Szolnok Megyei Néplap, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-12 / 86. szám
to Kulturális kilátó 1986. ÁPRILIS 12. A Habsburgok vétót emeltek Líceum Egerben MA: TANÁRKÉPZŐ FŐISKOLA Tény az, hogy az épület eredetileg egyetemnek készült, de a nagy álmokat szertefoszlatta Mária Terézia 1777-ben kiadott Ratio Educationisa. Ennek tizén- negyedik paragrafusa egyértelműen megfogalmazta, hogy ebben az országban osak egyetlen univerzitás működhet, méghozzá a budai. Az iskola megépítésének ötlete Barkóczy Ferenc püspöktől származott. Barkóczy — aki közben esztergomi prímássá lett — a híres, a császári házhoz közel álló Gerl József bécsi építésznek adott megbízást a megvalósításra. Az új püspök, a nagymúltú családból származó Eszterházy Károly ezt fejlesztette tovább, s az ő nevéhez fűződik az 1763— 1777-ig tartó építkezés is. A művészi adottságokkal is felruházott, energikus, nagyvonalú ember természetesen méreteiben is grandiózus munkát igényelt — előbb egy, majd két emeletes épületet — Gerltől, aki komolyan vette a nagyszabású feladatot. Az alapozást is ő maga irányította egészen addig, amíg össze nem tűzött az akaratos és kissé szeszélyes főpappal, aki szakmai önérzetében sértette meg folytonos módosítási igényeivel a mestert. Gerl utóda a Barkóczy család tatai uradalmának építésze, Fellner Jakab lett. Ott folytatta, ahol kollégája abbahagyta. Szigorúan ragaszkodott az alaprajzhoz, mindössze a három középri- zolit rendszert dolgozta át; megnagyította az ajtókat, ablakokat, valamint a so téti kamrát. Annál többet törődött a részletek pontos, ízléses megformálásával. A teológiát, a bölcsészeti kart akarták ide helyezni, később a jogászokat is. Senki sem vonta kétségbe, hogy ehhez hatalmas summa szükségeltetik. A megajánlás azonban kevés volt a pénz igen vészesen fogyott, s az építőanyagszállitás is mindinkább akadozott. Hiányzott a megfelelő meny- nyiségű tégla, ezért elhatározták: új gyártó kemencéket létesítenek. l?éli júniusában Ulrich János egri prefektus ezt írta a pozsonyi diétán tartózkodó urának: „A kőműveslegények mind az Univerzitástul, mind pedig Exellenciád munkójátul igen elszéledé- nek, keveselvén fizetésüket”. A mecénás az olykor sokasodó nehézségek ellenére is elérte azt amit akart. A főpap az egri káptalantól a saját kezébe vette az építéssel kapcsolatos összes ügyet, így lépett ő is az alkotók sorába. Valóban szemet gyönyör- ködtetővé kerekedett az épülettömb, amely ma is elbűvöli a látogatókat mesterkezekre valló arányaival, későbarokk jellegével, amelybe harmonikusan olvadnak a rokokó finom jegyei. Méltó külső és belső kiegészítői az épületnek Fa- zola Lénárd erkélyrácsa. Lotter Tamás könyvtárbútorzata: Kracker János Lukács és Zách József freskója remekül jeleníti meg a tridenti zsinat figuráit. Franz Sigrist bécsi piktor a vizsgaterem mennyezetét, a kápolnát pedig Franz Anton Maulbertsch díszítette. Eszterházy Károly püspök talán kesergett, hogy a Habsburgok vétója miatt a magyar nyelvű egyetem csak ábránd maradt, hogy a megindított orvosi fakultás elsorvadt, ám ha fényes és szomszédos palotájából a líceumra tekintett, elfeledhette a királynő vétóját, mert az épület maradandó emlékművet állított neki is. A líceum épülete Fotó: K. I. (KS) P. I. Huszonöt éves az Új írás BESZÉLGETÉS FARKAS LÁSZLÓVAL A Petőfi Irodalmi Múzeumban kiállítás nyílt az Üj Írás című folyóirat megalakításának 25. évfordulója alkalmából. Képünkön Juhász Ferenc költő, a folyóirat főszerkesztője megnyitja a kiállítást Huszonöt évvel ezelőtt az újonnan alakított irodalmi folyóirat szerkesztőségében egy sötéthajú, mosolygós, megfontolt, de lelkesedni mindig kész fiatalemberrel találkozhattunk. A folyóirat: az Üj írás, a fiatalember: Farkas László versrovatvezető, ma olvasószerkesztő. A huszonöt éves Üj írásról faggatom egykori kollégámat. — Huszonöt év házasságnak is hosszú, nemcsak munkaviszonynak. Miért tartottál ki ennyi ideig a folyóirat mellett? — Viszonyom az Üj Írással valóban olyan, mint egy házasság, egy jó házasság: ki-kisandít az ember, hogy mi van rajta kívül, mégis hű marad hozzá. — Az Üj trás a fiatalok lapjaként indult... — Inkább úgy fogalmaznék, szellemében fiatal lapot akartunk. A lapalapítók más-más karakterű és tem- peramentumú szerkesztők voltak, egyben azonban megegyeztek: mindhárman szenvedéllyel vállalták a beleszólást a társadalmi kérdésekbe. — Gyakran robbantak ki viták egyegy lapszám körül. — Az Üj Írás tudatosan politizált, nemcsak az irodalmi művekkel, a művekben feltáruló új esztétikummal, hanem az elsődlegesen nem irodalmi műfajokkal is. — Ezek az izgalmas kérdések hiányoznak a mai Új írásból, úgy tűnik, esztéti- zálóbb lett a folyóirat. — Lehetséges. De ennek több oka is van és persze nehéz eldönteni, hogy ebben a folyamatban mennyi szerepe van a társadalmi változásoknak, az irodalom szerep- váltásának, vagy az egyes főszerkesztők személyiségének. Változott a lapok közötti szereposztás is, jöttek más lapok, például a Valóság vagy az Élet és Irodalom, manapság pedig már a Heti Világgazdaságban találjuk a legtöbb izgalmas kérdést. — Megerősödtek a vidéki folyóiratok is, melyeknek határozott karakterük, körülhatárolható programjuk van... — Az Üj Írás olyan arculatot szeretne, amilyen irodalmunk arca. Ettől talán kevésbé karakterisztikus, de nem válik jellegtelenné. Ha a történész Juhász Gyula igazi szellemi izgalmat jelentő tanulmányát közöljük egyik számunkban, akkor az, ha Szentkuthy Miklós regényfolyamát, akkor ez határozza meg a folyóirat karakterét. Amikor írók, történészek válaszolnak körkérdésünkre például a nemzeti identitásról, akkor ettől lehet izgalmas a lap. Hozzáteszem: nem lehet havonta 128 oldalt remekművekkel megtölteni. — Mégis hogyan fogalmaznád meg a mai Üj trás szerkesztői elveit? — Legfőbb szándékunk az értékek összegzése mai irodalmunkban, de régi irodalmunk értékeinek felragyog- tatása is, éppúgy, mitit a külföldi irodalmakkal való rokonságkeresés, a világirodalommal való természetes együttélés. — Tehát az érték-őrzés. Nem érzem viszont az értékrend alakításának, formálásának a szándékát — sem a mai irodalom, sem az olva- ' sóközönség szempontjából. — Talán lehetne jobban inspirálni alkotásra is, jelenségföltárásra is íróinkat. De azért hadd említsem meg a Pályám emlékezete című rovatunkat, amelyben öt éven keresztül biztattuk íróinkat önéletírásra, s ezek között nem egy remekmű született. Vagy hivatkozhatok legfrissebb, áprilisi számunkra, amelyben körkérdésünkre — mi a véleménye az elkötelezettségről ma? — adott válaszokat közöljük. — Korábban az Üj írás felvállalta az újabb generációk legtehetségesebb csoportjait is. Ez a felfedező láz mintha megcsappant volna. — Szerkesztőségünkben senki sem tagadja meg az új vagy szokatlan értékek vállalását. Nálunk jelentek meg a nemrég elhunyt Hajnóczy Péter remekművei, vagy többek között Esterházy Péter, Temesi Ferenc egy-egy friss szemléletű írása is. Már több mint tíz esztendeje Juhász Ferenc személyisége formálja a lap arculatát, amelyre a friss és a hagyományokhoz jobban kötődő, klasszicizáltabb stílus, forma egyaránt jellemző. A. J. Bemutatjuk a Szegedi szimfonikus zenekart Rendszeres „vendégek” az alföldi városokban Is Próbái a, Szegedi szimfonikus zenekar A Tisza-parti város zenei életéről az első figyelmet érdemlő tudósítás a 18. századból származik. E szerint már 1722-ben működött Szegeden hivatásos zenekar „Városi Zenészek” néven, amely az egyházi zenén kívül szórakoztató muzsikát is szolgáltatott, s amelynek tagjai zenére tanították a városi polgárság gyermekeit. Jelentősebb zenekari kultúra azonban csak századunk elején kezdett kibontakozni Szegeden. 1903 novemberében a honvédzenekar megüresedett karmesteri állására Fichtner Sándort hívták meg, aki rövid idő alatt igényes szimfonikus együttessé fejlesztette a zenekart, amely 1907-től már rendszeresen évente hat hangversenyt adott. Egy évtizeddel később a városban élő hivatásos és amatőr muzsikusokból megalakult a Szegedi Filharmonikus Egyesület. Ennek az együttesnek került az élére 1934- ben a fiatal — később világhírűvé lett — Fricsay Ferenc, aki tudásával, kiváló pedagógusi és zenekarvezetői adottságaival, vonzó művészi-emberi tulajdonságaival, s nem utolsó sorban a zenekar programjának választékos összeállításával méltó''rangot adott Szeged zenei kultúrájának. Az egyesület működésének a második világháború vetett véget. 1945 novemberében Vaszy Viktor vette át Szeged zenei életének vezetését: a Szegedi Nemzeti Színház újonnan szervezett zenekarával rendszeresen koncerteket adott. Néhány évvel később a színház operatársulata feloszlott, ami maga után vonta a szimfonikus muzsika átmeneti visszaszorulását is. Az 1954—55-ös évadban azonban Rubányi Vilmos irányításával megalakult a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar, amelynek élere 1957- ben ismét Vaszy Viktor került. A két kiváló művész újászervezte az operatársulatot is, s ettől kezdve a város zenei élete megélénkült. Szeged mai büszkesége, a Szegedi szimfonikus zenekar 1969. augusztus 1-én kezdte meg önálló életét. Tagjai a már említett Bartók Béla Filharmonikus Zenekar, valamint a színházi zenekar muzsikusaiból verbuválódtak. Az együttes — amelyet 1975-ig Vaszy Viktor érdemes és kiváló művész vezetett — a Szegedi Városi Tanács önálló intézményeként működik. Feladata a Szegedi Nemzeti Színház helyi, valamint más városokban — köztük Szolnokon — bemutatott opera- és balettelőadásainak zenei kísérete, továbbá a szegedi és délmagyarországi felnőtt és ifjúsági koncerteken való szereplés. Vaszy Viktor utóda néhány éven át Pál Tamás Liszt-díjas karmester volt. Jelenleg Oberfrank Géza a zenekar vezető karmestere. Az együttes említett feladatain kívül jelentős szerepet vállal minden nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok lebonyolításában, és gyakran megfordul külföldön is. Az elmúlt évtizedben egyebek között Jugoszláviában, Lengyelországban, Bulgáriában, Hollondiában, Belgiumban s az NSZK-ban turnéztak, részben önállóan, részben a színház operatársulatával együtt. Amellett, hogy a jelenleg hetvenöt tagú zenekar koncert-repertoárja felöleli a barokk, a klasszikus, a romantikus és a kortárs zeneművészet legismertebb alkotásait, az együttes a klasszicizmus és a korai romantika világában mozog a legotthonosabban. — Tavaly nagy sikerrel szólaltattuk meg Honegger oratóriumát, a Johanna a máglyánt — mondta Oberfrank Géza vezető karmester —, jövőre pedig Sztra- vinszkij-művel, a Petruská- val lepjük meg a közönséget. Ez utóbbi főként fúvósainkat veszi majd alaposan igénybe... A zenekar, amelynek tagjai nagyrészt fiatalok, az itt is érezhető vonóshiány mellett aránylag kiegyenlített, telt hangzású együttes, ez elsősorban az évek óta érvényesülő, Vaszy Viktor és Pál Tamás nevéhez fűződő zenei nevelő- munka eredménye. Koncertjeink többségét Szeged után a környező városokban, többek között Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrá- don, de néha távolabb sőt a fővárosban is megismételjük, általában szép sikerrel. Igyekszünk a színház opera- előadásain is színvonalasan ellátni a feladatunkat. A Szegedi szimfonikus zenekar tagjai közül sokan tanítanak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi "tagozatán, a Zeneművészeti Szakközépiskolában. valamint Szeged és Dél-Magyarország kultúr- körzetéhez tartozó különböző intézményeknél. Közülük az elmúlt évek során hu- szonhatan kaptak miniszteri kitüntetéseket, illetve dicséretet. Gaudeamus igitur... Kecskeméten Ősi diákvárosok találkozója Amatörfllmek fesztiválja Hajdúböszörményben Az amatőrmozgalmak közül az egyik legállandóbb és legértéke*- sebb vonulatot jelenti a filmesek teljesítménye. A 18. Magyar Játékfilmszemle idején, ez év februárjában is igen élénk figyelem és érdeklődés kísérte azt a műsort, amelyet díjnyertes hazai amatőrfilmekből állítottak össze, s amelyet a budapesti Horizont moziban csaknem telt ház előtt játszottak. A hatszáz egyéni tagot és száz klubot tömörítő mozgalom újabb seregszemlére készül. E hét végén, április 11. és 13. között Hajdúböszörményben, a Sillye Gábor Művelődési Központban rendezik meg — sorrendben 23. alkalommal — az országos amatőrfilm fesztivált, melynek az ad a szokásosnál ünnepibb jelleget, hogy az újjáalakult Magyar Amatőrfilm Szövetség ezzel egy- időben emlékezik meg húszéves fennállásának jubileumáról. A háromnapos filmszemle jelentőségében több, mint az amatőr filmesek és a hozzájuk csatlakozó videósok belügye, hiszen a játékfilmszemle idején nemzetközi érdeklődés közepette megalakult filmklub-szövetség klubhálózatának filméhségét á legjobb amatőrfilmek rendszeres vetítése, belső forgalmazása is csillapíthatná valamelyest. Nagy lehetőséget ígér a városok lakótelepein a kábeltelevíziózás terjedése is: a műsorszükséglet egy részét amatőrfilmes produkciók biztosítják, amint ezt a dunaújvárosi, bajai példák is igazolják. Ezernyi magyar amatőrfilmes és videós kezében már jó ideje nem pusztán a szórakozás, a kellemes időtöltés eszköze a kamera. Először 1983-ban, Debrecenben találkozott hét ősi diákváros mai ifjúsága — középiskolások, főiskolások és egyetemisták, hogy közkinccsé tegyék letűnt korok és a jelen diákéletének nemes hagyományait. Az 1984- es soproni második találkozó után az idén szeptemberben Kecskeméten gyűlnek össze Debrecen, Pápa, Sárospatak, Sopron, Esztergom, Pécs és a házigazda város oktatási intézményeinek hallgatói, hogy " háromnapos — egyszerre komoly és vidám — „városfelforgató” programmal adózzanak elődeik emlékének. A szeptember 19-én induló fesztivál eseményei között a régi szokásokat felelevenítő színpadi produkciók mellett amatőrművészeti találkozó, „sörosztó ünnep”, diákbál szerepel. A fesztivál második napján tudományos konferenciára várják majd az érdeklődőket. A Művelődési Minisztérium, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ városi bizottsága A diákhagyományok története a reformkorig címmel pályázatot hirdetett neves iskolák történetének, jeles diákok és tanáregyéniségek hagyományteremtő pályájának feldolgozására. A szakemberek és az ifjú kutatójelöltek számára Diákélet a felvilágosodás és a reformkor időszakában címmel rendeznek tanácskozást, melynek az is célja, hogy tanulságul szolgáljon a mai diákok és tanárok számára, s hogy elősegítse napjaink ifjúságmozgalmi életének megújítását is. A kutatómunkára ösztönző felhívásra nemcsak az ősi diákvárosok egykori és mai tanulóinak, tanárainak jelentkezését várják. Augusztus 15-ig bárki benyújthatja kutatási eredményeit, aki szívügyének tekinti saját szűkebb pátriájában a diákhagyományok feltérképezését. A tanulmányokat Kecskemétre, a KISZ városi bizottságára lehet elküldeni.
