Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-26 / 72. szám

1986. MÁRCIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 IA tévé képernyője előtt Kedvezmény a fiataloknak Nemcsak utaztat, rendezvényt is szervez az Express megyei kirendeltsége Forradalmi hagyományaink ápolása televíziónknak egy- egy jelentős évforduló alkal­mából új meg új lehetőség, hogy hatásosan tisztelegjen forradalmár elődeink szelle­mének; szüntelenül keresi az újabb és újabb megoldá­sokat. Ezt igazolja az a „bátor” cselekedet is, amely- lyel most a Tanácsköztársa­ságnak tisztelgett: a Viseg­rádi utca megfimesítése, Lengyel József különös mű­fajú regényének — ő maga „történelmi riportázsnak” nevezi könyvét a berlini ki­adás előszavában — kép­ernyőre vitele. Visegrádi utca Csak érdekességként em­lítem meg, hogy első megje­lenésekor maga Kun Béla írt hozzá ajánló sorokat, amelyben többek között le­szögezte: „A párt múltja, a párt ideológiájának lényeges alkotó része.” Lengyel regé­nye tehát nemcsak azért volt fontos, mert 10 évvel a Tanácsköztársaság leveré­se után emléket állít a múltnak, a hősöknek, ábrá­zolván egyébként a külön­böző belső konfliktusokat is, hanem mert emberi maga­tartások, hasznosítható erkölcsi tulajdonságok pél­dául a helytállás szépségeit mutatja fel dokumentumér - tékű munkájában — köve­tendő példaként. Regényé­ben a szigorú tényközlés a forradalmi idők nagyon is emberi és lélektanilag is hiteles ábrázolatával páro­sul. Tényszerűség és lélektani hitelesség — Lengyel József regényének egyik fő erénye ez az összetettség, továbbá az, hogy tudatosan keresi az új kifejezési eszközöket, s így munkája akaratlanul is az irodalmi élcsapat. az avantgárd táborába sorolja. „Kompozícióé módszere nem a visszamelékezőé a nézőé, hanem — s itt érződnek a film terén szerzett tapaszta­latai — a rendezőé. Anya­gában nemcsak benne él. hanem szuverén hatalommal formálja. Az időrendet be­tartja ugyan, de ezen be­lül szabadon bánik a tér­hatásokkal, a mondanivaló igényei szerint mozgatja a képet. Hol 10 éves távlatból nézi alakjait, hol „egész kö­zelről”; él a montázs. a gyorsítás és az áttűnés le­hetőségeivel — állapítja meg róla egyik méltatója. iWlindezek megemlítését csupán azért tartottam szük­ségesnek. hogy érzékeltes­sem: egy valóban érdekes és fontos irodalmi mű kép­ernyőre vitelére vállalkozott Ruszt József rendezővel az élen a televízió. (Forgató­könyv Lendvai György) Csak a regény e sajátos szerkezetének és kifejező eszközeinek ismeretében válhat egyértelművé, hogy a színpadon és minden mun­kájában az újszerűségre és egyben költőiségre törekvő, a szépség varázsát kifejezni szándékozó Ruszt József miért is vállalta e „riport­regény” megfimesítését. Mert nem földhözragadt realizmus ez, hanem a lé­lek szárnyalásának finom és kimunkált rajzolata; a gondolatok a gondolkozás vonzó képei színesednek ki egy határozott folyamat áb­rázolásában, ahogyan az ifjú ember, maga a szerző éli át öntudatában gyara­podván a világ forradalom­ra fordulását. Nepicsak érdekes, igen ha­tásos ahogyan Ruszt a fia­tal és az idős szerző dialó­gusában mint párhuzamos tükörben állítja szembe a valóság részleteit; a fiatal aki átélő- résztvevője az eseményeknek, s az idős bölcs férfiú, aki már rálát mindarra, ami történt. S ez a módszer egyúttal ben­nünket is arra ösztönöz, hogy amit láttunk és hal­lunk azt rögvest vetítsük ki jelenünkre is. Így válunk a történelmi múlt szinte köz­vetlen részeseivé. Tőlünk időben távol eső események, hősök kerülnek test-és gon- dölatközelbe, anélkül hogy bármiféle erőszakos idősze- rűsítésnek volnánk a tanúi. A tévéváltozatnak minde­nekelőtt ezt az alaphangot megadó formai újszerűségét szeretnénk kiemelni azzal egyetemben, hogy egy-egy jelenetben pontos és hite­les jellemképeket is kapunk a kor forradalmár alakjai­ról, Korvin Ottóról, Kun Béláról, Sallai Imréről, Sza­muely Tiborról és másokról (mégha kissé a rendezés meg is emeli őket ez esz­ményítés irányában, ami egyenes következménye a forradalmi eszméket ma­gasztosan tisztelő Ruszt Jó­zsef alkotói szemléletének). A tévéfilm készítői szeré­nyen csak tévéváltozatnak nevezik munkájukat, pedig több ez a szokásos képer­nyőre írásnál: a regényben ábrázolt történelmet sajátos megvilágításban mutatja fel. öntörvényű alkotás. Méltó a regényhez, méltó Lengyel Józsefhez, méltó az évfordulóhoz. egy úttörő műfajú prózai munka újsze­rű televíziós tálalása. Mél­tán viselte produkcóként a Budanesti Tavaszi Fesztivál meakülönböztető — kiemelő emblémáját. Hétvége Egyébként a fesztiváltól volt hangos a hétvége is. Főiképp a zenei események képviselték e kulturális ün­nepet. De most mégsem ró­luk szólnék, hanem a ho­vatovább hagyománnyá erősödő, új műsorformáról, amely valósággal családias eseménnyé hangolja át a szombat és vasárnap mű­sorát, azaz a teljes hétvé­gét. Kellemes, melengető, remek dolog, amit a házi­asszony szerepében a me­leg mosolyú Endrei Judit és a házigazdát megszemélye­sítő ötletes, szellemileg rendkívül friss Hor­váth János produkál. Könnyedén, elegánsan, apró humorral. S ami ör­vendetes : finom tartózkodá­suk, azaz jelenlétükkel nem nehezítik el a műsor folya­matát, nem érezni őket ter­hesnek, feleslegesnek pedig különösképpen nem. A különböző helyszíneken ké­szített riportok is jól il­leszkedtek a programok rendjébe. Nagy sikere van a száztagú cigányzenekar­nak. tapasztalhattuk mi né­zők is. Nosza halljuk, ho­gyan született az ötlet, a Budapest néven koncertező zenekar megteremtésének ötlete? És már következett is a riport, amelyben vá­laszt kaptunk a bennünk mocorgó kérdésekre. Ki­emelkedő pillanatai is vol­tak ennek a hétvégének. Például az Emelem kala­pom című játékos gyermek- műsor szombat délelőtt, amelyben Levente Péter és társa Grillus, ők ketten, no meg egy végtelenül talpra­esett vöröses hajú kislegény olyan „zenekart” hoztak lét­re három távoli helyszínen, egyszerre szólt a gyerekek muzsikája, amelyhez fogha­tót régen hallhattunk. Le­vente Péter úgy beszél a gyerekek nyevén és úgy ért a lelkükhöz, ahogy rajta kívül művészember kevés a világon. Jó ötletnek bizo­nyult a vasárnap esti film­hez meghívni a két vendé­get, egy légikisasszonyt és egy repülőgép-pilótát, mond­ják meg ők a gya­korlott szakemberek, hogy amit a félelmetesen izgal­mas Airport 75-ben láttunk, megtörténhetnék-e a. való­ságban is? S bár a vendé­gek „hitelesítették” a látot­takat, maradták azért ben­nünk kételyek. Dehát más a művészet és más a való­ság. Szóval érdekes, színes, kellemes volt ez a hétvége — legközelebb is szívesen lennék vendége Endrei Ju­ditnak és Horváth Jánosnak a képernyő előtt. VM Tiszaörsön Felnőtté avatják az ifjakat (Tudósítónktól) Az eddigi hagyományok­nak megfelelően az idén is köszöntik Tiszaigar, Tiszaörs és Nagyiván nagykorúvá lett fiataljait a társközségek párt-, állami és gazdasági vezetői. A forradalmi ifjú­sági napok programjához kapcsolódó rendezvényt Ti­szaörsön, az általános mű­velődési központban tartják március 29-én, szombaton délután 5 órakor, ahová a tsz autóbusza szállítja be az ünnepeiteket a társközségek­ből. A tizennyolc éveseket az ünnepi köszöntőn kívül színvonalas irodalmi műsor is várja. A program a há­rom település fiataljainak diszkójával fejeződik be. Debreceni kórus Amerikában Megkezdte észak-amerikai hangversenykörútját a deb­receni Református kollégium kórusa, a híres debreceni Kántus. Az Egyesült Államok és Kanada magyar reformá­tus szervezetei meghívására április 13-ig 19 hangver­senyt ad a két országban. Nyitó hangversenyüket New Yorkban tartották, majd fel­lépnek az Egyesült Államok­ban Washingtonban. Cleve- lamdben, Detroitban, Pits- burghban, valamint Kanadá­ban Torontóban, Ottawában és Hamiltonban — főként ott, ahol jelentősebb számú magyar származású lakos él. A többszörös díjnyertes 40 tagú vegyeskar, amelynek tagjai főként középiskolai tanulók és hittudományt hallgató diákok, papnöven- dékek, Berkesi Sándor kar­nagy vezényletével egyházi műveket mutat be, és a magyar és nemzetközi kó­rusirodalom számos remek­művét előadja. Nyitó hang­versenyüket zsúfolt ház előtt igen nagy sikerrel tartották meg. Jevgenyij Jevtusenko neve hamar ismertté, sőt közis­mertté vált a magyar olva­sók körében (is). Tanulmá­nyok sora elemezte azóta ennek a népszerűségnek a titkát. Az 1933-ban született költő annak a háború után felnőtt és induló nemzedék­nek a vezéralakja, amely kritikusan és elfogultság nélkül néz szembe a sztáli­nizmussal, a „nagy ember” mítoszával, amdly, éppen apái során és példáján okul­va, le akar számolni a hősi pátosszal és pózokkal, visz- szaperelve az egyszerűség és az emberség jogait, azokat az értékeket, amelyek az orosz irodalmat Puskin, Lev Tolsztoj, Csehov, Doszto­jevszkij és Gorkij óta jelle­mezték és naggyá tették. Ez a póztalan egyszerűség jellemzi Jevtosenko leg­újabb, ezúttal prózai kötetét is. A költő mindmáig meg­őrizte indulatait, de ehhez az idők során empátia és bölcsesség is társult. Az em­beri élet értékét a XX. szá­zad második felében sem a jelszavak határozzák meg, hanem a belső tartalom. Jevtusenko alapvetőnek tart­ja a jóságot, a jóra való készséget. Sokan ezzel szü­letnek, míg mások megta­nulhatják, rosszabb esetben az élet, a sorscsapások döb­bentik rá ennek fontosságá­ra az embert. A jóság és az egyszerűség — s jól tudja ezt a költő is — veszedel­mes, mert lejáratott fogal­mak. Sokan hajlamosak ci­nikusan az együgyűséggel azonosítani, mintha ez csak a muzsikok tulajdonsága lenne. Jevtusenko azonban már a teljes társadalomban, sőt teljes világban-kozmosz­A megyében lévő utazási irodák között az Express Szolnok megyei kirendelt­sége a kiutazó forgalomban a második, a belföldi utaz­tatásban az első helyen áll. Az Express a fiatalok utazási irodája, de foglal­kozik más korosztály utaz­tatásával is. A külföldre utazók szá­ma 1981—85 között válto­zóan alakult. Míg 1981-ben mintegy kétezerötszázan mentek külföldre, 1983—84 között alig több, mint két­ezren, 1985-ben jóval há­romezer fölött volt a ki­utazók száma. A szocialista országokba történő utazásban jelentős szerepet játszik a Szovjet­unió. az árbevétel legna­gyobb részét adja. öt év­vel ezelőtt ötszáznegyven- ketten mentek a Szovjet­unióba az Express szerve­zésében, tavaly ezerhárman. Az ebből származó bevétel 1981-ben több mint kétmil­lió forint volt, tavaly pe­dig közel 5 millió. Nagy az érdeklődés az NDK utak iránt is, népszerűek a bol­gár programok. Csehszlová­kiába egyre több egyéni túrista utazik, tehát veszí­tett népszerűségéből a