Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
/ A Szigligeti Színház az Európa! Kulturális Fesztiválon A Szolnoki Szigligeti Színház az 1984/85-ös évad második felében mutatta be Örkény István Sötét galamb című drámáját, Ács János rendezésében. A produkció visszhangos sikert aratott: a tavaly tavasszal rendezett budapesti színházi találkozón a legjobb rendezés, a legjobb női főszereplő (Egri Kati), és a legjobb női epizódszereplő (Szendrey Ilona) díja is a szolnoki előadást illette. A társulat a következő évad elején — az újvidéki magyar színház vendégeként — Jugoszláviában is bemutatta a Sötét galambot. A tény önmagában is elismerést jelez: a március 8 és 22. között Karlsruheban .lebonyolításra kerülő Európai Kulturális Fesztivál beli Sötét galamb újabb sikere ] mutatósorozatára a nyugatnémet rendezők eredetileg négy magyar színházat hívtak meg. A Művelődési Minisztérium választása — értékei és presztízse alapján — a Szigligeti együttesére esett. A szolnoki társulat képviseli a hazai színjátszást Karlsruheban. A fesztiválon rangos társulatok lépnek színre: több, kitűnő nyugatnémet csoport mellett, lengyel, francia (Rena- ud—Barrault társulata), svájci, NDK-beli színházak is szerepelnek. A bemutatásra kiválasztott művek szerzőinek névsora is egységes fesztiválrendezői elképzelésekre utal: Heinrich Böll, Samuel Beckett, Arthur Miller, Tennessee Williams, Ionesco, Örkény István da- . rabjait láthatják a nézők. A Szigligeti Színház március 12-én mutatkozik be; az együttes 9-én délután indul — autóbusszal — Karl- sruheba. A szolnoki közönség által ismert szereposztás — az idény végén lezajlott társulatcserék miatt — néhány helyen változott: Kristóf Tibor szerepét Vállai Péter, Szoboszlai Éváét Juhász Róza, Bárdos Margitét Téli Márta vette át. (Képünkön az emlékezetes szolnoki előadás egyik jelenetében Philippovich Tamás, Nagy Sándor Tamás, és Egri Kati). Kísérletek légpárnás asztalon ÚJ oktatástechnikai eszköz a gyakorlatban Szeptembertől új oktatás- technikai eszközzel gyarapodtak középiskoláink fizikai szertárai. A Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem és a Jászberényi Erősáramú Szakközépiskola közösen „gyártotta” az úgynevezett mechanikai eszköz- készletet. amely egy légpárnás asztalból és elektronikai berendezésből áll, s mindez összekapcsolható a számítógéppel. A készlet elektronikai részét az egyetemen készítették Isza Sándor. a gimnáziumi második osztályos fizika tankönyv szerzőjének irányításával. Az egy- négyzetméternyi légpárnás asztal kivitelezői — amelyen mintegy háromezer egy milliméteres furat található — az Erősáramú Szakközép- iskola diákjai voltak, Bakki Árpád matematika-fizika szakos pedagógus vezetésével. Az új eszközkészletből ösz- szesen tizenkilenc darab készült el a tanév elejére. Augusztus végén továbbképzésen mutatták be a megye fizika szakos nevelőinek, s megismertették velük az alkalmazási lehetőségeket. Szeptembertől a megye 19 középiskolájában főként gimnáziumokban — segíti a fizika oktatását a nem mindennapi találmány. Milyen előnyei vannak az eszközkészletnek, hogyan hasznosítják a pedagógusok? Milyenek az első tapasztalatok? Erről érdeklődtünk fizika szakos tanároktól. A Szolnoki Varga Katalin Gimnáziumból Molnár László matematika-fizika szakos pedagógus vett részt annak idején a továbbképzésen. A fiatal tanár — mindössze másfél éve szerezte meg Szegeden a diplomáját — számára is újdonságként hatott az eszközkészlet, mint mondja, az egyetemen hagyományos módon végezték el a kísérleteket. — Az új eszközt eddig még csak a második osztályos fizika tananyag tanításánál használjuk, de már eddig is igen jó tapasztalatokat gyűjthettünk össze. Az új tanterv és tankönyv feladatait, kísérleteit szinte már nem is lehetne elvégezni a régi eszközökkel — véli. — Illetve az órán legfeljebb ha egy kísérletre futná az időből, s ráadásul pontos méréseket nem is tudnánk végezni. A készlet egyik legfőbb erénye, hogy viszonylag, rövid idő alatt több, pontos mérést mutathatunk be a tanulóknak, így számos adat alapján juthatunk el egy-eev fizikai törvény megáll api tásáhoy. — Milyen tananyaghoz használható a készlet? — Elsősorban a mechanikához, illetve jobbára ehhez készültek még programok. A légpárnás asztalon kiküszöbölődik a súrlódás, nem fékeződik a mozgás, tehát igen pontos eredményeket kapunk a kísérlet során, amelyeket azonnal leolvashatunk a számítógép képernyőjén. Ugyancsak jól használható az eszközkészlet az erőtörvények tanítása kor is. Németh Gyula, a tiszaíöld- vári Hajnóczy Gimnázium és Szak középiskola tanára már ■a továbbképzésen is felvetette, hogy a mechahika tanítása mellett más lehető- ' ségek is vannak az ú.