Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

1986. MÁRCIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megjelent a Honismeret ez évi első száma Kossuth-levél Szentesről / Tanácsok gyerekeknek, szülőknek Mit, hogyan kell tanulni? A XIV. évfolyamába lé­pett Honismeret című folyó­irat ez évi első száma válto­zatos tartalommal kínál ér­dekességeket olvasói számá­ra. Bodolay Géza cikkében vázolja a Petőfi-kutatás ha­zai helyzetét, szól a Petőfi Sándor Társaság megalaku­lásáról. Az Évfordulók ro­vatban Kun Bélára, Vas Ká­rolyra, Nagy Lászlóra és Csüry Bálintra emlékezik a lap. Szentesen, üveg alatt őrzött s eddig nem közölt Kossuth-levélről ad hírt dr. Fenyvesi László. Szombathy Viktor a csillagász Konkoly- Thege Miklósra emlékezik. Két interjút találunk ebben a számban: Báth János mú­zeumigazgatóval, a Kecel monográfia szerzőjével Szűcs Judit, Zákonyi Ferenccel, a „Balaton ősz krónikásával” pedig Kellei György beszél­get. Ugyanitt olvashatjuk Zákonyi Ferenc írását az el­ső balatoni gőzhajó felavatá­sakor bekövetkezett halálos balesetről is. Több fontos tudomány- és művelődéstörténeti témát is találunk ebben a számban. Olvashatunk a rév-komáromi avarko­ri kutatásokról, az al­földi települések múltjának és jelenének interdiszcipli­náris kutatásáról, a matema­tikus, asztronómus és publi­cista Nagy Károlyról, vala­mint a Fejér Megyei Rák­hegy hajdani iskolájának történetéről. A Krónika ro­vatban beszámolókat talá­lunk a honismereti mozga­lom fontosabb eseményeiről, és itt köszönti a folyóirat 75. születésnapján a székelyke­resztúri múzeum nyugalma­zott igazgatóját. Molnár Ist­vánt. A Honismeret 1. számát ez alkalommal is Honisme­reti Bibliográfia, valamint Gyűjtési Útmutató egészíti ki, mely utóbbi az Ismer­kedés, udvarlás, párvá­lasztás szokásanyagáhak néprajzi gyűjtéséhez ad se­gítséget. ötmillió néző műsora Mától megváltozik a Tv-híradó Mától megújult formában jelentkezik a Tv-híradó első kiadása. A televízió egyik legnépszerűbb, legnézettebb műsora, amelyet estéről esté­re mintegy ötmillióan követ­nek figyelemmel, március 25-től nemcsak új főcímmel indul, hanem a megszokottól eltérő műsorvezetési rend­szerben tájékoztat majd a legfrissebb hazai és világpo­litikai eseményekről. Az immár negyedszázados, jól ismert indítást a modern elektronikus technikát fel­használó új képsor váltja fel, amelynek szignálját Presser Gábor komponálta. Megváltozik a stúdiókép is, s az új díszletek között a műsort ezentúl egy-egy hé­ten át ugyanaz az újságíró vezeti majd. A Híradó gaz­dájaként ő válogatja és szer­keszti az anyagokat, vezeti fel a kül- és belpolitikai té­mákat, s folytat beszélgetést az adás egy-egy vendégével, a legaktuálisabb vagy a leg­izgalmasabb társadalmi, po­litikai, kulturális, illetve sportvonatkozású kérdések szakértőjével. Az első hét gazdája Sándor István lesz. Az eddigieknél kevesebb szerepe lesz a bemondók­nak, s a törekvések szerint rangosabb funkciója a rövi- debb, de lényegre törőbb kommen tálroknaik, valamint a látványnak, a képszerű­ségnek. Ez jellemzi majd egyebek között a sport- és a meteorológiai híreket is; az utóbbi egyébként keddtől szintén új zenével és formá­ban — számítógéppel készült előrejelzéssel jelentkezik. Az ország egyik legna­gyobb hatású „elektronikus napilapjának” a célja válto­zatlanul a gyors, hiteles és orientáló tájékoztatás, ame­lyet azonban ezentúl közvet­lenebbül, dinamikusabban és rugalmasabban, a tényeket, információkat, eseményeket és a köztük levő összefüggé­seket a nézőkhöz közelebb hozva igyekszik közvetíteni. A változás egyelőre csak a 19.30-as első kiadást érinti, a tervek között szerepel azon­ban a második és harmadik kiadás korszerűsítése, átala­kítása