tár­sasutazás. Lengyelországba ismét szívesen mennek, ta­valyelőtt egy, tavaly pedig két csoportot tudott indíta­ni az Express megyei ki- rendeltsége. A nyugati látogatások listáján vezetnek a bécsi utak. öt évvel ezelőtt há- romszáztizenkilencen je­lentkeztek nyugati ország­ba, tavaly ezeregyszáznegy- venkilencen. A tavalyi tőkés ban gondolkodik. Ügy kere­si a gyökereket a szibériai tajgában (ahonnan szárma­zik), hogy a zámai tájat együttlátja Pétervárral, Moszkvával, Európa sőt Amerika történelmével. Ma­ga a cím: Ahol a vadgyü­mölcs terem, Szibériára utal a még ma is vadregényes, mert érintetlen vidékre, aho­vá mindenkor a mozgékony, szabadságszerető sorsukon fordítani akaró, nyugtalan embereket száműzték a cá­rok, hatalmak. Ilyen érte­lemben szimbolikus Szibéria már a XIX. századi orosz irodalomban is. (lásd Cse­hov, Dosztojevszki), Jevtu- senkonál azonban konkrét is. Nehéz a könyv műfaját meghatározni, mert több tu­catnyi szereplője van, válto­zó helyszíneken folyik a cse­lekmény, amelyet meg-meg- szakítanak a szerző reflexiói, ésszerű fejtegetései. Ezek azonban éppen nem zava- róak, sőt legalább olyan iz­galmasak, mint maga a cse­lekmény. A gerincet magát egy Szibériában kutató geoló­guscsoport története adja, s ezt egészítik ki mintegy a szerteágazó cselekményszá­lak. A különböző sorsok, jel­lemek, magatartásformák szinte enciklopédikus bőség­gel egész társadalom képét adják a szibériai paraszttól az akadémikusig, a gyári munkástól az űrhajósig. Az űrhajós figurája különösen foglalkoztatja Jevtusenkót. Korunk hősét látja 'benne, aki azonban ugyanolyan em­ber, mint más, megverve- áldva jó és rossz tulajdon­ságokkal, vágyakkal és szo­rongásokkal. Ám azzal, hogy az ember kilépett a világűr­be — figyelmeztet a költő — utakból származó bevétel nem haladta meg a 4 mil­lió forintot, míg a szocialista utakból több mint 10 mil­lió forint jött össze. Más területen is számot­tevő eredményeket mutat­hat föl az Express megyei kirendeltsége. A korábbi években a más megyének átküldött és az itt fogadott utasok száma azonos volt. Ha ugyanis egy induló cso­portban üres helyek van­nak, más megyéből „kér­nek” utast, hogy teljes lét­számmal induljon a csoport. Ha pedig Szolnok megyei szeretne olyan útra menni, amilyet a megyei kirendelt­ség nem tud indítani, vagy számára nem megfelelő idő­pontokban indít, akkor a kirendeltség más megye Express irodájához irányít­ja az érdeklődőt. Az idén a megyei kirendeltség két­százötvennel több utast „szerzett” más megyékből, mint amennyit átadott. Nem alakult ilyen ked­vezően az Express szerve­zésében megyénkbe utazó bel- és külföldiek száma, öt évvel ezelőtt ezeregy- százötvenkét külföldi és ezerkilencvenhat belföldi turistát tudtak a megyébe hozni, tavaly pedig ezerhat- százkilencven külföldit és négyszázkilencvennégy ma­gyar turistát. A belföldi forgalomból 1981-ben közel 6 millió fo­rint bevétel származott, ta­valy pedig 7 millió 600 ezer forint. Bár a hétvégi túrák, a háromnapos kirándulások — elsősorban az Északi- Középhegység, Nyugat-- és Dél-Dunántúl felé, Szeged­it*, a Földön még nem oldó­dott meg semmi. Ugyanúgy küzdeni kell az elemekkel (félelmetes, ugyanakkor lí­ráján szép a geológuscsoport hajótörésének leírása a szibé­riai folyón), a mindennapi gondokkal. Kritikusan, sőt helyenként szatirikusán áb­rázolja Jevtusenko a szerve­zetlenséget, a bürokratikus gondolkodást, a kegyetlensé­get, a karrierizmust, a szó­lamokat, a szólamokkal való visszaélést. Nyoma sincs a szerzőben semminemű