Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-28 / 74. szám
1986. MÁRCIUS 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Tisza Cipőgyár kunszentmártoni üzemében exportra és a belföldi kereskedelemnek készítenek cipőket és cipőfelsőrészeket. Képünk a fűződében készült Fotó: T. Z. ■Éte, , . ' -«iái«- ' " • 'ifi Július «-«Öl 9 Megszűnik az Állami Biztosító monopóliuma Versenytársa a Hungária — Korszerűbb szolgáltatások, választási lehetőség Rendhagyó módon rendezte meg szokásos évi sajtótájékoztatóját tegnap az Állami Biztosító a Budapest Kongresszusi Központban. A tájékoztató elején Medgyesy Péter pénzügyminiszter-helyettes tájékoztatta a sajtó munkatársait arról a változásról, amely idén július 1- től érvényes a hazai biztosítási rendszerben. Ezzel tulajdonképpen a hazai biztosítás továbbfejlesztésének jelentős állomásához érkeztünk, hiszen az Állami Biztosító mellett megkezdi működését a Hungária Biztosító is. Mint a pénzügyminiszter-helyettes elmondta, a két állami biztosító intézet szavatolja a jobb szolgáltatást, a bőségesebb választékot, a szervezeti fejlesztést, és létrejöttükkel megteremtődik a verseny lehetősége is. Ez a versenyhelyzet felelős együttműködésre kötelezi a két szervezetet, amelynek'ez év második felétől minden egysége és munkatársa mindenféle biztosítási ügyben ügvtfelei rendelkezésére áll. Ez a szervezeti változás összhangban van az MSZMP Központi Bizottságának 1984 Ez is exportálható Ikebana libatoliból A Makói Lenin Tsz tollvi- rágkészítő üzemágat létesített, amelynek nyersanyagát a gazdaság több tízezres kacsa- és libafarmja szolgáltatja. A megfelelően előkészített, színezett toliakból 30 asszony és lány sokféle virágot alakít ki a hazai vásárlóknak és exportra. A toll orchideák és gladióluszok, rózsák és szegfűk, pipacsok és búzavirágok színben és formában a megtévesztésig hasonlítanak a virágkertészetekben és a mezőkön található élőnövényekhez. A múlt évben még szinte csak próbaképpen szállították ezeket néhány hazai áruháznak és külföldi kereskedőnek, idén már mintegy 6 millió forint értékben küldenek tollvirágot a piacra nagyobb részben exportra. A színes tollvirágok és tollikebanák vevői között japán és egyesült államokbeli, arab és nyugat-európai cégek vannak. áprilisi állásfoglalásával, amely a bankrendszer korszerűsítését jelölte meg feladatul. A nyolcvanas évek végétől a gazdasági és a társadalmi élet változásai következtében megnőtt a biztosító szerepe, a biztosítás társadalmi és gazdasági jelentősége. Ezzel párhuzamosan kibontakozott és felélénkült a biztosítás hazai szerepe körüli vita. Egyre több fórumon kérdőjelezték meg az Állami Biztosító monopolhelyzetét, hangsúlyozva, hogy versenytárs esetében a biztosítási munkán feltétlenül javítani lehetne. A miniszterhelyettes információi után Deák Andrea, az Állami Biztosító vezérigazgatója szólt az intézet 37 éves múltjáról és különösen az elmúlt év biztosítási eredményeiről. Elmondta többek között, hogy 1985-ben a mezőgazdasági szövetkezeteket ért károkra 5,9 milliárd forintot fizetett az ÁB. Szolnok megyében a mezőgazda- sági üzemek 243,7 milliós biztosítási díja után tavaly 357 millió kártérítést adtak. Szó volt a tájékoztatón arElkészült a tavaly végzett általános orvosok és fogorvosok elhelyezkedésének mérlege. Mint dr. Lukáts Jenő, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője az MTI munkatársának elmondta, 1400 állást hirdettek meg 878 végzős általános orvosnak. Közülük 807 — a pályázatra jogosultak 92 százaléka — helyezkedett el. Az elképzeléseinek megfelelő munkahelyet nem talált fiatalok nagy többsége Budapesten, illetve Szegeden végzett orvos. A kínált állások száma az aim