Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

1986. MÁRCIUS 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka előtt Képviselők a készülő sajtótörvényről Az Országgyűlés kulturá­lis bizottsága tegnap megvi­tatta a készülő sajtótörvény tervezetét, amelyet várható­an napirendre tűznek a par­lament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszí­nen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartották — a bizottság egyetértéssel fo­gadta. s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szövegpontosító javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a par­lament plénumán. A képvi­selők munkaülésén felszólalt Péter János, az Országgyű­lés alelnöke is. s az eszme­cserén részt vett az újság­írótársadalom számos veze­tő személyiségé. A MUOSZ elnöksége ne­vében Pálfy József elnök kö­szöntötte a tanácskozásra egybeayűlteket. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügy­miniszter fűzött rövid kom­mentárt. mindenekelőtt hangsúlyozva a sajtómunka, a tömegtájékoztatás — illet­ve a rájuk vonatkozó, tör­vényi szinten kodifikált ren­delkezések — politikai, tár­sadalmi jelentőségét. El­mondta, hoev több éves elő­készítő munka, szakmai vi­ták sorozata — s az elhang­zott vé'eménveket figyelem­be vevő többszöri átdolgo­zás — előzte meg a tervezet formába öntését. Bányász Rezső államtit­kár. a Minisztertanács Tá­jékoztatási Hivatalának el­nöke felszólalásában rámu­tatott. hogy a Magyar Nép­köztársaság alkotmánya ed­dig is népünk alapjogai kö­zé sorolta a sajtószabadsá­got, az új sajtótörvény ja­vaslata pedig megerősíti, hogy mindenkinek joga van a sajtó útján közölni néze­teit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét. Ugyanakkor nem­csak a szabad véleményköz­lés igényének tesz eleget, hanem leszögezi az állam­polgárok jogát ahhoz, hogy tájékoztatást kapjanak és a sajtó kötelességét, hogy gon­doskodjon a tájékoztatásról. Ezzel" politikánknak az alap­elve is kodifikálódik, amely „felnőttként kezeli” a lakos­ságot. s elvárja, hogy a saj­tó a tájékoztatás, a nevelés, a szervezés eszközeivel se­gítse népünket az előrehala­dásban, a szocialista demok­rácia gyakoHásában. A de­mokrácia intézményrendsze­rében a politikai nyilvános­ság továbbfejlesztése az egyik legfontosabb tényező, annak pedig egyik leghaté­konyabb eszköze a tájékoz­tatás, a sajtó. A javaslatban szó van a sajtónak a társadalom érde­kében megnövekedett moz­gásteréről, lehetőségeiről, s ezekből adódóan megnöve­kedett felelősségéről. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövet­ségének főtitkára kiemelte, hogy a törvénytervezet szel­leme és tartalma jól segíti a tájékoztatáspolitika gya­korlatának fejlődését. Két­ségtelen ugyanis, hogy egyre növekszik az állampolgárok tájékozódási igénye, s ez nö­veli az újságírók felelőssé­gét a hiteles, gyors és szak­szerű tájékoztató munkában. De az is jó dolog, hogy a törvénytervezet nem feled­kezik meg az informátor, a felvilágosítást nyújtó, a tá­jékoztató személyek felelős­ségéről, kötelezettségéről sem. Ez minden bizonnyal hozzájárul majd ahhoz, hogy (gazdagodjék a tájékoztatás tartalma, erősödjék a tájé­koztatási készség A magyar újságírók azt várják a sajtótörvény meg­születésétől — amelyet jó szívvel támogatnak —, hogy a különböző állami és társa­dalmi szervezetek, szövetke­zetek és egyesületek segít­ségével teljesebben elégít­hetik ki az olvasók, hallga­tók, nézők igényeit — hang­súlyozta. A képviselők, újságírók közös vitájában szót kért Eke Károly (Csongrád me­gye), Paizs Gábor, az Esti Hírlap főszerkesztője. Ben­jámin Judit (Budapest). Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m.,), Varga Miklós (Veszprém m„), Réger Antal (Országos lista). Varga Im­re (Országos lista). Bognár Rezső (Hajdú-Bihar m.), Tóth János (Budapesti, Bo­kor László (Budapest), Sol­tész István, a Magyar Nem­zet és Bajnok Zsolt, a Ma­gyar Hírlap főszerkesztője. A törvénytervezet egyes pa­ragrafusaihoz fűzött módosí­tó javaslatokra válaszolva az igazságügyminiszter hang­súlyozta. hogy az észrevéte­leknek a törvényalkotók meev'zseáHák és a törvény­javaslat előterjesztésénél fi- ev/öombe veszik. Azután a kulturális bi­zottság — amelynek ülésén Bognár Rezső elnökölt — megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét. Családvédelem — közéletiség olvasáskultúra - honismeret Elfogadta idei programját a HNF Szolnok megyei művelődéspolitikai munkahizottsága Tegnap délelőtt a nép­front szolnoki Költői Anna úti tanácskozótermében megtartotta alakuló ülését a HNF Szolnok megyei mű­velődéspolitikai - munka- bizottsága. Szurmay Ernő. a munkabizottság elnöke ismertette az 1980-os mun­katerveket. A megyében négy munkacsoport — pe­dagógiai, olvasó népért, honismereti és agitációs propaganda — tevékenyke­dik. A pedagógiai munka- csoport távlati és ez évi ki­emelt feladatai között sze­repel a család- és az. iskola közötti kapcsolat szorosabb kialakítása és ápolása, va­lamint a családvédelemmel összefüggő feladatok előtér­be helyezése. A munkacso­port tagjai családi kör klu­bok alakítását tervezik. Az olvasó népért munka- csoport aktivistái segítik az olvasáskultúra lei­térképezését, a különböző korosztályok olvasási szoká­sainak alakítását. Állandó feladataik közé tartozik az olvasási igény fejlesztése, az iskolai és közművelődési könyvtárak korszerűsíté­sének és fejlesztésének elősegítése. Az agitációs és propagan­da munkacsoport sajátos eszközeivel segíti elő a la­kosság közéletiségének, politikai kultúrájának javí­tását. A fogyasztók megyei és helyi tanácsai révén a helyes vásárlási szokások kialakítására törekszik. A honismereti munkacso­port feladatai közül legfon­tosabbnak a helyi pályázat­írók munkájának támoga­tását emelték ki. Továbbra is nagy gondot fordítanak a honismereti klubok műkö­désére, táborok szervezésé­re. Új kezdeményezésként indítanak idén a jászberé­nyi főiskolások számára — .szakkollégiumi szinten , — honismereti képzést. —sta— Köszöntés Kovács Józsefet, a Szo­cialista Hazáért Érdemrend kitüntetettjét 80. születés­napja alkalmából tegnap délután köszöntötte a kis­újszállási városi pártbizott­ságnál Simon József, a me­gyei pártbizottság titkára, és átadta neki a megyei pártbizottság köszöntő leve­lét és ajándékát. Jelen volt Tóth András, a Kisújszállá­si Városi Pártbizottság első titkára. Kairóban a Hódgép A nagyüzemi zöldségter­mesztés, valamint a szán­földi és a repülőtéri anyag- mozgatás új típusú gépei­vel nyolc hazai és külföldi kiállításon szerepel az idén a Hódmezővásárhelyi Me­zőgazdasági Gépgyártó Vál­lalat. Algírban a különböző növénykultúrák igényeinek megfelelően variálható, több­célú és takarékosan működő műtrágyaszóró berendezést, Kairóban legújabb mezőgaz­dasági pótkocsiját mutatja be. Javul az elemes bútorok kínálata Védnöki tábla a legjobbaknak Tízzel gyarapodott azok­nak a vendéglátóhelyeknek a száma, amelyek színvonalas szolgáltatásaikkal kiérde­melték a Gasztronómiai Új­ságírók Nemzetközi Szövet­ségének, valamint a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szö­vetségének elismerését jelző védnöki táblát. Évente mintegy 30—40 ét­terem, vendéglő. presszó, cukrászda pályázik a véd­nöki táblára, közülük azon­ban csak kevesen nyerik el a kitüntető címet. A feltéte­lek szigorúak, a szakmai és társadalmi zsűri sok szem­pontból vizsgálja, megfelel­nek e a kívánalmaknak a pályázó vendéglátó helyek. Hosszú ideje keresett ter­mék a belföldi fogyasztók körében az elemes bútor, amelyből az ipar még min­dig nem tudja teljes mérték­ben kielégíteni az igényeket. A bútorkészítők a piac igé­nyeihez igazodva — a kínálat fokozására — a régiek mel­lett új, a korábbiaknál kor­szerűbb elemes termékcsa- ládok gyártására törekednek. A Budapesti Bútoripari Vállalat az idén 300 millió forint értékben három új tí­pusú elemes bútorcsaládot készít. A gyár korábbi vari­álható, bővíthető szekrény­sorai iránt csökkent a ke­reslet, ezért gyártásukat le­állították, és új típusokkal jelentkeznek a piacon. A méretrendszeren nem vál­toztattak, bővítették viszont az elemek számát, növelve a variálhatóságot. Az új típu­sú elemeket, polcokat és szekrényeket a vállalat meg­levő gépein készítik, de új technológiával, s korszerű­sítették a munkahelyek ki­alakítását is. Gondoskodtak arról, hogy a termékváltás ne legyen gond azoknak, akik korábban már megvásá­rolták a régebbi típusok va­lamelyikét és újabb elem­mel akarják kiegészíteni a garnitúrákat. Az év végéig ugyanis az újak mellet után- rendelés alapján, legyártják a régi típusok darabjait 4s. Munkaidő: alapkérdések 1. „Mind több a magunk terhe is” — Ha kéri, pontosan megmondhatom, hogy egy fél év múlva, mondjuk au­gusztus 28-án melyik ba­romfitenyésztő gazdaságból hány csirkének kell beérkez­nie és hány órára a gyá­runkba — érzékeltette ter­veik feszességét Hajós Fe­renc, a Törökszentmiklósi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója. — Hogy az üte­mezés ne szenvedjen csor­bát, a jószágot szállító gép­kocsik vezetőit a menetrend betartása szerint premizál­juk. Mert a keresetük függ tőle, a sofőrök igyekeznek is „kihajtani”, hogy a téeszben haladjon a rakodás, időben útnak indulhassanak. A fci­Ilyen pontos, már a „tárgyévet” megelőző eszten­dő második felében elkészített menetrend alapján persze nem nehéz azt sem megmon­dani, melyik nap melyik mű­szakjában, hány emberre van szükség a pályák mel­lett. Természetes Is, hogy a baromfifeldolgozóban igye­keznek ezt az előnyt ki­használni és az üzem egyen­letes termelése esetén a szükségesnél nem több em­bert alkalmazni. Hiszen aho­gyan az igazgató megfogal­mazta: ..a munkaerőnek egyre nagyobb ára van”. A gazdasági ésszerűség sza­bályai szerint cselekvő veze­tő azonban kockázatot vál­lal: — A tapasztalatok alap­ján még a betegség miatt egy évben kieső napok szá­ma is egész pontosan ter­vezhető, azt persze nem tudhatjuk előre, melyik fel­dolgozósor mellől ki, mikor hiányzik majd. Az a baj, hogy például a vidéki dol­gozók nem tudják értesíteni vezetőjüket időben, mikor várhatjuk őket vissza a fel­— Hiába ért egyet szak- szervezeti bizottságunk a vállalatvezetés álláspont jával: munkaidőben egyéni ügyek intézésére senki nem kaphat „eltávozást”, igen gyakran nekem is arra kell kérnem a gazdasági vezető­ket, hogy beosztottjukat mégis engedjék el néhány órára. Lehet, hogy csak egy „rutin orvosi vizsgálatról”, ám mégis egy ember egész­ségéről van szó, és ha ezt csak munkaidőben lehet el­végeztetni, akkor kell men­ni! — próbálta érzékeltetni centizett tervek persze még így is felborulhatnak, tia a tenyésztőüzem a keltetőből nem időben kapja a csibét, ha a vártnál nagyobb az elhullás, sorolhatnám az okokat. Azt azonban már végképp nem engedhetjük meg, hogy a kényes élő jószág a mi hi­bánkból várakozzék a meg­engedhetőnél tovább össze­zsúfolva a teherautókon. Ennyi „rizikófaktor” mellett legalább itt,- a i (gyárkapun belül minimálisra kell csök­kenteni a kockázatot: mű­ködőképes feldolgozó pályák­nak, elegendő munkáskéz­nek kell várnia az alapanya­got. gyógyulás után. Átcsoporto­sításokkal öt-hat ember tá­volléte esetén is működőké­pes a szalag, de a tartósan hiányzók munkáját nem le­het úgy pótolni, hogy napo­kig a többiek végzik az ő feladataikat is. Új embert kell beállítani, de meddig? Ezt nem tudja a helyettesí­tő, a közvetlen vezető sem... Ha már telefon nincs, leg­alább egy levelet kapnánk. Erről még legmegbízhatóbb dolgozóink közül is sokan megfeledkeznek — véleke­dett Méhesi Józsefné, a vál­lalat szalag mellett dolgozó meósa. De a betegség miatt ter­melésből kieső órák nemcsak váratlanságuk miatt kerül­tek szóba. Az orvosi segít­ség igénybevételének nem feltétlenül kellene együtt­járnia a munkából való el­maradással, ám a baromfi- feldolgozóban (itt a munká­sok állandóan délelőttösek vagy állandóan délutánra járnak) a délelőttösek csak munkaidőben juthatnak el a város csak ilyenkor ren­delő körzeti orvosaihoz. az ellentmondásokat a válla­lat szakszervezeti bizottsá­gának titkára. Mészáros Bol­dizsárné. — De nemcsak az egészségügyi szolgáltatások esetében kerülök ilyen visszás helyzetbe: tapasztalataink szerint az állami és szolgál­tató intézmények hétközbe- ni meghosszabbított vagy szombati ügyfélfogadásának sincs mindig haszna. Ilyen­kor gyakran csak tanácsokat kaphat az ügyfél: kiket kell majd megkeresnie, ha a hi­vatalos órákban jön, amikor mindenki bent van ... Ami­kor valakinek az elengedé­sét támogatom, az érdekeit védem, a munkatársáét vi­szont sértem, hiszen ő dol­gozik helyette — ellenszol­gáltatás nélkül. És ez még a jobbik eset, mert sok mun­katerületen a termelés is csökkeh a hiányzás miatt. A Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalati „rendtartása” szerint a ma­gánügyeket minden dolgozó­nak műszak után kell elin­téznie. Az üzem egyik sze­mélyi portájának naplója szerint azonban a múlt év szeptember 25-től október 24-ig mégis száznyolcvan szakították meg munkaide­jüket magánkilépővel távoz­va. Az egy hónap alatt „hi­vatalos kilépőt” csupán har­minckilencet regisztráltak. Senkinek nem öröm, ha bármilyen fontos, de elvileg halasztható ügy miatt né­hány órai keresetéről le kell mondania. Ha mégis ér­tik — mert hasonló helyzet­be ők is kerülhetnek — az eltávozok munkáját felvál­lalók is egyre kevésbé szí­vesen tesznek hasonló kény­szerű szívességet: a magunk teendőinek elvégzéséért is mind ’ feszítettebben kell dol­gozni”. A dolgozó közösség egyre nehezebben hordozza a pulsz terheket. Nem is vélet­len, hogy a kollektíva szi­gorúságra kényszerül: Elvárt szigor — Néhány éve egy mun­kásgyűlésen a dolgozók ja­vasolták — mondta el Hajós Ferenc, hogy válljunk meg a megbízhatatlan emberek­től,1 mondjunk le azoknál, akikről nem tudjuk, melyik nap számíthatunk rájuk. Ne­kem, az igazgatónak volt a legszimpatikusabb ez a gon­dolat, de talán én féltem a legjobban az elv gyakorlattá válásától. Attól tartottam, ha túl szorosan tartjuk a gyeplőt, elriasztjuk az em­bereket, nem lesz munkára jelentkező. Aztán, mert a szakszervezet is támogatta a munkásgyűlésen elhangzott javaslatot, úgy döntöttünk, aki három napot igazolatla­nul mulaszt, megválunk tőle. Néhányan próbálkoztak: ko­molyan gondoljuk-e? Követ­kezetesek voltunk, elküldtük őket. Azóta biztosan tudom, a szigort a dolgozók nemcsak eltűrik, el is várják — ha a becsületesen dolgozó több­ség érdekeit szolgálja. (folytatjuk) V. Szász József Egyre drágább Szakszervezeti dilemma A hét végéig tekinthetik meg a szak­emberek és az érdeklődök a Szolnok Me­gyei TESZÖV ipari termékbemutatóját a fővárosban, a mezőgazdasági szövetkeze­tek Normafa úti házában. Tizenhat téesz és a Jásztej Szövetkezeti Közös Vállalat mutatja be kiegészítő ipari tevékenysége keretében saját gyártmányait és koope­rációban készülő termékeit. Nolnap szak­mai napot tartanak a Mezőgazdasági Szö­vetkezetek Mázában, amelyen a kiállító téeszek szakemberei ipari üzemek veze­tőinek és külkereskedőknek ajánlják fel termékeiket, szabad kapacitásukat. Ké­pünkön a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz. cipőüzemének és a jászárokszállási Kos­suth Tsz kerámiaüzemének termékeivel ismerkednek a Mezőgazdasági Szövetke­zetek Háza vendégei. <T. F.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom