Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-26 / 98. szám
10 RataloknM-ffcttaloknak 1986. ÁPRILIS 26. Epítömunka, tanulás, érdekképviselet, sport A KISZ Megyei Blxotteágánek beszámolójából Termelés, védnökség, társadalmi munka A kiemelt társadalmi programok — tőként az általános iskolák bővítését szolgáló mozgalomhoz — csatlakoztak a karcagi fiatalok is. A KISZ városi bizottsága — a városi tanáccsal és a népfronttal közösen — felhívást tett közzé a Kiskulcsosi Általános Iskola három tantermének megépítésére. Az összefogás eredményeként a tantermek építéséhez egyetlen fillér munkabért sem kellett kifizetni. „A gazdasági építőmunka feladatainak megoldása jaz elmúlt időszakban a (mozgalmi élet központi kérdésévé vált. {Teljesítésükben la megye fiataljai i— helyzetüknek és lehetőségeiknek megfelelően — becsülettel 'helytálltak... Fejlődtek a műszaki-technikai haladást, az ésszerű, takarékos, thatékony munkavégzést szolgáló munkaformák. Kedvező, hogy ebben mind több fiatal műszaki, közgazdász és 'agrárértelmiségi vállalt kezdeményező szerepet. Jól szolgálta ezt az Alkotó Ifjúság Egyesülés Területi Képviseletének megalakulása is... A megye fiataljai az elmúlt években a KISZ-védnökséget, mint a szocialista versenymozgalom egyik legkomplexebb formáját hasznosan alkalmazták üzemi méretekben is. /Jó példa lerre az Aprítógépgyár Mátra Gázbetongyárának beruházása, vagy Törökszentmiklóson a Baromfifeldolgozó Vállalat új hűtőláncának kialakítása. Eredményesen vettek részt a kiemelt társadalmi programok helyi megvalósításában. Az általános iskolai tanteremfejlesztésben a vállalat ötmillió forintot meghaladó értékben... ” KlSZ-védnökséggel valósult meg a VI. ötéves terv egyik legnagyobb ipari beruházása, a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója, — az új papírgépe. Ma, tartják Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban a KISZ megyei küldött- gyűlését. Összeállításunk az elmúlt időszak eredményeit, gondjait tekinti át. Természetesen nem vállalkozhattunk arra, hogy mindenről szóljunk, hiszen a KISZ megyei küldöttgyűléséről hétfői lapunkban részletesen beszámolunk. Ezúttal az ifjúsági mozgalom egyes időszerű kérdéseit hozzuk szóba: a párttagá nevelést, a tömegsportot, a tizenévesek új kezdeményezéseit a szabadidő hasznos eltöltésére, a fiatal értelmiség és a fiatal művészek helyzetét. Nem ragaszkodhattunk a KISZ megyei bizottsága beszámolójának teljes végigkövetéséhez, csupán idézzük belőle a témáinkhoz illő legfontosabb megállapításokat. „Az utóbbi években fejlődött ia rétegmunka. hatékonyságát növelte az értelmiségi fiatalok, az ifjúmunkások és te tizenéves fiatalok megyei tanácsainak megalakítása, és azok az aktívák, amelyeket az egyes rétegeken belüli csoportok számára szerveztünk (fiatal értelmiségiek, fiatal pedagógusok tanácskozása. fiatal művészek ifjúmunkások aktívája, a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok találkozója). Megkezdődött a városi rétegtanácsok megalakítása is Szolnokon, Jászberényben és Karcagon. Tevékenységük kiteljesedése fontos eszköze lehet a KISZ tömegbefolyása lés akcióképessége erősödésének.” A tendencia tehát már a beszámolási időszakban is jól kitapintható volt: kerüljön közelebb a mozgalom az egyes ifjúsági rétegekhez. 