Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-06 / 55. szám

/ 2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 6. Az SZKP kongresszusának szerdai programja Magyar pártkiiidöttség látogatása a moszkvai Szerszámgépgyárban (Folytatás az 1. oldalról) «nátsága Érdemrenddel tün­tették ki. A magyar küldöttség ez­után megnézte azt az üze­met, ahol a szám jegy vezér­lésű szerszámgépeket szere­lik össze, az automatizált és robotizáli; - gyártósorok ré­szeit készítik. A hatalmas üzemcsarnok munkásai tapssal fogadták az MSZMP főtitkárát és a küldöttség többi tagját. Az üzemben Jévgenyij Voro- nyicsev részletesen ismertet-, te az egyes készülő gépek rendeltetését műszáki muta­tóit. Elmondta, hogy az itt gyártott egyik géptípust 32 országba exportálják, köz­tük az NSZK-ba, Japánba és Kanadába. Az üzemlátogatás befejez­tével a gyár igazgatói ta­nácstermében a vendégek ta­lálkoztak a vállalat dolgozói­nak képviselőivel. A találkozót Anatolij Szvjatyenko, a gyár pártbi­Bevezetőben megköszönte a szíves fogadtatást, a tartal­mas programot, és átadta a gyár dolgozóinak s rajtuk keresztül Moszkva lakossá­gának, az egész Szovjetunió népének a magyar kommu­nisták, a magyar munkásosz­tály, a szocializmust építő magyar nép jókívánságait. Utalt rá: ez a gyár azért is emlékezetes számára, mert itt találkozott a moszkvai munkásokkal az SZKp KB főtitkáraként Jurij Andro­pov elvtárs, a magyar nép nagyra becsült barátja, aki nehéz időkben volt harcos­társunk. —• Küldöttségünket — mondotta ezután Kádár Já­nos — az MSZMP Központi Bizottsága megbízta, hogy vegyünk részt a Szov­jetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusán. Most már vége felé közeledik a 'kongresszus, és elmondha­tom, hogy nem csak mi kö­vettük nagy figyelemmel az ott folyó munkát, hanem minden politika iránt érdek­lődő ember Magyarországon. — Pártunknak a tanács­kozáson elhangzott üdvözle­tében is kifejeztük hogy a kongresszus tartalmával, tö­rekvéseivel egyetértünk, azo­kat a- legmelegebben, fenn­tartás nélkül üdvözöljük, mint olyanokat, amelyek egybeesnek a magyar kom­munisták törekvéseivel. A történelmi fejlődés adott pillanatából is következik, hogy ez nem egyszerűen az SZKP soron levő kongresz- szusa; a Szovjetunió fejlő­désének mai szakaszában meghatározó szerepet ját­szik. Azok a kérdések, ame­lyek itt napirenden vannak, egyszersmind a többi szoci­alista ország, a szocialista világrendszer központi kér­dései is. Eltérések persze le­hetnek, de a lényeget illető­en feltétlenül igaz ez a meg­állapítás. A szocialista vi­lágrendszer fejlődésének je­lenlegi szakaszában hasonló feladatokkal küzd minden szocialista ország, tehát ilyen értelemben is valamennyi­ünknek fontos az SZKP XXVII. kongresszusa. — A világ is egy olyan pillanathoz érkezett, amikor ennek a kongresszusnak, a Szovjetunió szavának külö­nösen nagy súlya van. Bé­kében élünk, de az imperi­alisták fokozott és rendkívül veszélyes fegyverkezési ver­senyt szítanak. Világhábo­rút azonban saját pusztulá­suk veszélye nélkül nem tud­nak kirobbantani. így él most az emberiség egy kri­tikus időszakban. — Ennek a kongresszus­nak minderről van monda­zottságának titkára nyitotta meg. A vállalat kommunis­tái és dolgozói nevében me­leg szavakkal köszöntötte a magyar küldöttség tagjait, s személyükben a testvéri Ma­gyarország dolgozó népét. Elmondta: az üzem dolgozói nagy figyelemmel kísérik az SZKP XXVII. kongresszu­sának munkáját, s az ott megszabott célkitűzésekhez igazítják feladataikat, mun­kájukat. Rámutatott, hogy az itt dolgozók is hozzájá­rulnak a műszaki-tudomá­nyos fejlesztés meggyorsítá­sára kidolgozott