Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-20 / 67. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1986. MÁRCIUS 20. fl polgári védelmi kiképzésről A Polgári Védelem című képes folyóiratunk korábbi számaiban megjelent írások részletesen elemzik a polgári védelmi kiképzések tapasztalatait, valamint a pv-szervezetek korszerűsítésének a felkészítésre gyakorolt hatásait. Az elemzések egyértelműen megmutatják a VI. ötéves terv időszakában elért eredményeket mind a szervezett pv-erők kiképzése, mind a lakosság felkészítése területén. Ezeknek az eredményeknek az alapján határozhatjuk meg a VII. ötéves terv időszakára — az államigazgatási és gazdaságirányítási rendszerben bekövetkezett változásokat követő — korszerűsített polgári védelmi szervezeteink kiképzési feladatait. Megállapíthatjuk, hogy a szervezett erők képzésére, a lakosság folyamatos tájékoztatására szükség van még akkor is, ha a kiképzésbe bevontaknak ez áldozatvállalást jelent, és nem esik közvetlenül egybe a vállalatok gazdasági érdekével. Helytelen szemlélet A megjelent írások rámutatnak arra az egyes vállalatoknál kialakult helytelen szemléletre, mely szerint a létrehozott polgári védelmi szakszolgálat, önvédelem, és a dolgozók differenciált felkészítése mikéntjét és tartalmát, illetve szükségességét az igazgatótanács dönti el. Természetesem lehetőleg úgy, hogy az ne sértse a dolgozók érdekét, tehát ne legyen munkaidőn túl, mert akkor nem tud a vállalati gmk-ban vagy más formában túlmunkát végezni, és keresetkieséssel kell számolnia. Viszont a kiképzés ne legyen munkaidőben sem, — ami egyébként nem is engedélyezett, — mert az nyereségcsökkenést eredményez, végső fokon az igazgatótól a portásig vékonyabb lehet a havi boríték. Az ilyen elfogadhatatlan szemléletű vállalatoknál születik meg az olyan döntés, melynek értelmében a kötelező tűzvédelmi és baleset- elhárítási oktatás keretében a 6—8 órás polgári védelmi kiképzést 10—20 perc alatt letudják. Az ilyen vállalatoknál aztán megnézhetjük a kiképzés és a dolgozók felkészítésének színvonalát. Az érdekek ütköztetése nehéz feladat elé állítja a gazdasági vezetést. A helyes válasz kialakításához azonban hadd idézzük Kádár Jánosnak a Taurus Gumigyárban, a munkásgyűlésen nemrégiben elmondott gondolatait. Kádár elvtárs itt kifejtette: az egyén érdekeit alá kell rendelni a csoport- érdeknek, a csoport érdekeit a vállalati érdeknek, és a vállalati érdeket a népgazdaság érdekének. E gondolatsorból egyenesen következik: a haza védelme egész szocialista társadalmunk érdeke. Ez tükröződik pártunk honvédelmi politikájában, és az MSZMP XIII. kongresszusán elfogadott határozataiban is. Kormányunk mindent megtesz e politika megvalósítás álért, honvédelmünk fejlesztéséért, és ezen belül a lakosság felkészítéséért, a polgári védelem fejlesztéséért. E gondolatokból kiindulva megállapíthatjuk, hogy nemcsak a lakosság polgári védelmi felkészítése szükséges, hanem minden állampolgárnak saját érdeke és kötelessége is az ilyenfajta ismeretek megszerzése. Összehangolva az érdekeket A VII. 5 éves terv során a szervezett polgári védelmi erők kiképzésénél folytatni kívánjuk a jól bevált — szeptembertől júliusig tartó — kiképzési ciklust, amelynek keretén belül megvalósítható a vezetők és beosztottak, a munkaviszonyban álló dolgozók differenciált, gyakorlati felkészítése. A hangsúlyt a gyakorlati és a differenciált felkészítésre kell helyezni, és ezen belül Is a katasztrófák megelőzésére, illetve következményeik felszámolására. Ez az időbeosztás lényegesen jobb tervező és szervező munkát tesz lehetővé. A vezetők, s a dolgozók is sokkal aktívabban vesznek részt napjainkban a foglalkozásokon és a gyakorlatokon. Az érdekek összehangolásánál arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a dolgozók többségének nyári szabadságát ne „rontsuk el” a polgári védelmi gyakorlatokkal. Így nem terheljük még jobban az amúgy is nagyon igénybe vett vezetőket, munkásokat, mezőgazdasági dolgozókat. A VII. ötéves tervben a kiképzési cikluson nem kívánunk változtatni. Célszerű viszont az elméletieskeDifferenciált A gyakorlatok komplex tervezésével lehet elérni, hogy a korszerűsített polgári védelmi szervezetek beosztottjai saját feladataikat ismerjék meg, és felszámolhassuk a vég nélküli elméle- • ti kiképzések sorát. Ez a módszer viszont feltételezi a munkaviszonyban álló doLdést felszámolni, és a konkrét, tartalmas gyakorlati képzések színvonalát emelni. Ennek érdekében a fontosabb kiképzési csoportokat az országos és területi ösz- szevonások keretében jól felszerelt bázisokon kell felkészíteni. A megyei, városi, városi jogú nagyközségi kiképzéseket szintén összevontan célszerű végrehajtani, ahol lehetővé válik egy-egy terület speciális sajátosságaira való felkészülés. Rendkívül jó tapasztalatokat szereztünk a különböző szintű gyakorlatokon, mindenek előtt az üzemi komplex gyakorlatokon. A következő tervidőszakban a gyakorlatok komplexitásának növelésével kell emelni a felkészítés színvonalát. Törekedni kell arra, hogy a polgári védelmi gyakorlatok kapcsolódjanak a magasabb szintű komplex gyakorlatokhoz, és így elérhető, hogy egy területen, egy tervidőszakban, egy alkalommal kerüljön sor nagyobb megmozdulásra. Ennek során a kü- lönbző — résztvevő — szervezetek a tényleges helyzetet leginkább megközelítő feltételek szerint a gyakorlatban sajátíthassák el együttműködési feladataikat. felkészítés gozók tartalmasabb és konkrétabb, differenciált felkészítését, valamint azt, hogy az üzemek vezetői követik a polgári védelmi követelmények meghatározásánál az Időközben meváltozott technológiai folyamatokhoz történő igazodást. Továbbá alkalmazzák a felkészítés legkorszerűbb eszközeit, és minden dolgozóval elsajátíttatják a konkrét munkakörével kapcsolatos rendszabályokat. A munkaviszonyban nem álló lakosság folyamatos informálását, tájékoztatását, és ezen keresztül felkészítését a propaganda eszközeivel egyre hatékonyabban végezzük. Céljainknak megfelelően a bevált gyakorlat szerint propagandamunkánkat két fő irányban végezzük: egyrészt olyan hasznos információkat, magatartási szabályokat kívánunk tudatosítani, amelyek egy katasztrófahelyzetben (földrengés, árvíz, szélvihar, járvány, közúti, vasúti vagy ipari katasztrófa) elősegíti a hatóságok, a polgári védelem munkáját, a mentést, az ön- és kölcsönös segítségnyújtást; másrészt folyamatos tájékoztatást kívánunk adni a polgári védelem tevékenységéről, mindennapi munkájáról, problémáiról, eredményeiről. I tömegtájékoztatás szerepe E tevékenységben a legfontosabb szerepet a tömegtájékoztatási szervek és eszközeik töltik be. A Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a közelmúltban bekapcsolt helyi kábeltelevízió városi állomásai igen hatékonyan segíthetik és segítik is ez- irányú munkánkat. A közeljövőben születnek olyan együttműködési megállapodások, amelyek további lehetőséget biztosítanak arra, hogy még több műsorba beépülve, változatosabb formában és tartalommal szólhassunk a tv-nézőkhöz és rádió- hallgatókhoz. A tömegek tájékoztatását szolgáló technikai eszközökön túl a polgári védelmi propaganda kiemelten fontos területe továbbra is az országos, a fővárosi, a megyei és az üzemi sajtó. Sajtópropagandánk évek óta viszonylag egyenletes teljesítményt mutat. Sajátos formája a megyei lapokban megvalósult polgári védelmi rovat és melléklet. Ez szinte egyedülálló mind a hazai, mind a nemzetközi honvédelmi (polgári védelmi) propaganda gyakorlatában. A különböző időpontokban, más és más megyében megjelenő, különböző terjedelmű, változatos rovatok, mellékletek pótol- haltatlaji segítséget nyújtanak a lakosság tájékoztatásához, felkészítéséhez. Az elért eredményekre alapozva, ezen a területen is tovább kell dolgoznunk. A téma megérdemli, hogy az ország lakossága honvédelmi, polgári védelmi felkészítését szolgáló sajtópropaganda folyamatos, jól átgondolt, ugyanakkor aktuális színes és vonzó is legyen. A felvetett gondolatokat összegezve, meggyőződésem, hogy a polgári védelmi felkészítés szükséges. Az MSZMP honvédelmi politikájának megfelelően, a kormányhatározatban foglaltak alapján a VII. ötéves terv időszakában a módszerek jobb megválasztásával, valamint a rendelkezésünkre álló lehetőségek gazdaságosabb és céltudatosabb kihasználásával, magasabb szinten kell végeznünk. Ezt követeli tölünk a lakosság felkészítési igényeinek maradéktalan megvalósítása. Molnár Miklós ezredes a polgári védelem országos törzsparancsnok helyettese Munkában a gépjármű -mentesítők. Felvételűnk a karcagi kórház üzemi komplex gyakorlatán készült Honvédelmi felelősök felkészítése A résztvevők egyik csoportja Tanárok figyelmébe A középfokú tanintézetekben folyó honvédelmi nevelőmunka segítése érdekében a Polgári Védelem című folyóirat 1982—1984-ben megjelent számaiban közölték a polgári védelmi tárgykörök óravázlatait. A tanórák anyagai mellett az óravázlatok tartalmazzák az elérendő oktatási és nevelési célokat, valamint a felhasználható szakanyagokat és szemléltetőeszközöket. Az alábbiakban közöljük a tárgykörökhöz kapdsolódó óravázlatok megjelenési idejét. 1. A polgári védelem helye, szerepe: 1982. 3. szám. 2. A tömegpusztító eszközök és hatásuk: 1982. 4. szám. 3. A biológiai és vegyi fegyverek: 1982. 5. szám. 4. A lakosság riasztása: 1982. 6. szám. 5. A kitelepítés mint a la- kossáe korszerű védelmének módja: 1982. 11. szám. 6. Helyi védelem: 1982. 12. szám. 7. Egyéni védelem: 1983. 1. szám. 8. Egyéni sugáradagmérők: 1983. 2. szám. 9. Szükségvédő eszközök: 1983. 3. szám. 10. Az élelmiszerek és az ivóvíz megelőző védelme és mentesítése: 1983. 4. szám. 11. A tömegpusztító fegyverek hatása a vízfolyásokra és vízellátó rendszerekre: 1983. 5. szám. 12. A vérzéscsillapítás: 1984. 1. szám. 13. A sebvédelem: 1984. 2. szám. 14. Csonttörések, rándulások, ficamok: 1984. 3. szám. A Pedagógus Továbbképző Intézet szervezésében tartották a középfokú tanintézetek honvédelmi felelőseinek éves felkészítését. A felkészítésben részt vett a Magyar Honvédelmi Szövetség, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola és a Megyei Polgári Védelmi Parancsnokság. A kétnapos továbbképzést Muszka Sándor szakfelügyelő nyitotta meg a 633. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetben. majd katonai, lőel- méleti és tereptani ismeretek oktatásáról hallgathattak előadásokat a résztvevők. A második napon a polgári védelem oktatókabinetében Szécsi Ferenc alezredes, megyei polgári védelmi törzsparancsnok tájékoztatót tartott az időszerű katona- politikai kérdésekről. Ezt. követően a honvédelmi nevelés céljáról, feladatairól, módszereiről, a polgári védelmi ismeretek oktatásáról hallgattak meg előadást a honvédelmi felelősök. Az előadás során kiemelt hangsúlyt kapott a polgári védelmi tárgykörök oktatásához felhasználható szakanyagok és szemléltetőeszközök ismertetése. A következőkben a polgári védelmi parancsnokságok és az iskolák kapcsolata került „terítékre”. A felkészítés résztvevői megbeszélték a polgári védelmi törzsek és a középfokú tanintézetek feladatait a honvédelmi oktatás segítése, végrehajtása érdekében. Végezetül az új polgári védelmi propagandafilmekkel ismerkedtek meg a jelenlévők. Pisák István Helyzetelemzés a kunszentmártoni áfész üzemi komplex gyakorlatán Munkában a védelmi stáb B polgári védelem megyei parancsnokságátél Nívódij üzemi lapszerkesztőknek A polgári védelem megyei parancsnoka nívódíjat alapított a megyénkben megjelenő üzemi lapok szerkesztői, illetve munkatársai részére. A nívódíjat minden évben december 6-án a sajtónap alkalmával az kapja, aki abban az esztendőben különböző műfajokban a legtöbbször, illetve a legtartalmasabban foglalkozott a polgári védelemmel. A megyei parancsnok ezáltal is szélesebb körűvé és hatékonyabbá kívánja tenni a polgári védelmi propaganda- munkát és elérni azt, hogy a dolgozók minél nagyobb tömege szerezzen alaposabb polgári védelmi ismereteket. Az újságírók tevékenységét és az írásokat a megyei parancsnokság propagandabizottságából alakított csoport értékeli majd. ■■Mfe _____—