ült évekhez viszonyítva meglehetősen magas volt 1985-ben. s megfelelő arányban hirdettek meg belgyógyászati. sebészi, szülész-nő- gyógyászi helyeket is. Csaknem 300 fővárosi és 1100 vidéki munkahelyre pályázhattak a szakemberek. Érdekes, hogy éppen Budapesten 44 állás maradt betöltetlen, a kevésbé népszerű orvosi szakmákban. ról is, hogy 1985 decemberéig az Állami Biztosító 4 millió 322 ezer személyi biztosítást tartott nyilván. Megyénkben 51 ezer 347 személyi biztosítást kezelnek. A lakossági háztartási, műszaki károk után csak Szolnok megyében 25 milliót fizettek ki tavaly az intézmény pénztárai. A vezérigazgató elmondta azt is, hogy a július 1-én munkához kezdő Hungária Biztosító egyelőre megosztja a biztosítási kötvényeket a gazdag múltú Állami Biztosítóval. Osztoznak a pénzintézet épületeiben és bizonyos mértékig a nagy szakmai gyakorlattal rendelkező munkatársakban is. A sajtótájékoztatón bemutatkozott Uzonyi Tamás, a Hungária Biztosító leendő, most még megbízott vezér- igazgatója is. Csakúgy, mint Deák Andrea, hangsúlyozta, hogy a két biztosító működése remélhetőleg mielőbb egészséges versenyszellemet teremt a hazai biztosítás,’ ügyekben, s megfelelő szolgáltatást nyújt a biztosítások iránt érdeklődő lakosságnak. S. J. A fogorvosok — 108-an — 137 helyre pályázhattak a múlt évben. A hallgatók 82 százaléka helyeszkedett el. Az ebben a szakmában meghirdetett fővárosi állások száma immár évek óta kevés. tavaly is mindössze nyolc volt. A hallgatóknak tehát számolniuk kell azzal hogy csak vidéken tudnak munkahelyet választani. A közeli napokban döntenek a munkáltatók az idén meghirdetett pályázatokról. A hallgatók öt helyet jelölhettek meg a jelentkezési lapokon, s az egyetemek ajánlásokkal is segíthették a legjobb eredményt elért diákokat. A főosztályvezető szerint viszont előfordul, hogy a reálisnál több hallgató kap ajánlást az oktatási in- rézményektől. Az 1986-ban meghirdetett lényegesen kevesebb: 846 állások száma a tavalyinál végzős diák 1065 hely közül választhat. Orvosok Kisebb a felkínált állások száma II napokban döntenek a pályázatokról A Minisztertanács megtárgyalta A népi ellenőrzés tavalyi munkája Budalakk Üj alkalmazástechnikai üzem Megkezdődött a próbaüzem a Budalakk Festék- és gyantagyár új alkalmazás- technikai üzemében. A mintegy 60 millió forintos költséggel kialakított új létesítményben — amelynek megvalósítását az OMFB is támogatta — a gyakorlatban is kipróbálhatják a gyár új termékeit, s így az újdonságok a korábbinál jóval hamarabb kerülhetnek nagyüzemi hasznosításra. Az új üzemet felszerelték szinte minden olyan berendezés kisebb méretű változatával, amelyet a gyár felületkezelő anyagainak felhasználói alkalmaznak. így helyben ellenőrizhetik, hogy a Budalakk újdonságai megfelelnek-e a megrendelő minőségi igényeinek, technológiai adottságainak. Ezekhez a próbákhoz eddig a felhasználóknál kellett egyes gépsorokat kivonni a termelésből, s azok a kísérletek időtartamára, nemegyszer kiestek a munkából. Az új alkalmazástechnikai üzem jelentősen megkönnyi- ti majd a Budalakk termék- választékának megújítását, hiszen a felhasználó vállalatok igényei ma már annyira speciálisak, hogy a legtöbb új termék kidolgozásához élőiről kell kezdeni a fejlesztő munkát, s ezzel együtt alkalmazásuk körülményeinek vizsgálatát. A Budalakk termelésének most már csaknem egyharmadát teszik ki azok a festékek és alapozók, amelyeket egy-egy vállalat igénye alapján gyártanak. A győri Rába Vagon- és Gépgyárnak például olyan speciális bevonatot dolgoztak ki, amely megvédi termékeiket a korróziótól a tengeri szállítások során, de készítenek különleges festékeket az Ikarusnak és a paksi atomerőműnek is. Nemcsak a gyártmányfe- lesztők próbálhatják ki újdonságaikat, hanem gyártási kísérleteket is végezhetnek majd. így az új festékek nagyüzemi előállításának kísérleteihez ezután már nem a termelőrészlegek gépeit kell igénybe venniük. A végeláthatatlan tél teszi tán, hogy gyakran időzünk el a primőrt árusító standoknál, ahol aztán az árcédulák legtöbbször megálljt parancsolnak a vásárlási szándéknak. A pi- rosló paradicsomok, méregzöld paprikák arra indítják a hoppon maradt vevőt, hogy ingerült véleményt cseréljen a paradicsom 300 forintos áráról, a parikáról, melynek darabja 10—15 forint, aztán az almáról, amely drágább lett a kubai narancsnál. A feldúlt piacjáró nehezen hiszi el — pedig a tények ezt bizonyítják, — hogy az idén valójában minden primőr olcsóbb, mint tavaly volt. A szolnoki Csarnok- és Piacintézmény áruforgalmi irodájában elmondták, hogy 1985-ben 5—600 forintért kínálták a primőr paradicsom kilóját, a paprika átlagára kilogrammonként tavaly 378 forint volt, míg az idén „csak” 332 forint. No, persze ez az összevetés sem nyugtatja meg a kedélyeket. Megnyugtatná viszont egy olyan népszerű akció, amilyenre a Skála Coop szánta rá magát: ahhoz, hogy a Bosnyák téri meg a többi fővárosi piac árait letörje. Ausztriából hozott be paprikát és paradicsomot, melyet 99 forintos kilónkénti áron forgalmazott. Biztos, hogy ezzel a ke- ' reskedelmi tranzakcióval nem váltotta meg a kegyetlen piaci világot — A népi ellenőrzés munkájában előtérben áll a fegyelem, a rend megteremtésének és megőrzésének, illetve a felelősség érvényesítésének elősegítése. A területi bizottságok tapasztalatai és a közérdekű bejelentések bizonyítják, hogy ezen a területen is sok még a tennivaló: a szervezetlenség és a fegyelemsértések ma még sokhelyütt a gazdálkodás mindennapi velejárói. Az ellenőrzést és a felelősségre vonást megnehezítik, illetve egyenesen meggátolják a vállalati belső szabályozások hiányosságai, a bizonylati fegyelem lazaságai. A KNEB beszámolója ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy a vállalati önállóság növekedésével, az új típusú vezető testületek létrejöttével e problémák még bonyolultabbá válnak, mivel a hatékony belső ellenőrzés hiányában e vezető testületek kontroll lehetősége beszűkül, s ez munkájuk hatásfokát rontja. Tavaly a lakosság több mint 12 ezer alkalommal fordult észrevételeivel a népi ellenőrzési szervekhez. A beadványok tartalmának elemzéséből kitűnik, hogy nőtt az állampolgárok közéleti érdeklődése, érzékenysége. Sok bejelentés érkezett a fiktív lakáscserékkel, a lakások nem rendeltetésszerű használatával kapcsolatban: többen hívták fel a népi ellenőrök figyelmét a lakáshelyzet feszültségeiből fakadó korrupciós jelenségekre, s nőtt a nyugdíjak megállapításával, illetve a nyugdíjasok foglalkoztatásával kapcsolatos panaszok száma. Figyelmeztető jelenség, hogy a bejelentések, javaslatok jelentős része több fórumot is megjárva kerül a népi ellenőri szervekhez. Ebben közrejátszanak az államigazgatási ügyintézés fogyatékosságai, néha formális vagy téves döntései is. Az elmúlt évben a népi ellenőrzés a Minisztertanács és az illetékes tanácsok által elfogadott munkaterve alapján teljesítette kijelölt feladatait — állapította meg a szervezet tavalyi munkáját ám mindenképp jó közérzetet szült az a tény, hogy valaki végre szembeszállt a már-már követhetetlen primőrárakkal. A szolnoki piacon — meglehetősen naívul — immár a Skála-akció árcsökkentő hatását próbáltam felfedezni., Nos, a paradicsom masszívan tartotta magát a 280—300 forintos árnívón — viszont a Zöldért fogékony tanulónak bizonyult. Amolyan húsvéti vásárként almát árul kilónként 5 forintért, burgonyát pedig 6-ért. De a locsolókat váró háziasszonyok örömmel konstatálhatták azt is, hogy a zöldség nagyjából felébe kerül annak, ameny- nyit az őstermelők kémek érte. Forgalmuk igazán tisztes volt a zöldértesek- nek, Magos József igazgató személyesen irányította az „árleverő hadműveletet”. Élőszóban kértem tőle választ arra, vajon meddig tudját tartani az imponáló árakat? A prognózis megnyugtató volt. Elmondta az igazgató, hogy a kis keresetű vevőkre gondolva az almát minden árfelhajtó tényező nélkül kezdték árulni. Saját gépkocsivezetőjük, raktárosuk méri, fizetett munkaidőben, tehát az ö jutalékukat nem kell megfizettetni a vásárlókkal. Aztán a náztatársi almából visz- szamaradtat sem kell „rátenni” az árra, hiszen értékelve a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság beszámolója, amelyet a kormány tegnapi ülésén vitatott, meg. A beszámoló rámutat: a népi ellenőrzés országos és helyi vizsgálatai a társadalmunk előtt álló legfontosabb feladatokhoz, illetve a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekhez kapcsolódtak. Ennek megfelelően a népi ellenőrzés — a kormány ellenőrzési tervével összhangban — nagy figyelmet fordított a gazdálkodási tartalékok hasznosításával, az anyaggazdálkodási kormányprogramokkal, a lakosság életkörülményeivel, valamint az egészségügyi ellátással összefüggő kérdések vizsgálatára, illetve a szükséges feladatok megoldásának elősegítésére. Az elmúlt évben szerzett tapasztalatok alapján a KNEB beszámolója ismerteti néhány kérdéskör vizsgálatának főbb megállapításait. Eszerint az ellenőrzések bizonyítják, hogy a vállalata — és néhány területen a népgazdasági — terv- előirányzatok nem számoltak kellő mértékben a feladatok megoldásának feltételeivel, s ennek gazdaságilag, illetve a lakosság hangulatának alakulása szempontjából is több kedvezőtlen hatása volt. A lakásépítés problémáival összefüggő kérdéseket elemezve a beszámoló megállapítja: az állami lakásépítés csökkenése és az árak emelkedése fokozottan foglalkoztatja a közvéleményt. A vizsgálatok tapasztalatai bizonyították, hogy a növekvő árak mindinkább elszakadnak a lakosság, elsősorban a fiatalabb korosztályok teherviselő képességétől. A szolgáltatások alakulását vizsgálva a népi ellenőri szervek, különösen a területi és a helyi bizottságok tapasztalatai jelezték, hogy a szervezeti decentralizáció nem bővítette a lakossági szolgáltatásokat. Nem sikerült mérsékelni az ellátás területi eltéréseit sem, s a kistelepülések szolgáltatásokkal való ellátása sok tekintetben továbbra sem megoldott. visszaviszik a Zöldérthez, és hasznosítani tudják. Ezt az 5 forintos almaárat addig tudják produkálni, amíg igény van rá. A burgonyánál ugyanez a helyzet, 6 forintnál nem lesz drágább — ami viszont a zöldségféléket illeti, újig kitartanak, ha nem is a mostani vásári áron, ám semmiképp nem vevőt bosszantó nívón. őszintén szólva kételkedtem az információban/, így gépkocsiba ülve Magos József a helyszínen győzött meg a Zöldért tekintélyes árualapjáról. A kétezer négyzetméteres alapterületű tározóban szorgos asszonykezek tisztították a zöldséget, a káposztát, a téli „természetes göngyölegtől”, a hűtőkamrákban, a burgonyatárolóban pe- d.g olyan hegyekben tornyosul a készlet, hogy talán fel is kellene tüntetni az Alföld domborzati térképén. Amint a Zöldért igazgatója elmondta, terítésük szinte az egész megyét érinti. Ha a primőrök ár- kalkulációjába nem is tudnak beleszólni, a téli tárolású zöldségek terén a kulcspozíciót tartani fogják. Vásárlóként egy olyan „őstermelő” után áhítoztam, aki viszont a melegházi termesztésű zöldségeknél tudna amúgy „zöldér- tesen” beleszólni az árakba. — pb — Árháború kicsiben és nagyban
