Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
1986. ÁPRILIS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé I képernyője előtt Jó dolog, ha a televízió műsorában új színek, új vonások jelennek meg. Akárcsak egy már megszokott program arculatán is. mert az a szellemi frissesség, a gondolati megújulás jele. Híradó a Hétben Lám A HÉT is ismét újított: mi ni-híradót iktatott műsorába; ezentúl a tartalmas riportok, érdekes interjúk sorát a nap hírei, eseményei zárják csokorba szedve, tömör tálalásban. Tehát ezentúl Híradó A HÉT-ben is! Kicsit szokatlan talán még, de korántsem haszontalan megoldás. Miként azon is fenn akadhattak egyesek, amikor a Híradó változtatott. (Igaz, az jelentősebb módosításokkal járt). Főképp az egy hétig ugyanazon műsorvezető ötlete váltott ki némi kétkedést. Nem is véletlen, hogy a HÉT-ből a Híradóba átrán- duló Sándor István láttán, aki elsőként vezette a formájában és tartalmában is megújuló Híradót, jelentkezését frissiben humoros megjegyzések kísérték, mondván „fél nyolckor, fél hét”, ami a Híradó új formájának a HÉT-re emlékeztető feltűnő tulajdonságát kívánta jelezni. Azóta már ezen is túl vagyunk. Mindenesetre jó jel, hogy a televízió kát jeles politikai programjának alkotói között valóban alkotói kapcsolat bontakozik ki. A Híradó fő- szerkesztőjének. Aczél Endrének HÉT-beli jelentkezését talán Hajdú János Híradó-beli szereplése is követheti, aki bizonyára ugyancsak friss színt hozhatna a napi események krónikájába. Bár megjegyzem Hajdú János feltűnő modorossága az utóbbi időben, még ha ez vállalt modorosság is, kissé „keresztezi” gondolatainak zavartalan útját a nézőhöz. Villámfónynél És most váltsunk, egészen másról, az elmúlt hét két televíziós drámájának a bemutatójáról, ugyanis pénteken este Németh László Villámfénynél című művének tévéváltozatát, vasárnap este pedig a Hunyady Sándor írásaiból készült tévéfilmet, az Aranyifjút láthattuk. Az előzővel születésnapot is köszöntött a televízió: a szerző Németh László ugyanis most lenne éppen 85 éves. A köszöntés legjobb módját választotta televíziónk, hisz ilyenkor is legjobb, ha magát az írót engedik megszólalni, ahelyett, hogy róla beszélnének hosszan és szépen. Megteszik azt úgyis manapság a terjedelmes és szapora írások és helyenként a vitának álcázott „pereskedések” az író hagyatékán — a napilapok, folyóiratok hasábjain. A Villámfénynél című drámájánál a drámaíró Németh Lászlónak, talán van erősebb színpadi munkája is, jelentősebb. mégis dicséretes a választás. Olyan művet sikerült kiemelni az életműből a képernyőre, amely a szerző „sorsos” gondolatait meglehetősen népszerű formában fejezi ki. Kevésbé jellemző talán rá a Németh László-i gondolati elvontság és áttételesség. Témája is meglehetősen közvetlen, hisz arról van szó, hogy egy külföldről hazatérő bájos leány váratlan rajongása egy már idősödő körorvos iránt miként lobbantja fel a nemes szenvedélyek tüzét a kissé elfásult doktorban; arról, hogy a nép sorsával is rokonszenvező. az életet szociográfiában is megörökítő értelmiségi ember egy fiatal érdeklődésének szellemi fényénél hogyan látja meg maga számára a követendő utat, átmeneti fásultságából hogyan ébred rá lelkiismeretbeli kötelességére. Az Ádám Ottó rendezte „előadást”, amely sokkal inkább hasonlított a színházra, semmint egy igazán tévéjátéknak született műre, szép, kidolgozott formában állította elénk e „csalóka” drámát. Csalóka, mert felületesen nézve könnyen tűnhet egy szép ifjú leány és egy öregedő férfiú induló, bonta- kozgató, végül durván elfojtott románcának. Szerencsére a tévéváltozat ehhez nem sok fogódzót ad. elutasítja már-már túlságosan is elkerüli a leány szerelmi közeledésének és női valójának körorvosra gyakorolt hatásának ábrázolását. Sokkal inkább összpontosít arra. hogy felmérje és bemutassa azt az ellentétet, amely a főhős-orvos és közvetlen környezete között feszül; a miliőt amelyben nem érzi jól magát dr. Nagy Imre, mert kicsinyes,- földhözragadt világ, képviselőiből hiányzik a „magasabbra vivő szenvedelem”. Míg ugyaniakkor benne ott forr a közösségért is tenni akaró haladó értelmiségire jellemző vágy, amely egyelőre tétova rokonszenv-csele- kedetekben nyilvánulhat meg. (Ingyenesen kezeli szegény betegeit, stb.). Hová. merre, kedves körorvos úr? Van-e elegendő szándék és erő, hogy ki lehessen törni ebből a szűk. már nem is polgári, inkább kispolgári környezetből? Ez itt a fő kérdés. ez a drámából készült tévéváltozat igazi nagy kérdése is. Ilyen értelemben a Villámfénynél egyfajta magatartásdráma. S ha elvonatkoztatunk a mű megszületésének történelmi körülményeitől. ha nem is ismerjük a nép sorsát szívükön viselő írók, szellemi munkások harmincas évekbeli sajátos dilemmáit és kudarcos küzdelmeit, a dráma akkor is élő, számunkra is, mai is érvényes gondolatokat fejez ki: a teljesebb emberi életre való mindenkori vágy megfogalmazása. A tévéváltozat érdemének tartom, hogy -bár formájában igyekezet mesz- szemenően a történelmi hűségre, a harmincas évek világát idézte szinte aprólékosan. ennek ellenére végső kicsengésében, tartalmában mégis felvillantotta a dráma korán túlmutató hatásának, általánosabb mondanivalójának titkait is. Ezt segítette elő a színvonalas színészi alakítások egész sora; külön is kiemelném Huszti Péter és Almásl Éva igen elmélyült játékát. Arany ifjú Kevésbé mondható sikernek az Aranyifjú bemutatója, amely főleg azzal vétette észre magát, hogy a tévéfilm szinte valamennyi jelentős szerepét idegen művész játszotta. Olybá tűnhetett, mintha egy magyarra szinkronizált külföldi filmet láttunk volna. Hadd tegyem hozzá, jó színészeket vonultatott fel a Málnay Levente írta, szabta, rendezte magyar tévéfilm. Mégis, mérsékeltebb sikerrel járt, minek az a legfőbb oka, hogy egy társadalmi drámát és egy bűnügyi játékot ákart mindenáron egybe ötvözni. Ráadásul tette mindezt meglehetősen ál- mosító tempóban. Persze lehetne vitatni azt is, mennyi ebben a borúsan komor játékban az eredendően Hunyady Sándor-i és mennyi származik a forgatókönyvet író Málnay Leventétől. Lehetne számon kérni a tévé- film készítőjén az író közismert, szellemes finomságait, elbűvölő csillogását varázslatos játékosságának markáns jegyeit. De úgy vélem, felesleges volna. Könyveljük el így: volt egyszer egy tévéfilm az Aranyifjú, amelyben külföldi vendégszínészek vitték a prímet. Mi okból? A kívülálló számára, számomra is rejtély. A titok nyitját — úgy vélem — a művészeten kívül az üzleti érdekek szövevényében kellene keresnünk. V. M. Korszerű oktatáshoz korszerű feltételek Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes látogatása a Szolnok megyei gyakorlóiskolában Gazsó Ferenc előadást tart a nevelőtestület! értekezleten Könyv Ba jcsy-Z si I insz ky Endréről Bajcsy-Zsilinszky Endre születésének közelgő 100. évfordulójára a Kossuth Könyvkiadó megjelenteti Til- kovszky Lóránt könyvét, amely történelmünk jeles személyiségének állít méltó emléket. A Bajcsy-Zsilinszky címmel, írások tőle és róla alcímmel közönség elé kerülő kötet a teljes életutat méltató bevezető után, válogatott dokumentumokkal, iratanyagokkal teszi teljessé a magyar ellenállási mozgalom vezéralakjáról eddig ismert képünket. Miskolcon Reklámok is versenyeznek Tegnap hírül adtuk, hogy idén, a 26. alkalommal sorra kerülő miskolci tévéfesztiválon ezúttal először kerül sor a televíziós reklámok fesztiváljára. Az ötlet Balogh Máriától, a tévéfesztivál igazgatójától származik. Tőle kérdeztük tehát, mi is lesz ez tulajdonképpen ? — Arra gondoltunk, hogy érdemes megvizsgálni a televízióban rendszeresen jelen levő reklámműfajt, ezúttal szakmai szempontból. Gondolok itt olyan kérdésekre, mint a képi és grafikai megoldások, a ritmus, a fogalmazásmód, tehát mindaz, aminek együttesen kell hatnia a nézőre. A fesztiválnak az idén új elnöke lett. A május 8-án kezdődő rendezvényen már Medveczky László, a tévé belpolitikai főszerkesztőségének vezetője látja el ezt a feladatot. A legtöbb versenyfilm a belpolitikai főszerkesztőségből kerül majd a zsűri és a közönség elé, mit tart ezek közül a legérdekesebbnek? — kérdeztük tőle. — Tisztemnél fogva erre csak tréfásan válaszolhatok. Azokat a filmeket, amelyek kimaradtak a mezőnyből. Amelyekben ugyanis magam is részt vettem, mint munkatárs, azokat természetesen nem nevezhettük be a versenyre sem én, sem pedig a kollégáim. Ez nem éppen előny ugyan, de a fair play így kívánja. A héten iskolanapokat tartanak a szolnoki Sárvári Körúti Általános Iskolában, amelynek során az intézmény, minit a Szolnok Megyei Pedagógiai Intézet továbbképző gyakorlóiskolája mutatkozik be. Az iskolába ellátogatott Gazsó Ferenc művelődési miniszterhelyettes, s délelőtt találkozón beszélgetett az intézmény vezetőivel, a megye, s a város közoktatásának irányítóival. A beszélgetésen részt vett Urmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese. Délután a miniszterhelyettes nevelőtestületi értekezleten tartott előadást. A délutáni programon részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára. A találkozón Majoros Ká- olyiné, az iskola igazgatója bemutatta az intézményt, majd szólt a nevelés-oktatásban elért eredményekről, gondokról, a jövő terveiről, arról, hogy a tantestület miként szeretne eleget tenni a •gyakorlóiskolai feladatoknak. A tartalmas és részletes beszámoló után Gazsó Ferenc elmondta, hogy igen nagy érdeklődéssel látogatott el a szolnoki iskolába, hiszen az általa már ismert továbbképző gyakorlóiskolai programtervezet, valamint az igazgatónő elhangzott tájékoztatója arról győzte meg, hogy lehetséges iskolai szinten kidolgozni és megvalósítani sajátságos nevelési rendszert. Megállapította, hogy az újfajta intézménytípus létrehozása összhangban van a közoktatás fejlesztési programjával, s sajnálatos, hogy hazánkban egyelőre még csak elszigetelten léteznek ehhez hasonló iskolák, illetve kezdeményezések. Dicsérettel illette megyénk oktatásügyének irányítóit az úttörő, jó kezdeményezés megvalósításáért, s megemlítette, hogy a jövőben szorgalmazzák hasonló gyakorlóvagy bázisiskolák kialakítását az ország más megyéiben is. Végül megkérdezte, hogy az intézmény tárgyi feltételei, eszközrendszere megfelelőek-e az új feladat végrehajtásához. A kérdésre az igazgatónő elmondta, hogy az iskola eddig is sok segítséget kapott az új szerepkör ellátásához, bár a teljes kibontakozáshoz még további eszközökre lenne szükség. Ezt követően Ürmössy Ildikó arról tájékoztatta a vendéget, hogy miként fogják támogatni a lehetőségekhez mérten anyagi eszközökkel a gyakorlóiskolát. Szólt arról is, hogy tervezik egy megyei alap létrehozását, amellyel a közoktatás fejlesztését szolgáló iskolák, szakmai munkaközösségek vagy egyénileg kutató, kísérletező pedagógusok munkáját támogatnák, illetve a módszerek elterjesztésére fordítanák. A beszélgetés 9orán Tari Kálmán, a megyei pedagógiai intézet igazgatója beszámolt arról az értékes segítségről, amelyet a gyakorlóiskola nevelői adtak már eddig is a pedagógustovábbképzéshez. Végül Boros Mária az iskola nevelője többek között az iskola, a nevelők belső tartalékainak hatékonyabb kihasználására hívta fel a figyelmet, véleménye szerint ez is nagyon sokat segíthet a megnövekedett feladatok teljesítésében. A beszélgetés után a művelődési miniszterhelyettes megnézte az iskolát, majd délután A pedagógusok feladatai a közoktatás fejlesztésében és az oktatási törvény végrehajtásában címmel előadást tartott a nevelőtestületi értekezleten. Beszédében elemezte a társadalmunkban zajló különböző, esetenként ellentmondásos folyamatokat, azt a közeget, amelyben a nevelőknek dolgozniuk kell, méghozzá nem is akármilyen igények szerint. A követelmények teljesítéséhez természetesen javítani kell az iskolák feltételeit — hangsúlyozta —, majd szólt a közoktatás ezredfordulóig tartó fejlesztési programjának néhány fontosabb céljáról. Végül az iskola szocializációs céljáról szólt az előadó, amelynek legfőbb célja, hogy a tanulókat segítse a valóságos világban való eligazodásban, s ennek elérésében a legfontosabb feltétel az őszinteség és a politikai kulturáltság. Az előadás után a tantestület pedagógusai kérdéseket tettek fel — többek között a tankönyvek korrekciójáról, az új oktatási törvényről, az iskolai önállóságról, a tehetséggondozásról — amelyekre válaszolt a miniszterhelyettes. • • • Az iskolában tett látogatás után Gazsó Ferencet fogadta Majoros Károly, a megyei pártbizottság első titkára, s időszerű oktatáspolitikai kérdésekről beszélgettek. A találkozón jelen volt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Űr- mössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese. A kecskeméti Komszomol téren felavatták Inga Szavransz- kaja szovjet szobrászművésznő Múzsák című szobrát. A művész ajándékba adta alkotását Kecskemétnek korábbi látogatásainak emlékéül. (MTI Fotó: Karáth Imre — KS) Múzeumi kiadványok Szolnok megyében Megjelenik a múzeumi évkönyv A megye kulturális, tudományos intézményei közül a múzeumi szervezet folytatja a legintenzívebb kiadói tevékenységet. Ami természetes is, hiszen egyrészt a szervezethez tartozó intézmények a közönség tájékoztatása végett bocsátanak ki ismeretterjesztő, kiállításokhoz, rendezvényekhez kapcsolódó kiadványokat, másrészt a múzeumi szakemberek kutatásainak eredményei is elsősorban publikációk révén kerülnek be a tudományos élet vérkeringésébe. A közelmúltban több, szakmabeliek és laikus érdeklődők figyelmére egyaránt érdemes, kiadvány jelent meg a múzeumi szervezet vagy valamelyik intézménye gondozásában. A Jászsági Füzetek sorozatában három természettudományos tartalmú, témájú munka látott napvilágot: Endes Mihály—Harka Ákos A jászsági-sík gerinces- állat-világa, Buschmann Ferenc Jászberény és környékének lepkevilága című dolgozatai. valamint Endes Mihály a tiszai Alföld növényvilágának ritkaságait, érdekességeit bemutató illusztrált munkája. A szakmai jelentőségen túl mindhárom kiadvány fontos környezetvédelmi. táj- és természetvédelmi információkat is hordoz. A Múzeumi levelek legutóbbi száma gazdag tartalommal jelent meg, nem kevesebb, mint tizenhárom, régészeti, történelmi, néprajzi, képzőművészeti tárgyú dolgozatot tartalmaz. A Múzeumi közlemények sorozatában megjelenés előtt áll a néprajzos Gulyás Éva tanulmánya, s útjára indul a Tiszafüredi tanulmányok című sorozata, amelynek feladata a Tisza II. térségében folyó komplex kutatások eredményeinek közzététele is. A Kossuth Lajos Tudomány- egyetem gondozásában, a múzeumi szervezet támogatásával két jelentős kötet lát az idén napvilágot: Bereczky Ibolya és Szabó László .(mindketten a szolnoki múzeum néprajzosai) tanulmányaival. Tervezik korábbi. már alig-alig hozzáférhető múzeumi kiadványok újra megjelentetését is: Betkowski Jenő Tisza fahajózásról szólő. Györffy Lajos törökkori kutatásait tartalmazó és Csele Balázs jászkiséri gyermekjáték okát ismertető munkáit. Utoljára 1984-ben adott ki évkönyvet a múzeumi szervezet. Az újabb évkönyv — amelynek gazdag, a múzeumi tudományok több ágát felölelő anyaga már jó ideje együtt van — valószínűleg az év utolsó harmadában jelenik meg.
