Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 12. iHeti világhíradó I HÉTFŐ: Pekingbe érkezett Papandreu görög miniszterelnök — Izraeli harci gépek palesztin menekülttábort bombáztak Libanonban — Weinberger amerikai hadügyminiszter a Fülöp-szige- tek után Tbaiföldön tárgyal. KEDD: A Varsói Szerződés tagállamainak (elhívása a nukleáris veszély felszámolására — Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban — Reagan amerikai elnök fogadta Dobrinyin volt szovjet nagykövetet, az SZKP Központi Bizottságának titkárát — Elhalasztották a korábban beharangozott amerikai nukleáris robbantást — Bush amerikai aleinök Szaúd-Arábia után Babreinban tárgyal az olaj árának alakításáról. SZERDA: A Chirac-kormány beterjesztette programját, a nemzetgyűlés kis többséggel bizalmat szavazott a kabinetnek — Befejezte bonni tárgyalásait a lengyel külügyminiszter — Az NSZK kiutasított két líbiai diplomatát — Megnyílt az Olasz Kommunista Párt kongresz- szusa. CSÜTÖRTÖK: Reagan beszéde heves kirohanásokat tartalmazott Lfbla ellen — Shultz újabb megbeszélést folytatott Dobrinylnnal — Ezt követően sor került az amerikai kísérleti robbantásra, amelyet még e hónapban két másik követhet — Chirac bejelentette, hogy a parlament fog dönteni az állami vállalatok reprivatizá- lásáról. PÉNTEK: Amerikai repülőgép-hordozókat irányítottak Lfbla partjai felé, a CBS tévétársaság értesülése szerint újabb katonai provokáció készül — Günter Mittag befejezte bonni tárgyalásait — A Francia Kommunista Pártban frakciónak minősítik a rendkívüli kongresszus ösz- szehívását sürgető csoportot. Melyek a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának lehetőségei? A héten újból bebizonyosodott, milyen szoros összefüggés van a szovjet—amerikai párbeszéd folytatásának feltételei és a között, hogy sikerül-e továbblépni a nukleáris fegyverek korlátozása irányában. S természetesen nemcsak Moszkvában sürgetik a határozott cselekvést Kedden a Fehér Házban Reagan elnök fogadta Anatolij Dob- rinyint, a Szovjetunió eddigi washingtoni nagykövetét (Fotó: AP — MTI —KS) nyit a protokoll előírt volna, hanem kétszer találkozott Shultz külügyminiszterrel is. Máris megegyezés született a tekintetben, hogy májusban az amerikai fővárosban Shultz—Sevardnadze találkozó lesz, amelyen feltehetően a csúcstalálkozó előkészítése, az időpont kijelölése lesz a fő napirendi pont. Az, hogy júliusban vagy kora ősszel, esetleg pedig a november eleji amerikai kongresszusi választások után utazik az SZKP főtitkára Washingtonba, az nem csuselőinek felhívására, kész-e Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua és Salvador június 6-án Panamában aláírni a közép-amerikai békéről és együttműködésről szóló okmányt? Három napon át vitatkozott 13 latinamerikai külügyminiszter Panamában, míg ezt a „békés ultimátumot” megfogalmazta. De az világossá vált, hogy ha június 6-án nem jön létre az a megállapodás, akkor ez a közvetítési kísérletek kudarcát jelenti. Milyen alapon kívánják a Panamavárosban tanácskoztak a hét elején a Contadora- csoport és limai csoport külügyminiszterei az érintett közép-amerikai államok diplomatáival a térség válságának békés rendezéséről. A képen: Miguel d ’Escoto nicaraguai külügyminiszter újságírók gyűrűjében (Fotó: Reuter — MTI — KS) az emberiséget fenyegető nukleáris veszély felszámolására, hanem a Varsói Szerződés tagállamai együttesen is felhívást adtak ki európai atomfegyvermentes övezetek kialakítása végett. Mihail Gorbacsov Togliattiban tartott beszédében kijelentette: az újabb csúcstalálkozó megrendezése mellett van, azt semmilyen előfeltételhez nem köti. De azt szeretné, hogy abban az értelemben kerüljön rá sor, ahogyan Reagan elnökkel Genf ben megállapodott: a találkozónak gyakorlati eredményeket kell hoznia a fegyverkezési hajsza megfékezésében. Az SZKP főtitkára emlékeztetett a szovjet kezdeményezésekre és a negatív amerikai válaszokra is. Gorbacsov üzenetet küldött Reagan elnöknek, s ezt Dobrinyin, a Szovjetunió volt washingtoni nagykövete, jelenleg az SZKP Központi Bizottságának a kül- ügyekkel foglalkozó titkára adta át, amikor a héten — forma szerint! — búcsúlátogatást tett Washingtonban. Nemcsak a Fehér Házban töltött több időt, mint amenypán taktikázás az időpontokkal. Világos, hogy ha már nem befolyásolják választási szempontok, a republikánus párt szűkebb érdekei, akkor az amerikai tárgyalási álláspont rugalmasabb lehet... Kérdés, hogyan befolyásolja az eseményeket, hogy a nevadai sivatagban mégiscsak végrehajtották a korábban bejelentett atomkísérletet. A TASZSZ szovjet hírügynökség szerint ezzel az USA mindenesetre átlépte az „atomrubikont”. Kudarcot vallottak-e a közép-amerikai válságban közvetítő országok? Döntő jelentőségűnek látszanak ezek a napok: most kell válaszolnia az öt középamerikai országnak a Conta- dora-csoport és még más latin-amerikai államok képvirendezést? A béke elengedhetetlen feltétele, hogy minden ország állítsa le a felkelőknek nyújtott támogatást. A 13 állam többsége az USA közép-amerikai politikájában látja a megbékélés fő akadályát, de a megfogalmazás olyan, hogy értelmezhető a salvadori felkelők feltételezett nicaraguai támogatására is. S amikor a 13 külügyminiszter egyszerre követel nemzeti megbékélést Nicaraguában és Salvadorban, akkor Managuá- ban joggal mutathatnak rá, hogy ez az álláspont eltér a még ez év januárjában aláírt caraballedai nyilatkozattól : annak ugyanis az volt a kulcsmondata, hogy az USA szüntesse be a térségben a nem reguláris erőknek nyújtott támogatását. A megállapodás látható és várható legnagyobb akadálya, hogy miként oldják meg a térségben tartózkodó külföldi csapatok kivonásának problémáját, hogyan szervezzék meg a fegyverzetellenőrzést. A javasolt rendezés szerint a közép-amerikai országoknak korlátozniok kellene fegyvertárukat, nem lenne szabad megengedniök. hogy területüket egy másik ország elleni támadásra használják fel, vagy hogy ott külföldi erők katonai műveleteket, hadgyakorlatokat folytassanak. Ha június 6-ig nem jön létre a megállapodás, az USA törvényhozása egészen bizonyosan megszavazza a Reagan-kormányzat által szorgalmazott 100 millió dollárt a nicaraguai „contrák- nak”, az ellenforradalmároknak. Pálfy József Pokolgépes merényletet követtek el egy nyugat-berlini diszkóban, két személy meghalt, száznál többen megsebesültek. A képen: az épület a robbanás után. (Fotó: AP — MTI — KS) Nyilatkozatok a békéről Az utóbbi napokban számos levél és távirat érkezett az Országos Béketanácshoz, amelyekből kitűnik: a béke nemzetközi évében a magyar közvélemény érzékenyen reagál a kontinensünk és földünk biztonságát veszélyeztető lépésekre. A levelek írói — munkahelyi kollektívák és magán- személyek — határozottan tiltakoznak az Egyesült Államok április elejei kísérleti atomrobbantásai ellen, amelyek a szovjet javaslatok figyelmen kívül hagyását jelentik. Az állásfoglalásokból az is kitűnik, hogy közvéleményünk bizakodással tekint arra a javaslatra, amelyet Mihail Gorbacsov fogalmazott meg a nemzetközi békeév alkalmából az ENSZ főtitkárának küldött üzenetében: a népeknek el kell érniük, hogy a békeév az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtésének kezdő éveként vonuljon be az emberiség történetébe. A béketanács „őrizzük a békét”, illetve „Gondolataim a békéről” címmel meghirdetett véleménygyűjtő akcióiban már eddig is több ezren nyilvánították ki békevágyukat és tettrekészségü- ket, kifejezve egyben á reményt is, hogy tovább él a genfi csúcstalálkozó szelleme, betartják az eddigi megállapodásokat, és mihamarabb újak is születnek.-------------------------------------------------------------------------M ájus elsejei jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1986. május elsejei jelszavai: 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 2. Éljen a marxizmus—leninizmus! 3. Éljen május elseje! 4. Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és a munkáspártok szolidaritása! 5. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támasza! 6. Éljen a magyar és a szovjet nép testvéri barátsága! 7. Békét, biztonságot a világnak! 8. Éljen a szocializmus és a béke! 9. Támogatjuk a szovjet leszerelési javaslatokat! 10. Atomfegyvermentes világot az ezredfordulóra! 11. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek harcát! 12. Előre az 1986. évi népgazdasági terv sikeres végrehajtásáért! 13. Hatékony, fegyelmezett munkával a gyorsabb haladásért! 14. Köszöntjük a szocialista brigádokat, a munkában élenjáró dolgozókat! 15. Fiatalok! Nagyobb tudással, jobb munkával a szocialista Magyarországért! 16. Előre a XIII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 17. Éljen pártunk és népünk egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt! 19. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztársaság! Világszerte bírálják az amerikai atomkísérletet OKP-kongresszus Élénk sajtóérdeklődés (Folytatás az 1. oldalról) mány hivatalosan tiltakozzék a robbantás miatt Washingtonnál. A legutóbbi amerikai atomrobbantás kapcsán a szovjet kormány kijelenti, hogy mostantól fogva nem tartja kötelezőnek magára nézve az egyoldalúan vállalt atomkí- sérlet-moratóriumot — olvasható a szovjet kormány tegnapi nyilatkozatában, melyet a TASZSZ közölt. Ugyanakkor a Szovjetunió kifejezi készségét: bármikor hajlandó tárgyalásokat kezdeni az atomfegyverkísérletek teljes betiltásáról — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az okmány emlékeztet arötvenkét amerikai szenátor sürgette Ronald Reagan elnököt, hogy továbbra se sértse meg az egyébként amerikai részről nem ratifira, hogy a Szovjetunió eddig egyoldalú önmérsékletet tanúsított, és számos felhívást intézett az amerikai félhez, hogy csatlakozzék a moratóriumhoz. Ha az amerikai fél követte volna a szovjet kezdeményezést, lehetővé vált volna a nukleáris fegyverkezési verseny megfékezése, gátat lehetett volna vetni az atomfegyverek minőségi fejlesztésének, új atomfegyverfajták létrehozásának. Érthető ezért az a kiábrándultság és felháborodás, amelyet a legutóbbi amerikai földalatti atomrobbantás okozott világszerte — állapítja meg a szovjet kormány nyilatkozata. kált SALT—II szerződés előírásait, még akkor sem, ha betartásuk két nukleáris tengeralattjáró leszerelését vonná maga után a következő hónapban. Tegnap harmadik napjába lépett az Olasz Kommunista Párt kongresszusa Firenzében, s a vitában egyre tartalmasabban bontakoznak ki azok a központi témák, amelyek körül a párt megújítani szándékozik irányvonalát. A L’Unitá, a párt lapja fő címében „a nagy megújulásnak” nevezi a tanácskozást, amely — megfogalmazása szerint — „fordulatot hoz az OKP politikájában, a reformokban megtestesülő alternatíváért vívott harcában”. A vitában eddig elhangzott felszólalások egyöntetűen támogatták a beszámolónak azt a tételét, hogy az OKP a nyugat-európai társadalmi valóság talaján működik, és így ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a világ e térségében összetartó, közös célért küzdő baloldali mozgalom bontakozzék ki. Bő teret kapnak a nemzetközi kérdések is: a béke és a leszerelés, a földközitengeri térség biztonsága. Szenátorok a SRLT—ll-ért Nemzetközi űrhajózási nap íírvárosok ígérete Az űrvárosnak persze csak ideiglenes, egy.mást váltó lakói lesznek. Dzsanyibekov szerint a szovjet űrkutatás vezetői az eddigi kísérletek során arról győződtek meg, hogy egyelőre a mintegy fél éves űrexpedícióktól várható a legnagyobb eredmény. Ennyi idő alatt már nagyon sok hasznos kutatást el lehet végezni, s a világűrben tartózkodók szervezete sem sínyli meg a tartós súlytalanságot. A szervezet károsodása persze hosszabb űrutazásnál is elkerülhető (a Mir mostani lakói, Leonyid Ki- zim és Vlagyimir Szolovjov előző útjukon 237 napot töltöttek a világűrben), de ehhez sokkal alaposabb felkészítés, állandó, nagyon időigényes orvosi ellenőrzés szükséges. — A biztonsági intézkedésekből pedig nem engedhetünk, az emberélet védelmének a technikát, a kutatása programot is alá kell rendelni — mondja Vlagyimir Dzsanyibekov. — Ezért alakítottuk ki űrhajóinkat is úgy, hogy azok kabinja a különösen veszélyes indítási szakasz bármely pillanatában leválasztható legyen a rakétáról. Előfordult már, hogy a hajtóművek beindítása után a műszerek az indítóálláson lévő rakéta meghibásodását jelezték. Lerobbantottuk róla az űrkabint, ami az űrhajósokkal együtt sértetlenül földet ért, a rakéta pedig az indítóállásban felrobbant. E témához érve óhatatlanul szóba kerül a Challenger űrrepülőgép katasztrófája. Dzsanyibekov arca elkomorul. Felidézi azoknak a szovjet konstruktőröknek a véleményét, akik évekkel ezelőtt, amikor még volt szovjet—amerikai űrkutatási együttműködés, megismerkedtek a tervezés alatt álló űrrepülőgépek makettjével. „Amerikai kollégáikkal beszélgetve tervezőinknek az .volt a véleményük, hogy az űrrepülőgép pilótakabinját hermetikusan el kellene választani a jármű többi részétől, lehetővé téve, hogy .bármikor leválasztható, a Földre biztonsággal visszahozható legyen. Túl drága megoldásnak találták”. Ma már nincsenek ilyen eszmecserék, s — nem a Szovjetunió hibájából — nincs szovjet—amerikai űregyüttműködés. Dzsa- nyibekov ezért nevezte megválaszolhatat- lannak a kívülálló számára természetes módon adódó kérdést, hogy lehet-e ma szovjet űrkutatási fölényről beszélni. — Nem tudok rá mit mondani. mert egymástól homlokegyenest eltérő, összehasonlíthatatlan dolgokról van szó. A tudományos és gazdasági célokat szolgáló, űrállomásokra épített szovjet űrprogram nem hasonlítható az egészen más célokat szolig áló amerikai űrkutatási tervekhez. Talán nem is az űrkutatás problémáinak, hanem a háború és a béke kérdéseinek megítélésében van közöttünk a legnagyobb különbség — mondta a vezérőrnagy. (vége) Fazekas László
