Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-03 / 78. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 3. IA tudomány világa" " H 8zerencsehozó>e ? A tavaszhirnök fecske Nemzetközi együttműködés Magyar műszerek iistökösközelben Hat traktort helyettesítő önjáró gyümölcsláda-szálilítót szerkesztettek a drezdai műszaki egyetemen. A berendezés 12 darab, egyenként 450 kilogrammnyi gyümölcsöt tartalmazó ládát vehet, fel a nagyüzemi gazdaságok kertjeinek fasorai között, és a gyűjtőhelyre szállítva önállóan kirakhatja a ládákat. Csupán egyetlen emberre van szükség az irányításhoz, így 500 százalékkal növeli a munka termelékenységét, és jelentős mennyiségű üzemanyagot takarít meg. Hat traktor helyett egy önjáró gép I. díj 2 személyes bulgáriai utazási utalvány, II. díj 5000,— Ft-os utazási utalvány, III. díj 3000,— Ft-os utazási utalvány, és a további szerencsések 1000,— Ft-os bulgáriai utazásra beváltható utalványt nyerhetnek. (3774) Polzunov gőzgépének modellje a Moszkvai Politechnikai Múzeumban Képünkön a 18 napos fiókákszámára táplálékot hordó füstifecske Márciusban, a Halley-üs- tökös vizsgálatára felbocsátott Vega I. és II. űrszonda sikeresen teljesítette feladatát. Magyarország — mint a szocialista országok űrkutatási szervezetének, az Inter - kozmosznak a tagja — aktív részt vállal a programban. Milyen hazai intézetek, és milyen műszerek járultak hozzá ehhez a kiemelkedő tudományos sikerhez — erről beszélgettem Szabó László állami díjas mérnökkel, a Központi Fizikai Kutató Intézet főosztályvezetőjével, aki magyar részről a Vega- program műszaki vezetője. — A KFKI az Interkoz- mosz-programon keresztül már évek óta kapcsolatban áll a moszkvai Űrkutatási Intézettel. Számos mesterséges holdhoz és egyéb űreszközhöz készítettünk már műszereket. Amikor a Szovjetunióban felvetődött az az elképzelés, hogy nemzetközi összefogással űrszondát indítanak a Halley-üstökös kutatására, javaslatot tettek arra, hogy Magyarország is kapcsolódjon be a programba. A KFKI-n kívül a Budapesti Műszaki Egyetem több tanszéke, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Csillagászati Tanszéke, a Planetárium és az Akadémia Csillagászati Kutató Intézetének munkatársai vettek részt a programban. — Egy ilyen tudományos program tervezésekor hogyan osztják el a résztvevők egymás között, hogy ki mit csinál? Talán valamiféle versenytárgyaláson döntik el? — Majdnem, bár nem úgy, mint ahogy ezt gazdasági téren csinálják. Ez esetben például a szondák televíziós rendszerének megvalósítására volt egy magyar és egy francia elképzelés is. Végül kompromisszumos megoldással szovjet—magyar— francia közreműködéssel készült el. De figyelembe vettek más, az Interkoz- moszhoz nem tartozó országokból származó javaslatokat is, ha azok jól illeszkedtek a többi tervhez. így került például a szondák fedélzetére egy pordetektor és egy gázanalizátor, amelyekre az NSZK-beli Max Planck Társaság intézetei tettek javaslatot. — Milyen magyar műszerek kaptak helyet a szondákon? — Hazánk részvétele igen nagy arányú volt. Magyar tervezésű és kivitelezésű volt a központi adatgyűjtő rendszer, amelyet a BME Mikrohullámú Tanszéke készített. Ez egy fix programozású, több biztonsági tartalékcsatornával ellátott adatgyűjtő, amelynek az volt a feladata, hogy a tudományos célú berendezések által mért adatokat digitális formában „lekérdezze”, és a Földre továbbítsa. A másik, a már említett televíziós rendszer. Ennek optikai része egy mozgatható plaitfromra volt Szerelve. A tévérendszer egyik feladata az volt, hogy a platformot mindig az üstökös felé fordítsa, a másik pedig az, hogy képeket készítsen az üstökös magjáról, és ezeket a Földre továbbítsa. A tévérendszer teljes elektronikáját a KFKI készítette, a Mikrohullámú Tanszék közreműködésével. — Önök csináltak már korábban valami hasonlót? — Ilyen tévérendszert még soha sehol nem készítettek űrkutatási célokra. Intézetünkben voltak bizonyos előzményei, ezért is mertük elvállalni ezt a munkát. Jól fel tudtuk használni a nálunk kifejlesztett képfeloldó rendszert, és a mikroszámítógépek gyártása terén szerzett tapasztalatokat. Ugyancsak volt már korábban egy képkiértékelő berendezésünk, amelyhez ugyanolyan jellegű fényérzékelő elemeket használtunk fel, mint most a programban. Helyet kapott a Vegák fedélzetén a PLAZMAG és a Tünde nevű műszer, amelyek a kis, illetve közepes energiájú töltött részecskéket elemezték a bolygóközi térben és az üstökös közelében. Ezen kívül egy amerikai gyártmányú pordetektorhoz is mi készítettük a földi ellenőrző berendezést. Ezeknek az ellenőrző berendezéseknek több feladatuk is van, részben még a szonda felbocsátása előtt, amikor a műszerek tesztelését végzik a segítségükkel. Fő feladatuk azonban, hogy a repülés során, illetve az üstökössel való találkozáskor gyorsan feldolgozzák és értékeljék az adatokat. A fellövést követően két fő ellenőrző központ működött, az egyik Moszkvában, a másik Krímben, Jevpatorijá- ban. — Bár az üstökössel való találkozáskor nyert adatok feldolgozása még hosszú időt vesz igénybe, bizonyára vannak már olyan eredmények, amelyekről be tud számolni. — Az adatok gyors értékelése már közvetlen a találkozás után, Moszkvában megtörtént. Amit már biztosan tudunk: a Halley üstökösnek van magja, és egy magja van. A várakozással ellentétbein elnyújtott alakú, ahogy mostanság emlegetik, krumpli formájú, körülbelül 13—15x5—8 km-es. Az is biztos, hogy sötétebb, tehát lényegesen kisebb a fényvisszaverő képessége, mint várták. Ezeket a feltételezéseket egyébként nemcsak az üstökös 1911-es vizsgálatára alapozták, hanem a mostani visszatérése során nagy távolságból, távcsővel tett megfigyelésekre is. — A szondák megtették kötelességüket. Lehet még valami hasznukat venni? — Amint az várható volt, az üstökös közelében a műszerek egy része erősen megrongálódott. A Vega II. napelemeinek például 80 százaléka károsodott. Ennek ellenére a tervezett utólagos működtetést még sikerült megvalósítani. Hogy a továbbiakban mire és mennyi ideig lehet majd használni a szondákat, később döntik el. Az biztos, hogy egyelőre pihentetik a berendezéseket, nem is szólva a földi személyzetről, amely az elmúlt hetekben kimerítő megfeszített munkát végzett. Németh Géza Köztudomású, hogy a kicsi tablettát könnyebb lenyelni, mint a nagyot, állva könnyebben lecsúszik a tabletta. mint fekve, s minél több vízzel vesszük be a gyógyszert. annál kevésbé tapad hozzá a nyelőcsövünkhöz. Ez utóbbit azért ajánlatos emlékezetünkbe vésni, mert ha a tabletta elakad a garatban, vagy a nyelőcsőben, ennek hányinger, hányás és A fecskék általában közkedveltséget élveznek az emberek részéről, és jóakaraté védelemben részesülnek. Ennek több oka van: csinos külsejük, kellemes énekük, bizalmas természetük éppúgy. mint közismert hasznosságuk, ügyes rovarvadászatuk. Több országban, így Németországban is máig él az ősi babona: a tavaszhírnök fecske szerencsehozó állat Az arabok a fecskéket a „paradicsom madarainak” nevezik. Joggal tartjuk őket időjósnak, ha alacsonyan repülnek, eső ígérkezik. Természetesen ilyenkor csak az apró rovarokat követik, amelyek a talaj közelébe húzódva igyekeznek átvészelni a süllyedő légnyomást. Ilyenkor látszik csodálatos repülőművészetük: amikor alacsonyan a föld felett száguldanak, már úgy látjuk, hogy nekiütköznek valami akadálynak, ám akkor merészen felívelnek a magasba, majd iramló sebességgel fordulnak meg. és egy szempillantás alatt eltűnnek tekintetünk elől. E teljesítményeket testük tökéletes Foltozott asztalt Egy kaliforniai vállalat útjavító kocsijába hatalmas ipari mikrohullámú generátort építettek be, s az percek alatt „megfoltozza” és „kivasalja” a sérült aszfaltozott útszakaszt. A generátor gyorsan felhevíti és megolvasztja a régi aszfalt felületét, azután a megolvadt anyagot elegyengeti és elsimítja. nyelőcsőfekély lehet a következménye, de halálesetet is feljegyeztek már miatta. A tabletta lenyelésének mechanizmusát vizsgáló koppenhágai kutatók megállapították, hogy az olyan esetek több mint egyötödében, amikor fekve, vagy kevés vízzel vették be a gyógyszert, másfél perc is beletelt, mire a tabletta leért a gyomorba. karcsú torpedó alakú testük minden ellenállás nélkül hasítja a levegőt, míg hosszú, hegyes szárnyuk és villás farkuk biztosítja a nagy sebességet. Röptűkben kapják el a rovarokat, ezért csőrük rövid és lapos, szájnyílásuk viszont széles. A mi fecskénk, az acélkék hátú füstifecske csak ritkán építi félig nyitott fészkét a házak külső falára. Valami fedélre van szüksége fészke fölé, ereszre vagy kiugró párkányra. A tojó jó két hétig ül magányosan 4—5 rőtbarna pettyes tojásain. A fiókák három hétig maradnak a fészekben, mialatt a hím is eteti őket. Eleségüket — főként szúnyogokat és legyeket — a közeli istállóknál, továbbá legelők vagy vizek felett fogdossák, ott, ahol bőven akad zsákmány. Földünk legkülönbözőbb részein a fecskék az ember közelségét keresik, mert azt legveszedelmesebb ellenségeik, a gyors röDtű ragadozó madarak elkerülik. A gazdasági épületek pedig töme- eesen csalogatják a legyeket és más rovarokat. Az ember 220 évvel ezelőtt 1766-ban készítette el Ivan Polzunov (1728/29—1766) orosz hőtechnikus az első oroszországi gőzgépet. Közkatona fia volt, fiatal éveiben jékaterinburg- ban (mai Szverdlovszk városa) bányagéptant tanult, majd egy ezüstbányában dolgozott. 1763-ban kezdte meg a kéthengeres atmoszférikus gőzgépe megépítését azzal a céllal, hogy vele a bánya sziellőztetőművét hajtsa meg. Életműve sikerét azonban nem élte meg, mert annak kipróbálása előtt négy napépületei az egykor sziklafalakra fészkelő fajok számára fészkelési lehetőséget nyújtanak. így több faj épületeken fészkelő lett; egyesek még a városokba is betelepedtek. Több ízben még hajókon is figyeltek meg fészkelő fecskéket. Ismeretes, hogy az északi féltekén élő fecskék augusztustól kezdve nagy vonuló csapiatokba tömörülnek. Egy szép őszi napon felkerekednek, és hosszú útjuk végcélja Dél-Afrika, India. Űj-Guinea és Argentína. A nálunk fészkelő fecskék általában a Kongó vidékére repülnek, bár találtak már magyar gyűrűs példányt Dél- Afrikában is. Téli szállásukon előszeretettel éjszakádnak a magas elefántfű között. Jelentős veszteségeket okoznak közöttük a forgószelek. a magasabb fekvésű helyeken a jégeső vagy a heves helyi záporok, amelyek néha a telelő fecskék felét elpusztítják. Már hetekkel azelőtt, hogy útnak indulnak észak felé, néha óriási csapatokba verődnek össze. Áprilisban azután ismét itt vannak költő madaraink. pal meghalt; a gőzgép szerkesztése utolsó erejét igénybevette. A gép kéthengeres megoldása a dugattyúlöketek folyamatos és gyors egymásután követésével egyenletes működést biztosított. 43 napi folyamatos működés után a gép meghibásodott, megállt és azt többé senki sem javította meg. Polzunov találmányával korát megelőzte, fontosságát nem ismerték fel s korában a feltaláló és találmánya feledésbe merült. Kováts Andor UTAZZON AZ IBUSSZAL BULGÁRIÁBA Keresse fel az ország különböző pontjain lévő IBUSZ irodákat, ahol különböző — utazási ajánlatok /BALKANX — tengerparti üdülések, / TOURIST \ — városlátogatások, — síelési lehetőségek . Iwf között választhat. Akik ezt a hirdetést április 15-ig a Balkántourist (VI. Népköztársaság útja 16.) címére elküldik, részt vesznek azon a sorsoláson, ahol az Magyar műszerekkel készült felvétel a Halley üstökösről A tablettanyelés tudománya felépítésének. köszönheti k: Technikatörténeti érdekességek Polzunov gőzgépe