program végrehajtásához. Ezt követően Vlagyimir Komarov brigádvezető, a szocialista munka hőse mon­dott rövid beszédet. Hang­súlyozta, hogv a párttagok és a pártonkívüliek egy­aránt támogatják a kong­resszus célkitűzéseit. „A legfelsőbb pártfórum a jö­vőnket vázolja fel, ezért minden dolgozó, minden bri­gád figyelemmel és remény­kedéssel követi a kongresz­nivalója az egész világ szá­mára. A fegyverkezési ver­seny kérdésében az egész szocialista világ véleményét fejezte ki, amikor az erőfö­lényről szólva kétszer is ne­met mondott. Kijelentette; a Szovjetunió, a Varsói Szer­ződés országai nem töreked­nek erőfölényre, de azt sem tengedik, hogy az Egyesült Államok, a NATO államai erőfölényre tegyenek szert. A szovjet javaslatok e tekin­tetben teljesen világosak: tárgyaljunk, fogadják el a kinyújtott kezet, oldjuk meg együtt a vitás nemzetközi kérdéseket. Ez megfelel a szovjet, a magyar és minden nép érdekeinek. — A kongresszusi' vitában sok szó esett a műszaki fej­lesztés, a termelés, a társa­dalmi fejlődés felgyorsítá­sáról. Ezt a feladatot kellő súllyal és jókor vetette fel. Bizonyos, hogy az imperia­lista körök respektálják a szovjet rakétákat, de attól talán még jobban tartanak, hogy a Szovjetunióban fel­gyorsítják a fejlődést. Ez óriási húzóerőt jelent a töb­bi szocialista országnak is. A mi rendszerünk szabad utat nyit a termelőerők fej­lődése előtt A gyakorlatban ez az elv nem mindig érvé­nyesül. s ha nem, akkor meg kell vizsgálni és meg kell változtatni a gyakorla­tot. Ezt teszi az SZKP XXVII. kongresszusa. — Ezt a tanácskozást mi bel- és külpolitikai szem­pontból egyaránt nagyszerű kongresszusnak tartjuk. Jól érezzük itt magunkat, mi ilyen kongresszusra vártunk. szus menetét” — jelentette ki. Beszámolt arról, hogy a kongresszusi munkaverseny során a gyár dolgozói közül január-februárban több mint ötszázan 2,5—3 havi felada­tot teljesítettek idei tervük­ből, Konsztantyin Mescsankin üzemvezető arról szólt, hogy a kongresszus nagy esemény az ország életében, megnyit­ja a fejlődés széles távlatait. Ezt a dolgozók már az SZKP KB 1985. áprilisi ülése után felismerték, amit jól bizo­nyított a kongresszusi doku­mentumok országos vitája is. Megérezték, hogy le kell győzni a tehetetlenséget, fel kell számolni az elavult be­idegződéseket. Nagy felada­tok állnak előttünk, új mó­don, új mércével kell mér­nünk magunkat és elvtársa­inkat. Ez a pártfórum áttö­rést hozó kongresszusként, az újílfcók kongresszusaként vonul be pártunk történeté­be — mondotta. Ezt követően Kádár János mondott beszédet.-— Teljes sikert kívánunk a kongresszus határozatainak végrehajtásához. Ezt mi ma­gyarok mint elvtársak és barátok szívből mondjuk, ez az érdekünk is. Ügy va­gyunk ezzel: ha a szovjet ember egy kicsit könnyeb­ben lélegzik, a Szovjetunió­ban dinamikusabban men­nék a dolgok, akkor ez ne­künk is jó mi is könnyebben lélegzőnk. — Egy úton járunk — mondotta. — Ezen a kong­resszuson éreztem, hogy a szovjet emberek bizakodnak, mert óriási erők vannak eb­ben az országban; szellemi energiák, szakmai tudás, tu­domány, alkotókészség. Mi is bízunk a jövőben, mert ezek az erők hazánkban is jelen vannak, csak meg kell tanul­ni. hogyan hozzuk mozgásba őket, és akkor valóban dina­mikusabb lesz a fejlődé­sünk. Kádár János végezetül a gyárlátogatás tapasztalataira utalva elismeréssel szólt a látottakról, gratulált a kol­lektívának az elért eredmé­nyekhez További sikereket, jó eredményeket kívánva bú­csúzott a gyár dolgozóitól. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Anatolij Szvja­tyenko a gyár dolgozói ne­vében az üzemben készülő egyik többrendeltetésű szer­számgép makettjét adta át Kádár Jánosnak. Az MSZMP főtitkára a találkozás emlé­kére a Parlament látképével díszített herendi porcelán­tálat nyújtott át a vendég­látóknak. (Folytatás az 1. oldalról) elnöke szavazásra tette fel a Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányait tartalmazó és im­már kiegészített és módosí­tott tervezetet, valamint a róla szóló határozat terveze­tét. A kongresszus mindket­tőt egyhangúlag jóváhagyta azzal, hogy az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Szovjet­unió minisztertanácsa, a mi­nisztériumok, a főhatóságok, valamint a köztársasági kor­mányszervek foglalkozzanak azokkal a további észrevéte­lekkel, amelyek nem kerül­tek bele a végső okmányba. „ A kongresszus titkársága Továbbra is az újságos- ■ pavilonok előtti sorok jel­lemzik a reggeli moszkvai utcákat. A szovjet emberek körében változatlanul nagy az érdeklődés a kongresszus munkája iránt. A kitolódott lapzárta és a megnövekedett terjedelem miatt viszont a lapok a szokásosnál kicsit később kerülnek ki a nyom­dából. A központi téma termé­szetesen továbbra is a kong­resszus. A Pravda tizenkét oldalnyi terjedelmének nagy részében a legfelsőbb pártfó­rum munkáját és a vele kap­Az SZKP XXVII. kong­resszusa jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságá­nak politikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét — állapítja meg a Központi Bi­zottság politikai beszámoló­járól elfogadott kongresszusi határozat. Az okmány aláhúzza, hogy a jelenlegi fordulópont jelle­gű szakaszban, az országon belül és a világ színterein kialakult minőségileg új helyzetben ismételten meg­nyilvánult a párt hűsége a marxizmus-leninizmus iránt, az a képessége, hogy mélyen megértse és reálisan mérje fel a helyzetet, helyes tanul­ságokat vonjon le a tapasz­talatokból, megtalálja a megérett problémák megol­dásának útjait. leküzdjön mindent, ami elavult. A határozat rámutat: a tör­ténelem, a társadalmi fejlő­dés egyre sürgetőbben köve­teli, hogy világméretekben megszervezzék az államok és a népek közötti konstruktív és alkotó jellegű együttmű­ködést. A béke és a haladás erői képesek világszerte sem­legesíteni az imperializmus­tól eredő veszélyt, megállíta­ni a világnak a nukleáris szakadék szélére való sodró­dását, megakadályozni azt. hogy a világűr harctérré vál­jék. A kongresszus az SZKP belpolitikai vonalát jelle­mezve megállapította, hogy közölte, hogy mintegy ne­gyedmillió levél érkezett az SZKP XXVII. kongresszusá­hoz, támogató, kérdéseket felvető, kéréseket, panaszo­kat tartalmazó, kivizsgálást kérő és intézkedéseket szor­galmazó levelek. A kong­resszus megbízta az SZKP új Központi Bizottságát, fog­lalkozzék majd a beérkezett levelekkel és tegye meg a szükséges lépéseket. A szovjet pártkongresszus tegnap délután zárt ülést tartott. Az utolsó napirendi pont az SZKP központi szer­veinek megválasztása. A ta­nácskozás várhatóan ma délben ér véget. csolatos eseményeket ismer­teti. Tegnapi számában kö­zöl öt olyan felszólalást, amely még hétfőn hangzott el, és tízet a keddi szovjet felszólalások közül. Két külföldi vendég hét­főn, öt kedden elmondott beszéde következik ezután, és 12 külföldi vendég az üléstermen kívül elhangzott beszédét is közli a lap. Az első oldalt a hetedik munkanapról szóló tájékoz­tató közlemény, a Mihail Gorbacsov keddi találkozói­ról szóló beszámoló tölti meg. A Pravda mellett a a párt tevékenységének leg­főbb területe a gazdaság. Az okmány megállapítja, hogy 1961, vagyis az SZKP harma­dik programjának elfogadása óta a Szovjetunióban a nem­zeti jövedelem csaknem négyszeresére, az egy főre eső reáljövedelem pedig 2,6- szeresére növekedett. A kongresszuson bírálóan értékelték az elért eredmé­nyeket, s megállapították: a fő feladat ma az, hogy minél rövidebb idő alatt leküzdjék a gazdaság fejlődésében ta­pasztalható kedvezőtlen ten­denciákat, sokkal dinamiku- sabbá tegyék a gazdaságot, tág teret biztosítsanak a va­lóban forradalmi átalakítá­soknak. A határozat nagy fi­gyelmet szentelt az aktív szociálpolitikának. Az ok­mány kimondja: a párt szi­gorúan tartja magát a szo­ciális igazságosság elvéhez, s arra törekszik, hogy eltávo- lítson mindent, ami akadá­lyozza ennék az elvnek a fo­lyamatos megvalósítását. Az SZKp külpolitikai stra­tégiáját elemezve, a kong­resszus rámutatott, hogy a párt nemzetközi síkon kifej­tett tevékenységében a fő irány továbbra is az, hogy elhárítsák a háborús ve­szélyt, megvalósítsák a tö­megpusztító fegyverek meg­semmisítésének programjait, amit Mihail Gorbacsov ja­nuári nyilatkozata kifejtett. Az Okmány megfogalmazza azt a fontos elméleti és gya­honvédelmi minisztérium lapja, a Krasznaja Zvezdals teljes terjedelemben közli a szovjet hadsereg képvise­lőinek az ülésteremben ked­den elhangzott üdvözlő sza­vait. A Pravda tudósítói kieme­lik, hogy a munkajelleg nyomja rá a bélyegét az ülésterem légkörére. A kong­resszus munkáját a kezde­ményező szellem, a legfon­tosabb problémák megoldá­sának tevékeny felkutatása jellemzi. A Szovjetunió kül­földi barátai, a haladó gon­dolkodású emberek ezúttal is meggyőződhetnek arról, hogy a szocializmus valós, az egész emebriség számára nyitott lehetőség — írja a Pravda. A kongresszus második he­tének muríkáját jórészt a gazdasági és társadalmi fej­lődés fő irányainak megvita­tása teszi ki. Ezzel a témá­val foglalkozik vezércikké­ben a Szovjetszkaja Rosz- szija, a Szelszkaja Zsizny, a Szocialisztyícseszkaja In- duszrija és a Krasznaja Zvezda. A lapok naplószerűen is­mertetik a kongresszus mun­káját, beszámolnak a Moszk­vában tartózkodó külföldi vendégek programjáról, s a kongresszusi sajtóközpont­ban lezajló legfontosabb ese­ményekről. korlati' jelentőségű következ­tetést, miszerint nemzetközi síkon olyan objektív feltéte­lek alakultak ki, amelyek közepette a kapitalizmus és a szocializmus közötti párvia­dal csakis és kizárólag a bé­kés verseny és a békés ver­sengés formái között mehet végbe. A határozat külön fontos­ságot tulajdonít a nemzetkö­zi biztonság átfogó rendsze­re megteremtése elvi fontos­ságú alapjainak — amelyet a Központi Bizottság politi­kai beszámolója terjesztett elő. Rámutat, hogy ehhez a tételhez igazodva el lehetne érni, hogy a békés egymás mellett élés az államközi kapcsolatok legfőbb univer­zális elve legyen. A kong­resszus felhívja azokat a kor­mányokat, pártokat, társa­dalmi szervezeteket és moz­galmakat, amelyeket való­ban aggaszt a béke sorsa, felhív minden népet, hogy még szorosabban és még ter­mékenyebben működjenek együtt a háború elleni ütkö­zet megnyerése érdekében. A határozat a párttal fog­lalkozó fejezetében kimond­ja, hogy az SZKP új szer­kesztésű programja, a szer­vezeti szabályzat tételeinek következetes valóra váltása tovább növeli az SZKP veze­tő szerepét, befolyását a szo­cialista társadalom minden területén tapasztalható tevé­kenységre. II béke mindannyiunk közös érdeke KÁDÁR JÁNOS BESZÉDE Kádár János beszél a moszkvai Szerszámgépgyár dolgozóinak képviselőivel rendezett találkozón (Telefotó — KS) Szovjet sajtóvisszhang Határozat a politikai irányvonalról Befejeződött az SZKP XXVII. kongresszusán a vita. Képünkön; a hadsereg képviselői fid­vözlik a kongresszust (Telefotó — KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom