Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-02 / 77. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. ÁPRILIS 2. Ha végleg betelik a pohár Zátonyra futott sorsok, széthullott életek A gyógyulás nem lehetetlen Rendszeres és túlzott alko­holfogyasztás miatt tavaly 167 bejelentés érkezett a Jászberényi Városi Tanács V.B. hatósági osztályához. Közvetlen hozzátartozó — házastárs, szülő, testvér — 80 esetben kopogtatott be Nagyné Szívós Ilona szociál­politikai főelőadóhoz, hogy közbenjárását kérje. Sok be­jelentés érkezett a rendőr­ségről (44). jelzett az ügyész­ség, a gyámhatóság, a körze­ti orvosoknál és a munkahe­lyeken azonban a felderítés még nem megfelelő. Két éve 80. négy éve pe­dig csak 55 alkoholistára ér­kezett panasz. Tavaly a be­jelentettek közel egynegyede volt nő, az arányuk évek óta emelkedik. Egyre több a ve­szélyeztetett gyerek, a bom­Magyarországon 1960-ban még fele annyi alkoholt fo­gyasztottak, mint most. Az alkoholisták számáról pontos adat nincs, egyes becslések 300, mások 500 ezerre teszik a mértéktelen fogyasztókat, vagyis legalább egymillió embert érint közvetlenül az alkoholista családtag élet­módja. A megyében és a Jászságban is hasonló ten­denciák uralkodnak. Magun­kat áltatnánk, ha a bejelen­tések számának gyors növe­kedését csak a felderítés ha­tékonyságával magyaráznánk. A bűnözésben, a közlekedé­si vétségek elkövetésében Jheghatározó szerepe van az felkoholnak ezen a vidéken is. Mintha az egyedüli jöve­delmező foglalkozás az ital­mérés lenne, úgy megszapo­rodtak a kocsmák, büfék, fa­latozók. Több helyen vásá­rolhat a szomjas ember bort, sört. pálinkát, mint tejet. Üdítőitalból ugyan már gaz­dag a választék, a versenyt mégsem tudja felvenni a szeszes itallal. Miért lesz valaki alkoho­lista? A szakértők régóta ke­resik erre a választ, szület­tek is egymásnak ellentmon­dó, vagy egymást kiegészítő elméletek, de általánosan el­fogadható magyarázatot nem találtak. Talán még nehe­zebb 37. alkoholizmus terje­dő tendenciájának megfordí­tásához. és a szesz rabjainak gyógyításához, receptet adni. A bejelentések alapján a szociálpolitikai főelőadó idé­zésére megjelent személyek Dr. Sas Balázs a kórház­rendelőintézet igazgatóhe­lyettese szerint a betegforga­lomból az orvosok pontosan érzékelik az ünnepeket, fize­tésnapokat — ilyenkor meg­szaporodnak az alkoholos sé­rülések. Tavaly télen a rend­kívüli hidegben, ugyancsak alkohol miatt, rengeteg fa­gyott sérültet kezeltek. Az alkoholos befolyásoltság di­agnosztikai nehézségeket, a dühöngő beteg gyógyítása pedig nem kis gondot okoz, és ráadásul más betegek gyógyítását is zavarja. A 95 —100 ezer lakosú Jászságban nincs alkoholgondozó intézet, a városi kórház-rendelőinté­zetben szükségszerűen ellát­nak alkoholistákat is. Meg­nyugtatóbb és eredménye­sebb volna az alkoholizmus elleni küzdelem — legalább­is az egészségügy terén —. ha Jászberényben is létre­hoznának ilyen intézménvt. (Erre egyébként biztató kilá­tások vannak). Az egészségügyi hálózat az alkoholizmus elleni küzde­lembe akkor kapcsolódik be, amikor a mértéktelen italo­zás már betességgé alakult. Újabban a kétes eredményű gyógyítás mellett nagyobb hanesúlvt kap a megelőzés. Jászberényben is megalakult 1984 december 28-án az Al­koholizmus Elleni Bizottság (AEB), melyben az orvosok lófélben lévő család, és ke­vés, nagyon kevés az ered­mény. — Nem fölösleges, amit csinálok, de a befektetett munkának csak a töredéke térül meg, és a legtöbb javu­lás is csak átmenetinek bi­zonyul — értékeli hivatali ténykedését Nagyné Szívós Ilona. — A hozzátartozók legtöbbször végső kétségbe­esésükben jönnek hozzánk, amikor már elviselhetetlen otthon az élet. Tehetetlenül hallgatom a sírva panaszko­dó feleséget, mert a több­ször visszatérő ügyekben a hatósági eljárás már aligha segíthet. Kilátástalan sor­sok, zátonyra futott családi életek, megoldhatatlan konf­liktusok... mind az alkohol miatt. többnyire