Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-03 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 3. Egy körút állomásai Bombarobbanások rázták meg az elmúlt na­pokban a japán fő­várost: szélsőséges szerve­zetek összehangolt merény­letsorozattal tiltakoznak a fokozódó japán—amerikai katonai együttműködés, va­lamint a közelgő tőkés csúcs- értekezlet tokiói megrende­zése ellen. A terrorcselek­mények időzítése kétségte­lenül tökéletes, éppen hol­nap érkezik ugyanis a távol­keleti szigetországba Cas­par Weinberger amerikai hadügyminiszter, aki a na­pokban délkelet-ázsiai és Óceániai körúton tartózko­dik. Világszerte érdeklődést keltett a hadügyminiszter utazásának első állomásán, Szöulban folytatott megbe­szélések. Nyilván nem vélet­len, hogy a vizitre most ke­rült sor, amikor még folyik a mintegy 200 ezer fős amerikai—dél-koreai közös hadgyakorlat, a sok vihart kavart „Team Spirit ’86”, amely a jelek szerint érez­hetően lassította a bizonyos területeken reménykeltőén beindult Korea-közi párbe­szédet is. Nos, Weinberger határozottan kiállt a katonai együttműködés tovább­fejlesztése és az amerikai haderők helybeli állomásoz- tatása mellett, s várha­tóan ez a hangvétel jellem­zi majd tokiói eszmecseréit is. Igaz, ott a tárgyalások napirendje egy Washington számára különösen fontos kérdéssel, Japánnak az űr­hadviselési tervekben, a közismert SDI-programban való részvételével bővül. A tárgyalások előrehaladott voltára utal, hogy ugyan­ezekben a napokban az ame­rikai fővárosban egy nagy létszámú delegáció tanulmá­nyozza a oslliagháborús el­képzeléseket, s a közremű­ködés konkrét lehetőségeit. Bármennyire kiemelt szö­vetséges legyen is az USA számára Dél-Korea vagy Japán, sok megfigyelő a mostani körút legjelentősebb állomásának a Fülöp-szige- teket tartja. Weinberger lesz ugyanis az amerikai kor­mány első ilyen magasrangú tagja, aki hivatalos megbe­széléseket folytat az új manilai vezetéssel. Lényeges problémát kell megvitatnia Weinbergemek Ausztriában is: a jelek sze­rint itt elsősorban az ANZUS katonai szövetség jövője, az Űj-Zéland eltávolodásával kialakult helyzet kerül elő­térbe. A kéthetes, Thaiföld­del együtt öt országot érin­tő körút eredményei előze­tesen természetesen még nem mérhetők fel teljesen, egy dolgot azonban világo­san jeleznek: az Egyesült Államok a korábbinál is na­gyobb súlyt helyez a straté­giai szempontból rendkívül fontos régióra, s növekvő ér­deklődéssel követi nyomon a térségben zajló fejleménye­ket. Szegő Gábor Megkezdte munkáját a BKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) születtek. Az átlagbér 3,3- szeresre, a társadalmi fo­gyasztási alapok 12-szeresre nőttek. Ugrásszerűen nőtt a képzettségi és kulturális színvonal. )„Si ködeink kétségtelenek. Mindezekkel együtt azonban tudatában vagyunk annak, hogy számos tényezőnek — amelyek korábban hozzájá­rultak haladásunkhoz — 'ki­merültek a lehetőségei. Pár­tunk és országunk új reali­tásokkal néz szembe. A kér­dés úgy fogalmazódik meg számunkra, hogy a tudomá­a minőségi fordulat gondol­kodásunkban, a tudomány társadalmi szerepéről val­lott nézeteinkben. Ha nem valósítjuk meg a tervezett változtatásokat, ha nem te­remtjük meg a feltételeket a hazai és külföldi tudomá­nyos eredmények gyors és tömeges elterjesztéséhez, ak­kor veszélyes ellentmondás keletkezik, szakadék a rea­litások és szándékaink kö­zött” — emelte ki a BKP KB főtitkára. „Itt, a kongresszuson ismét hangsúlyozni szeretném, ha nem teremtünk kellő feltéte­leket ahhoz, hogy a gazdál­Todor Zsivkov tartja beszédét, mögötte az elnökség egy ré­sze (Telefotó — KS) nyos-technikai forradalom megvalósítása egyenlő a fej­lett szocialista társadalom felépítésével illetve a fejlett szocialista, társadalom fel­építése a tudományos-techni­kai