Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 16. Kommentár Amerikai bombatámadás Líbia ellen Shultz külügyminiszter sajtótájékoztatóját tartja Hajnali merénylet Erkölcsi, jogi, politikai és katonai szempontból egy­aránt menthetetlen a Líbia ellen intézett hétfő hajnali amerikai bombatámadás. ERKÖLCSILEG: „önvéde­lemre” hivatkozni egy (nyu­gat-berlini) lokálban végre­hajtott zavaros merénylet ürügyén, amikor a tőkés vi­lág legtökéletesebb fegyver­zetű légierejét vetik be egy szuverén állam ellen, nyil­vánvaló képtelenség. Titok­zatos kommandóknak adott állítólagos parancsra utal­ni, amikor fegyelmezett ka­tonáknak adnak a világ szí­ne előtt tényleges utasítást a hidegvérű és tömeges rom­bolásra — a kettő nem ösz- szemérhető. Az így megje­lölt ok akkor sem adna elég­séges igazolást az állítólagos „okozatra”, ha valós lenne. Hiszen az is nyilvánvaló: flottatüntetései vei, erőfitog­tatásával Washington hóna­pok óta egyebet sem tesz, minthogy megpróbáljon ürü­gyet teremteni a kijelölt el­lenséggel — ezúttal Kadhafi­val — való leszámolásra. JOGILAG: A nemzetközi rend és béke alapja néhány egyszerű szabály tudomásul vétele és betartása. Ezek kö­zött is az első: az állami szu­verenitás elismerése, ez ki­csi és nagy államokra egy­aránt érvényes. Líbia szu­verén ország, amely a tá­madás előestéjén is leszögez­te: békében kíván élni az Egyesült Államokkal. A nem­zetközi jog betartása min­denki számára kötelező, az önbíráskodás a nemzetközi jogban épp olyan megenged­hetetlen, mint a Btk-ban. És a jog nem öncél: jog nélkül nincs rend, rend nélkül nincs béke. A merénylők terroriz­musára hivatkozó állami ter­rorizmus a világot a robban­tok és a bombázók szabad lőterévé változtatná, amely­ben már nincs törvény — és megállás. POLITIKAILAG: A nehe­zen indult és Washington fegyverkezési tervei által szüntelenül veszélyeztetett szovjet—amerikai párbeszéd eredményességének esélyeit tovább csökkenti egy regio­nális válság kiprovokálása. Az amerikai bombák deto­nációja kihívás az arab vi­lággal, a fejlődő orszá­gokkal, a haladó nemzet­közi kövéleménnyel, a szo­cialista országokkal szem­ben, semmibe veszi Wa­shington szövetségeseinek a politikai megoldásra irányu­ló felhívását is, csapást mér a konfliktusok békés rende­zésére irányuló mindenfajta kísérletre. A hajnali táma­dás egyetlen problémát sem oldott meg, viszont újakat teremtett, amelyek következ­ményei ma egyszerűen ki­számíthatatlanok. KATONAILAG: A népböl­csesség is azt tartja, ágyúval hiába lőnek verébre. Wa­shington, nyilatkozatai sze­rint, azt akarja elérni, hogy szűnjön meg az állampolgá­rai ellen irányuló gyilkos és vak erőszak — az, amit Weinberger hadügyminiszter egyszer „alacsony hatásfokú hadviselésnek” nevezett. Csakhogy ezt megannyi ren­dezetlen politikai probléma, például a palesztinai kérdés fájó fekélye szüli. Az egyéni terrorizmus a gyengébbek el­keseredettségéből táplálko­zik, tüzére csak olaj az el­lenfél új, brutális erőszaka. Az F—111-ek válasza köny- nyen állandósíthatja, vagy éppen fokozhatja az egyéni terror megengedhetetlen ciklusát, ugyanakkor sokfé­le, veszedelmes államközi katonai konfliktus veszélyét is felidézi. Ezért védhetetlen minden szempontból a messziről Lí­biához lopakodott bombázók merénylete. A terror terror akkor is, ha nem a földön hozzák álarcosok, hanem gép­madarak küldik az égből lé­zervezérlésű bombákkal. Baracs Dénes (Folytatás az 1. oldalról) pülőtér ellen hajtottak végre bomba tárna dóst, ahol líbiai vadászgépek állomásoznak. Ez az utóbibi akció annak meggátolását szolgálta, hogy a líbiai gépek {elszólhassa­nak. Weinberger azt mondot­ta, hogy a repülőtérről nem indultak ki elfogó vadászgé­pek és az akció sikeres volt. Líbia felszólította az arab államokat, hogy hozzanak szankciókat az Egyesült Ál­lamok és azon országok el­len, amelyek résztvettek a Líbia elleni katonai akció­ban — jelentette a JANA hír- ügynökség. A jelentés szerint behívat­ták a külügyminisztériumba a Tripoliba akkreditált arab nagyköveteket, hogy tájékoz­tassák őket a támadás körül­ményeiről. A találkozón a lí­biai illetékesek hansgúlyoz- ták: Líbia szükségesnek tart­ja, hogy az agresszorral szemben az arab államok olyan gyakorlati lépéseket te­gyenek, mint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása Washingtonnal, az olajszállí­tások beszüntetése, minden arab tőke kivonása az ame­rikai bankokból, és az arab országoknak az Egyesült Ál­lamokkal kötött megállapo­dásainak felmondása. Hason­ló lépéseket irányoz elő Lí­bia Nagy-Britannia és más országok ellen, amelyeknek bizonyíthatóan közük volt a bombázáshoz. A „Libanon Hangja” nevű keresztény rádióállomás teg­nap hírül adta, hogy egy te­lefonáló, aki az ismeretlen „Arab Iszlám Brigád Szerve­zete” nevében beszélt, „ki­végzéssel” fenyegetett meg minden Libanonban tartóz­kodó amerikai, brit és fran­cia állampolgárt. BERLIN. Az NDK a legha­tározottabban elítéli a kato­nai erő alkalmazását, és ha­tározottan kiáll a líbiai nép mellett. A líbiai városok amerikai bombázása több mint állami terrorizmus, ag­resszió — jelentette ki az pott engedélyt francia terü­letek átrepülésére. BELGRAD. A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság Elnöksége a legéle­sebben elítéli a Líbia elleni amerikai fegyveres támadást, s hansgúlyozza, hogy e füg­getlen és el nem kötelezett ország szuverenitásának és területi integritásának durva megsértése súlyosan veszé­lyezteti a földközi-tengeri térség és a világ biztonságát, békéjét — állapította meg tegnap, kora délután kiadott nyilatkozatában az államel­nökség. VARSÓ. A lengyel kor­mány tegnap nyilatkozatban ítélte el a Líbia elleni újabb amerikai agressziót. Az Egye­sült Államok erőszakot al­kalmazott egy szuverén or­szággal szemben; ez a nem­Az újabb véres amerikai agresszió célja, hogy megfé­lemlítsék a Libanoni népet és megmutassák a többi ország­nak, hogy a jelenlegi ameri­kai ikonmáinyzat katonai erőt is hajlandó bevetni hegemo- nista politikai terveinek meg­zetközi jogi normák és az ENSZ-alapokmány megsérté­se, a világközvélemény sem­mibe vétele. Az amerikai el­járás semmivel sem igazol­ható — húzza alá a kor­mánynyilatkozat. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa tegnap Líbia és más arab és afrikai országok kérésére összeült, hogy megvitassa az Egyesült Államok Líbia el­len intézett agresszióját. A főtitkár felszólította a viszály által érintett feleket, hogy tartózkodjanak a fe­szültség további élezésétől, tanúsítsanak mérsékletet és az ENSZ alapokmányában le­fektetett elvek szerint kutas­sák a megoldás lehetőségét. szánitjóre emelt terrorizmus újabb megnyilvánulásának következményéről beszélni. De az amerikai politikusok és hadvezetés piszkos tette végül is minden bizonnyal kudarcba fullad, írja a szem- leíró. Amerikai támadás Líbia ellen. Romos ház Tripoliban a amerikai bombázás után, amelynek számos polgári áldozat van (Telefotó — KS NDK külügyminisztériumá- valósítása érdekében írj. nak szóvivője. BÉCS. Az osztrák kormány meggyőződése, hogy nem ka­tonai erővel, hanem más esz­közökkel kell keresni a né­zeteltérések megoldásának módját. A Tripoli és Bengá- zi elleni amerikai katonai akciók ijesztő mértékben mu­tatják a veszélyt, amelyet a térségben tapasztalható nö­vekvő feszültség jelent. PÁRIZS. A francia külügy­minisztérium nyilatkozata szerint „Franciaország saj­nálja, hogy az erőszak tűrhe­tetlen eszkalációja olyan megtorláshoz vezet, amely maga is az erőszak újabb láncolatát indítja el”. Ugyan­akkor a nyugat-európai or­szágoknak „közös visszavá­gásban kell részesíteniük Lí­biát, ha az beváltaná a dél­európai országok, nevezete­sen Olaszország és Spanyol- ország vonatkozásában kilá­tásba helyezett lépéseit.” A külügyi nyilatkozat megerő­síti, hogy az Egyesült Álla­mok előzetesen értesítette a francia kormányt a készülő légitámadásról, de nem ka­a Líbia elleni támadást kö­vető eüiső moszkvai kommen­tárban Vlagyimir Goncsairov, a TASZSZ szemléírója. — Még korai az állami politika Az eddigi jelentések sze­rint senki sem sérült meg a Líbiában dolgozó magyar állampolgárok közül. A leg­több magyar — körülbelül háromszáz — a Tesco szer­vezésében dolgozik. Az or­vosok és ápolónők Tripoli­ban egy poliklinikát, Tezsu- rában egy kórházat látnak el — mondta Bató Endre, a Tesco államközi főosztályá­nak vezetője. A vállalat líbiai képviselő­je telefonon közölte: min­denki sértetlen, bár a poli- klinika nővérszállása — ahol a magyar ápolónők laknak — légvonalban alig 1000 mé­terre található attól a lakta­Goncsarov emlékeztet, hogy Waisih ing ton a szavaik­ról, a Líbia és vezetői címé­re intézett durva és megen­gedhetetlen kirohanásokról a nyílt agresszióra térit át. Az amerikai kormányzat hivata­los politikai hitvailásia, a neoigjobaüzmus. most tettek­ben is kifejezésre jutott. A szemleíró emlékeztet, hogy Washington az erőszak nyel­vén beszélt Vietnammal, Grenadával, s ezt a nyelvet használja Nicaraguával szemben is. A neoiglóbatiizmiusit a saját bőrén érzi az afganisztáni nép, amely a Washington ál­tal pénzelt banditák táma­dásaitól szenved. Most pedig Líbia került sorra. Az ország azáltail váltotta ki a neogilo- balizmus amerikai híveinek gyűlöletét, hogy következe­tesen védelmezi a palesztin nép érdekeit, a Közel-Keleten támogatja a függetlenség és a nemzeti felszabadítás erőit és független politikát folytait — írja kommentárjában Vla­gyimir Goncsarov. nyakomplexumtól, ahol Kad­hafi főhadiszállása van, és amelyet bombáztak az ame­rikai harci gépek. Skoda Lajos, az Uvaterv igazgatója elmondta. hogy négy mérnökük tartózkodik Tripoliban, akik a líbiai fő­város metrójának tervezésé­ben vesznek részt. Mindany- nyian egészségesek. Az Üt­és Vasútépítő Vállalat ötven dolgozója Tripoliban és Ben- ghaziban — több más ma­gyar céggel együtt — vesz részt különböző líbiai beru­házások megvalósításában. Mint Molnár Endre igazga­tótól megtudtuk: a dolgozók és a kint levő családtagok közül senki sem sérült meg. Senki sem sérült meg a magyarok közül Moszkvai kommentár az agresszióról Moszkva Szovjet — svéd tárgyalások Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Ing­var Carlsson svéd kormány­fő tegnapi találkozóján a tárgyalófelek elemezték a nemzetközi helyzet egészét is. Megállapították, hogy a genfi találkozó mozgásba lendítette a béke erőit és most közösen kell munkál­kodni annak érdekében, hogy ne halványuljanak el a nemzetközi kapcsolatok­ban jelentkezett pozitívu­mok. Megállapították, hogy a két fél hasonló álláspontot vall az atomfegyverek fel­számolásának, az atomrob­bantások beszüntetésének szükségességében, abban, hogy ne engedjék meg fegy­verek világűrbe való telepí­tését, s az államok egyen­rangú alapon működjenek együtt, legyen joguk megvá­lasztani a társadalmi fejlő­dés útját, kivívhassák a tel­jes önállóságot, és ne enged­jék meg a belügyekbe való beavatkozást. Mihail Gorbacsov méltat­ta Svédország hagyományos semlegességi politikáját. Ki­fejezte készségét arra, hogy a nemzetközi és az európai biztonság, s így az észak- európai biztonság megvaló­sítására irányuló erőfeszíté­sekben továbbra is együtt­működjék a svéd kormány­fővel. A felek véleményt cseréltek a kétoldalú kapcso­latok elvi kérdéseiről. Meg­állapodtak abban, hogy a felvetődő problémákat a kölcsönös megértés szelle­mében, a kölcsönös érdekek figyelembe vételével vitat­ják meg. úgy, ahogyan ez jó szomszédok közt szokásos. Mihail Gorbacsov vendé­ge kérésére tájékoztatót adott arról, hogy az SZKP miként munkálkodik a XXVII. kongresszus határo­zatainak megvalósitásán, s milyen problémák merültek fel a szovjet társadalom fejlődésében. Beszélt arról az újító, átfogó és hatalmas méretű munkáról, amelynek célja az egész szovjet gaz­daság átszervezése, az ország minőségileg új szintre eme­lése. A szovjet—svéd megbe­széléseken érintettek néhány regionális problémát, és több humanitárius kér­dést is. A Moszkvában tárgyaló Ingvar Carlsson svéd miniszterelnö­köt fogadta Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára (Telefotó — KS) Egyesült államok — Nicaragua Ismét a képviselöház előtt a kontrák segélyezése Reagan amerikai elnök szerint „a béke és a demok­rácia szenvedne vereséget”, ha az amerikai képviselőház ismét elutasítaná a nicara- guai ellenforradalmárok katonai segélyezését. Reagan a parlamenti vita küszöbén intézett újabb kirohanást a sandinista kormány ellen és a képviselőház demokrata párti vezetését politikai ma­nőverezéssel vádolta meg, amiért a kormány követelé­sét egy általánosabb, pót­költségvetési kérdésekkel foglalkozó vita részeként tűzték csak napirendre. A képviselők egyszer már el­utasították a kontrák kato­nai támogatását, a szenátus azonban elfogadta az erről beterjesztett javaslatot. A képviselőház tegnap, közép-európai idő szerint az esti órákban kezdte meg a vitát erről és várhatóim már ma, az éjszakai órákban sza­vazásra bocsátják a kor­mány követelését. K/V/U- ^„.x,,,^

Next

/
Oldalképek
Tartalom