Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

T986. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ✓ 3 A Túrkevei Városgazdálkodási Vállalat nemrég új vállalkozásba kezdett. A ker­tészeti boltidényben az asszonyok seprúkötést végeznek, ezzel is javítva az üzent termelésének jövedelmezőségét <T. Z.) Számadás és tervezés a Mezövíznél (Folytatás az 1. oldalról) újabb tizenkét nagyüzemmel bővítse a Mezővíz. Szolgál­tató tevékenységét az orszá­gosan tavaly beindított oszt­rák—magyar Bauer öntö­zésfejlesztés keretében üze­meltetett gépek egynegyedé­nek szer vízellátásával bővíti az 1986-ban immár nem tár­saságként, hanem termelési rendszerként működő szer­vezet. Az esőztető technoló­giánál egyes növénykultú­rák esetében hatékonyabb csepegtető öntözési eljá­rás kidolgozásán mun­kálkodnak a Mezővíz szakemberei, és referencia- üzemet hoznak létre a híg­trágya környezetkímélő mó­don történő hasznosításának bemutatására. Innovációs programjuk keretében to­vábbra is szorgalmazzák az új levéltrágya és dexikáló- szer elterjesztését a gyakor­latban. A tevékenységi kört a partner- és taggazdaságok terményeinek, termékeinek előnyös elhelyezését segítő piackutató és kereskedelmi profillal bővítik. Mindezek mellett természetesen ké­szülnek a már hagyományos­nak számító és az országha­tárainkon túl is jó hírű Ti- szaföldvári Vízgazdálkodási napok idei’ rendezvénysoro­zatára. Június 24. és 27. kö­zött kerül sor a bemutatóra, amelyre eddig 11 hazai és 6 külföldi cég jelentkezett, és amelynek a rangját az idén tudományos fórum megren­dezésével növelik. T. F. Exportfejlesztő beruházásokra Felhalmozási adámentesség Módosultak a jövedelem- szabályozásról, és a felhal­mozási adózásról szóló ren­deletek. A külgazdasági egyensúly javítását szolgáló verseny- képes termelőkapacitások lé­tesítésének ösztönzésére 1986. január 1-től teljes felhalmo­zási adómentességet élvez­nek a konvertibilis export- fejlesztő beruházások. Az adómentességet a vállalatok a Külkereskedelmi Minisz­tériummal kötött megállapo­dás alapján kaphatják meg. Nem kell felhalmozási adót fizetniük a megváltozott munkaképességű dolgozó­kat célvállalatként (szövet­kezetként) foglalkoztató gaz­dálkodó szervezeteknek sem. Tiszatour, Tisza táncegyüttes, Pelikántours Szolnokiak az utazás ’86-on A Pelikán Tours pavilonjánál sokan érdeklődtek a Szolnok megyei programok iránt (N. Zs.) Mindössze néhányan ül­tünk a hatalmas nézőtéren, amikor a Tisza táncegyüttes megkezdte műsorát. Aztán egyre többen lettünk, mert aki betekintett a pavilon ajtaján, nem tudott tovább­menni, beült a nézők közé. A műsor végére megtelt a nézőtér, s a közönség ütemes tapssal hívta vissza még egy ropogós, vérpezsdítő táncra az együttes tagjait. A műsor után a Tiszatour megyei idegenforgalmi hi­vatal vetélkedője követke­zett. Melyik község lett vá­ros az idén Szolnok megyé­ben? Ki az a híres karcagi fazekas, akinek nevét tájház is viseli? Melyek a megye tájegységei? Ilyen és hason­ló kérdésekre válaszolt á közönség, többé-kevésbé si­kerrel. A nyertesek ajándék- tárgyakat kaptak. A D-pavilonban, az Uta­zás ’86 szemet gyönyörköd­tető kiállításon, a Tiszatour törzshelyén egy „malomban” Köteles Veronika és Vincze Adrienn szervezők immár negyedik napja tájékoztat­ják az érdeklődőket a prog­ramokról. — Sok üzem és vállalat keresett meg bennünket — mondja Köteles Veronika. — Elsősorban a budapestiek ér­deklődnek. Legtöbben a Ti­sza II. víztározóhoz szeret­nének menni, a vízi progra­mok nagyon vonzóak. Az egyik vállalat például Abád- szalókon 4 szobás házat sze­retne bérelni nyolc