restelkedve isme­rik be káros, visszataszító életmódjukat. Elbeszélgetés után könnyen rá is állnak az önkéntes alkoholelvonásra, maguk is akarják a gyógyu­lást. Némelyek azonban méltat­lankodva utasítják vissza a „megbélyegzést”, mivel nem isznak többet, mint mások. Ilyenkor kezdődik a rendsze­res és túlzott mértékű alko­holfogyasztás bizonyítása, amelybe bekapcsolódik a munkahely, a rendőrség, kör­zeti orvos, családtagok, ta­núk, környezettanulmány ké­szül, ideggondozói szakvizs­gálatra rendelik be a testi­leg. szellemileg leépült sze­mélyt. Az eljárás eredményé­től függően a tanács köte­lezi az alkoholistát a gyógy­kezelésre. Az általában 6 hetes gyógykezelés a szolnoki He- tényi Géza kórház újszászi Pszichiátriai és Rehabilitáci­ós osztályán történik. Több idő nemigen jut egy-egy al­koholistára, pedig sokszor hónapokra volna szükség. Akinél a gyógykezelés nem hozott eredményt és a csa­ládját. környezetének biz­tonságát veszélyezteti, a köz­rendet súlyosan zavarja, azt bírósági úton munkaterápiás alkoholelvonókúrára küldik. Tavaly a Jászságból négyen jutottak így el Nagyfára. A kezelés végeztével még nem tekinthető gyógyultnak az alkoholista, hosszan tartó utógondozásra van szükség, szintén Ojszászon. mellett a város állami, tár­sadalmi és tömegszerveinek, valamint gazdasági egységei­nek vezetői kaptak helyet. Célja a társadalmi program­má nőtt feladat, az alkoho­lizmus terjedésének a megál­lítása, majd visszaszorítása, a józan életmód általánossá té­tele. Máté Éva, a Vöröske­reszt városi titkára és egy­ben az AEIB titkára, a múlt évi munka legfontosabb ré­szének a felvilágosítást és a megelőzést tartja. — Nem kívánunk teljesen alkoholmentes életet, de meg kell tanulni kevesebb sze­szes itallal, kulturáltan szó­rakozni kikapcsolódni. Elő­adásokat, filmvetítéseket szerveztünk a vöröskeresztes alapszervezetek segítségével az iskolákban, munkahelye­ken. Az egészséges táplálko­zást és életmódot segítő üdí­tő- és turmixbemutatókat tartottunk. A városi könyv­tár összeállította az alkoho­lizmussal kapcsolatos köny­vek, cikkek, ismeretterjesztő filmek jegvzékét. cigánytá­borban voltunk, rajzpálváza- tokat szerveztünk. Prona- sandánkkal legnagvobb ered­ményt. a gverekekné! érhe­tünk el. az iskolák partnerek ;s ebben. A felnőtteknél a munkahelyeken megalakuló bizottságoktól várunk sokat. A Jászságban eddig 4 nagyközségben és 7 üzemben alakult Alkoholizmus Elleni Bizottság- Ezek után bizonyo­san növekszik a munkahe­lyek aktivitása is a megelő­zésben és a felderítésben. Goda Zoltán az Aprítógép­gyár műszaki igazgatóhelyet­tese, a vállalati AEB elnöke elmondja, hogy az eddig el­telt néhány hónapban tulaj­donképpen a feladatok meg­fogalmazásán dolgoztak. Hoz­zákezdtek az alkoholisták és a munkahelyi italozások fel­méréséhez, amit intézkedé­si terv követ. Az üzemorvos, a vörös keresztes aktívák és a munkavédelmisek közre­működésével növelik a propa­gandát. megszigorítják az el­lenőrzést. a névnapokról, vál­lalati rendezvényekről szám­űzik a szeszes italt. A Világosság 1985 februári számában Andorka Rudolf a megelőzés és orvoslás lehe­tőségei között említést tesz egy olyan családvédelmi há­lózat kifejlesztéséről, „amely a lelki és anyagi nehézségek­kel küszködő családoknak mindenféle segítséget nyújt: nevelési tanácsokat ad a ne­velési és tanulási problé­mákat mutató gyerekek szü­leinek, életviteli és lelki ta­nácsadást nyújt felnőtteknek, gondozásba veszi az alkoho­listákat, a mentális zavarok­ban szenvedőket, végül át­meneti anyagi segítséget is nyújt szociális segély alak­jában”. Mintha csak a ta­valy márciusban. Jászbe­rényben létrehozott Család- segítő Központ feladatait körvonalazta volna. Az egyelőre csak kísérleti jelleggel működő intézmény a családot egységes egész­nek tekintve, nem hatósági módszerekkel, humánus be­avatkozással igyekszik segí­teni azokon, akik hozzájuk fordulnak. Megmenteni a családot a széthullástól — A múlt év 220 gondo­zottjából 20 családban oko­zott problémát az alkohol — mondja Szívós Jánosné. a központ vezetője. — Az egyik esetben az iskola ifjúságvé­delmi felelőse jelezte, hogy egy családnál gond van, mert a szülő elhanyagolja a gyerekeket, és romlik a ta­nulmányi eredmény, idege­sek, fegyelmezetlenek az is­kolában. Elbeszélgettünk a szülővel, s amíg önkéntes elvonókúrán volt, elhelyez­tük a gyerekeit. Azóta is fi­gyelemmel kísérjük a sor­sát, azt hiszem sikerül meg­menteni a családot a széthul­lástól. Egy másik esetben lakás­cserével vagy a kezelés után az újrabeilleszkedésben mun­kahelycserével segítettek. A Déryné Művelődési Központ­tal közösen Krízisek és töré­sek a családban címmel elő­adássorozatot szerveztek, amelyben természetesen he­lyet kapott az alkoholizmus is. Ideggondozó és pszicholó­gus bevonásával csoportterá­piás foglalkozásokat tervez­nek az életmód megváltozta­tására, az alkoholos függés megszüntetésére. Szorosan együttműködnek a tanács ügyintézőjével, a népfront- és a vöröskeresztes aktívák­kal, keresik a kapcsolatot a munkahelyekkel. Eredményekről korai vol­na még beszélni, hiszen több évtizedes összehangolt egész­ségügyi. kulturális, gazdasági munkára van szükség. Min­denesetre az alkoholizmus el­leni küzdelem társada'ml ügy. Más országok példája is mutatja hogy a káros szen­vedélyek visszaszorítása nem lehetetlen. Lukácsi Pál Ha maguk is akarnak gyógyulni Szórakozás lerószegedés nélkül A berekfürdői üveggyárban húsz szakmunkástanuló sajátítja el az üveggyártás fortélyait. Az első és másodéves fiatalok Karcagon, a Ragó Antal Szakmunkásképzőben kapják meg as elméleti oktatást. T. Z. Kezdődik e védőoltási kampány A lakosság — az Egészség- ügyi Minisztérium február elején elhangzott sajtótájé­koztatójából, illetve az ezt követően megjelent MTI köz­leményből és egyéb sajtó- közlésekből — már értesült arról, hogy az 1986. évi védőoltásokról szóló minisz­teri utasítás a tetanusz elleni védőoltást kiterjesz­tette a 60—Ö9 éves korú né­pességre. A közlések, illetve a rendelkezések kapcsán a lakosság körében jelentkező reakciók alapján indokoltnak látszik bővebb ismertetést adni a tetanuszról és a meg­előzése érdekében adandó védőoltásról, eloszlatva ezál­tal azokat a téves hiedelme­ket és mendemondákat, amelyek esetleg a tájéko­zottság vagy a tájékoztatás hiányából eredhetnek.. A tetanusz (merevgörcs) súlyos, a legtöbb esetben végzetes kimenetelű fertőző­betegség, melynek igen el­lenálló, akár évtizedekig is fertőzőképes kórokozója a légmozgások következtében az ember környezetében mindenhol megtalálható. A kórokozó leginkább a szúrt, vagy roncsolt sebeken ke­resztül jut a szervezetbe, de történtek megbetegeeflések jelentéktelen sérüléseket kö­vetően is. Míg régebben a mezőgazdasági tevékenységet végzők között fordultak elő túlsúlyban megbetegedések, addig az utóbbi tíz év alap­ján a tetanuszban elhaltak­nak több mint a felénél ház­körüli tevékenység során szerzett sérülés vezetett a tetanuszos fertőzés kialaku­lásához. Figyelemre méltó, hogv a tetanusz tüneteinek kialaku­lásakor (amikor már az or­vosi gyógyító beavatkozás nem sok eredménnyel biz­tat) a tetanusz miatt elhal­Nyugdíjasoknak a Népszavában Minden hónap első szer­dáján hasznos és időszerű kérdésekre hívja fel nyugdí­jas olvasói figyelmét a szak- szervezetek lapja, a Nép­szava. A mai Nyugdíjasok fórumában megjelenő írá­sok: — Csoportos üdültetés előszezonban a Balatonnál; — Hogyan segítik az idő­seket? (Riport az esztergomi városi tanács nyugdíjas­szociálpolitikájáról) ; — Vásárlási kedvezmé­nyek nyugdíjasoknak (Kör­kép újabb kilenc megyéből); — Közérdekű kérdésekre — a jogász válaszol. tak tíz százaléka egyáltalán nem emlékezik sérülésére, amely megbetegedésének ki­alakulásáért felelős és amelynek a nyomát sem le­hetett megtalálni az elvég­zett alapos orvosi vizsgálatok alkalmával. Ez azért lénye­ges, mert ezekkel a jelen­téktelennek ítélt sérülések­kel nem szoktak orvoshoz fordulni, viszont az ilyen sérülések kapcsán fertőződött betegeknél ha csak akkor fordul orvoshoz, amikor már a tetanusz tünetei jelent­keznek, az orvosi beavatko­zás nem sok reménnyel biz­tat. A járványügyi adatok azt bizonyítják, hogy a betegség veszélyessége az idős korban az átlagosnál lényegesen na­gyobb. Ebben valószínűen szerepet játszik az idős ko­rú szervezet csökkentebb el­lenállóképessége, továbbá az idős emberi szövetek rosszabb oxigénellátottsága. Az eddigiekből tehát ki­tűnik, hogy a megbetegedés megelőzésének egyetlen, leg­biztosabb módja a megfelelő védettség kialakítása védő­oltással, amihez három rész­ből álló oltási sorozat szük­séges. Hazánkban, az előző évti­zedekben csecsemők és gyer­mekek körében igen nagy számban elvégzett védőoltá­sok következtében a 45 éven aluli korosztály tagjai szin­te kivétel nélkül védettek. Védtelenek viszont a 45 évesnél idősebbek, s emiatt napjainkban a tetanuszos megbetegedések szinte kizá­rólag e korosztály körében fordulnak elő. Ezért az egészségügyi tárca az elkö­vetkezendő években szerve­zett oltási kampányokkal le­hetőséget kíván biztosítani valamennyi 45 éven felüli személy tetanusz elleni vé­A Kisújszállási Városi Ta­nács, a megyei múzeumi igazgatóság, a HNF megyei bizottsága, a TIT Néprajzi Választmánya és Szolnok megyei szervezetének nép­rajzi szakosztálya a jász­kunságiak bácskai letelepe­désének 200. évfordulója al­kalmából április 19-én és 20-án tudományos tanácsko­zást rendez Kisújszálláson. A tanácskozáson —-, amely­nek elnöke Benda Kálmán, a Ráday-gyűjtemény igazgató­ja — tizenkét előadás hang­zik el a kunságiak és jász­ságiak kitelepedésének előz­ményeiről, körülményeiről, a telepesek által alapított bácskai falvak népszokásai­dőoltásához, de mivel jelen­leg a legtöbb megbetegedés a 60—69 éves korosztályban fordul elő, ezért az első ol­tási kampányt az ő részükre szervezte egészségügyi kor­mányzatunk. A 60—69 évesek védőoltá­sára április I és június 15 közötti időszakban kerül sor. Ez idő alatt — 4 hetes idő­közzel — két oltást kapnak az oltásra kötelezettek. A teljes védettség eléréséhez szükséges harmadik oltás jövőre lesz esedékes. Az ol­tóanyag megegyezik annak az oltóanyagnak tetanusz el­leni komponensével, (Di-Per- Te), amelyet 1953 óta csak­nem 20 millió esetben adtak be csecsemőknek és kisgyer­mekeknek, mindenféle oltá­si szövődmény és kompliká­ció nélkül. Az oltással szembeni eset­leges további aggályok, el­lenérzések eloszlatása végett közöljük, hogy a most be­induló védőoltásokat meg­előzően már tör térítek ha­zánkban — így Szolnok me­gyében is — önként jelent­kező idős emberek körében hasonló védőoltások, ame­lyeknél az elvégzett utólagos vizsgálatok igazolták, hogy az oltottaknál tetanusszal szemben kiváló védettség alakult ki. Szomorú adatköz­léssel fejezzük be: Szolnok megyében 1984-ben 5 tetanu­szos megbetegedés fordult elő, sajnos valamennyi ha­lállal végződött. A leírtak alapján azt ja­vasoljuk, hogy az érintettek saját érdekükben éljenek az egészségügyi kormányzat ál­tal biztosított lehetőséggel, s jelentkezzenek védőoltásra az idézésen feltünteti oltó­helyen. Szolnok Megyei Közegészségügyi- Járványügyi Állomás ról, népnyelvéről. Egyebek mellett külön előadás szól a kunhegyesiek, a kisújszállá­siak, a karcagiak, a túrke- veiek, a jászkisériek, a kun- madarasiak kirajzásáról. A tanácskozáson négy, e témá­val foglalkozó, Jugoszláviá­ban élő szakember is részt vesz: Penavin Olga, újvidé­ki egyetemi tanár a hajdani bácskai jász telepek nyelvé­ről; Pénovátz Antal, pacséri tanár, lakóhelye nyelvének sajátosságairól; Tripovszki Géza, zen tat múzeumvezető Zenta népszokásairól: Borús Rózsa, újvidéki tanár pedig Topolya hagyományairól tart előadást. A bácskai letelepedés 200. évfordulóján Jubileumi ülés Kisújszálláson

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom