Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-11 / 85. szám
i 8 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 11. ELEM KLIMOV „Meg kell mutatni, figyelmeztetésül, mi a fasizmus. Jöjj és lásd! hogy az emberi lelkiimeretet ne borítsa ' a feledés homálya, hogy mindez ne ismétlődhessen meg még egyszer.” „A film stílusáról is szeretnék pár szót szólni. Mi nem követtük az ún. „retro” stílust. Manapság divatos lett a háborús filmekben fekete-fehér vagy barnás színárnyalatokkal „agyoncsapni” a háborús jelenteket. Azt hiszem, ez a könnyebbik megoldás, hiszen az élet mindig is színes volt! A kemény alaphangulatot éppen a színekkel értük el, ehhez totó- és filmdokumentumokra támaszkodtunk, teljes hitelességre törekedtünk a filmvásznon. V. Petrov díszlettervező és A. Rogyionov operatőr feladata éppen az volt, hogy elrejtsék mesteri tudásukat, szakmai ügyességüket, s ezáltal a hitelesség érzetét keltsék a nézőben. A JÖJJ ÉS LÁSD! című alkotás elnyerte az idei Moszkvai Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját. A filmet versenyen kívüli vetítésre, Klimovot a zsűribe hívták meg a velencei fesztiválra. A mű ugyan már eddig is sok vitát váltott ki, de a nemzetközi kritika a felmerülő kérdések ellenére a legnagyobb elismerés hangján szól róla. Elem Klimovot napjaink egyik legkiemelkedőbb szovjet filmrendezőjének tartják. Akik közelebbről ismerik, úgy mondják, végtelenül tisztességes ember és művész, aki tántoríthatatlanul halad előre a maga választott útján. Az AFP francia hírügynökség tudósítója a JÖJJ ÉS LÁSD! című film vetítése után a moszkvai fesztivál hősének nevezte Klimovot. Személyéből és alkotásaiból egyaránt sugárzik a nyugodt eltökéltség. Elem Klimov Sztálingrádban született 1933-ban. Miközben édesapja a város védői között harcolt, édesanyját a gyerekekkel együtt evakuálták, de az ostrom után hamarosan visszatértek a városba. Később Klimov repülőmérnöki főiskolát végzett. Noha akkoriban már sokat játszott diákszínpadokon, s felmerült benne az is, hogy otthagyja a főiskolát, végül diplomát szerzett, s rövid ideig szakmájában dolgozott. Ezt követően jelentkezett a filmművészeti főiskolára, ahol a HURRÁ, NYARALUNK! című filmmel diplomázott. Már erre az alkotására is felfigyelt a nemzetközi kritika. Klimov azóta további öt egész estét betöltő filmet jegyzett rendezőként. FILMOQRAFIA 1980. LARISZA (RÖVID DOKUMENTUM FILM) VÄLOQATÄS A FILM SAJTÓJÁBÓL „Technikailag a film remekül megoldott és nagyszerű. A film eleje a legjobb, amikor a nácik nnicsenek jelen, csak a háttérben meghúzódó fenyegető erőt képvi(The Times, 1985. jul. 17.) „A moszkvai filmfesztivál vásznán megdöbbentő vészterhes lavinaként zúdul végig a Jöjj és lásd! című film. A háború egyik embertelen epizódjának bemutatásából a film a nép nyomorúságáról és a fasisztákról, az emberiség ellenségeiről szóló hatalmas erejű elbeszéléssé nő át. Á Jöjj és lásd! művészi stílusával, filozófiai telítettségével és emberi-politikai szenvedélyével nem csupán a Szovjetunió, hanem s világ filmművészetében is jelentős esemény.” (Pravda, 1985. jul. 10.) A tizenéves, borzalmaktól lelkikisfiú a szemünk előtt lesz vérrel leg meggyötört, már-már eszelős befröcskölt, öreg arcú felnőtté. A Jöjj és lásd! lenyűgöző, káprázatos technikai megoldásokat felvonultató film. Rendezője néha ugyan a horror vitatható eszközeit alkalmazza, rám mindenképpen rendkívüli hatású, nagyszerű filmet alkotott. A vetítőteremből megrendültén távozva szinte nem találunk szavakat. Azoknak a kérdésére, akik nem jutottak be a vetítésre, és megkérdezik: milyen volt? Csak annyit válaszolhatok: Jöjj és lásd! Potoczky Júlia Film Színház Muzsika 1985. 29. sz. „A Jöjj és lásd! nagydíja a Szovjetunió számára az 1945-ös győzelem negyvenedik évfordulójának tökéletes megünneplése a filmművészetben. Az 52 esztendős Klimov a fesztivál hőse. A film vetítése után egyesek az Apokalipszis, most szovjet változatáról beszéltek: a háború pokla ebben a műben is látványosságként jelenik meg. A horror és a pusztulás képei drámaian követik egymást, nagyon kevés a párbeszéd. Elem Klimov minden erejét a képekre összpontosította, és nem fukarkodik a hatásokban: a kameramozgások váratlanok, sok a közeli felvétel.” („AFP, 1985. júl. 1».) A FILM VETÍTÉSI PROQRAMJA: április 14—16-án 17— 18-án 14—20-án május 1— 2-án 5-én 12-én Mezőtúr „Szabadság” filmszínház Törökszentmiklós „Dózsa” filmszínház Üjszász „Kossuth” filmszínház Kisújszállás „Ady” filmszínház Kunhegyes „Szabadság” filmszínház Tiszaföldvár „Táncsics” filmszínház