forradalom megvalósítá­sát jelenti”. Todor Zsivkov emlékezte­tett arra, hogy a BKP Köz­ponti Bizottságának 1985. februári és 1986. januári tel­jes ülésén kidolgozták a tu­dományos-műszaki politika új koncepcióját, kijelölték az ennek megvalósításához szükséges eszközöket. Ezen a kongresszuson a gazdasá­gi fejlődési ütem gyorsítá­sának, a még nagyobb di­namizmus biztosításának, az intenzív növekedés vala­mennyi tényezője maximá­lis kiaknázásának a felada­tát tűzzük magunk elé. Ez lehetővé teszi országunk szá­mára a gyorsabb fejlődést, azt, hogy szorosan együtt haladjon a legfejlettebb szo­cialista országokkal, még aktívabban vegyen részt a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásban, teljesebb mértékben biztosíthassuk a nép szükségleteinek kielégí­tését — hangsúlyozta Todor Zsivkov. A tudomány jelentőségét aláhúzva megállapította, hogy az . ma már döntően járul hozzá a szocialista Bulgária gazdasági, társa­dalmi-politikai fejlődéséhez. „Mindezzel együtt az új helyzetben világosan meg kell érteni: elengedhetetlen kodó szervezetek, valamint a megfelelő tudományos lánc­szemek valóban önigazgató szervezetekként működje­nek, akkor ez súlyos csapást mér gazdasági és társadal­mi-politikai stratégiánkra. A feladat abban foglalható ösz- sze, hogy meg kell szüntetni a gazdaságban a hivatali szemléletet, fel kell számolni a bürokratizmust, új tervezé­si és irányítási rendszerre kell áttérni. A hivatali és tárcaszemlélet kedvező sze­repet játszott fejlődésünk­ben, azonban ezek már ki­merítették lehetőségeiket és mély ellentmondásba kerül­tek a tudományos-műszaki haladás új tendenciáival” — mondotta. A következő időszakot a BKP KB főtitkára „a szocia­lista demokrácia fejlesztése és kibontakoztatása új sza­kaszának” nevezte. Ennek egyik jellemző vonása, hogy a dolgozó kollektívákat a jö­vőben az általuk választott önigazgató szervek vezetik, ami minőségileg új vonás. Röviden nemzetközi kér­déseket is érintett Todor Zsivkov. A béke és a háború kérdését a kérdések kérdé­sének nevezte és hangsúlyoz­ta: az SZKP XXVII. kong­resszusán elfogadott béke­program annak távlatát nyi­totta meg az emberiség előtt, hogy a nukleáris tél és a „csillagháború” szörnyűsé­geit kiiktatva lépjen be a XXI. századba. A BKP KB főtitkára a bolgár kommu­nisták és az egész bolgár nép nevében maradéktalan támogatásáról biztosította a szovjet békekezdeményezé­seket, ideértve Mihail Gor- bacsovnak az atomkísérletek beszüntetésére tett felhívá­sát. Megkülönböztetett figyel­met fordít a bolgár párt a balkáni országokhoz fűződő kapcsolatokra. Politikája el­vi, konstruktív és realista, a jövőben is arra irányul, hogy a jószomszédság és az együttműködés uralkodjék a két- és többoldalú kapcsola­tokban. Munkálkodni fog azoknak a kezdeményezések­nek a megvalósításán, ame­lyek a Balkán-félszigetet atom- és vegyi fegyverektől mentes övezetté kívánják változtatni. „Itt az ideje, hogy a balkáni államok szer­ződést dolgozzanak ki és írjanak alá a félsziget öko­lógiai védelméről, és e kér­désben felhívással fordulja­nak az európai kontinens minden országához és népé­hez” — fejezte be beszédét Todor Zsivkov. Nyikolaj Rizskov A Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke bevezető­ben méltatta a testvéronszá- gok kommunista- és munkás­pártjai kongresszusainak je­lentős szerepét a jelenlegi döntő történelmi fordulat­ban, amikor az élet nagysza­bású, de ugyanakkor sok mindenben azonos feladato­kat állít a szocialista orszá­gok elé, amikor a testvérpár­tok aktívan és alkotó mó­don keresik ezek megoldásá­nak hatékony útjait. Az SZKP XXVII. kong­resszusán felvetett és a BKP XIII. kongresszusán kitűzött új feladatok megoldása köz­vetlenül összefügg a Bulgá­ria és a Szovjetunió, az egész szocialista közösség együtt­működésében rejlő óriási le­hetőségék kiaknázásával. Az együttműködéshez a jelen­legi szakaszban az kell. hogy kihasználják a közös munka új változatait és formáit, ke­ressék a hatékony megoldáso­kat. Ez teszi lehetővé, hogy együttműködésünket a fejlő­dés intenzív útjára állítsuk, újabb minőségi szintre emel­jük — mondotta. E munka egyik távlati irá­nya az. hogy az utóbbi idő­ben a szerszámgépgyártás­ban, a gépkocsi-elektroniká­ban szovjet—bolgár vegyes vállalatok jöttek létre. Ez ugyan csak az első lépés, de éppen ez teszi lehetővé, hogy kiszélesítsék és elmélyítsék a közvetlen termelési és tu­dományos-műszaki kapcso­latokat, hatékonyan kiaknáz­zák a szocialista országok tu­dományos-műszaki potenciál­ját. Ezeknek a feladatoknak a megoldását segíti elő a KGST-országok tudományos- műszaki fejlesztésének az év­század végéig szóló komplex programja. valamint az ugyancsak 2000-ig szóló szov­jet—bolgár gazdasági és tu­együtt­prog­dományos-műszáki működési-fejlesztési ram. A szónok a továbbiakban elmondta, hogy az SZKP XXVII. kongresszusán nagy figyelmet szenteltek a szo­cialista közösség megszilár­dításának a testvérországok együttműködése fejlesztésé­nek. A Központi Bizottság kongresszusi politikai beszá­molója hangsúlyozta, hogy napjainkban a béke és a tár­sadalmi haladás sorsa min­den eddiginél szorosabban összefügg a szocialista világ- rendszer dinamikus gazdasá­gi és oolitikai fejlődésével. Az SZKP XXVII. kongresz- szusánaik fő politikai ered­ménye — mondta Rizskov — a Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése meggyor­sítása irányvonalának alkotó gazdagítása és érvényre jut­tatása, az egyetemes béke megszilárdítása politikájának kinyilvánítása. Beszédének külpolitikai ré­szében Rizskov leszögezte, hogy a testvérpártok egysé­gesen közelítik meg a nem­zetközi élet minden alapvető kérdését. Rámutatott: ko­runkban a leghalaszthatatla­nabb és a legfontosabb fel­adat az atomháborúi veszé­lyének megszüntetésé. Erre irányul a szocialista orszá­gok javaslata, amelyet 1985 októberében vetettek fel a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testü­letének ülésén. Erősíti bizakodásunkat, hogy — az agresszív erők el­lenakciói ellenére — van le­hetőség, hogy jó irányú for­dulatot érhessünk el európai és nemzetközi ügyekben. To­vábbra is készek vagyunk hozzájárulni ahhoz, hogy az államok közötti ellentétek és viták békés módon, tárgyalá­sok útján rendeződjenek. Osztrák ipari kiállítás Moszkvában Gorbacsov fogadta Sinowatzot Fred Sinowatz osztrák szövetségi kancellár és Nyi­kolaj Talizin, az SZKP KB PB póttagja, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, az Állami Tervbizottság elnöke nyitot­ta meg tegnap Moszkvában az „A korszerű osztrák ipalri technika” elnevezésű kiállítást. A nagyszabású se­regszemlén 180 osztrák vál­lalat vonultatja fel termé­keit. Fred Sinowatz kedd óta tartózkodik munkattátogatá- son a Szovjetunióban. Kí­séretében van Ferdinand Lacina, a közlekedés és az államosított ipar ügyeinek minisztere, valamint Ru­dolph Sallinger, az Osztrák Szövetségi Gazdasági Kama­ra elnöke. A kiállítás meg­nyitóján jelen voltak még Gurij Marcsuk és Ivan Szi- lajev miniszterelnök-helyet­tesek és Borisz Arisztov külkereskedelmi miniszter. Megnyitó beszédében Si­nowatz hangsúlyozta, hogy a kiállított termékeket a Szov­jetunió társadalmi és gaz­dasági fejlesztésének a kö­vetkező öt évre és a 2000-ig tartó időszakra szóló fő irá­nyai figyelembe vételével válogatták össze. Elégedet­ten állapította meg, hogy az osztrák—szovjet kereske­delmi és gazdasági kapcso­latok egyenletesen fejlőd­nek. Magas szintjük ellené­re jelentős tartalékok van­nak még, amelyeket a jövő­ben ki óhajtanak használni. Nyikölaj Talizin hangsú­lyozta: mindkét fél megalapozottan állíthat­ja, hogy az 1955. évi osztrák államszerződésen és az Ausztria állandó függet­lenségéről szóló törvényen alapuló szovjet—osztrák kap­csolatok gyümölcsözően fej­lődnek. Ennek szemléletes példája a kiállítás, amely az egyik legnagyobb, külföldön valaha is rendezett ilyen osztrák seregszemle. A nap folyamán a szovjet kormány a Kremlben villás- reggelit adott Fred Sinowatz tiszteletére. A villásreggelin Nyikolaj Talizin és az oszt­rák szövetségi kancellár mondott pohárköszöntőt. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tegnap délután a Kremlben fogadta az oszt­rák szövetségi kancellárt. Magyar —osztrák pártközi megbeszélések Németh Károly, az MSZMP KB főtitkárhelyette­se, valamint Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára talál­kozott a szabadságát hazánk­ban töltő Franz Muhrival, Ausztria Kommunista Párt­ja elnökével. Az elvtársi légkörű meg­beszéléseken véleményt cse­réltek a világhelyzet és a nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kér­déseiről. Megelégedéssel szól­tak a két párt közötti kap­csolatok fejlődéséről. Az osztrák vendég tájékoz­tatást kapott Magyarország belpolitikai helyzetének idő­szerű kérdéseiről, valamint főbb külpolitikai törekvései­ről. fl parlament előtt Új ötéves terv Kínában A Kínai Országos Népi Gyűlés képviselői befejezték a csoportos vitát Csao Ce- jang miniszterelnöknek a VII. ötéves tervről szóló be­számolójáról és tegnap újabb plenáris ülést tartottak. Ezen új törvényjavaslatokat ter­jesztettek elő a polgári jog általános szabályozásáról, a kilenc éves általános okta­tás kötelezővé tételéről, va­lamint a teljes mértékben külföldi tőkével működő vállalatok tevékenységének szabályozásáról. STOCKHOLM Svédország tegnap felrótta az Egyesült Államoknak, hogy a hidegháború korsza­kát támasztja fel az angolai és nicaraguai lázadók támo­gatásával. „Az úgynevezett szabad­ságharcosok támogatásának új washingtoni doktrínája reflex a hidegháború idejé­ből” — jelentette ki Pierre Schori külügyminiszter-he­lyettes stockholmi sajtóérte­kezletén. BERLIN Az NSZK bekapcsolódása az amerikai űrfegyverkezési pirogramba megterheli a két német állam viszonyát, de az NDK ennek ellenére folytat­ni kívánja a párbeszéd po­litikáját az NSZK-val — je­lentette ki tegnap Berlinben nemzetközi sajtóértekezletén Horst Sindermann az NDK Népi Kamarájának elnöke. Az első értékelések szerint a csoportos viták azt tanú­sították, hogy a kínai par­lament közel 3000 képviselő­je támogatja a VII. ötéves terv célkitűzéseit, reálisnak és megvalósíthatónak tart­ja az évi 6,7 százalékos gaz­daságfejlesztési ütemet. Ha­sonló véleményt nyilvání­tottak a Kínai Népi Tanács­kozó Testület (a Népfront) képviselői is, akik szintén csoportos üléseken vitatták meg Csao Ce-jang beszámo­lóját. WASHINGTON George Bush amerikai al­el nők ma kezdődő közel-ke­leti és Perzsa-öböl menti utazása a neoglobal izmus po­litikáját szolgálja — állapít­ja meg a TASZSZ washing­toni tudósítója. Az amerikai alelnök ab­ban jelölte meg utazásának célját, hogy „biztonsági kér­dések széles köréről” tanács­kozzék az általa meglátoga­tandó országok — Szaúd- Arábia. Omán, Behrain és Észak-Jemen — vezetőivel. ÜJ-DELHI Korunkban nincs az em­beriségnek fontosabb felada­ta a világbéke megőrzésénél, a fegyverkezési hajsza, min­denekelőtt a nukleáris fegy­verkezési verseny megféke­zésénél. Ezt hangsúlyozta Radzsiv Gandhi indiai kor­mányfő a „világ parlamenti képviselőnői a békéért” el­nevezésű nemzetközi szerve­zet második — ezúttal Üj- Delhiben rendezett, kétna­pos — konferenciájának szerdai megnyitásakor. Harminc ország több mint száz képviselőié előtt el­mondott beszédében az in- di!d kormányfő nagyra érté­kelte a béke védelmét célzó szovjet kezdeményezéseket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom