónapban kifizetett jövedelem (bruttó bevétel) ötszázalékos személyi költséggel csökkentett összege. Ennek ellenében a gmk-tag, ha kiegészítő tevékenysége közben üzemi baleset éri, baleseti táppénzre, járadékra, rokkantsági nyugdíjra jogosult. A baleseti táppénzt — függetlenül a ténylegesen elért kiegészítő jövedelemtől — havi 3000 forinttal számolva, 65 százalékban kell megállapítani. A gmk-tag ebben az esetben főfoglalkozásában — az általános szabályok szerint — csak a szokásos 65 vagy 75 százalékos, tehát nem baleseti táppénzre jogosult. T. Kálmánná, Karcag: Amennyiben a próbaidő elteltével más munkakörbe vagy alacsonyabb személyi alapbérrel kívánják foglalkoztatni, erről munkáltatója legkésőbb a próbaidő letelte előtti harmadik napon köteles írásban értesíteni. Ha a próbaidő elteltével tovább foglalkoztatják, munkaköre az értesítésnek megfelelően alakul. Gajdos László, Jászberény: Ha a vállalat mond fel, új munkahely keresése címén a dolgozó részére meghatározott szabadidőt kell biztosítani, ennek időtartamát 15— 30 nap között a kollektív szerződés állapítja meg, a felmondási idő mértékének figyelembevételével. A felmondási idő egy részére, vagy teljes tartamára a vállalat felmentheti a dolgozót a munkavégzés alól. A felmentés idejére átlagkereset jár. OuxeállUotta: Csankó Mtklómé