te­kintélytiszteletnek. Rokon- szenve az „alul levőké”, aki­kéit ugyan nem lát angyal­nak, hibátlannak, de hibái­kat, gyarlóságaikat is szere­tettel, együttérzéssel ábrá­zolja. Felsistereg benne a düh és a gyűlölet a képmu- taitással, az erőszakkal, a hatalommal való visszaélés­sel szemben. Megveti az áru­lást és a törtetést, az anyagi javak mértéktelen habzsolá­sát és harácsolását, de a kultúrsznobokat, az üresfe­jű hólyagokat is. Stílusa — Soproni András fordításában — egyszerre ízesen népi (kedveli a táj- szavakat), olykor anekdoti- kus, komótosan mesélgető, máskor meg aforisztikusan tömör és fegyelmezett.. Az olvasó személyes barátaivá fogadja Szerjózsát, Kazjutát, Kvarcovot, Ciolkovszkijt, Kesát, a regény hőseit, mint ahogyan tovább kell gondol­ni Jevtusenko hol lírai, hol meg filozófiai eszmefuttatá­sait a világról, a történelem­ről, az emberről, aki nála esendőségében is nagyszerű és szeretetre méltó, szeretet- re éhes. (Magvető Kiadó, Budapest 1985.) H. S. re, Debrecenbe — népsze­rűek, az utazók száma mégis csökkent. Az üdülők — házaspári, családos, gyer­mek, úttörő, hobby — szá­ma kismértékben emelke­dett. A rendezvények lebo­nyolításában viszont jelen­tős rangot szerzett a kiren­deltség. a szervezésben sok segítséget kaptak az Ifjú­sági Rendező Irodától. Az elmúlt öt év alatt a megyei kirendeltség 67 önálló ren­dezvénynek volt gazdája. Az Expressről szólva mindenkinek a kedvezmé­nyek jutnak eszébe. Az if­júsági táborokat, szállás­helyeket kedvezményes áron vehetik igénybe a fia­talok. A baráti szocialista országokkal a csereutazás is jelentős kedvezmény. Meghatározott létszámú fi­atal, szocialista országbeli üdüléséért hazai térítési dí­jat fizet, forintban. Cserébe ugyanilyen számú külföldi fiatal üdülését biztosítják hazánkban. Az elmúlt évben a kiuta­zás árbevétele az Express- nél 15 millió forint volt, az idén 18 milliót terveznek. Az utaslétszám tavaly 3 és félezer volt, az idén 4 ezer fölött tervezik. Ebben az évben több új programot indítanak. Augusztusban az NDK-ba (Drezda, Lipcse) indul egy különvonat hat­száz diákkal. Május elsejé­re Moszkva—Leningrád— Kijevbe utaznak megyei fiatalok (öt csoport), Bul­gáriába a Napospartra há­romszáznegyven fiatalt visz a különvonat júliusban. Liszt a képernyőn Liszt a képernyőn címmel háromnapos nemzetközi te­levíziós tanácskozás kezdő­dött hétfőn, Budapesten a Duna Intercontinental Szál­lóban. A Nemzetközi Zenei Köz­pont (IMZ) által rendezett konferencián több ország televíziós társaságának ze­nei vezetője vesz részt. A találkozón 20 tv-társaság egy-egy Liszt-produkcióját vetítik le, és a szakembe­rek megvitatják a filmek művészi és technikai jelle­gű kérdéseit, értékelik a zenei, rendezői és operatőri munkát. A Magyar Televízió a találkozón Liszt Szent Er­zsébet legenda és a Faust szimfónia 1985-ös televíziós felvételével vesz részt. Helyén a várkapitány Visszakerült talapzatára Varkocs kapitány szobra Székesfehérvárott. A város XVI. századi várkapitányát ábrázoló szobrot — Erdey Ferenc alkotását — a helyi Városszépítő és -Védő Egye­sület megbízásából budapes­ti szakemberek újították fel. Kijavították sérüléseit, meg­tisztították a múlt évtize­dekben rárakódott szennye­ződéstől, eltüntették bronz­páncéljának foltjait, újravés­ték talapzatának feliratát. Néhány hét múlva rendbe­hozzák az előtte húzódó kes­keny vízmedencét is. Sorsok enciklopédikus bősége Jevgenyij Jevtusenko: Ahol a vadgyümölcs terem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom