Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-10 / 58. szám
1986. MÁRCIUS 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Bánk bán-évforduló „Fenntartani a hazafiúi kitartás lobogó lángját” Számadó Gabriella, Ilosfalvy Róbert (Gertrudis és Bánk) az opera 1984-es felújításában A természetnek van igazai Dr. Oláh Andor Szentendrén élő és dolgozó orvos más- fél éve vezet természetgyógyászati előadássorozatot. A civilizációs életmód okozta betegségek természetes gyógyításához hasznos tanácsokat olvashatunk a Biofüzetek néhány általa írt példányából és a Reformkonyha című könyvéből. A törökszentmiklósi művelődési központ rendezésében nemrégiben több előadást és beszélgetést tartott. A Reformkonyha szerzője 'Törökszentmiklóson Másfél évtizednél is hosz- szabb hallgatás követte Erkel Ferenc zeneszerzői pályájának legsikeresebb, életének alighanem legboldogabb esztendejét, az 1844-es évet, a fényes sikert hozó Hunyadi László opera bemutatását. Az 1844 és 1860 közötti időszak esztendői ezek, melyek során hazánkban a békés követelésekből forradalom, a forradalomból tragikus végű szabadságharc bontakozott ki, s amelynek leverése elnémította a magyar értelmiség túlnyomó részét. Erkel ez idő alatt semmilyen számottevő művet nem komponált. A Hunyadi László és a Himnusz utolsónak papírra vetett kottafejei után számára is úgy tűnt, értelmetlen tovább minden gondolat, hang leírása. Azután lassan felismerte ő is, amit Ábrányi Kornél így fogalmazott meg a Zenészeti lapokban; „Nagy erőre és türelemre volt szükség, fenntartani az irodalom, sajtó és művészet fegyvereivel a hazafiúi kitartás lobogó lángját”. Hogy Erkel mikor kezdett hozzá a Bánk bán komponáIsmerős, megható, de kacagtató kép is, amikor a hetedik x-hez közeledő töpörödött anyóka azt mondja az egykilencvenes, százhúsz kilós, negyvenedik évéhez közeledő, enyhén már kopaszodó, lassan a nagyapaságig jutó férfinak, hogy kisfiam ... Bemutatja: ő Palika, a kisfiam. Gyönyörű tévedés! Egyszerűbben: emberi dolog. A szülő, különösen az édesanya számára sohasem lesz igazán nagyapa a „kisfia”, valahol mélyen a képzeletében megakad az idő. Önös nosztalgia volna ez csak csupán? Netán a fiatalkori éveikhez való görcsös ragaszkodás, hiszen amikor még „Palika” tényleg Palika volt, s nem Pál, „akkor még mi is huszonévesek voltunk.” Ma így van, akkor is gyönyörű tévedés ez! Persze, nem is nagyon kell görbének lennie annak a tükörnek, amely igen mulatságosnak mutatja az ebbéli tévedéseket, magatartásformákat. Francis Ford Coppola jó húsz évvel ezelőtt forgatott — talán első?! — filmje a Te már nagy kisfiú vagy a fentiekben karikírozott élethelyzetet ismerte fel. Főhőse, a 20 éves „Berny-baba” igazi anyuci kedvence. Megállt az idő ebben a szülői házban is, mindenki másról álmodozik. „Anyuci” természetesen arról, hogy olyan legyen az ő kisfia, amilyennek elképzeli, „Berny-baba” pedig egészen másról ábrándozik. Képzeletében — enyhén szólva — lásához, arra nézve megoszlanak a vélemények. Az eredeti partitúra bejegyzései szerint 1860 októberében fejezte be az opera hangszerelését; ez az egyetlen biztos támpontunk életműve legfontosabb alkotásának előzményeiről. A következő év januárjában már elhangzik a Filharmonikusok egyik hangversenyén az operából a Ti- sza-parti jelenet. Két hónappal később pedig, 1861. március 9-én — egy és negyed századdal ezelőtt — a pesti Nemzeti Színházban megszólalt a teljes mű. „Sehol opera a politikai világban még nem játszott oly fontos s kiható szerepet — írta Ábrányi, — mint a válságos években Erkel Bánk bánja... A magyar hazafi- ság, kitartás s lelkesedés feltáró fókuszává vált, s hatalmasan pótolta az erőszakosan feloszlatott magyar országgyűlésen elnémított politikai szónoklatokat”. Nagyrészt * századunk zenetörténészei tárták fel az operának azokat a mélyrétegeit, amelyek Erkel Ferencet a klasszikus operaszerzők sorába emelték. nem ragaszkodik ahhoz, hogy hölgyismerősei túlöltözöttek legyenek. Sőt. . . Aranyos, kedves vígjáték ez a Coppola-film, — csak éppen nagy csalódás! Nem Coppola tehet róla, hanem az idő, a véletlenek játéka, meg a megszokás. Ez utóbbi — tehát a megszokás — elemzése rögtön választ ad arra, miért fogadjuk ímmel-ámmal ezt a nagyszerű vígjátékot. Egyszerűen azért, mert megszoktuk, hogy a rendező nevéért megyünk be a moziba. Olvassuk a címlapon: rendezte; Francis Ford Coppola. Ezt megnézem, mondja a nézőjelölt, hiszen a Magánbeszélgetés, a Keresztapa, az Apokalipszis, — hű, micsoda nagyszerű filmek, Coppola rendezései. A sorrenddel van tehát a baj! Egészen mást kapunk, nem azt amit Coppolától várunk! Meggyőződésem, ha a. felsorolt, nagy Coppola-mű- vek előtt nézhettük volna meg a „zsengét”, egészen más lenne róla a véleményünk. Persze, ha tárgyilagosak vagyunk, s nem a Keresztapa vagy az Apokalipszis élményéhez hasonlítjuk a filmet, csupán azt kérjük tőle számon, amiről szól, elégedetten, a jó ízlésű nevetés örömével távozunk a moziból. Csak éppen annyit kell a filmből észrevennünk amennyit Coppola közölni akar velünk a férfivá érés kacagtató buktatóiról, „anyuciról” és „apuciról”. — ti — Kiállítás Túrkevén 1 Nagykunság a XVIII. században A túrkevei Finta Múzeumban holnap délután 16 órakor nyitja meg dr. Szabó Lajos helytörténeti kutató A Nagykunság a XVIII. században című kiállítást, amelynek anyagát a Szolnok Megyei Levéltár, a karcagi, a túrkevei és a kisújszállási múzeumok, egyházak, valamint magángyűjtemények dokumentumaiból válogatták. A kiállítás meghívója a következőket ajánlja a látogatók figyelmébe; „Jobbágysors, részvétel a Rákóczi szabadságharcban, a kun kiváltságok visszaszerzése, betelepülések. a vagyoni rétegződés megindulása, jogi szabályozása, katonáskodás, templomépítések ...” E mozgalmas század második felére esik a meg- váltakozás (a redemptio) következtében kibontakozó, tettekben is testet öltő re- demptus-iredemptus harc, amelynek végkifejleteként „életük jobb móddal való” folytatása reményében 1785 —86-ban több, ' mint 600 nagykunsági család telepedett le a Bácskában, Pacsért Ömoraviczát és Bácsfekete- hegyet alapítva-újranépe*- sítve. A kiállítást a bácskai letelepedés 200. évfordulója alkalmából rendezték: pedagógusok, diákok, helytörténészek, s qaindenki, — akit szűkebb pátriánk történelme érdekel, — figyelmét megérdemli. Megtekinthető: április végéig. Téma: az építészet A képzőművészeti szabad- egyetem Bevezetés korunk művészetébe című előadás- sorozata keretében március 10-én. ma délután 17 órakor a Damjanich János Múzeum közművelődési termében dr. M. Kiss Pál művészettörténész tart vetítettképes előadást. Az építészet esztétikai problémái, környezetesztétikai kérdések címmel. Régi óhaja volt már a kisújszállásiaknak, hogy önálló kórussal lépejenek a város színe elé. Igaz. a hetvenes évek elején néhány esztendeig működött itt egy ifjúmunkás kórus, de a karvezető távozásával meg is szűnt. A város hagyományai azonban arra ösztönzték a zeneszerető lokálpatriótákat és a helyi pártszervezet vezetőségét, hogy a tradíciókat felelevenítve egy merőben új, jól szervezett kórust hívjanak életre. A tervek egyeztetése után — ahogy mondani szokás — beindult a gépezet; Bran- kavics László „menedzser” vezetésével 1984 végén több tucat toborzó levelet küldtek szét a városban, mindenekelőtt jótorkú. kottaolvasó embereket keresve. Az eredmény nem is váratott sokáig magára: rövid időn belül több mint ötven lelkes kórustag — zömmel főállású tanárok, óvónők és mások — verbuválódott elsősorban helyiekből, de szívesen iöt- tek a szomszédvárból. Karcagról is. Ezenkívül kunhe- gyesi. kenderesi, sőt még néhány debreceni énekes is gyarapította a kórus létszámát. így vált a kifejezetten — A technikai fejlődés következtében eltorzult az ember és a természet viszonya. „Le akarjuk győzni” a természetet, holott mi is a természet szülöttei vagyunk, és észre sem vesszük, mennyire ártunk ezzel önmagunknak. — A szervezet, a test és a lélek megzavart egyensúlyát természetes gyógymódokkal helyreállíthatjuk. Idézek egy híres Svájci ter- mésfeietgyógyáisztól: „,Nem a betegségre, hanem az életviteli hibákra kell koncentrálnunk. Ezeket szüntessük meg és a betegségek szinte maguktól tűnnek el”. A legsúlyosabb életviteli hibákat a táplálkozásban követjük el. Az ember elvesztette természetes érzékelését, így ízlelését is. Már csak erős ingerlésre reagálnak érzékszerveink. Túlzottan sózott, fűszerezett, cukros ételeket kedvelünk! De ha túlinger- tünk valamit, egy idő után nem lesz elég érzékeny, funkciói fokozatosan romlanak. Nagyon mérgezi szervezetünket például a hús. A benne található koleszterin és fehérje lerakódik az erek falára, szűkíti a keresztmetszetet. De nagy szerepe van például a rák keletkezésében is, mert a feldolgozásához a szervezetnek fokozott epekiválasztásra van szüksége és ez az epesavter- mék a hússal együtt a vastagbélbe jut. Ott olyan anyagokká alakul át, amelyek rákkeltőnek mondhatók. Ezek az anyagok azután újra felszívódnak a szervezetbe. Nemcsak nikotinnal vagy alkohollal lehet tehát mérgezni a szervezetet. Károsak még a hús bomlástermékei is, például a húgysav. Ennek csak egy része választódik ki, és a többi nagy megterhelést jelent a vesének és a májnak. A vegetáriánus, vagy a tejtermékekkel kiegészatett vegetáriánus étrend viszont megtisztítja a szervezetet, kisújszállásinak induló karból az egész tájegység. a Kunság énekkara. A következő lépés természetesen egy olyan karmester kiválasztása volt. akinek a neve vonzza a közönséget, és szuggesztív egyéniségével, mindenre kiterjedő felkészültségével össze tudja fogni az énekkart. A keresgélés nem vett sok időt igénybe, hiszen Lázár Szabolcsné, a városi zeneiskola igazgatója és Murai Pálné, a növendék zeneiskolák megyei szakfelügyelője már az első perctől fogva egykori mesterükre, Gulyás György karnagyra, Liszt-díjas Kiváló és Érdemes Művészre gondoltak, akinek neve nemcsak a hazai kóruséletben cseng jól. hanem nemzetközileg is elismert. Gulyás tanár úr vállalta a kórus vezetését, és javaslata nyomán Cmintegy saját pályáját szimbolizálva) 1985. január 14. óta ..Főnix” néven — vagyis az önmagát ötszáz évenként elégető, de hamvaiból mindig újjászülető mitológiai madár nevét megidézve — működik az énekkar. A nemes ügynek sikerült megnyerni Kisújszállás öt ipari, mezőgazdasági és fomegjavítja az életműködéseket. Aki kevés növényi rostot fogyaszt, annak renyhe marad a bélműködése, tovább a szervezetében marad a rothadó anyag. Ilyen formán a korábban táplálékul szolgáló anyag most már mérgezett formában újra felszívódik a szervezetben. Pedig korpával is kitűnő és változatos ételek készíthetők. Receptek találhatók a Reformkonyha című könyvemben is. A természetes étrend a nyers táplálék, pótolják mindazokat a létfontosságú anyagokat, amelyeket a vegyes étrend kevésbé biztosít, ugyanakkor helyreállítja az optimális testsúlyt, a sovány meghízik, a kövér pedig lefogy. — A táplálkozáson kívül milyen természetes gyógymódok ismertek még? Exkluzív interjú — Nagyon fontosak még a lelki gyógymódok. Hadd illusztráljam ennek fontosságát egy másik idézettel: „Számos betegség lelki depresszióból fakad. Tartós bánat, aggódás, elégedetlenség, bűntudat. gyanakvás — mind őrli> az életerőt, és kaput nyit az összeomlásnak és a halálnak. Bátorság, remény, hit, roikonszenv. szeretet előmozdítja az egészséget, meghosszabbítja az életet. A megelégedettség és vidámság gyógyír a testnek és a léleknek”. Az egészség tengelye tehát a természetgyógyászat szempontjából a természetes táplálkozás és a lelki ellazulás, a belső nyugalom, melynek legkitűnőbb eszköze a rela- xáció. Ezekre épülhet rá a többi módszer. A gyógynövények alkalmazása azért fontos, mert nagyon káros méregforrás a sok tabletta gyasztási szövetkezetét, amelyek az alakulástól kezdve jelentős anyagi támogatást nyújtanak a kórusnak. (Többek között fellépő ruhákat varrtak, fedezték a külföldi turné költségeit.) A kórus tavaly május 9-én debütált Kisújszálláson, majd a forró hangulatú bemutatkozás után augusztus 20-ún a városi ünnepségen aratott ismét kirobbanó sikert. Gulyás György karnagy az énekkar repertoárjának ösz- szeállításakor olyan darabokat vett messzemenően számításba, amelyek az európai kórusénekléssel tartanak lépést, mint például Gesual- do. Byrd, Bruckner, Medici, Händel művei; ugyanakkor a magyar szerzők dalait is szívesen műsorra tűzik. Leggyakrabban Udvardy, Bárdos, Maros .Rudolf, Balázs Árpád szerzeményei szerepelnek előadásaikban. Talán ezért is volt kimagaslóan sifogyasztása is. Ebben mi or-, vosok is hibásak vagyunk, mert eléggé gyógyszerközpontú a gyógyításunk. A gyógynövényeknek nincs káros mellékhatásuk. A leg- univerzálisabb természetes gyógyszer a fokhagyma és a vereshagyma. Rengeteg formában alkalmazzák külsőleg és belsőleg egyaránt. A , fokhagyma a legerősebb kórokozókat is megöli, és anti- biotikus hatása is van. Javítja az emésztést, rendezi a vérnyomást. Fogyasztását azonban nem kell túlzásba vinni, mert szinte a melankóliáig, a depresszióig képes az idegrendszert befolyásolni. Két-három gerezd esténként elegendő, Nagyon fontos a megfelelő mozgás biztosítása a szervezetünknek. Nem sportra gondolok, mert a versenyzés túlzott erőfeszítésre készteti szervezetünket, de például a kocogás karbantartja izmainkat, tisztítja a vért és ezáltal a szerveket, frissíti a vérkeringést. Nagyon fontos még az önmegvalósítás is. Ha az ember belemerül a rutinmunkába, a mindennapok hajszájába, a saját személyisége veszik el. A túlzott evés például az elfojtott lelki életnek efv kompenzációja, a hiányérzetet ilyen kétes örömökkel próbáljuk pótolni, pedig ez sohasem pótolhatja az igazi okot. A festés, versírás, barkácsolás már lehet ilyen. — Sokan már csak akkor érdeklődnek a gyógyításról, amikor baj van. Az ön budapesti klubjába is többnyire idősek járnak. — Ez azért nem általánosítható. Nálunk inkább ez a helyzet, hiszen az a baj, hogy nincs a természetgyógyászatnak irodalma, csak egy éve; a század elején, a harmincas években viszont nagy irodalma volt, akkor egyesületei is voltak, folyóirata jelent meg. Ma is sokkal több lehetőséget kellene kapnia. Például az iskolában az egészségtan oktatása működésképtelen. Ne torna órá_ kon, hanem valóban testnevelési órákon vegyenek részt a gyerekek. De legalább az egyetemeken kellene felvenni a tananyagba. keres a tavaly szeptember 27 és október 15 közötti nyugatnémetországi koncertkörút. A fellépések során első igazi megmérettetésnek bizonyult a Stadéban megrendezett „Európa-találkozó”, amelyet követett a goslari és a gardenkesee-i bemutatkozás. Mindhárom hangverseny sikerét jó visszhangú újságcikkek jelzik. A fenntartó szövetkezetek "tagságának rendezett karácsonyi hangversenyen, 1985. december 22- én a Főnix elnyerte — a KÓTA zsűrije előtt — a „Fesztivál Kórus” minősítést. (A felkészítésben Rigó Éva karnagy segédkezett.) Ritka egy énekkar történetében, hogy a fennállásától számított egy éven belül ilyen kitüntető címet kap. A kórustagok azonban tisztában vannak azzal, hogy most már csak ezen az úton mehetnek tovább, mert ahogy a mondás tartja: noblesse oblige — a nemesség kötelez. Várszegi Tibor Messze még az 500. év Fesztivál Kórus ^ Méltó folytatói a nemes hagyományoknak A városi tanács dísztermében próbál Gulyás György vezetésével a Főnix FUmJegyxet / f y-t-. '***