is. Várhatóan május­tól pedig a Híradó új kiadás­sal gazdagodik: ezt szombat délutánonként láthatja a kö­zönség. Az idén tizedszer Nyelvművelő verseny általános iskolásoknak Verseghy Ferenc, a nyelv­tudós költő tiszteletére eb­ben az évben már* tizedik alkalommal hirdette meg a megyei könyvtár, az úttörő- elnökség, a megyei tanács művelődési osztálya és a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottsága az általános iskolák tanulói számára a háromfor­dulós Verseghy nyelvművelő versenyt. Az anyanyelvi ne­velést, a nyelvi kulturáltság fejlesztését szolgáló hagyo­mányosan nagy sikerű vetél­kedőn a szóbeli és írásbeli feladatok megoldásával a gyerekeknek arról kell első­sorban bizonyságot tenniük: milyen gazdag a szókincsük, gondolataikat mennyire tud­ják érthetően és választéko­sán megfogalmazni: milyen a beszédkultúrájuk. A leg­jobb eredményt elért tanulók jutalma a Verseghy-emlék- lap és emlékérem, valamint a Kazinczy-ösztöndíj. Ez utóbbit azok az úttörőrajok kaphatják, amelyek a legna­gyobb számú és a legsikere­sebb pályamunkákat küldik be. Az első forduló feladatait március 27-ig várja a me­gyei könyvtár, a verseny a májusban megrendezett me­gyei döntővel zárul. flmerikanisták konferenciája Az Európai Amerikanis- ták Szövetségének háromna­pos nemzetközi konferenciá­ja tegnap megkezdte munká­ját a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A tanácskozást Keith Smith, az Amerikai Egye­sült Államok budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivője nyitotta meg, majd Berend T. Iván, az MTA elnöke köszöntötte a résztvevőket. A szimpozion első előadá­sát Boldizsár Iván író. a Magyar PEN Club elnöke tartotta ..Megtalálni Ameri­kát: a magyar amerikakép változásai az utóbbi 100 év­ben” címmel. Az eszmecse­re első napján Kenneth Sil­verman New York-i pro­fesszor „Az irodalom és a művészet a gyarmatokon (1763—1789)” című referátu­ma hangzott még el. Úttörő kezdeményezés Koncertek Földváron A tiszaföldvári zenerajon­gók TOa este 6 órától egy négy részből álló hangver­senysorozat első programját hallhatják. A hangulatos Götih-kalstély nagytermében bemutatkozásképp a Debre­ceni fúvósötös ad koncertet. A fuvola, oboa, klarinét, fa­gott és kürt felállású zene­kar műsorán klasszikus és modern zeneszerzők művei, többek között Haydn-, Cho­pin-, Bartók- és Gershwin- darabok szerepelnek. Zongo­rán közreműködik Halász Il­dikó. A hangversenysorozat há­rom tiszaföldvári intézmény — a művelődési ház, a Le­nin Mezőgazdasági Termelő­szövetkezet és a Családi Iro­da, — valamint a Megyei Művelődési és Ifjúsági Köz­pont öszefogásával jött létre. A négy rendező szerv a to­vábbiakban is igyekezett ní­vós zenekarokat, illetve elő­adókat meghívni a soro­zatra. Nemzetközi dzsesszhétvége Kétévi szünet után ismét nemzetközi dzsesszhétvége színhelye lesz Nagykanizsa. Április 18-tól 20-ig rendezik meg a hagyományosnak szá­mító, rangos zenei eseményt. A nyitónapon előbb —dél­után 6 órakor — Vasvári Pál, illetve Lakatos Antal együttesét és a Jugoszláviá­ból érkező Petrovics-duót hallhatják az érdeklődők, majd pedig — 23 órától — Pege Aladár és együttese, valamint a lengyel Brat- kowski—Szukalski kvartett koncertezik. Másnap 16 óra­kor Dzsessz és vers címmé: zenés beszélgetésre kerül sor, majd a Budapest Big­band, az Észt—Magyar Dzsessz Alkotóműhely és Cecil Taylor amerikai zon­gorista lép a közönség elé. Már 20-án — előreláthatólag 0.30 órakor — kezdődik a sKintén amerikai Philadel­phia Jerry Ricks blues- műsora. A félévi tanulmányi éfte- sítések táján sok család ju­tott arra a következtetésre, hogy gyermeke nem tanul eleget, vagy nem jó képes­ségű. A következtetések jo­gosak is lehetnek, de gyak­ran kimarad a harmadik fontos tényező mérlegelése, hogy helyesen tanult-e. Hogyan is kell eredmé­nyesen tanulni? Legjobb a tanulást dél­után 3—4 óra között elkez­deni. Addig vásároljon, sé­táljon, kerékpározzon, dol­gozzon, sétáltassa a kutyá­ját, focizzon a tanuló, fon­tos, hogy mozogjon, leve- gőzzön 1—2 órát. Tehát ne tévézzen, ne rádiózzon, ne olvasson ez alatt az idő alatt. A tanulást akkor kezdje, amikor már pihent, képes tényleges tanulásra. Ekkor viszont már ne pa- kolásszon, ne rendezkedjen, hanem valóban lásson hoz­zá. Először is készítse elő a feltehetően szükséges esz­közöket : térképet, helyes­írási szótárt, könyveket, füzeteket, írószereket, vo­nalzót. Az órarend alapján gondolja végig, hogy mit kell aznap elvégeznie. (Helyes, ha a délelőtti órák szerint kezd tanulni, de jó, ha a következő napi óra­rend szerint ismétel is.) Az is hasznos szokás, ha a dél­utánok aránytalan terheit előretanulással próbálja kiegyenlíteni. A szülők ne tűrjék meg a „látszattanulást” és a „fé­lig tanulást”. Ha a gyer­mek úgy veszi elő a leckét, hogy ölében van a macs­kája, vagy asztalán van egy üvegben az aranyhörcsög, akkor nem tud komolyan tanulni. Lényegében ugyanez a helyzet, ha szól a magnetofon, a televízió — vagy a társaságból nem akarva kimaradni —, fel­nőt társaság mellett imitál­ja a tanulást. Az sem he­lyes, ha a tanulás az esti órákig eltart. Ha elkezdte a gyermek a felkészülést, akkor ésszerű szünetekkel tartson a befejezésig, de ne az éjszakába nyúlva. A tervszerű tanulásra az a jellemző, hogy minden feladat elvégzését számí­tásba veszi, az egyes fel­adatokra fordítandó időt megtervezi, a tantárgyi sorrendiséget előre megál­lapítja. Gyakori hiba, hogy az írásbeli feladatok után kezdenek a szóbeliekhez, holott az írásbeli házi fel­adat eredményes elvégzé­sének gyakran az a felté­tele, hogy bizonyos szabá­lyokat (nyelvtan, matema­tika), szavakat, mondatmo- delleket (orosz) elsajátítson a tanuló. Az sem ritka, hogy a szóbeli feladat megoldását egyszerűen el is hagyják. A szöveges tanulnivaló- kat (környezetismeretet, földrajzot, biológiát, törté­nelmet) úgy kezdjék tanul­ni, hogy elsőként csukott könyv mellett a címre koncentrálva próbálják fel­idézni az órán hallottakat. Ezáltal jobban beállítód­nak majd az elfelejtett anyagrész figyelmesebb ol­vasására. Hasznos, ha ilyen­kor rendszerbe ' helyezik a tananyagot. Például föld­rajzból térképen átfutják a már tanult országokat. Tör­ténelemből a tartalom- jegyzékből áttekintik a kö­zelmúlt eseményeit. Első olvasáskor feltétlenül meg kell érteni a tanulandó anyagot. Lexikonból ki kell keresni a történelmi fogal­makat, földrajzból meg kell keresni a térképen a tanult helyeket. A megértést jól segítik az ábrák, grafiko­nok. Ezt a gyerekek gyak­ran figyelmen kívül hagy­ják, pedig ezek elemzése hozzásegít a tananyag jobb megértéséhez. Ha a lecke hosszú, akkor ösztönző ha­tású a részenként tanulás. Nem kell sokszor elolvasni az anyagot, inkább próbál­ja a tanuló magának mi­nél előbb felmondani! így időt és energiát takaríthat meg. A lényegkiemelés jól be­vált házi eszköze az aláhú­zás és vázlatkészítés. Eze­ket eleinte felnőtt irányí­tásával kell begyakorolni. A vázlatkészítéshez köny- nyen kedvet csinálhatunk, ha azt a lecke elmondása­kor használhatja is a tanu­ló. A nyelvtanulás tipikus hibája, hogy a tanulók megelégszenek az olvas­mány egyszeri elolvasásá­val. Pedig alapvető fontos­ságú a szavak megtanulá­sa, ha úgy tetszik, bema- golása. A szótanulásnak is az önellenőrzés a befejező mozzanata. A nyelvtanu­lásban különösen fontos a hangos tanulás, különösen azoknál, akik hallás után eredményesebben tanulnak mint vizuálisan. A verseket — ha nem túl hosszúak a versszakok — szakaszonként vagy ki­sebb egységenként érdemes tanulni. A mielőbbi önel­lenőrzési kísérlet itt is idő­nyerés ! önellenőrzéskor az előző résszel egybefüggően kell mondani a verset, el­lenkező esetben minden új szakasznál a könyvbe kell pillantani, mert az utolsó sorhoz nem kapcsolódik az új versszak első sora. Lan­kad a figyelem, ha a tanu­lás során hasonló tantár­gyak követik egymást. Le­hetőleg váltakozzanak a reál és humán tárgyak. így csökkenthető a monotónia fárasztó hatása. A fáradság nagyobb eséllyel elkerülhető, ha a tanuláskor időnként rövi- debb, 40—50 percenként hosszabb szünetet iktatnak be. Ekkor mozogni, leve­gőzni kell! Fontos, hogy friss levegőjű, világos, nem túl meleg szobában tanuljanak a diákok. Az eddig elmondottak csak alapjaiban érintették a tanuláslélektant. Tantár­gyakra bontva, részletezve, lélektani szempontból alá­támasztva taglalja az előb­bi témákat két könyv: Rudnianski: Hogyan tanul­jak? és Kugemann: Meg­tanulok tanulni. Ezekből sok hasznos ismeretet sze­rezhetnek a szülők. Ha gyermeküket az olvasottak birtokában célszerűbb ta­nulásra szoktatják, nagyon valószínű, hogy javulni fog a tanulmányi eredmény! Dobos István szakfelügyelő Szabó László szolnoki szobrászművész elkészült legújabb alkotásával, az olajbányász-szoborkompozícióval. A más­félszeres léptékű köztéri szobrot a megyeszékhelyen, a Pelikán Szálló szomszédságában állítják fel TKL Pályázati felhívás Téma a közművelődés 1986. november 26—27-én ismét megrendezik Szolno­kon a megyei közművelődési napokat. Ehhez kapcsolódóan pályaművek készíthetők. Ta­nulmányt írhatnak Szolnok megye közművelődési dolgo­zói, pedagógusai, a TIT. a Népművelők Egyesülete és a Könyvtárosok Egyesülete megyei szervezetének tagjai, a művelődési irányító appa­rátus vezetői és munkatársai részére. Ajánlott témakörök: ifjúság és szabadidő, élet­mód és kultúra, demokratiz­mus a közművelődésben, a művészeti nevelés gyakorla­ti tanasztalatai, a könyv és az olvasás, a közművelődés és_a__küznkta*áe—kapcsolata. a közművelődés hatókörének bővítési lehetőségei, korsze­rű technikai eszközök a közművelődés szolgálatíá- ban, közművelődés-történet. A pályázatra egyéb köz- műve’ődési témájú dolgozat ■s beküldhető: Pályadíjak (összesen, nem témakörönként): 1 db I. díj: 6000 Ft. 2 db II. díj: 4000 Ft. 3 db III. díj: 3000 Ft. Előnyben részesülnek azok a dolgozatok, amelyekben kifejezésre jut a szakiroda- lom ismerete, az elmélet és a gyakorlat egysége, a szer­zők következtetéseket von­nak le a felmérésekből, il­letve a tapasztalatokból, s amelyek a közművelődési munka megújítására, korsze­rűsítésére irányuló javasla­tokat is tartalmaznak. A pályaművek beküldendők 2 példányban, jeligésen a szolnoki Megyei Művelődési és Ifjúsági Központba (5001. Pf. 198.) 1986. szeptember 5-ig. (Külön boríték tartal­mazza a szerző nevét, fog­lalkozását, munkahelyét, lakcímét.) Terjedelem: 15—22 gépelt oldal irodálomjegyzék és legfeljebb 3 táblázat vagy ^rvéb melléklet. Nyomtatásban megjelent vagv korábban más célra ké­szült dolgozatok nem küld­hetők be. Capa-képek a spanyol nemzeti könyvtárban Egy magángyűjtőtől negy­venhárom Robert Capa- fényképet vásárolt meg a spanyol nemzeti könyvtár. A fotókat a világszerte ismert magyar származású fotómű­vész a spanyol polgárháború idején készítette. A kiadó összesen 25 ezer dollárt fi­zetett a képekért. Robert Capa a spanyol polgárhábo­rúban, majd a második vi­lágháború idején az ame­rikai Life magazinnak ké­szített frontfelvételeivel vált világhírűvé. 1954-ben az indokínai háborúban szintén az első vonalban örökítette meg a harci cselekményeket, s egy aknára lépve életét vesztette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom