Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-06 / 55. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 6. Hitel a húsiparnak NDK kát on a művészek Karcagon Tegnap délután Karcagra látogatott az NDK Nemzeti Néphadsereg Központi Együttesének szólistacsoportja. A nemzetközi nőnap alkalmából rendezett ünnepségre érkező vendégeket — köztük Bemd Zivny őrnagyot, a szólistacsoport vezetőjét — Nagy Jenő. a városi pártbizottság titkára és Molnár Ferenc, a városi tanács elnöke fogadta, majd Kurucz Jánosné, a HNF városi bizottságának titkára üdvözölte az együttes tagjait. A rendezvényen Nagy Jenő mondott ünnepi köszöntőt. Beszéde után Bemd Zivny az NDK-beli nők helyzetéről tájékoztatta az ünnepség résztvevőit, majd Kurucz Jánosné kitüntetéseket adott át. Az Érdemes társadalmi munkás kitüntetést tizenhárom, a munkában élenjáró nő vehette át. Ezt követően Szűcs Bálintné, a HNF városi bizottságának munkatársa olvasta fel a karcagi nőknek azt az ENSZ által meghirdetett békeévhez csatlakozó békeüzenetét, amelyet az Országos Béketanácshoz továbbítottak. Az ünnepség a vendég művészegyüttes műsorával ért véget. Nyolc állatforgalmi és húsipari vállalat kötött szerződést tegnap az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt székházában a területileg illetékes megyei MNB-igazgató- ságokkal összesen 912 millió forint hitelösszeg fölvételéről. Ennek felhasználásával 1,2 milliárd forintos beruházást valósítanak meg, úgy hogy saját pénzeszközeiket is felhasználják. A vállalatok az idén és jövőre új gépeket állítanak munkába, és ezzel jelentősen segítik a húsipari termékek minőségének javítását. A fejlesztés során a már meglevő épületekben helyezik el a feldolgozó berendezéseket, és így a beruházás jelentősen javítja a húsipari munka hatékonyságát. Vegyszeres kannák, ételhordók alumíniumból Külpiacon is keresettek a füredi edények A Csépi] Hazamenti Termel 6* zövetkezetben la megkezdték a tavaszi munkákat. Jelentet a gyümölcsfák metszését végzik Targoncafülkék, darugémek, fűkaszák Újabb termékek a Mezőgépnél Áprilistól teljes kapacitással termel a törökszentmiklósi öntöde Gyártmányaik több mint egynegyede exportra kerUi I Amikor a hatvanas évek végén az alumíniumból készült termékek iránt a világpiacon megnőtt a kereslet, a hazai ipart is bővíteni kellett, hiszen az exportfeladatok a meglévő kapacitást teljesen lekötötték, s így belföldön az alumíniumedény hiánycikk lett. A termelés növelésére új gyárat építettek Tiszafüreden, amely 1970 óta dolgozik ott. Kezdetben alumínium edényféleségeket — így teafőzőket, hengeres és vegyes kisedényeket — majd később házgyári szeilőzőkürtő- ket gyártottak. De ez utóbbi terméküket megszüntették, és helyettük 1978-ban új termékekkel, a tejes és vegyszeres kannákkal jelentkeztek a piacon. Az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységének termelése az eltelt 15 év során több mint tizenhétszeresére növekedett. Ez annak köszönhető, hogy termékeik nemcsak itthon, hanem a szocialista és tőkés piacokon is keresettek. Például termelésük több mint 25 százalékát nyugaton értékesítik, hiszen szállítanak Franciaországba, az NSZK-ba, a Be- neluxí-államokba, Olaszországba, Svédországba és az arab országokba is. A szocialista országok közül főleg csehszlovák és lengyel megrendelésre készítenek 25 literes tejeskannákat és 18 literes fejősajtárokat. A belföldi piacon pedig elsősorban a vegyszeres kannáik iránt növekedett meg az igény. A termelés felfutásában nagyban közrejátszott az a tény is, hogy például a 25 literes tejeskannáknak, a duplafalú ételszállítóknak, a nagy konyhai fazekaknak és lábasoknak kizárólagos előállítói a tiszafürediek. Ezek a termékek mindennapi életünk nélkülözhetetlen eszközei. Mint ahogy kisedényeik — a teafőzők, ételhordók — is minden háztartásban megtalálhatók. Hogy a tiszafürediek próbálják követni a piac igényeit, bizonyítja, hogy az elmúlt években több új termékkel is jelentkeztek. Ezek közül legfontosabbak az ötliteres vegyszeres kannák és a 8 literes párolóedények. Az előbbiekből a hazai vegyipar egyre többet igényel, míg az utóbbi terméküket tőkés exportra gyártják, amelynek piaca évről évre bővül. Éppen ezért ebben a tervidőszakban különösebb termékszerkezetváltozást nem terveznek, terméköszszetételüket döntően a választék bővítésével szeretnék javítani, s gyártmányaik csomagolását is korszerűsíteni akarják. Ezt annál is inkább fontos feladatuknak tartják, mivel mind a hazai, mind a külföldi piac egyre jobban igényli a korszerűen, ízlésesen csomagolt árut. Mivel nincs lehetőség a kapacitást bővítő és a technológiát korszerűsítő beruházásokra, ezért a termelés növelését nagyrészt a hatékonyság fokozásával kívánják elérni. Így a VI. ötéves terv során vásárolt korszerű félautomata gépeiket maximális kihasználtsággal üzemeltetve, s régebbi berendezéseik termelékenységét pedig kiegészítő automatizálással növelve megvalósíthatók céljaik. Megfelelő piackutatással a jobb árfekvésű, gazdaságosabban gyártható termékek mennyiségét is szeretnék emelni. A külgazdasági egyensúly javításához a piaci igények gyors és rugalmas kielégítésével tudnak hozzájárulni. A meglevő piacaikat a határidőre történő, jó minőségű áru szállításával megtarthatják, illetve növelhetik, a fejlődés azonban a velük kapcsolatban álló külkereskedelmi vállalatok piacfeltáró munkáján is múlik. A Szolnoki Mezőgép Vállalatát törökszentmiklósi gyáráról semmiképpen sem mondható el, hogy nőn próbálja követni a piac változásait hogy nem megy elébe az újabbnál újabb igényeknek. Ha csak a számokat szemléljük, már akkor is figyelemreméltó a növekedés. Tavaly például 546 millió 604 ezer forintos árbevételt értek el, az idén pedig megcélozták a kerek 700 milliót. Ennek az összegnek mintegy 25 százalékát a targoncák javításából, a különböző kiegészítő berendezések gyártásából s a targop- cafülkék értékesítéséből szeretnék behozni. Ebből is látszik, hogy ezt a tevékenységükét kiemelt feladatként kezelik, hiszen az élet bizonyította, hogy nagy szükség van ezekre az ügyes kis masinákra. Annál is inkább, mert az ipar fejlődésével megnőtt az anyagmozgatás igénye is. lgv a vállalatok, üzemek külföldről — Lengyelországból, a Szovjetunióból és Bulgáriából — szerezték be a targoncákat, de itthon is gyártják ezeket, s ma már rengeteg anyagmozgató kisgép dolgozik nagyüzemeinkben. A javító kapacitás azonban nem követte a valós igényeket, s a hetvenes években megvizsgálva a gépeket. rá kellett jönni, hogy jócskán rájuk fér a felújítás. Így, az igényekhez igazodva, immár 15 éve foglalkoznak a targoncák javításával, sőt 1983-ban létrehozták a ma már 14 vállalatot összefogó Targoszer nevű gazdasági társaságot. Kiépítették a szervizhálózatot, tehát javítással, szolgáltatással foglalkoznak, de a gyártást és a gyártmány fejlesztést sem hanyagolják el* Hiszen a targoncákra szerelhető kisgépeket. berendezéseket — így villahosszabbítókat, darugémeket, emelőtüskéket — fejlesztették ki, s ma már gyártják is ezeket. Most foglalkoznak a targoncákra szerelhető tolólapok, rakodókanalak, söprő és szórógé- pek kifejlesztésével is, amelyek a kisgépek többirányú hasznosítását segítik. De nemcsak a hatékonyabb munkára, hanem a munkát végző emberre is gondoltak, amikor kifejlesztették a különböző típusú targoncák vezetőfülkéit. Hiszen ezek a gépek enélkül készülnek, s így a rajtuk dolgozó emberek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak. Ma mér a targoncafülkéket öt típusban gyártják, s hogy szükség van rájuk, bizonyítják a sokasodó belföldi megrendeléseik, és már külföldről is érdeklődnek felőlük. Most gondolkodnak azon, hogyan lehetne a fülkék fűtését is megoldani. Ezek a tevékenységek a törökszentmiklósi ak bevételének 25 százalékát adják. A fennmaradó 75 százalék egy része a hagyományos termékeik — így a 2—4 és 6 roto- ros fűkaszálók és rotációs szárzúzók — gyártásából jön össze. S hogy itt is keresik a legjobb megoldásokat, bizonyítja az új 3 rotoros fűkaszájuk, amelyek a traktorok elejére szerelhetők fel. Ezeket az idén kezdték gyártani, s március végéig négyszázat készítenek NSZK megrendelésre. A törökszentmiklósiak, új piacokat keresve, eljutottak Hollandiába is ahol igény mutatkozott az újfajta takarmánykeverő és takarmánykiosztó kocsik iránt, így az idén már elkészültek az UNIMIX névre hallgató kocsik első darabjai, amelyek jelenleg a holland partnernél vannak kipróbálás alatt S hogy teljes legyen a kép, meg kell említeni öntödéjüket is, amely 130 millió forintos rekontsrukció után, április végén már teljes kapacitással fog termelni. Ott különböző öntött vasak, lemez- és gömbgrafitos öntvények készülnék majd. Nőnapi készülődés Ajándékok, meglepetések lányoknak, asszonyoknak Március 8-án, sokéves hagyományként, ünnepségeken köszöntjük a nőket. A vállalatok, üzemek, intézmények férfidolgozói ilyenkor az alkalomhoz illő megkülönböztetett figyelemmel fordulnak a lányok, asszonyok felé. A legtöbb munkahelyen virággal kedveskednek a nőknek, de az ünnepi hangulatot nem egy helyen műsorokkal, ajándéktárgyak átadásával is igyekszenek megteremteni. Idén hasonló előkészületekről számolhatunk be. A nőnapra készülő vállalatok, üze-, mek, szövetkezetek közül azokat ragadtuk ki, ahol a dolgozók többsége nő. Az Ideál Szolnok Megyei Kiskereskedelmi Vállalat például a szolnoki höLgyeket egyfajta ajándékkal lepte meg. A városban található Ideál-boltok március 4-től 8-ig egyes termékeket 20 —40 százalékos kedvezménnyel árusítanak. A női cipőket is olcsóbban lehet most beszerezni. Egy-egy régi cserecipőért háromszáz forintot számítanak be a cipőboltok. A vállalat nődolgozóit 7-én köszöntik a férfi vezetők. A nagyobb városokban, Törökszentmiklóson és Kisújszálláson összevont ünnepséget is tartanak. A munkában élenjáró nyolcvan női alkalmazott a vállalat szakszervezeti bizottságának szervezésében kiránduláson vesz részt. Számukra Szabadkán a Pátria Szállóban, tartják meg a köszöntőt. Hasonlóan nagy hagyománya van a nőnapnak a Bőrtexsnél is. A szövetkezet valamennyi munkahelyén megemlékeznek a nemzetközi nőnapról. A szövetkezet húsz-huszonöt férfidolgozóiának igen sók, de örömmel vállalt feladata lesz. Hetedikén háromszázötven nőnek átadják a szövetkezet népszerű, közkedvelt termékeiből összeállított ajándékcsomagot. A Május 1. Ruhagyárban hangosbemondón köszöntik a nőket. A vállalati ünnepséget 13 órakor rendezik, ahol egy amatőr színjátszócsoport műsorával és Bokros Júlia kerámiáival ajándékozzák meg a gyár ötszázhatvan nődolgozójót. A martfűi Tisza Cipőgyár művelődési házában gvakran rendeznek kedvezményes árusítást. A legutóbbit nőnapi előzetesnek szánták. A kínálat ugyanis elsősorban a gyengébb nem képviselőit csábította. A Gyoméi Kötőipari Szövetkezet 1. sz. boltja export minőségű, engedményes áru ruhaneműt kínált. A kötögető hölgyek kedvükre válogathattak a különböző fonalak között is. Szekeres Sándorné martfűi virágárus pedig mintegy 40 féle virággal, asztali, fali ikeba- nával, virágtartókkal várta a vásárlókat. A cipőgyárban egyébként 7-én 5 óra 35 perckor és 13 óra 35-kor is felhangzik a hangosbemondó köszöntője. A vállalati ünnepség 13 órakor kezdődik a művelődési központi pódiumtermében. A cipőgyárban dolgozó valamennyi nő köszöntőlapot kap, e mellett a Túrke- ve Háziipari Szövetkezet egy-egy terméke lesz az ajándék, amit bizonyára örömmel fogadnak majd, csakúgy, mint a megye valamennyi nődolgozója a férfiak szívből jövő jókívánságának, figyelmének. szeretetének, tiszteletének megannyi jelét, megnyilvánulását. Felvételeink a martfűi előzetes nőnapi vásáron készültek. Fotó: Tarpai Zoltán 34 gazdaságban Intenzív gabonatermesztési program A GITR részközgyűlése Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon' tartotta megyei részközgyűlését a Gabona és Iparinövények Termelési Rendszere. Bozsik Zoltán igazgató számolt be a rendszer 1985. évi tevékenységéről, eredményeiről, a GITR-hez tartozó 34 gazdaság vezetőinek. Elmondta, hogy az elmúlt években a GITR műszaki szolgáltatásait bővítette a legjobban, új szervizkocsikat állítottak üzembe, Sza- jolban új raktárakat építettek és számos gépgyártóval kötöttek szerződést alkatrész vásárlására és raktározására. Oj vonás a rendszer tevékenységében, hogy az idén taggazdaságai Rába gyártmányú erő- és munkagépeket „bérelhetnek” a GITR-től, így a lízingre kötött szerződések tehermentesítik a gazdaságokat. Erre szükség is van, mert a GITR-hez tartozó üzemeknek a termelés növeléséhez szükséges, összesen mintegy 400 millió forint értékű új gépet nem kell mind megvenniük. Ennyi pénzük fejlesztésre most nincs is a téeszek- nek és állami gazdaságoknak. A termelési rendszer Szolnok megyei taggazdaságai 100 ezer hektáron termesztenek gabonát, és ipari növényt GITR-technológiával. Hozzájuk tartozik megyénkben a búzaterület 34, a cukorrépa 50, a napraforgó 30 százaléka. A taggazdaságokban a terméseredmények évről évre növekednek, búzából. cukorrépából magasabbak voltak tavaly mint a megyei átlag. A rendszer 1986-ban tovább bővítette műszaki szolgáltatásait, — 3,2 millió forintot fordítanak fejlesztésre — és több, nagy termőképességű fajta hasznosítását kezdi meg, folytatja az intenzív gabonaprogram szervezését is.
