Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 9. A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása európai atomfegyvermentes övezetek létesítéséről A Varsói Szerződés tagállamai felhívással fordultak az európai államokhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. A dokumentum — amelyet a VSZ-tag- államok nevében a Bolgár Népköztársaság külügyminisztériuma juttatott el a címzettekhez, így hangzik: A jelenlegi bonyolult nemzetközi helyzetben, amikor Európa népei, az egész emberiség számára teljes élességgel vetődik fel annak kérdése, hogy békében éljen vagy atomháború áldozatává váljék, a Varsói Szerződés tagállamai minden korábbinál határozottabb cselekvést, konkrét intézkedéseket tartanaik szükségesnek a fegyverkezési verseny — mindenekelőtt nukleáris fegyverkezés — megfékezése, a világűrre történő kiterjesztésének megakadályozása, a leszerelésre való áttérés, a nukleáris veszély felszámolása érdekében. Ezzel összefüggésben támogatják a Szovjetuniónak az ezredfordulóig szóló, a nukleáris és vegyi fegyverek teljes és egyetemes felszámolását célzó programját, amely előirányozza a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését is. Meggyőződésünk, hogy a nukleáris leszerelés megvalósítása Európa és az egész bolygó népei számára biztonságos világ kialakításához vezetne. Rendkívül fontos kezdeti lépés lenne az európai földrész nukleáris fegyverektől való mentesítése, az európai biztonság erősítése céljából a Szovjetunió és az Egyesült Államok közepes hatótávolságú rakétáinak teljes felszámolása. A nukleáris fenyegetés elhárítására irányuló erőfeszítések sorába tartoznak az atomfegyvermentes övezeteknek az európai földrész különböző térségeiben való létesítésére tett javaslatok, amelyekért a Varsói Szerződés tagállamai következetesen és szilárdan síkraszállnaik. Megállapítják, hogy az atomfegyvermentes övezetek a világ néhány térségében már politikai realitássá váltak. Európában atomfegyvermentes övezetek létrehozása napjainkban időszerűbb, mint korábban bármikor. Itt veszélyes méreteket öltött a fegyveres erők és fegyverzetek koncentrációja, magasabb a nukleáris szembenállás szintje, nagyobb a nukleáris háború véletlenszerű kirobbanásának kockázata. mint máshol. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges államok meggyőződése szerint az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása erősítené az ilyen övezetekben résztvevő államok biztonságát, továbbá az európai és az egyetemes biztonságot, növelné a stabilitást és a kölcsönös bizalmat, hozzájárulna az enyhüléshez való visszatéréshez, a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez, a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását szolgáló rendszer erősítéséhez, az atomenergia békés célú felhasználásának kiterjesztéséhez. Az atomfegyvermentes övezetek létesítése szorosan ösz- szefügg a jószomszédság, a kölcsönös megértés és együttműködés fejlesztésével. Számos más európai állam kormánya ugyancsak síkraszáll azért, hogy Európa különböző térségeiben atomfegyvermentes övezetek létesüljenek. Támogatják ezt a gondolatot a parlamentek, a politikai pártok, a közvélemény széles rétegei. Az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos bizalomerősítő intézkedési javaslatként merült fel a stockholmi konferencián, és más nemzetközi fórumokon is tárgyalnak erről. Ilyen övezetek kialakításának nagy jelentőséget tulajdonít az Egyesült Nemzetek Szervezete. A Varsói Szerződés tagállamai ellenzik, hogy növeljék a nukleáris fegyverzetet Európában vagy bárhol másutt a világon. Sík- raszállnak a nukleáris fegyverek további európai telepítésének megszüntetéséért, azok csökkentéséért, azért, hogy a földrészt teljesen mentesítsék a közepes hatótávolságú és taktikai atomfegyverektől egyaránt. Idevágó javaslataik továbbra is érvényesek. A Varsói Szerződés tagállamai abból indulnak ki, hogy nukleáris fegyverektől teljes mértékben mentes övezetek Európa különböző térségeiben való létesítésére vonatkozó javaslatok megvalósítása az adott térségek államainak politikai akaratától, közös döntésétől függ. Részükről további erőfeszítések szükségesek, és más államoknak is növelniük kell konstruktív hozzájárulásukat. Az atomfegyvermentes övezetek létesítéséről szóló megállapodásoknak meg kell felelniük a nemzetközi jog általánosan elismert normáinak, megfelelő ellenőrzést kell biztosítaniuk, amely megbízhatóan szavatolja az ilyen övezetek nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének fenntartását. Ennek során a nukleáris fegyverekkel rendelkező országoknak kötelezettséget kell vállalniuk az atomfegyvermentes övezetek státuszának szigorú tiszteletben tartására, arra, hogy az ilyen övezethez tartozó államok éllen nem alkalmaznak nukleáris fegyvereket. és ilyenek alkalmazásával nem fenyegetik őket. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződésük, hogy az atomfegyvermentes övezetek létesítése és hatékonysága nagymértékben függ más, mindenekelőtt a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok azokhoz való viszonyától. Rámutatnak: a Szovjetunió határozottan támogatva az európai nukleáris fegyvermentes övezetek létesítését, kész megfelelő garanciákat -biztosítani az ilyen övezetek számára. Elvárják, hogy az Amerikai Egyesült Államok, továbbá Nagy-Britannia és Franciaország ugyanígy jár el. A Varsói Szerződésben képviselt szövetséges országok üdvözlik az érintett államok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy atomfegyvermentes övezetet hozzanak létre Európa északi részén. E térség nukleáris fegyverektől való jelenlegi tényleges mentessége megerősítésének távlatai reálisabbakká válnak azáltal, hogy a Szovjetunió kész — az ebben az övezetben résztvevő államoknak — két — vagy többoldalú egyezményekben megfelelő garanciákat nyújtani. Egy ilyen övezet hatékonyságát növelné, ha az Egyesült Államok Nagy-Britannia és Franciaország hasonló garanciákat adna. A Varsói Szerződés tagállamai felhívják a figyelmet arra is, hogy a Szovjetunó kész más konkrét lépésekre is az Európa északi részén előirányzott atomfegyvermentes övezet megvalósítása érdekében. Támogatják az atomfegyvermentes övezet létesítésére, a térség államai közötti biztonság megszilárdítására, a bizalom növelésére, a jószomszédságra és az együttműködésre irányuló balkáni erőfeszítéseket is. Üdvözlik az ez ügyben megkezdődött sokoldalú párbeszédet, annak folytatására és elmélyítésére hívják fel a térség országait. A Varsói Szerződés tagállamai támogatják Svédország arra vonatkozó javaslatát, hogy létesítsenek Európában hadszín- téri nukleáris fegyverektől mentes folyosót a Varsói Szerződés és a NATO tagállamait elválasztó vonal mentén. Ügy vélik, hogy ezt a folyosót — hatékonyságának növelése céljából — szükséges lenne kiszélesíteni az elválasztó vonaltól mindkét irányban, figyelembe véve e fegyverek taktikai-műszaki jellemzőit. Ilyen folyosó létesítését Közép-Európától kiindulva lehetne megkezdeni. Az európai atomfegyvermentes övezetek gyakorlati megvalósítása szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha a Szovjetunió és az Egyesült Államok kölcsönösen kötelezettséget vállalna arról, hogy tartózkodnak bármifajta nukleáris fegyver telepítésétől olyan országok területén, ahol ilyen fegyver nincs, valamint, hogy nem növelik nukleáris fegyverkészleteiket és nem cserélik le azokat újakkal olyan országokban, ahol ilyenek már vannak. Emellett az is szükséges, hogy a nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok, amelyek területén jelenleg nincs ilyen, ne engedjék meg annak telepítését saját területükön. Ezek az intézkedések elősegítenék a nukleáris fegyverek területi elterjedésének megakadályozását, az atomfegyverkezési verseny korlátozását, az erőegyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten történő biztosítását az olyan államok nukleáris fegyverektől való tényleges mentességének megőrzését, amelyek területén nincs nukleáris fegyver. Európa nukleáris fenyegetéstől való mentesítésének szükségességéből kiindulva, a nukleáris fegyvereknek a népek életéből való teljes kiiktatásán munkálkodva, az atomfegyvermentes övezetek létesítésének kérdésében felhalmozódott tapasztalatokat, a helsinki záróokmány elveit és ajánlásait figyelembe véve, az összeurópai folyamat fejlesztésére törekedve a Varsói Szerződés tagállamai — felhívással fordulnak Európa államaihoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához, hogy energikusan tevékenykedjenek az európai atomfegyvermentes övezetek létrehozására vonatkozó javaslatok meg- megvalósításáért, — felhívnak az atomfegyvermentes övezetek létrehozásáért síkraszálló államok erőfeszítéseinek támogatására, egyebek között a megfelelő nemzetközi fórumokon is, — kifejezik (készségüket, hogy részt vesznek a megfelelő, érintett országok közötti elmélyült és konkrét véleménycserében az észak-európai és a balkáni atomfegyvermentes övezetek létrehozását célzó gyakorlati lépések elősegítésére, — síkraszállnaik azért, hogy az érdekelt államok között kezdődjenek tárgyalások hadszíntéri nukleáris fegyverektől mentes közép-európai folyosó kialakításáról. A Varsói Szerződés tagállamainak meggyőződése szerint a nukleáris veszélyt el kell és el lehet hárítani. Ehhez szükség van minden állam — a nukleáris hatalmak és a nukleáris fegyverekkel nem rendelkezők, a katonai-politikai szövetségek tagjai, a semlegesek és az el nem kötelezettek — energikus és határozott erőfeszítéseire. Az euró- Dai atomfegyvermentes övezetek létrehozása fontos lépés lehet a földrész népei biztonságának megőrzéséhez, Európának a nukleáris fegyvereiktől való megszabadításához vezető úton. Mihail Gorbacsov beszéde Togliattiban (Folytatás az 1. oldalról) mindenhol törekednek a legkorszerűbb technika meghonosítására, hanem gyakran megelégednek a már meglévő gépek apró-cseprő javítgatásával. A szocializmus fölényének nemcsak a politikai rendszerben, hanem a gazdasági eredményekben, az élen járó technológiában és a kiváló minőségek előállításában is meg kell mutatkoznia. Mihail Gorbacsov síkra- szállt olyan intézkedések kidolgozásáért, amelyek lehetővé teszik, hogy már a közeljövőben sokkal szorosabb összefüggés alakuljon ki a munka bérezése és a munka minősége között. Leszögezte, hogy a minőségről a jelek szerint külön törvényt kell elfogadni, mert a gyönge minőségű terméket előállító vállalatok esetében adminisztratív és gazdasági megszorításokat kell alkalmazni. Ha termékeik nem elfogadhatók, nem értékesíthetők, akkor ennek tükröződnie kell a kollektíva anyagi helyzetében, a bérszínvonalban is. Külpolitikai kérdésekre térve kifejtette, hogy az SZKP XXVII. kongresszusa részletesen elemezte a mai világ egész ellentmondásosságát és a benne tapasztalható összefüggéseket. Modern világunk problémáinak megoldásához teljesen elengedhetetlen az újszerű gondolkodás, az újítói megközelítés, annak felimerése, hogy a fegyverkezési hajsza és a haditechnika fejlődése elérte a kritikus pontot. Ebből indulunk ki. Emellett tudomásul vesszük, hogy a világpolitikában szomszédok vagyunk egy osztályszempontból ellentétes rendszerrel, s a béke megóvása szempontjából szemben áll velünk egy olyan fontos realitás, mint az Egyesült Államok. Ennek az országnak a kormányzata sehogyan sem tud lemondani a korábbi idők megszokásairól és a jelek szerint nem akar számolni a Szovjetunió realitásával. — Ez a tény azonban nem akadályoz meg bennünket a szembenállásból való kiút keresésében. Más út ugyanis lehetetlen. A másik út az atomkatasztrófához vezető hajsza. Magatartásunkat, irányvonalunkat nemcsak elveink és erkölcsünk diktálja, hanem az is, hogy tudatában vagyunk a másféle megközelítés irrealitásának. Ezért utaztam Párizsba és Genfbe. A Szovjetunió ezért lépatt fel egész sor jelentős kezdeményezéssel. Ezért törekedtünk arra, hogy Genf után azonnal gyakorlati tettekké változtassuk az ott elért megállapodásokat és a közös nyilatkozatot. — Kétszer meghosszabbítottuk az atomrobbantásokra kimondott egyoldalú moratóriumot és javasoltuk, hogy haladéktalanul kezdődjenek tárgyalások minden atomfegyver-kísérlet beszüntetéséről. A Nvugatnak kompromisszumos javaslatokat tettünk a bécsi és a stockholmi konferencián. Nagy jelentőségű kezdeményezés volt január 15-i nyilatkozatunk, amely konkrét és világos tervet tartalmaz a tömeg- pusztító fegyverek felszámolására, más fegyverek csökkentésére a megfelelő védelmi szintig — mondotta. — Számításba vettük az európaiak aggodalmát a közepes hatótávolságú rakéták, a hadműveleti-harcászati atomfegyverek miatt és kompromisszumos változatot javasoltunk az európai övezetre. indítványoztuk, hogy kölcsönösen vonják ki a szovjet és az amerikai flottát a Földközi-tengerről. A XXVII. pártkongresszus nemcsak jóváhagyta ezeket az intézkedéseket, hanem megvetette a nemzetközi biztonság átfogó rendszere megteremtésének alapjait is — mondotta. — Mi van Nyugat-Európá- val? Ott most azt mondják: nem lehet elvinni Európából az amerikai rakétákat, mert a Szovjetunió állítólag több hagyományos fegyverrel rendelkezik. Januári nyilatkozatunkban egyértelműen javasoltuk a hagyományos fegyverek és fegyveres erők csökkentését is. — Mondanak mást is: az Egyesült Államoknak az óceánon túlra kell szállítania a rakétákat, míg Moszkva mindössze Szibériába helyezi át őket, ahonnan könnyen és gyorsan visszahozhatja. Úgy tesznek, mintha nem tudnák, hogy a Szovjetunió a csökkentés alá eső rakéták megsemmisítését, nem pedig valamilyen más helyre való áttelepítését javasolja. Különben, szavakban a béke, a valóságban pedig a rakéták mellett vannak. Nem tapasztalható itt komoly állásfoglalás Angliánál, sőt Franciaországnál sem. — Vagy vegyük a hadászati védelmi kezdeményezéssel szembeni magatartást. Nyu- gat-Európában számos kormány és a nagytőke is különböző ürügyekkel egyre jobban bekapcsolódik ebbe a veszedelmes tervbe, s ezzel a fegyverkezési hajsza újabb, még veszedelmesebb fordulójának részesévé válik. Végezetül, és lehetséges, hogy ez a leglényegesebb: az Egyesült Államok teljes gőzt adott az űrfegyverkezési programnak. — Ha az Egyesült Államok a józan ész ellenére tovább köti magát ehhez az irányvonalhoz, mi megtaláljuk a meggyőző választ és nem is feltétlenül a világűrben. Jól ismerjük a modern tudomány lehetőségeit, saját lehetőségeinket. Nincs semmi olyan, amit az Egyesült Államok meg tud tenni, mi pedig nem. Mi azonban ellenezzük ezt a választást^ ellenezzük a fegyverkezés képtelen amerikai logikáját. Számunkra a kozmikus csapásmérő fegyverekre vonatkozó tilalom nem a lemaradástól való félelem, hanem a felelősségérzet kérdése. — Mint a Központi Bizottsághoz érkező számos levélből látható, nem kevés ember aggódik: nem történhet-e meg, hogy a békeszólamok és a meddő tárgyalások fedezéke mögött a Nyugat annyira előreszalad a fegyverkezésben, hogy nem marad időnk erre reagálni? Biztosíthatom önöket, hogy ez nem történik meg. A szavak és a tettek közötti különbséget mi jól látjuk. A Szovjetunió politikáját a reális tényezők számításba vételével folytatja. Nem engedjük, hogy váratlan meglepetés érjen minket. A szovjet állam több ízben bebizonyította, hogy képes válaszolni bármilyen kihívásra. Ha szükséges, megfelelően tud válaszolni ez alkalommal is. — Természetesen senki sem várta azt, hogy programunk, a háború és fegyver nélküli világ megvalósítása, simán halad előre. Hosszú és megfeszített harc áll előttünk. Nemhogy az enyhülés, de még a szovjet—amerikai kapcsolatok melegedése sem tetszik bizonyos köröknek. Különféle ürügyet keresnek, hogy meghiúsítsák a nemzetközi helyzet javulását, amelynek zsengéi Genf után nőttek ki. Az egész világ tudja, hogy kikről van szó. Azokról, akik kapcsolatban állnak a hadi-üzlettel, akik a hadiipari komplexumot testesítik meg, azok, akik mil- liárdokat vágnak zsebre a fegyverkezési hajszából és a szembenállásból. — A* kongresszuson meghatároztuk az atomháború elleni küzdelem fő irányait. Következetesen, állhatatosan fogunk cselekedni. hiszen, lehetőségeink nagyok. — Ebben a nemes ügyben velünk vannak hű barátaink, a szocialista országok. Értük különösen felelősek vagyunk, s ez a felelősség közös — a szocializmus sorsa iránti felelősség. Rendkívül fontos körülmény, hogy a békepolitikát közösen folytatjuk, és egyeztetjük távlati stratégiánkat, a béke érdekében tett elvi lépéseinket — hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, majd végezetül kijelentette: sohasem szabad elfelejteni. hogy a békeharc sikerének fő záloga: a szocialista társadalom tökéletesítésével kapcsolatos feladatok megoldása, népgazdaságunk fejlesztése, a szovjet állam szellemi és erkölcsi erejének növelése. Nevadában Nem hajtották végre a nukleáris robbantást Nem hajtották végre az Egyesült Államok nevadai kísérleti telepén a helyi idő szerint kedd reggelre tervezett földalatti nukleáris kísérleti robbantást. A hírt Washingtonban közölte az Energiaügyi Minisztérium egyik tisztségviselője. Indoklást nem fűzött hozzá. és azt sem mondta meg, hogy végleg letettek-e a robbantás tervéről, vagy csak halasztásról van szó. A hír- ügynökségek felhívják a figyelmet arra, hogy a kísérletet azon a napon fújták le, amikor Reagan elnök találkozott Amatolij Dobronyin- nal, a Szovjetunió távozó na gv követével. Névtelenségbe burkolóznak az amerikai illetékesek, és ködös magyarázatot adnak a kedd reggelre tervezett föld alatti nukleáris robbantás elhalasztására. Az AP hírügynökség az amerikai energiaügyi minisztérium meg nem nevezett tisztviselőjére hivatkozva erősítette meg a robbantás elhalasztását. Egy másik kormányzati "tisztviselő — aki szintén nevének elhallgatását kérte — a halasztást „technikai okokkal” magyarázta. Közelebbi részleteket nem árult el, és arról sem voíi hajlandó beszélni, hogy kiválasztottak-e más időpontot a kísérletre. Megszólalt később Larry Speakes, a Fehér Ház szóvivője is, de a halasztásról mindössze annyit mondott, hogy az nem függ össze a szovjet;—amerikai kapcsolatokkal, illetve a csúcstalálkozó előkészítésével. RÓMA Bettino Craxi olasz miniszterelnök tegnap fogadta Lev Zajkovot, az SZKP KB PB tagját, a KB titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének tagját, aki az Olasz Kommunista Párt szerdán kezdődő XVII. kongresszusára érkezett Olaszországba. BANGKOK Időzített pokolgép robbant tegnap délben annak a bangkoki szállónak a bejáratánál, ahová Caspar Weinberger amerikai hadügyminisztert: várták díszebédre. A kormány számára fenntartott Erawan Hotel előtt bekövetkezett robbanás három embert megsebesített, közülük kettőt súlyosan. Weinberger másfél órával később érkezett volna a helyszínre. A váratlan esemény miatt a Hilton Szállóban rendezték meg azt a fogadás*, amelyet Prem Tinszu- lanond thaiföldi miniszterelnök adott az amerikai vendég tiszteletére.