1983-ban az országban elsőként alakult meg az értelmiségi fiatalok megyei tanácsa dr. Nagy László, a megyei kórház főorvosa elnökletével. A KISZ megyei bizottsága mellett működő tanácsadó, javaslattevő csoportba olyan általában vezető beosztású fiatalokat — mérnököket, mezőgazdasági szakembereket, népművelőket, fiatal művészeket stb. „verbuváltak”. akik szakmájukban és a közéletben már tekintélyt vívtak ki maguknak. A tanács célja, az hogy feltérképezze a fiatal értelmiségiek közérzetét, hangulatát, pontos képet kapjon az őket foglalkoztató kérdésekről. problémákról, és képviselje érdekeiket. Ezért látogattak el a tanács tagjai közösen az értelmiségiéA fiatal értelmiség szerepe meghatározó Rétegtanácsok, alkotóklubok alakultak két nagyobb létszámban foglalkoztató munkahelyekre. Szolnokon például a Járműjavítóba, a számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalathoz, a Szigligeti Színházba, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola tagozatára, a megyei kórházba. Merész vállalkozásokba is belekezdtek. Szolnok volt a megyék közül az első, ahol megrendezték a fiatal értelmiségiek, majd a fiatal pedagógusok megyei konferenciáját. Több ifjúsági felmérésben, vizsgálódásban is résztvettek. A Debreceni Akadémiai Bizottság, a KISZ KB ifjúságkutató csoportja, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézte segítségével az értelmiségi fiatalok megyei tanácsának tagjai alaposan kivették részüket abból a munkából, amelyet a KISZ megyei Bizottság tavaly végzett a fiatalok szocializmusról alkotott véleményének megismerése érdekében. Önálló viszgálódást folytattak a megyében, a fiatal értelmiségiek vezetővé válásáról; bekapcsolódták a Dárt és az ifjúság kapcsolatát kutató felmérésbe. Az értelmiségi fiatalok megyei tanácsának munkája szertesugárzott. Megalakult, alakulóban van az értelmiségi fiatalok jászsági tanácsa, az értelmiségi fiatalok városi tanácsa Karcagon, Kisújszálláson és Szolnokon. Szerveződésük értelme, hogy folyamatosan konzultációkat, párbeszédet kezdeményezzenek — a KISZ nevében — a fiatalok érdekében: a felvetéseket, ötleteket, javaslatokat továbbítsák az illetékeseknek; szakmai programFinta Sándor szobrászművész térplasztikája a KISZ megyei bizottságának Politikai Képzési Központját díszíti, Szolnokon, a Tiszaligetben. A diszpark létrehozásában egymillió 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a megye és a város fiataljai. jaik. kezdeményezések segítsék elő a fiatalok bevonását a közéletbe, s ezzel teret és lehetőséget nyújtsanak számukra a körültekintő, élénkülő politizáláshoz. Szolnak megyében — hasz- szú idő utón — igen jó kezdeményezésnek bizonyult a fiatal művészek, a tehetséges ifjú alkotók csoporttá szervezése 1982 tavaszán, amikor a KISZ megvei bizottságának támogatásával létrejött a Fiatal Alkotók Klubja. Elismerésre méltó nezcdiilés kezdődött ezzel körükben lehetőségeik szélesítésére. a műhelymunka segítésére a laza csooortoso- lás esve* akarók közösségévé szerződésére. A klub tagjai kiállításokon, előadóesteken mutatkoztak be Szolnokon, és a megye városain kívül Békéscsabán, Debrecenben, Kecskeméten s a fővárosban, a Fiatal Művészek Klubjában. Mindkét alkalommal részt vettek a fiatal művészek országos fesztiválján is Budapesten. A hagyományos képzőművészeti csoportosulások — például a túrkevei Kevi