Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-08 / 82. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 8. Kommentár A Visztula és a Rajna Marian Orzeehowski, a Lengyel Népköztársaság kül­ügyminisztere a Német Szö­vetségi Köztársaságban tár­gyal. A háromnapos hivatalos látogatásról szóló jelentéssel méltán foglalkozik vezető helyen — a két közvetlenül érdekelt országon túl is — a nemzetközi közvélemény. A külügyminiszter — mondotta az utazás előesté­jén Jerzy urban, a lengyel kormány hivatalos szóvivő­je — azt vitatja meg NSZK- beli partnereivel, hogyan le­hetne a pangás hosszú idő­szaka után haladást elérnünk kétoldalú kapcsolatainkban... A fogalmazás pontos. Eu­rópa két nagy és fontos or­szágának kapcsolataira hosz- szú időn keresztül valóban egyfajta pangás, sőt, sokáig afféle ..mélyhűtött állapot” volt a jellemző. Ez az idő­szak csaknem hat esztendőn át tartott. Az akkori bonni vezetés, más nyugati országokkal együtt, a Lengyelországiban bevezetett szükségállapot nyomán fagyasztotta be kap­csolatait Varsóval. Pedig ez a történelmi mércével mér­ve is fontos — és gyakran a kelet—nyugati viszony sze­izmográfjaként is értékelhe­tő — kapcsolat a válság előtt örvendetesen felfelé ívelt. Az 1970. december 7-én megkötött, emlékezetes len­gyel—nyugatnémet szerződés — ma már tudjuk — kétol­dali jelentőségén túlnőve ko­molyan hozzájárult az eny­hülési folyamat kiteljesedésé­hez, és Helsinkiben történt „rr^agkoronázásához”. E megállapításnak természete­sen a fordítottja is igaznak bizonyult: a Bonn és Varsó közötti viszony lehűlése igencsak rosszul hatott az egyetemes enyhülés kilátá­saira is. 1984 őszén egy pillanatra felcsillant a javulás remé­nye; úgy tűnt, hogy Genscher bonni külügyminiszter Var­sóba látogat. Az utazást azonban az utolsó pillanat­ban látványosan lemondták, és arra — meglehetősen visz- szafogott, mondhatnánk, „ta­karéklángra” tett formában — csak 1985-ben került sor. A jég azonban lassan meg­tört. Hat év szünet után ta­valy felújította munkáját a lengyel—nyugatnémet gaz­dasági, ipari és műszaki együttműködési vegyesbizott­ság. Ezt Szalajda lengyel mi­niszterelnök-helyettes bon­ni látogatása követte — és az ennek nyomán született megállapodás, amely szerint az NSZK ismét hitelt nyújt a Lengyel Népköztársaság­nak. Genf után és — remélhe­tőleg — újabb fejlemények előtt semmilyen szempontból nem közömbös, ami Bonn és Varsó között történik. Harmat Endre Bonnban tárgyal a lengyel külügyminiszter (Folytatás az 1. oldalról) amelynek lényege, hogy a nyugatnémet kormány évek óta első ízben ismét hitelt biztosít Varsó számára, pon­tosabban : kezességet nyújt a nyugatnémet pénzintézetek által folyósítandó hitelekhez — elsősorban a politikai fe­szültség enyhülésének első jeleként értékelték. Genscher hétfő este a lengyel vendég tiszteletére adott vacsorán mondott pohárköszöntőjében magát a látogatást a 70-es években megkezdett párbe­széd folytatása bizonyítéka­ként értékelte. Genscher ki­jelentette: a két országnak nincs egymással szemben te­rületi követelése. A nyugat­német külügyminiszter le­szögezte: a két ország közöt­ti szerződés szilárd alap, amely egyúttal a határok sérthetetlenségét is megerő­síti. Ami a kétoldalú kapcso­latok konkrét kérdéseit ille­ti, a nyugatnémet külügy­miniszter a szorosabb kultu­rális együttműködést, a gaz­dasági kapcsolatok fejlesz­tését, és úgynevezett huma­nitárius kérdéseket emelte ki. Orzeehowski a látogatás tegnapi napján a nyugatné­met külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kí­vül Weizsa Cker államfőnél tett látogatást, s találkozott Willy Brandttal, az SPD el­nökével is. Ugyanezen a na­pon fogadta a lengyel kül­ügyminisztert Kohl kancel­lár. A megbeszélésről rész­leteket nem közöltek, de a kormány szóvivője szerint a kétoldalú kapcsolatok vala­mennyi témáját érintették. Losonczi Pál és Lázár György fogadta Peter Barryt (Folytatás az 1. oldalról) ry hivatalos tárgyalást foly­tatott. A külügyminiszterek áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, valamint a kétoldalú kap­csolatok alakulását. A tár­gyaló partnerek egyetértet­tek abban, hogy a bonyolult nemzetközi helyzetben is folytatni kell a Kelet és a Nyugat, illetve a két nagy­hatalom közötti párbeszédet. E folyamatban országaink a maguk eszközeivel hozzá kell járulniuk a nemzetközi légkör javításához, a fegy­verkezési hajsza megfékezé­séhez. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, hogy a hel­sinki folyamat továbbvitele, az európai országok közötti együttműködés fejlesztése kormányaik fontos feladata. Az országaik közötti kap­csolatokat értékelve a kül­ügyminiszterek megállapí­tották, hogy a kétoldalú kap­csolatok problémamente­sek, s további fejlesztésük­re — különösen a kereskede­lem illetve a gazdaság egyéb területein még nagy lehető­ségek vannak. A külügyminiszterek át­tekintették a műszaki-tudo­mányos, valamint kulturális kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kérdéseket is, s hangoztatták, hogy a két or­szág közötti eszmecsere hasznos és célszerű. A tárgyalás befejeztével Peter Barry hivatalos íror­szági látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert. A magyar külügyminiszter a meghí­vást elfogadta. A külügyminiszteri tár­gyaláson részt vett Domokos Mátyás, valamint Kenneth Thompson is. Várkonyi Péter külügy­miniszter tegnap este a Gun- del étteremben díszvacsorát adott Peter Barry ír kül­ügyminiszter tiszteletére. Űrhajós sajtóértekezlet A Mir békés ház az űrben Leonyid Kizim és Vlagyi­mir Szolovjov kevés szabad­idejében olvas, elsősorban orosz költők és klasszikus írók műveit, az odalátogató újságírót friss zöldhagymából készült salátával fogadnák, hiányzik nekik társuk és ba­rátjuk Oleg Atykov, de bíz­nak az újabb találkozásban, a szovjet űrutazásokat biz­tonságosnak tartják, a Mir űrállomás kényelmes, békés otthon, amely kiváló alapot biztosít a jövőbeni űrkutatá­sokhoz így minden bizonv- nyal nemzetközi legénység is többször fel fogja keresni. Mindezt Kizim parancs­noktól és Szo'lóvjov fedélze­ti mérnöktől tudhatta meg tegnap a Moszkva környéki Kalinyingrádhan található űrrepülésirányítási központ­ban hatvannégy szovjet és külföldi újságíró. A kérde­zők televízión láthatták a Mir űrállomás kamerái előtt he­lyet foglaló űrhajósokat, s hallhatták válaszaikat. Leonyid Kizim hangsúlyoz­ta, hogy nem véletlenül kap­ta az új űrállomás a Mir (Béke) nevet. Ez kifejezi a Szovjetunió állandó törekvé­sét a békére. Az űrállomás békés ház az űrben, amely a népgazdaságot és a tudo­mányt szolgálja — mondta Kizim parancsnok. Carlsson Finnországba látogat Ingvar Carlsson svéd mi­niszterelnök tegnap hivatalos baráti látogatásra Finnor­szágba érkezett a Balti-ten­geren közlekedő menetrend- szerű komphajó fedélzetén — mivel