í eszközrendszerben. A félév alatt már néhány módosítást meg is valósított: — Én egy alapeszköznek tekintem a légpárnás asztalt. a hozzá kapcsolódó elektronikai berendezést és a számítógépet — mondja. — Méghozzá egy igen korszerű oktatástechnikai eszköznek. Apróbb változtatásokkal úgy érzem — még eredményesebben felhasz- riálható a fizika tanításában. Ilj^n „módosításom” például, hogy összekapcsoltam a rendszert egy sornyomtatóval. A képernyőn ugyanis nagyon gyorsan és igen nagy mennyiségben jelennek meg a mérési eredmények. Az óriási adathalmazt rögzítem a nyomtatóval. s minden tanítványom kap belőle egy példányt. Az órán nincs idő arra, hogy feldolgozzuk a sok-sok adatot. így a diákok házi feladatként oldják meg. Ezek a példák ráadásul nem kitalált, az élettől elrugaszkodott eredményeket tartalmaznak, hanem valós értékeket, olyan kísérletek adatait, amelyet a tanulók az órán láttak. Természetesen van még jónéhány elképzelésem az eszközrendszer használatára a fizika tananyag más területein is. ezeket azonban ilyen rövid idő alatt még nem tudtam kipróbálni. megvalósítani. Az új oktatástechnikai eszközről készült filmet nemrégiben bemutatták az OPI- ban. Igen nagy sikere volt, amit mi sem bizonyít jobban. azóta egyre-másra érkeznek az érdeklődő levelek az ország legkülönbözőbb pontjairól. T, G. Tanácstag üzemvezető, CB-s gépész A mozis öröme a telt ház Leleményes szervezés Jákóhalmán A fények lassan kihunynak a nézőtéren. A gépész megnyom egy másik gombot, a függönyök surrogva kettéválnak. A halk beszélgetés is elül, minden, szem a sötétből elővillanó mozivászonra mered, ahol pár másodperc múlva ugráló jelek, majd recsegő zenével kísérve megjelenik a felirat Tóparti látomás. Terjéki Pál gépész egy újabb kapcsolót igazít, majd rövid ideig figyeli a vásznon zajló eseményeket. A gépben zajosan kígyózik végig a film, és ahogy fogy a felső tárcsa, úgy hízik az alsó. A gépszoba ragyog a tisztaságtól, a falak, mennyet- zet olajozottak, a padozat linóleum. Keresve sem talál az ember port. — A por a film legnagyobb ellensége — magyarázza a gépész, amikor már meg győződött hangról, képről. A gépek is szeretik a tisztaságot. Meg is kapják amire szükségük van, nincs olyan előadás, amely uitán végig ne törölgessem, olajozzam őket. Egy vetítőgéppár általában 10 év alatt megszolgálja az árát, ezek pedig már 1957 óta dolgoznak itt. Igaz, többször felújították, sőt automatikával is kiegészítették, ami azt jelenti, hogy ha az egyik tekercs lepereg, kézi kapcsolás nélkül megindul a másik. Most nincs dolga fönt a gépszobában, lemegy a nézőtérre és a sötétben belehallgat az előadásba. Szeret odalent meggyőződni a hangerőről, mert a gépek mellett nem lehet pontosan beállítani. Más a hangelnyelés, a visszaverődés foghíjas széksoroknál, mint a zsúfolt nézőtéren. Ezután nézheti ő is a filmet, a gépek dolgoznak, csak a tekercseket kell cserélgetni 20—25 percenként. Több munkája vetítés előtt van, amikor kézzel áttekeri és megvizsgálja a 2—3, néha még több kilométernyi kópiát. Harminckét éve mozigépész, nem éri meglepetés, jól ismeri a közönség reagálását is, pontosan tudja, hogy abból mennyi az ő érdeme. A nézők jó része a háború előtt még a régi épületben látta ugyanezeket a jeleneteket Tolnay Klárival, Jávor Pállal, Simor Erzsivel. És most, a video-ikorszakban ugyanolyan áhítattal nézik. Nagy élmény volt akkor a mozi — pontosabban a „mozgó”, mert ahogy a filmesek mesélik: a mozi szavunkat Kellér Dezső csak később alkotta. Amikor a terem elsötétül és a képek mozdulatokká rendeződtek, melyeket beszéd és zene is kiegészített. egyenrangúvá vált napszámos és iparos, cseléd és gazda. Jász jákóhalmán a falu villamosítása, 1927 után jellent meg a film. A fogadó báltermét bérelte ki az első mozis, ott rendezte be a nézőteret összecsukható kerti székekkel, a terem végében deszkából ácsolt emelkedővel. A villamosítás ellenére a gép jó ideig még traktorral hajtott generátorral működött. A Pátria Mozgó általában telt házzal vetített, mert szinte egyedüli szórakozás volt a faluban, pedig a belépődíj a hátsó sorokban közel jádt a napszámhoz. Az első sorokat akkor is a gyerekek uralták, közöttük a teremőr, a jegyszedő pálcával tartott rendet. Az új mozi 1957-ben épült, de a korszerűbb technika, jobb körülmények nem sokáig állták a versenyt a hamarosan megjelenő televízióval. Egyre fogyott a közönség, és ezt a folyamatot a széles vásznú filmek sem fordították meg. Antal Bé- láné az államosítás után Szabadság filmszínháznak átkeresztelt moziban 1963 óta üzemvezető. Azóta minden évben nagyobb munka árán tudják a látogatókat becsalogatni. — Lelkesedéssel, ötletekkel nincs baj, a filmek lehetnének jobbak — jelenti ki az üzemvezető a pénztár- fülkében, ahová rövid beszél" getésre húzódunk be. — Nem félünk már a tévétől se. ha megkapjuk azt a fiL met, amelyiket kérjük, akkor teli a nézőtér is. Itt van például ez a Jávor Pál bérletsorozat, öten ötfelé mentünk, hogy egy előadásra megtöltsük a mozit. Mint tanácstag a településfejlesztési hozzájárulással együtt a bérleteket is szerveztem, a gépész CB-s kapcsolatai révén pedig Berényből, a szomszédos falvakból, de még Gyöngyösről is érkeznek érdeklődők. A tervezett egy helyett kétszer forgatjuk le a filmet — telt házzal. Ez a mozis öröme! Arra pedig gondolni se szeretek, amikor a beharangozott film nem érkezik meg. Olyankor azután percek alatt kell másikat teremteni, hogy az előadás el ne maradjon. A nézők bizalmát könnyű elveszíteni. Évek óta Jász jákóhalmán legmagasabb a látogatottság, annak ellenére, hogy a közelmúltban léptek át a III-as ból a Il-es kategóriába. Évenként minden felnőtt 9- szer, minden gyerek 25-ször megy moziba, míg a megyei átlag az előbbinél 4,6, az utóbbinál pedig 8. Aki egyszer rászánta magát, hogy megnéz egy filmet, azt mára pénztártól nem engedik haza, ha igény van rá, tartanak még egy előadást. Hely- foglalást pedig boltban, utcán is elogadnak, jó filmek esetén a pénztáros még otthon is jegyzi a kéréseket. A központilag megállapított játókrenden túl vetítenek mese, ifjúsági, archív és tájékoztató, ismeretterjesztő filmeket is. Nem várják meg az iskola, óvoda jelentkezését, ők mennek. Antal Bélát né lelkes, közéleti ember, tud mindenről a faluban, ismeri a lakók igényét, és fáradhatatlanul egyeztet, kilincsel érdekükben. A sikerfilmeket a megyében először Szolnokon, majd Jászberényben vetítik, de már aznap Jákóhalmán is láthatók. Gyakran „pendliznek” a jákóhalmi mozisok, ami azt jelenti, hogy ugyanazt a kópiát egyidőben két moziban is forgatják. Be- rényben 2—3 tekercs lejön a gépről, és azon melegében már fűzik is be Jákóhalmán, de már menni kell vissza a következő 2 tekercsért, hogy np legyen üres a gép, ugyanakkor Berényben már a második előadásra várják a film elejét. Hosszú, kitartó munka árán az utóbbi időben ismét emelkedik a moziba járók száma. Négy éve megalakították a Keleti Márton brigádot, azóta sorozatban elnyerték a Kiváló Moziüziem címet. Az elismerés az öttagú kollektívát további újításokra sarkallja, érzik fontos szerepüket a falu közművelődésben. Ez évi tervüket a Szolnok Megyei Moziüzemi Vállalat az eredményeik alapján határozta meg: a 211 ülőhelyes moziban 330 előadáson 26 ezer 400 látogató legyen, ezen túl előírták a szovjet és a magyar, a művész- és ifjúsági filmek nézőinek számát is. Nem kis feladat, de már szerveznek egy újabb archív sorozatot, az iskolával szerződést kötöttek, rendszeres videoelő- zetest tartanák az új filmekről .... Rajtuk nem múlik ... Lukácsi Pál Szovjet filmplakátokból nyílt kiállítás az SZKP XXVII. pártkongresszusa köszöntésére Budapesten, a Pataky Művelődési Központ díszgalériájában. A kiállítást a Szovexportfilm közreműködésével rendezték