kör — mellé újak szerveződtek, amelyek közül a jászsági fiatalok Alkotárs képzőművészeti csoportja rendelkezik legmarkánsabb arculattal. A fiatalokkal, az ifjúsági mozgalommal való szoros kapcsolattartás szép példája Finta Sándor szoborkompozíciója Szolnokon, a KISZ megyei bizottsága tiszaligeui Politikai Képzési Központjában, és az Alkotárs csoport játszótere Jázsberényben. A továbblépés szándéka a következőképpen foglalja össze a megyei küldöttgyűlés határozat-tervezete; „A KISZ-szervek és -szervezetek közművelődési tevékenységükkel támogassanak minden olyan törekvést, kísérletet, amely hozzájárul az általános és a szakmai műveltség növeléséhez, a kultúra humánus küldetésének teljesítéséhez, aazdagítja az embert, segíti múltunk és mai (valóságunk megismerését. Ezzel járulhatunk hozzá ahhoz. hogy növekedjen a társadalomban, a világban eligazodni képes, felelősségének tudatában lévő, tájékozott fiatalok köre. A művészeti értékek népszerűsítésében vállaljon kezdeményező szerepet a Fiatal Alkotók Klubja.” Gimnazista lány a pártban „A párt utánpótlásának neveléséből ránk háruló feladatokat tervszerűen, fokozott igényességgel végeztük. Meghatározónak tekintetjük, hogy a párt fő utánpótlási bázisa a KISZ, melynek tagjai közül ú legjobbak évek óta 'nagy jszám- ban kerülnek a párt soraiba. Döntő többségük egyik ajánlója iá KISZ-alapszervezet. A KISZ-tevékervységének erősödését bizonyítja az, hogy a pártszervezetek pártaggá nevelési programjaiban növekvő számban megtalálhatók tez ifjúsági szövetség tagjai. Terjed az a gyakorlat is, hogy a pártszervezetek a KISZ-en kívüli fiatalok felvételekor is kikérik a KISZ-szervezet véleményét. A KISZ-szervezetek nevelőmunkája következetesebbé, ajánlásuk tervszerűbbé, folyamatos- sabbá vált. A fiataloknak az összes itag felvételéhez viszonyított aránycsökkenését a megyében '1983-ban sikerült megfordítani. Eredményeink főként a tanulóifjúság és a fiatal értelmiség körében jelentősek; különösen a középiskolákban vált intezivebbé a tanulók felkészítése p párttagságra." Sudár tenmetű. szép lány Gulyás Edit, a szolnoki Verseghy frimnázi- um érettségi előtt álló tanulója. A tizennyolc évesek vidámsága felszabadultsága jellemző rá. Nemrégen vették fel a párt tagjai sorába. Volt idő — nem is olyan rég —, amikor ezt a korosztályt inkább a serdülők közé sorolták, ha párttagfelvételről volt szó — mondván: nincs élettapasztalatuk és különben is mivel bizonyítJ- ja valaki, hogy tizenévesen méltó a felvételre? Egy kicsit feledésbe merült a fel- szabadulás utáni pártharcok ideje, amikor tizenhat évesek tömegei álltak csatasorba és évtizedek óta bizonyítják: jó kommunisták. És különben is tizennyolc évesen már nagykorú az ember; sokon családot alapítanak; fegyverrel védik a hazát; szakmunkásként dolgoznak. Mondhatja-e valaki, hogy ez a korosztály alkalmatlan a párttagságra? Az alkalmasság mellett könnyebb érveket sorakoztatni! A mérlegelésnél adottak a párti normái. Mik szólhatnak például egy olyan diáklány felvétele mellett, mint Gulyás Edit? Molnár Sándor, a Verseghy Gimnázium igazgatója azt mondja erről: — Intézetünk pártvezetősége és igazgatósága évek óta figyelemmel kíséri azt, hogy tanulóink közül, kik jöhetnek számításba párttagfelvételnél. Évenkét két- három fiatallal gyarapszik alapszervezettink taglétszáma. Igaz. hogy ideiglenesen, hiszen a fiatalok néhány hónap után kikerülnek a gimnáziumból. Néhány kollégám ezért nem is ért egyet felvételükkel. Azzal érvelnek, hogy úgysem erősítik — távozásuk miatt — az alap- szervezetet. Én viszont úgy tartom: a tagfelvételnél az az elsődleges szempont, hogy a párt egésze erősödjön. A fiatalok párttaggá nevelésében alapvető követielmény, hogy tanulmányi munkájuk, magaviseletük példamutató legyen, és tevékeny részt vállaljanak az ifjúsági mozgalom feladataiból, bizonyítva elkötelezettségüket politikánk iránt. Gulyás Edit megfelelt a követelményeknek. Jó tanuló, és három évig ő volt az iskola KlSZ-bizottságá- nak titkára. Régi szokás szerint a folyamatosság biztosítása. illetve az érettségire, meg a főiskolai, egyetemi felvételre való készülődés miatt más tölti be most már ezt a tisztet. — Hiányozna, ha nem folytatnám komolyan a mozgalmi munkát — mondja Edit. — Szüleim is párttagok, őket követem. Gulyás Edit az egri tanárképző főiskolára készül testnevelés—orosz szakra. Ebből is nyilvánvaló, hogy szereti a sportot: — Korábban kézilabdáztam, most meg vízilabdázom. A főiskolai felvételre való felkészülés minden időmet elveszi, mert ott nemcsak úszni kell, hanem futni, kézi labdázni stb. is. Amellett persze tanulok is. Eddigi mozgalmi munkáját Arany koszorús KISZ- jelvénnyel ismerték el. A pártáiét belső gyakorlatával most ismerkedik, néhány taggyűlésen már részt vett. Mi volt rá nagy hatással ezeken a fórumokon? — Az, hogy ami a szívükön. az a szájukon. Nem kendőzi mondanivalóját egyik tanár sem, mondjuk azért, mert ott vagyunk mi, tanulók is. Taggyűlésen egyenlőnek tekintenek mindenkit. S. B. Adatok a KISZ-ről Megyénkben 87 325 30 év alatti fiatal él. Közülük 36 413 tagja a KISZ-nek. Az ifjúsági szövetség alapszervezeteinek száma 1478. A megye 36 413 KISZ-es fiatalja közül 11915 fizikai dolgozó, 9654 szellemi munkás, 14 844 pedig tanuló. A KISZ-tagok 50,3 százaléka nő. Az ifjúsági szövetség tagjai közül négyezerkétszáz- hárman tagjai a pártnak. Közülük hetvenen tanulók, 1821-en fizikai dolgozók, 2312-en pedig szellemi munkakörben dolgoznak. A KISZ-nek megyénkben a 84/85-ös oktatási évben 1272 propagandistája volt. Közülük négyszázhatvan- ketten rendelkeztek egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, háromszázharminc- öten pedig érettségivel. Politikai képzésben több mint harmincötezer fiatal vett részt. Az ifjúsági vitakörök száma 1137. Az Ifjú Gárda taglétszáma tavaly a következőképpen alakult: létszáma 1886. Tagjai közül ipari üzemekben dolgozik 287, a mezőgazdaságban negyvennégy, lakóterületi alapszervezet tagja száznegyven fiatal, Í195 tagja pedig tanuló. Megyénkben az ifjúsági lapok közül tavaly az Ifjúkommunistának 965, a Magyar Ifjúságnak 9000; az Ifjúsági Magazinnak 11 545; a világ Ifjúságának pedig 7940 előfizetője volt. A sportolás a fiatalok kedvelt időtöltésévé vált. A falusi spartakiádokon évente 16 ezren, a munkahelyi olimpiákon 36—38 ezren, a sportnapok rendezvényein 36—39 ezren, az Edzett Ifjúságért mozgalomban pedig közel ötvenezren vettek részt. A futó-kocogó nap programja 1985-ben például több mint húszezer fiatalt mozgatott meg a megyében. Összeállította: Egri Sándor, Simon Béla, Szűke Gyűrgy Fotók: Nagy Zsolt, Dede Géza, Hargitai Lajos, Korányi Sra