sze­mélynek. Itt, a kiállításon adtunk el cserkeszőlői gyógyüdülést, a jászberényi gyógyprogramra is van ér­deklődő. Azt hiszem, hogy a meglepetés még hátra van, ugyanis az emberek napokig nézelődnek, és többnyire a kiállítás utolsó napján dön­tik el, hogy befizetnek egy- egy programra. Szürkekabátos, hatvan kö­rüli férfi jön oda hozzánk. — Tessék mondani, hol adnak kedvezményt a nyug­díjasoknak? — kérdezi a Tiszatour feliratára hivat­kozva. Nemcsak a kedvezményes nyugdíjas, hanem a szintén kedvezményes árú nyári gyermekprogramok is vonz­zák a honi és a külföldi érdeklődőket. A Siotour pél­dául csehszlovák gyerekeket akar hozni a fazekastábor­ba. A Tiszatour kiállításbeli „irodájából” épp most jön­nek ki a külföldi utazási irodák képviselői, akik tá­jékoztatón vettek részt. — Kik jöttek el, és mi ér­dekelte őket? — fordulok Vincze Andriennhez. — Jugoszláv, svájci, oszt­rák és lengyel utazási iro­dák képviselői voltak jelen. Az osztrák Dounautourmmal közösen bécsi utakat fo­gunk szervezni Szolnok me­gyeiek számára. A mi aján­latainkból a gyógyüdülő­program — kúrával —■ ér­dekelte őket. A kiállításon a belföldi idegenforgalmi hi­vatalokkal is bővültek kap­csolataink. A Siotour, a Du- natours, a Deltatours, a Ha.j- dútourist,' az Alfatours elő- és utószezonban szálláshe­lyet kért szállodáinkban. A Tiszatour teljes mérle­géről — milyen programo­kat adtak el, kivel kötöttek szerződést — később számo­lunk be. Az Utazás ’86-on résztvett a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Pelikántours utazá­si irodája is ajánlataival. II párt gazdaságpolitikájának helyi érvényesítéséért A Beszélgetés Jászsági tapasztalatokról Felkerestük Szabó Istvánt, a Központi Bizottság tagját, a jászberényi városi pártbi­zottság első titkárát, s a Jászság pártszervei és párt- szervezetei gazdasági párt­irányító munkájának ta­pasztalatairól beszélgettünk. Első kérdésünk így hangzott: — Hogyan érvényesítik a párt gazdaságpolitikáját a Jászságban? — A párt gazdaságpoliti­kájának érvényesítését — szem előtt tartva a Központi Bizottság és a megyei párt- bizottság irányelveit — a községi, üzemi pártszervek és pártszervezetek helyi irá­nyító, ellenőrző munkája révén biztosítjuk. A főbb he­lyi gazdasági célkitűzéseket természetesen a városi párt- bizottság alakítja ki. A fel­adatok valóraváltásában az üzemekben és a községekben is növekedett a választott pártszervek szerepe. A kü­lönböző vizsgálatokba, érté­kelésekbe — a testületi tagok mellett — egyre nagyobb számban vonunk be szakem­bereket, társadalmi aktivis­tákat. Növekvő a jelentősé­— Milyen főbb célkitűzé­sek elérését Segítették? — Az alapvető követelmé­nyek nálunk lényegében ugyanazok, mint a megye más területein. A különbség elsősorban az egyes felada­tok súlyában mutatkozik. Célkitűzéseink közül említek néhányat: ösztönöztük és se­gítettük a gazdasági vezető­ket, hogy az adottságoknak megfelelő termelési szerke­zetet alakítsanak ki. Ez első­sorban a mezőgazdasági üzemeinkben vezetett ered­ményre, ugyanis az ipari ex­portnak már a szintentar- tása is a termékszerkezet korszerűsítésének gyorsítását követeli meg. Rendszeresen értékeltük a belső tartalékok feltárásának és hasznosításának helyzetét. Ajánlásainkkal, szemlélet- formálással segítettük az anyag és energia ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, a költségek mérséklését. Bá­torítottuk, támogattuk a gaz­dasági egységek belső szer­vezetének korszerűsítését, a hatáskörök, a felelősség és az érdekeltség összhangjá­nak erősítését. A pártszervek és -szerve­zetek is egyre inkább ha­sonló módon járnak el. így a mezőgazdaságban eredmé­nyesen támogatták a háztá­ji és kisegítő gazdaságokat, a termelési integrációkban rejlő lehetőségek kihaszná­lását. A községi pártszervek a hatékony munkaerőfoglal­koztatás érdekében eredmé­nyesén ösztönözték a terme­lőszövetkezeteket tevékenysé­gi körük bővítésére nyere­séges melléküzemágak léte­sítésére. — A városi pártbizottság csak általános célokat jelöl meg? — A városi pártbizottság az általános célok meghatá­rozása mellett kezdeménye­zéseivel, ösztönzésével, poli­tikai támogatásával konk­rét feladatok megoldásának — A gazdaságpolitika ér­vényesítése feltételezi a párt­szervek munkamódszerének, mhinkastilusának fejleszté­sét is ... — Az utóbbi évek társa­dalmi, gazdasági változásai nemcsak a pártirányítás tar­talmi kérdéseit módosították, hanem munkastílusunk to­vábbfejlesztését is szüksé­gessé tették. Az üzemekben, a községekben sokkal diffe­renciáltabb politikai mun­kára van szükség. Az alkal­mazott módszereket, eszkö­zöket helyileg kell kiválasz­tani. Ezért egyik fő felada­tunknak azt tekintjük, hogy ge a városi pártbizottság mellett működő munkabi­zottságok szerepének is. A területi-helyi érdekek feltárása, a megyei, a nép- gazdasági érdekekkel való összehangolása kulcsfontossá­gú elem a végrehajtásban. Pártszerveinket, — szerveze­teinket arra is ösztönöztük, hogy a gyorsabb fejlődés ér­dekében jobban építsenek az egyéni érdekeltség hajtóere­jére. Az eredmények e tö- rejkvéslek helyesséigét biízo- nyítják: 1985-ben a Jászság ipari termelése több mint 7, me­zőgazdasági termelése pedig 5 százalékot meghaladóan bővült. A két ágazat együt­tes termelési értéke több mint 10,5 milliárd forint volt. Az ipari üzemek ex­portja meghaladta a 2,6 mil­liárd forintot, amelynek fele nem rubel elszámolású. A gazdasági munka helyi adott" ságai, lehetőségei — megyei összehasonlításban — átla­gosnak tekinthetők. Eredmé­nyeink elsősorban azzal függnek össze, hogy a tarta­lékokat növekvő mértékben sikerült hasznosítani. gyorsításához, sikeres vég­rehajtásához is hozzájárult. Ilyenek voltak például: a Hűtőgépgyár belső irányítá­si, szervezési, érdekeltségi rendszere korszerűsítésének szorgalmazása a városi gáz­program megvalósítása vagy a zöldség-gyümölcs-élelmi- szer gazdasági társulás lét­rehozása. Nemcsak a ked­vező folyamatok elindításá­ban vállalunk szerepet, ha­nem a megvalósítást is ál­landóan figyelemmel kísér­jük, segítjük. A tavalyi eredmények alapján a megye 15 leghaté­konyabb termelőszövetkeze­te közül 8 jászsági. Tíz tsz- ünk az adottságainál jobban, 5 annak megfelelően gazdál­kodott. Az eredmények jók, ennek ellenére azt szorgal­mazzuk, hogy reálisabb, fe­szítettebb ^ves célokat hatá­rozzanak meg. A megyei pártbizottság a gabonaprog­ram végrehajtása érdeké­ben nagyobb. mennyiségű termény megtermelését vár­ja üzemeinktől. Arra ösz­tönzünk. hogy a jó pénzügyi helyzetben lévők, vállalko­zóbb szelleműek legyenek. Főként az olyan fejlesztések, társulások' szervezését tart­juk szükségesnek. amelyek a vertikum bővítését, á ter­mékék feldolgozottsági szín­vonalának emelését eredmé­nyezik. Ipari szövetkezeteink hely­zete kedvezőbb a megyei át­lagnál. Ugyanakkor vállala­taink kapacitásához képest az elért termelésnövekedés szerényebb. A szükséges vál­tozások gyorsabb kibonta­koztatását szeretnénk. Szor­galmazzuk, hogy fokozzák tőkés exporttevékenységü­ket. Ennek egyik útjaként alakítsanak ki kapcsolatokat a külkereskedelmi vállala­tokkal . amelyek a kölcsö­nös előnyök alapján felka­rolják ezirányú törekvései­ket. Erre már van jó oél- da. a pártszerveket és -szerveze­teket felkészítsük, feladataik­ra. hogy képesek legyenek önállóan, felelősen tevékeny­kedni. A testületi tagok, és az alapszervezetek vezetősé­gi tagjainak jelenleg folyó reszortos felkészítése is ezt szolgálja. E folyamat eredményessé­gét jelzi, hogy a községi— pártszervek a települések fejlesztési elképzeléseinek kialakító ,oan meghatározó szerepe: töltenek be. A la­kosság széles körének bizto­sítottak beleszólási lehetősé­gét a célok kijelölésébe. A feladatok megoldásálhoz megnyerték a gazdálkodó egységek anyagi támogatá­sát, a lakosság tettekben megnyilvánuló segítőkész­ségét és pénzügyi áldozatvál­lalását. Ezt a következőkkel is bizonyíthatom: a Jászság­ban évente több mint 200 millió forint a végzett tár­sadalmi munka értéke. és valamennyi településünkön a településfejlesztési hozzájá­rulás bevezetése mellett dön­töttek. — Mire ösztönzik a közsé­gi pártszerveket? — A községi pártszerveket arra ösztönözzük, segítsék elő, hogy a települések erő­sítsék népességmegtartó ké­pességüket, a lehetőségeik reális számbavételével rang­sorolják a helyi feladatokat. A meglévő intézmények ren­deltetésszerű, biztonságos működtetéséről jó gazda módjára gondoskodjanak. Az olyan fejlesztési elkép­zeléseket támogatjuk, ame­lyek egyrészt az évek óta meglévő feszültségek oldá­sát eredményezik (pl. ivóvíz- ellátás) — másrészt. ame­lyekhez a lakosság támoga­tása is megnyerhető. — Növekedett-e a szemlé­letformáló tevékenység sze­repe? — A feladatok végrehajtásá­ban megnövekedett a poli­tikai és ideológiai nevelő- munka jelentősége. A gaz­daságpolitikai célok elfogad­tatása, a hozott döntések hátterének feltárása, a cse­lekvési szándék erősítése, a mozgósítás nélkülözhetetlen a sikeres munkához. Az üze­mekben a munkaerő-átcso- portosíltás, a termékszerke­zet-váltás, az új technoló­giai-szervezési eljárások be­vezetése, a községekben a településfejlesztési célkitű­zések végrehajtására való mozgósítás jelentős és sike­res próbái voltak szemlélet- formáló tevékenységünknek. Az új vállalkozási formák elfogadtatása azt mutatta, hogy az új iránti fogékony­ság erősítése érdekében fo­koznunk kell a meggyőző munkát. . összességében úgy értékel­hetjük, hogy — a végrehaj­tás során felmerülő ellent­mondások ellenére — kie­gyensúlyozott a politikai lég­kör. s ez kedvező feltételt jelent a gazdasági munká­hoz. Helyileg kell többet tenni , — Hogyan alakul a bárosi pártbizottság ellenőrző mun­kája? — A városi pártbizottság minden évben meghatározza az ellenőrzés fő feladatait is. A végzett munka komp­lex értékelése mellett az üzemek politikai, gazdasági vezetőit testületi ülésen rendszeres időközönként be­számoltatjuk. Külön figyel­met • fordítunk azokra a munkalehetőségekre. ahol nagyobb gondokat észlelünk. Bevált a gazdasági egysé­gek párt- és gazdasági ve­zetőinek helyszíni beszá­moltatásának módszere is. Ajánlásainkkal segítjük a helyi döntések kialakítását, a szükséges intézkedések ki­dolgozását. Szintén kedvező­ek a város- és községpoli­tikai szempontból jelentős beruházások szemléi is. Politikai munkánk során azt igyekeztünk tudatosítani, nogy nehézségeink megoldá­sa érdekében elsősorban he­lyileg kell többet tenni. Azokban az üzemekben, ahol ezt felismerték, ahol a pártélet tartalmas, ott képe­sek voltak a gyorsan válto­zó feladatokhoz idejében és rugalmasan igazodni. Az MSZMP XIII. kong­resszusa határozatainak vég­rehajtása, a fejlődés csak úgy képzelhető el, ha tevé­kenységünket áthatja a megújulás szándéka és gya­korlata. Simon Bél» Az adottságoknak megfelelően . A pártszervek munkamódszerének fejfesztéséórt

Next

/
Oldalképek
Tartalom