a helsinki repülőtéren a 20 százalékos béremelést követelő közalkalmazottak sztrájkja miatt szünetel a forgalom. Carlsson, akinek ez az el­ső külföldi útja azóta, hogy az egy hónapja gyilkos me­rénylet áldozatául esett Olof Palme utódjaként a svéd kormány élére állt, kifejezte meggyőződését, hogy finn partnereivel folytatandó megbeszélései hasznosak lesznek, különös tekintettel a jövő hétfőn kezdődő moszk­vai útjára. Előzetes programja szerint Ingvar Carlsson Koivisto ál­lamfővel és Kalevi Sorsa miniszterelnökkel tárgyal; el­látogat a finn parlamentbe is, majd ma este tér haza repülőgéppel Turkuból, ame­lyet a közalkalmazottak sztrájkja — legalábbis mind­eddig — elkerült. Izraeli légitámadás Szidon közelében Izraeli repülőgépek tegnap egymást követő három hul­lámban támadták a libanoni Szidon kikötőváros közelé­ben lévő két palesztin mene­külttábort és környékét. A támadásról libanoni katonai források számoltak be. Az ál­dozatokról egyelőre nincs je­lentés. Szemtanúk beszámolója, és a libanoni rádió jelentése szerint négy F—16 és két F—5 típusú izraeli repülő­gép a kora délelőtti órákban rakétákkal lőtte a Mijeh Mijeh és Ain Hilva táboro­kat. Tíz perc elteltével a re­pülőgépek visszatértek. és újabb támadást intéztek a korábbi célpontok ellen. Szemtanúk állítása szerint a repülőgépek a heves légvé­delmi tűz ellenére harmad­szor is támadták a mene­külttáborok környékét, amit állítólag palesztin fegyvere­sek használnak támaszpon­tul. Ebben az évben ez volt a harmadik alkalom, hogy iz­raeli repülőgépek palesztin menekülttáborokat támadtak — legutóbb március 27-én; akkor 10 halálos áldozata volt a támadásnak. A tegnapi három hullám­ban végrehajtott támadást később izraeli részről is meg­erősítették. Gorbacsov látogatása Kujbisevben Kujbisevbe, az egykori Számárába, az alapításának négyszázadik évfordulóját ünneplő Volga menti nagy iparvárosba látogatott tegnap Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A főtitkár és a város lakói közötti eszmecsere már a repülőtérről a városba veze­tő úton elkezdődött. Kujbi- sev egyik főutcáján hatal­mas tömeg fogadta Mihail Gorbacsovot, aki szót váltott a jelenlévőkkel arról, hogy mit kell tenni a szovjet em­berek életszínvonalának eme­lése érdekében. A főtitkár emlékeztetett rá, hogy az életszínvonal kérdé­sei az SZKP XXVII. kong­resszusán igen nagy hang­súlyt kaptak. Az SZKP KB Politikai Bizottsága egyik legutóbbi ülésén is az orszá­gos lakáskérdésről tárgyalt, s megállapította, hogy ezen a téren sok a még megoldat­lan probléma. Az élelmiszer- ellátással, a termékek minő­ségével, a városi közlekedés­sel, az egészségügyi ellátás­sal is vannak még gondok. A—szociálpolitika minden te­rületén előre kell lépni, mert itt még elmaradás tapasztal­ható. ! Gyakran elfeledjük ugyan­is — mutatott rá Mihail Gorbacsov — hogy az új üzemek és műhelyek halot­tak maradnak, ha nem gon­doskodunk az emberekről. Ahhoz, hogy az emberek jól dolgozzanak, megfelelő szol- gáiltatásokra, kereskedelem­re. egészségügyi ellátásra, jó iskolákra, üdülőkre van szükség. Mindezek megléte meghatározóan hat az embe­rek hangulatára, s végső so­ron a társadalmi munka ter­melékenységére is. Be kell ismernünk, hogy a szociál­politikai kérdések kiélezet­té. bizonyos szempontból meghatározóvá váltak. Nagyobb fegyelemre, rend­re. jobb minőségű munkára és szervezettségre van ma szükségünk. Javítani kell a2 üzemek műszaki ellátottsá- gát, korszerűsíteni kell i termelést. Mindaz, ami teg­nap jó volt, ma már nen elegendő — szögezte le Gor­bacsov. Most arra van szükség, hogy átalakulás menjen vég­be mindenki gondolkodás- módjában, magatartásában. Egy kicsit ugyanis elemyed- tünk, lazítottunk a fegyel­men, a követelményeken, a lelkiismeretes munkával szemben támasztott követel­ményeken — mutatott rá a főtitkár. A beszélgetés a város egyik emlékművénél, máso­dik világháborús veterá­nokkal, a kujbisevi fiatalok képviselőivel folytatódott. Gyakran nekünk szegezik a kérdést, hogy miért osto­rozzuk, miért bíráljuk ma­gunkat ilyen erősen — mu­tatott rá az eszmecsere során az SZKP KB főtitkára, r- Szerintem pedig semmi ret­tenetes nincs ebben. Az a mód, ahogyan cselekedtünk, sokmindent mozgásba ho­zott, s nemcsak a mi társa- daümunkban.i ‘Előrelépésün­ket mindenhol érzékelték — a szocialista országokban és az egész világon. A Szovjet­unió hatalmas ország, s ha gyorsabb ütemben kezd fej­lődni, ha újfajta bel- és kül­politikát valósít meg, akkor az hatalmas visszhangot vált ki világszerte. A Kujbisev utcáin tett séta után Mihail Gorbacsov a Lenin nevét viselő fém­műbe látogatott, ahol a mun­kások éleit- és munkakörül­ményeivel ismerkedett. Honecker találkozója Ordonezzel A leszerelés közös érdek A fennálló nézetkülönbsé­gek ellenére Helsinki szel­lemében folytatni kell az ál­lamok közötti politikai pár­beszédet — állapították meg Erich Honecker és Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter, tegnap Ber­linben lezajlott találkozóján. Az NDK vezetője és a NATO-hoz tartozó Spanyol- ország külügyminisztere egyetértett abban: minden államnak törekednie kell arra, hogy a fegyverkorlá­tozás és a leszerelés területén haladást érjenek el. A két fél azt is leszögez­te, hogy fejleszteni kívánják az NDK—spanyol viszonyít. Francisco Fernandez Or­donez — aki vasárnap érke­zett Berlinbe — vendéglátó­jával, Oskar Fischer külügy­miniszterrel megvitatta, hogy a más-más szövetségi rend­szerhez tartozó NDK és Spa­nyolország miként járulhat hozzá a béke megőrzéséhez, az európai államok közötti együjttrriűködés elmélyítésé­hez. Részletesen megvizsgál­ták az országaik közötti gaz­dasági kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeit. Pályázati felhívás! Megyeszékhelyen működő építőipari gazdálkodó szervezet pályázatot hirdet: munkaügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. Pályázati feltétel: — közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi-szám­viteli főiskolai végzettség (felsőfokú munka­ügyi tanfolyamot végzettek előnyben) ttiem | töipai ki — 5 éves szakirányú gyakorlat Bérezés: Kiemelt, megegyezés szerint. A pályázatot tőipar 4115” jeligére a kiadóba kérjük. ot „Epi- (4115) ti ZA Olasz bor(zalom) A rosszból is megárt a sok Borhamisítók mindig voltak, mindig lesznek, de régebben Olaszországban még visszafogták magukat a kotyvasz­tok, hamisítási tevékenységük kime­rült az egyszerű „sikkasztásban”: nyolc egység víz, egy egység bor, egy egység etilalkohol. Azután veszélyesebb szerek­hez nyúltak, mint például a metilalko- hol. és alkalmazásában már nem is­mertek mértéket. Olaszországban most egyértelműen bebizonyosodott, hogy tizenkilenc ha­lálesetet okozott az elmúlt hetekben a metilalkohollal „kezelt” bor. De ki tud­ja, hogy mielőtt a botrány kitört vol­na. hány hirtelen elhalálozásnak lehe­tett ugyancsak ez az oka? Először több mint két héttel ezelőtt csak Milánó környékéről érkeztek halálesetekről szóló jelentések. Elhangzottak a tévé­híradókban. mint a bűnüsyi krónika bármelyik más híre, és senki sem gon­dolta akkor még. hogy egyéni szeren­csétlenségnél többről van szó. Azután nanról-naora egvre többen haltak meg .bormérgezésben”, a kórházakban a hetesek szeme világáért küzdenek az or­vosok mert a metilalkoho! először a látAszervet támadja meg. A tévében bemutatták a kerülendő borfajtákat. A tájékoztatási eszközök figyelmeztették a lakosságot hogy ..ne vásároljon feltűnően olcsó bort. de kü­lönösen őrizkedjék a címke nélküli pa­lackoktól”. Metilalkoholos bor literjét mindössze két-háromszáz lírából elő tud állítani a hamisító (egy kávé ára öt-hatszáz líra), így a végtermék va­lóban „versenyképesebb” a természetes úton termelt bornál, amely csupán a termelőnek legalább ezer lírájába ke­rül. A figyelmeztetések azonban nem hozták meg a kívánt elrettentő hatást, az újabb és újabb halálesetekből ítél­ve a mérgezett bor továbbra is zavar­talanul fogyott és fogy talán ma is. Lombardia, Piemonte, Liguria. Ve- neto, Puglia, Emilia-Romagna tarto­mányokban de a fővárosban, Rómában is találtak mérgezett bort. A hatóságok eddig negyvennyolc borforgalmazó cé­get tettek „feketelistára”, gondosan megnevezve a kerülendő borfajtákat, több vállalkozót vittek el a rendőrök megbilincselve. A csendőrség körülbe­lül 300 ezer hektoliter „alaposan gya­núsítható” bort kobzott el. A veszély azonban korántsem múlt el: a rendőrség tudja hogy valamelyik borcégnél még mindig ott van mintegy 3200 hektoliter metanol, de nem tudják, hogy melyik­nél. A mérgezett bor esetét a miniszter- elnöki hivatal, a képviselőház a legsür­gősebb témaként tartja napirenden. Sú­lyos közegészségügyi problémáról, va­lamint Olaszország külgazdasági érde­keiről van szó. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a mérgezett bor nem maradha­tott meg a borexportáló Olaszország­ban, A mezőgazdasági miniszter rendeleté­re ezután csak minőségjelző címkével ellátott bort lehet külföldre eladni. Pandolfi miniszter címkéjében azon­ban nemigen bíznak Nyugat-Eürópá- ban-, Dánia éppen a napokban állítot­ta meg határainál az olasz szállítmá­nyokat. és nemcsak a borokat, de min­denfajta olasz szeszes italt kirekeszt A héten az NSZK is hasonló módon csele­kedett. Ausztria és Svájc még befogad­ja az olasz borokat.. A mérgezett bor egy másfajta, kultu­rális jellegű veszteséget is okozott Olaszországnak azzal, hogy szétrombolta a megbízhatóan minőségi olasz borok képét. Az olasz boroknak kiterjedt iro­dalma van, üzletekben árusítják egy- egy bortermelő vidék termékeinek za­matét. készítési módját ismertető kata­lógusokat. A kiskereskedők országában a borkereskedők a legbüszkébbek szak­májukra, sokan közülük — joggal — úgy érzik, hogy kultúrát terjesztenek árujukkal. Az elhivatott borkereske­dőnek könnybe lábad a szeme, amikor meghallja a pult feletti polcon lévő rá­dióban az újabb borhamisítási híreket. Hiába tudja minden régi vevője, hogy az ő bora makulátlan, eljött az idő, ami­kor már a jó bornak is kell a cégér. Az sem vigasztalja túlságosan, hogy kira­katában a fogyasztók védelmét ellátó társaság kitette a feliratot: „Itt nem árusítanak metilalkoholos bort”. Garzó Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom