Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
1986. MÁRCIUS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Gépipari Tudományos Intézettel kötött kutatási szerződés keretében telepítettek tavaly a Ganz Electric szolnoki gyárába egy PK—PL—2—6 F2 típusú, hat lángvágó és két plazmavágó fejjel ellátott gépet a GTI és a vállalat szakemberei. Olyan optikai másolóberende' zés vezérli, amely Portál—Konzol rendszerű fotóoptikai rajzkövetővel, koordinátamásoló, val rendelkezik. Az új gép üzemszerű használata, a begyakorlást követően, ebben a negyedévben várható. A képen Palatinusz István próbavágáshoz készíti elő a lángvágófejeket (Fotó: Kováts Béla) 386 kilométert vigyáznak Hajnali őrjárat Egy éjszaka a Közút! Igazgatóság Ügyeletén Az idei tél a hét elején még keményen tartotta magát. Eljött a március, és még mindent hó takar, pedig már a meteorológiai tavasz első napjait éljük. A hosszantartó tél a közutak karbantartóit is fokozott figyelemre készteti, csak így biztosíthatják napról-napra a biztonságos közúti közlekedés feltételeit. Szolnok megye útjainak „gazdája” a KM Szolnok Megyei Igazgatósága, amelynek négy üzemmérnöksége’— Tiszafüred, Szolnok, Jászberény és Kisújszállás — osztotta fel egymás között a megye területét. (Kivétel ez alól a megye- székhely úthálózata, amely a Városi Tanács Kommunális Üzemének kezelésébe tartozik.) Dinamikus fejlődés az elmúlt öt évben Mérlegzáró közgyűlés a KUNSZÖV-né/ Tegnap délelőtt tartotta Kisújszálláson mérfeigzáró közgyűlését a Kunsági Bőr- és Textilruházati Ipari Szövetkezet. A közgyűlésen részt vett és felszólalt Majoros Károly, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságának elsőtitkára, ott volt Szikszói Júlia, a Szolnok Megyei KISZÖV elnöke. A keddről szerdára virradó éjszakán a szolnoki, vagyis a kettes számú üzemmérnökség vezetőjével, Pujcsi Mihály- lyal beszéltünk meg találkozást, aki ezen az éjjelen az üzemmérnökség ügyeletesi feladatait is ellátta. Kedden Szolnokon egész nap kitartóan esett a hónak és esőnek valami meghatározhatatlan keveréke, s az emberek utálattal taposták a járdákon felgyűlt latyakot. Valamikor estefelé állt csak el a havaseső, de akkorra már átjárt, átitatott mindent. Valamivel éjjel kettő után érek a 2. számú üzemmérnökség telepére. Az üzemvezető abba a helyiségbe invitál, ahonnan ilyenkor éjszaka az ügyeletes nyomon követheti az eseményeket, s a szükséges intézkedéseket megteheti. Az asztali lámpa tompa sárgás fényében a falon függő megyetérképeket tanulmányozom, amelyeken különböző színekkel jelölve, a megye úthálózata tekinthető át. Az asztalon, a telefon mellett URH-rádió, amely biztosítja az összeköttetést a területen dolgozókkal. — Az útjaink tiszták, ezért most nincsenek kint a gépeink — tájékoztat Pujcsi Mihály. — Az ügyeletes gépkocsivezetőink így most alhat- nak pár órát. Egyébként 24 órás a szolgálatuk, s rájuk is fér a pihenés. Három órakor viszont majd ébresztem őket, mert hajnalra a mostani nedves utak könnyen lefagyhatnak, s akkor reggelre kész is a baj. Lesózzuk az utakat, hogy elkerüljük a jegesedést. Megnézi az ablakban lévő hőmérőt. Nulla fokot mutat. — Ez hajnalra, kinn a külterületen —2 esetleg —3 Cel- sius-fok is lesz — teszi hozzá. Aztán elmagyarázza, hogy szakmai berkekben, téli fenntartási szempontból, kétfajta utat különböztetnek meg: őrjárati, valamint úgynevezett rayonos szakaszokra osztályozzák a területet, A leglényegesebb különbség az, hogy az őrjárati szakaszokon hóesés vagy jegesedés esetén két órán belül el kell kezdeni az elhárítást — a sózást. A rayonos szakaszokon viszont csak négy órán belül, s ezeken az utakon csak ér- desítő anyagot kell szórni, szükség szerint. Lassan három óra lesz, s a rádión sűrűsödnek az üzenet- váltások. Az egyes készenléti helyek jelentenek az üzemmérnökségi ügyeleteseknek. Például Jászárokszállás Jászberénynek: a hőmérséklet —3 Celsius-fok, és szélcsend van. Az utasítás: szórni kell, a jegesedés megelőzésére. Aztán sorban „beszállnak” a többiek is, és benépesül az éter. A kocsik indulásáig hátralévő időben az üzemmérnökség személyi és gépi apparátusáról érdeklődöm, s a feladatokról. — összesen 386 kilométer hosszúságú országos közút tartozik hozzánk, ennek ösz- szes téli és nyári üzemeltetési és fenntartási feladatai. Az üzemmérnökség dolgozóinak száma 86. A téli feladatokra tizennégy gép áll rendelkezésünkre, ebből a két hómaró és a két földgyalu készenléti jellegű, csak szükség esetén használjuk. A mindennapi feladatok ellátására 7 IFA tehergépkocsink van — hóekével felszerelve, szórásra átalakítva. Ezek szolgálják ki az őrjáratos és rayonos szakaszainkat. Van továbbá még három hóekével felszerelt ZIL teherautónk is. Ez a géppark ilyen átlagos viszonyok között elegendő, de rendkívüli körülmények esetén nem. Ébrednek a gépkocsivezetők. Bejönnek utasításokért, s átvenni .«. menetleveleket. Közben az üzemmérnökséghez tartozó kunszentmártoni készenléti hely is bejelentkezik rádión: a hőmérséklet —1 Celsius-fok, és szélcsend van. Az utasítás; szórni kell! — A legrosszabb ez a nulla alatti pár fokos idő, mert észrevétlenül fagy le az úttest, amit a gépkocsivezetők szinte észre sem vesznek, csak akkor, amikor már megvan a baj. A kritikus időpont pedig a hajnal, amikor pillanatokon belül bekövetkezik a jegesedés. Pár perccel fél négy előtt Szabó Mihály mellé kapaszkodom fel, egy sárga IFA vezetőfülkéjébe, hogy útitársa legyek a hajnali őrjáraton. A tartály feltöltve sóval, mert biztosan lesznek szakaszom, amiket meg kell szórni. Kimegyünk a 4-es főútra, irány a Pest megyével közös határ. A rövid, mindösz- sze 4 kilométeres szakaszon kétszer is kiszállunk, hogy a gépkocsivezető ellenőrizze az útburkolatot. Kezét yégig- húzza az aszfalton, majd a reflektor fénycsóvájában mutatja: vizesen csillog. Tehát még nem fagy. Ennek ellenére — megelőzésképpen — egy vékony réteggel megszórja a szakaszt. Visszaindulunk Szajol irányába, s átautózunk az alvó Szolnokon. Szokatlan, hogy ilyen csendes és néptelen a város. Forgalom nincs, csak a közlekedési lámpák villognak sárgán. Fél öt, mire Szajol túlsó végén, a szakaszhatáron vagyunk. Nehezen szokom meg, hogy végig az úttest középvonalán haladunk. Itt már érezhetően indul a forgalom, a koránkelők első hulláma munkába tart. Beszélgetünk. Kiderül, hogy Szabó Mihály kilenc éve dolgozik a KM-nél. Be- senyszögön lakik, onnan jár be Szolnokra dolgozni. Nyáron az útburkolatjel-festők- nél dolgozik, az úgynevezett fedező kocsit vezeti. Ilyenkor télen ezt csinálja. Minden harmadik napon 24 órás szolgálat. Van, amikor ebből tizenötöt is autón kell tölteni, máskor kevesebbet. Mielőtt, az üzemmérnökséghez került, a Besenyszögi Kossuth Termelőszövetkezetben volt állatgondozó. De a gép, az autó — a gyerekkori nagy szerelem — közel negyven évesen se hagyta nyugodni. Mesél a családról, a gyerekekről is ... , hogy „nehéz volt ugyan, de mind a négynek jó szakmája van.” A 32-es út következik. A jászladányi bekötőútnál fordulunk vissza, s innen — kisebb kitérőkkel — már hazafelé tartunk. Lassan megvirrad, s a kissé ködös utakon beáll a megszokott, élénk forgalom. .Reggel hatkor a telepen Pujcsi Mihály egy friss rádióhírrel fogad: a 6-os főúton összecsúszott vagy tíz autó. Hangsúlyaiban ott bújkál a gondolat: ilyenkor van nagy szerepe annak, hogy jól. vagy rosszul tesszük-e dolgunkat. Szabó Mihály mutatja a menetlevelet, összesen 72 kilométert tettünk meg, s a szórótartály teljesen kiürült .. . L. Murányi László A szövetkezet vezetősége neveiben Somlyai Aifpádné elnök számolt be a KUN- SZÖV a VI. ötéves terv idején, illetve 1985-ben elért eredményeiről, és előterjesztette a szövetkezet vezetőségének a VII. ötéves tervre kidolgcfcott terv jav as Lajtát. Elmondta, hogy a kollektíva az elmúlt öt évben a gazdálkodás feltételeinek folyamatos nehezedése ellenére is a szövetkezet megalakulása óta legdinamikusabb fejlődését érte el; az ipari termelés árbevétele az 1981. évi alig 76 ezer forintról 154 ezer forintra nőtt. Ezt azzal sikerült elérni — hangsúlyozta az elnöknő, — hogy a tömegigényeket kielégítő, átlagos minőségű termékek helyett a KUNSZÖV-nél évek óta mind több a divat legújabb irányzatait követő, igényesebb fogyasztói rétegek ízlésének is megfelelő ruha, bőrdíszmű és cipő készült. A megnövekedett termelésre itthon és külföldön vevőt találva a szövetkezet nyeresége az 1981-es 11 millió forintról tavalyra 34 millióra emelkedett, a korszerűbb termékek révén az árbevétel arányos nyereség 14,8 százalékról 22 százalékra nőtt. Ezek az eredmények tették lehetővé, hogy a KUNSZÖV-nél a dolgozók évi keresete az öt esztendő alatt 43 ezer 300 forintról 57 ezer forintra növekedjék. A KUNSZÖV-nél igyekeznek a gazdálkodás hatékonyságának javítására alkalmas lehetőségeket is kiaknázni. Ezt jól jellemzi például, hogy a kisújszállási szövetkezet négy megye 30 településén összesen 430 bedolgozót foglalkoztat. (A teljes munkaidős létszám 263.) A VII. ötéves terv idejére a kisújszállásiak az elmúlt esztendőkben megszokottnál mérsékeltebb növeSzolnokon, a megyei tanácsnál tegnap délelőtt került sor a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium képviselőinek, valamint a megye párt- és állami vezetőinek szokásos, év eleji feladategyeztető tárgyalására. Dénes Lajos miniszterhelyettest és munkatársait Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese köszöntötte. A megbeszélésen részt vett Simon József, a megyei párt- bizottság titkára és Benedek Fülöp, a Teszöv titkára is. A tanácselnök-helyettes és Zelegyánszki András, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője elöljáróban tájékoztatták a tárca képviselőit a megye agrár- és élelmiszergazdaságának tavalyi munkájáról, eredményeiről, valamint az idei elképzelésekről. A tanácskozás resztvevői ezután sorra vették azokat a feladatokat, amelyek a legfeszítőbbek a megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának 1986. évi és középtávú fejlesztésében. Elhangzott többek között, hogy az értékesítési lehetőségek ismeretében továbbra is fontos a baromfiágazat vertikumának és integrációjának bővítése. Az ezzel kapcsolatos megyei törekvések megvalósításához a MÉM is megad minden támogatást. kedést tűztek maguk elé 1990- ben 210 millió forint árbevételt kívánnak elérni. Az „óvatosságot” az utóbbi időben elért termelési szint stabilizáló, a piaci kapcsolatok tartóssá tétele érdekében megoldandó feladatok, illetve minőség további javítása érdekében elvégzendő teendők várható nehézsége magyarázza. A mostani, több mint 20 százalékos jövedelmezőségi szint megtartásáról azonban semmiképpen nem akarnak lemondani a KUNSZÖV-nél. A végzett munkáról és a termékről szóló beszámolóhoz a közgyűlésen igen sokan szóltak hozzá. Toros Endréné, azt emelte ki, hogy a sikerek a szövetkezet vállalkozó kedvének és a kooperációs kapcsolatok kiterjesztésének köszönhetők, Nánási Kálmánná a bedolgozók munkájának jelentőségét hangsúlyozta, Baráth Istvánná pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavaly tapasztalt növekedéshez, az 1985-öshöz hasonló beruházások végrehajtásához a múlt évi feszített munka és nyereség is kevés lesz, Lovász Károlyné a számviteli munka számítógépesítésétől várható előnyökkel ismertette meg a közgyűlést. A vitában szót kért Majoros Károly is. A megyei pártbizottság nevében gratulált a KUNSZÖV kiemelkedő eredményeihez, és köszönte meg a dolgozó közösségnek a megye, az ország gyarapodását segítő munkáját. Az eddigi véleményekből is látszik — folytatta hozzászólását a megyei párt- bizottság első titkára, hogy ez a kollektíva tudatosan a párt politikáját megértve, saját érdekeit pontosan ismerve dolgozik. Éppen a gazdasági és gazdaságpolitikai összefüggések feltárása segítette a KUNSZÖV-öt, Hasonlóképpen a VII. ötéves tervben is kiemelt feladatot jelentő öntözésfejlesztéshez, idejében informálva a gazdaságokat az ehhez kapcsolódó beruházások döntés- előkészítéséhez szükséges közgazdasági változásokról. A7. ásazati minisztérium is vizsgálja a lehetőségét a szántóföldi és erdőgazdasági melléktermékek, hulladékok hasznosítását szolgáló beruházások támogatásának, a megoldás kialakításához szívesen veszik a megyei kezdeményezések tapasztalatait. A tiszazugi szövetkezeti borvertikum létrehozásának több éve vajúdó helyzetéből a tárca vezetői is — a megyei vezetéssel egyetértésben — egy közös vállalkozás kialakításában, a tevékenység párhuzamos beruházások nélküli fejlesztésében látnak kiutat. Két biztató hír hangzott el a megbeszélésen az állattenyésztési ágazatból felvetett gondokkal kapcsolatban. Az országosan válságágazatnak számító juhászat fellendítésére, komplex fejlesztésére a közeljövőben központi intézkedések történnek, amelyek várhatóan kedvezőbb pénzügyi lehetőségeket teremtenek az adottságait és hagyományait tekintve megyénkben is fontos állattenyésztési ágazatnak. hogy csak reális célokat tűzzön maga elé, és megtalálja elérésükhöz a leghatékonyabb eszközöket. Majoros Károly elismeréssel szólott a kisújszállási szövetkezet kezdeményező készségéről, és arról, hogy a KUNSZÖV-nél igen gyorsan tudták hasznos gyakorlattá tenni az elvet: „termelni kevés, kereskedni, gazdálkodni kell”. Persze ezt csak ott sikerül elérni, ahol egyenletesen jó minőségű termékeket képesek készíteni, ahol a munka minőségével kapcsoí- latos követelmények állandóan szigorúak és nem aszerint változnak, hogy a termék vásárlója milyen valutával fizet. Majoros Károly a szövetkezet új tervei elérésének biztosítékaként szólott arról, hogy a vita során szót kérők valamennyien beszéltek munkaterületük gondjairól, de nem panaszkodtak, hanem a nehézségek megszüntetése érdekében megoldandó feladatokat fogalmazták meg. Szilágyiné Csillag Mária hozzászólásában a fiatalok termelést segítő kezdeményezéseiről, Hunyadi Eszter az iparitanulók helyzetéről, Balogh Zsolt a bőrdíszmű üzemben a feszített termelési tervek teljesítése érdekében tett erőfeszítésekről, Ari Sándorné a szövetkezetben végzett nőpolitikái munkáról, Furkó Jánosné a minőségi és mennyiségi prémiumok ösztönző hatásáról és a munkaverseny termelést segítő eredményeiről, Imre Erzsébet a cipőkészítő részlegben a piaci alkalmazkodás érdekében tett intézkedésekről, Vígh Jánosné pedig a minőség és a piaci versenyképesség kapcsolatáról szólott, Magyar Mária többek közönt a szabászaton dolgozók szakképzettségének emelését sürgette. A közgyűlés — miután a résztvevők jóváhagyták a beszámolót és a következő éheket, a dolgozó nőket köszöntő műsorral fejeződött be. A szövetkezetek és az állami gazdaságok számára megnyugtató módon rendezik — a sertésfelepi rekonstrukciók kapcsán — a hízóférőhelyek kihasználtsága és az állami támogatásra jogosultság közötti, feszültségeket okozó problémákat. Az élelmiszeripari ágazatok fejlesztésével kapcsolatban örömmel nyugtázták a tanácskozás megyei résztvevői, hogy a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat rekonstrukciójához a VII. ötéves terv időszakára kért pénzügyi segítség időarányos része 1986-ban rendelkezésre áll. A feladategyeztető tárgyalás végén a miniszterhelyettes arról biztosította a megyei vezetőket, hogy a jövőben az eddigieknél is több és időben közzétett információval is segítik a mezőgazdasági nagyüzemek és élelmiszeripari vállalatok tervező munkáját, termelési biztonságérzetük fokozását. Dénes Lajos miniszterhelyettes délután, a Héki Állami Gazdaságban a megye több mezőgazdasági nagyüzemének és élelmiszeripari vállalatának vezetőjével találkozott, akikkel időszerű agrár- és élelmiszergazdasági kérdésekről cserélt véleményt. T. F. Minisztériumi és megyei vezetők eszmecseréje Egyeztették az idei és a középtávú feladatokat Találkozó mezőgazdasági és élelmiszeripari vezetőkkel
