Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-17 / 64. szám
1986. MÁRCIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NEPLAt 3 Tisztelgés 1848 emlékhelyein (Folytatás az 1. oldalról.) E napokat követték honvédségünk fényes győzelmei és az ellenséges hadseregnek hazánkból való kiűzése ...” Oda, a Kis Pál Múzeum kertjébe hirdették a gyülekezőt a huszárok, össze is sereglett a nép szép számmal, érkeztek fiatalok a környék településeiről és a megye minden városából, hiszen a KISZ megyei bizottságának döntése alapján ebben az évben Tiszafüreden indították útjára a forradalmi ifjúsági napok esemény- sorozatát. A múzeumkertben dr. Vadász István múzeumigazgató mondott ünnepi beszédet, majd a fiatalok megkoszorúzták az emléktáblát és a lovasok vezetésével az 1848— 49-es emlékműhöz vonultak. A koszorúzásokon, az ünnepségeken részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára, Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Dob- rosi György, az MSZMP Tiszafüred Városi Bizottságának titkára, P,?nte Ferenc, Tiszafüred tanácselnöke és Nagy Miklós, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára is. Az 1848—49-es emlékműnél Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára emlékeztetett a három tavaszi évforduló — március 15., március 21. és április 4. — örökségére, és nyitotta meg a forradalmi ifjúsági napok megyei rendezvényeit. Délelőtt a művelődési házban előbb a helyi táncegyüttes, majd a Kossuth gimnázium irodalmi színpadának műsora és Percre Miklós dalai után csendült fel a taps. A gazdag programkínálatot tovább színesítette dr. Irinyi Károlynak, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem tanárának előadása az 1848—49-es szabadság- harc nagy alakjairól, és eszméik továbbéléséről. Közben Tiszaf üred, a környező települések, illetve a megye városai 33 csapatot neveztek be a szabadság- harcról összeállított politikai vetélkedőbe. A szellemi párbaj végül is a tiszafüredi Kossuth gimnázium negyedikeseinek sikerét hozta (Herczeg Gyula, Tóth Imre, Tóth Tibor, Szekeres Andrea) ; második helyezett a Kossuth gimnázium első c. osztályosainak csapata, harmadik a Tiszafüredi Városi Tanács KISZ-bizottságának csapata lett. Akiknek még maradt erejük a további játékra, azok a politikai kaszinóban próbálhattak szerencsét, akkorra azonban már látszott: kiváló munkát végzett a Borbély Imre városi KISZ-tit- kár vezette csapat, méltóan köszöntötte a város és a megye fiatalsága Tiszafüreden a forradalmi ifjúsági napokat. A megyeszékhelyen az idén is ezreket mozgatott meg nemzeti ünnepünk 138. évfordulója. A borongós. hűvös idő ellenére 10 órakor már mintegy tizenkétezres A fiatalok megkoszorúzzák az 1848—49-es szabadságharc bőseinek emlékművét • márokat, hősöket idézünk meg, akik egykor példát mutattak az utánuk következő nemzedékeknek, nekünk is. Miközben százak és százak vonultak a Kossuth tér felé, a város hat különböző pontján egyidőben középiskolás diákok, KISZ-es fiatalok kegyelettel adóztak szabdságküzdelmünk nagy alakjai előtt: koszorút helyeztek el a forradalom dicső szellemét hirdető szobrokra, dóm borművekre, emléktáblákra. A rendezvény központi színhelyén közben zajlott az ünnepi műsor. A város fiataljai és dolgozói jól szerkesztett, színes összeállítást láthattak. Latinovits Zoltán előadásában — felvétélről — elhangzott a Szózat, majd az utcákon — díszdobosok pergetésére — felvonultak újra az atillát öltött lovasok, fogatokkal kísérve. A Arcok és pillanatok az ünnepségeken tömeg népesítette be az ünnepi díszbe öltözött Kossuth teret, s a környező házak ablakaiban is soksok kíváncsi arc tűnt fel. Zászlók lobogtak szerte az utcákon, egész délelőtt ütemes zene pattogott a hangszóróból — jelezvén: március idusa más nap, mint a többi. A történelem lapjairól forradalfelállított színpadon a Tisza táncegyüttes adott rövid műsort, ezt követően — korhű ruhában — fiatal színészek léptek a dobogóra, és gyújtóhangú versrészletekkel elevenítették tel a forradalom eszméjét. A tartalmas és színvonalas program elismert tetszést aratott a felvonulók körében, s a lassan jelképessé váló „Jövőre veletek ugyanitt!” mondat remélhetőleg nem marad hatás nélkül; a következő év márciusában talán még több ünnepelni vágyó ember látogat el a Kossuth térre. E. S.—J. J. Eotó: T. K. L.—K. É. Dól-Alföldön Küzdelem a belvizekkel Óránként 150 000 köbméter vizet emelnek a folyókba a szivattyúk az Alsó-ti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság területén. Mégis egy hét alatt a másfélszeresére, 18 000 hektárra emelkedett a belvizekkel elöntött terület a Dél-Alföldnek ezen a vidékén. Emiatt szombaton is teljes üzemmel működött II közbenső, valamint 7 hordozható szivattyú. Ezenkívül félezren egyengették a lefolyóvizek útját, hárították el a vízfolyás akadályait, tisztogatták a hordalékoktól az átereszeket. Ásókkal, lapátokkal segítették ezt a munkát a leginkább érintett területek nagyüzemi gazdaságainak, így a makói Kossuth és az Úttörő Tsz-ek- nek, valamint több hódmezővásárhelyi gazdaságnak dolgozói. Nagy erőkkel igyekeztek menteni az ötezer hektárnyi elöntött őszi vetést, továbbá több mint kétezer hektár szántóterületet, hogy rnég a tavaszi vetés előtt felszikkadhasson a talaj. Április 3-14-lg Tavaszi szünet A Művelődési Minisztérium tájékoztatása szerint április 6. az iskolákban a tavasai szünet része. A tanulók foglalkoztatásáról a többi szünetnappal megegyezően gondoskodnak az iskolák. A tavaszi szünetre vonatkozó általános rendelkezés szerint a szünet előtti utolsó tanítási nap ápriüs 3., csütörtök, a szünet utáni első tanítási nap április 14„ hétfő — kivéve azokat az iskolákat, ahol ettől eltérően határozták meg a tavaszi szünet idejét Április elején fásítási akció Fogjuk le a garázda kezeket! Környezetszépítö társadalmi munka és építőtábor Szolnokon Szolnoknak 100 hektár parkja van. Durván 1 millió négyzetméter. Pontosítsunk: a városnak véleményem szerint több a zöldterülete. Száz hektár az, amelyet a Városi Tanács Közterületfenntartó Intézménye gondoz. Az idén 10 millió 600 ezer forintot költenek a 100 hektárra, azaz minden négyzetméterre 10 forint jut egész évre. Ez már előrelépés! Az elmúlt években mindössze 5— 7 forint közötti volt ez az összeg. A hasonló adottságú városokban 12—14 forinttal számolnak. A Kertészeti Egyesülés adatai szerint a 10 forinttal az átlag alatt vagyunk. Mindenütt szeretik a szépet A Szolnokra látogató idegen szerint a város nem büszkélkedhet igazán zöldövezeteivel, különösen a lakótelepek sivárak — kivétel persze azokon is akad. A szolnoki lokálpatrióták nem mindig értenek egyet az alkalmi kritikusokkal és kisétálnak a vendéggel úgy gesztenyevirágzás idején a Tdsza-partra, vagy oírgona- virágzáskor a Művésztelep környékére, április végén a Tiszaiigetbe. Dehát nem lakik mindenki az említettek környékén, a többség másutt él. Mégis, mindenütt szeretik a szépet! Erről árulkodhat az is. hogy annak az összegnek, amelynek felhasználásáról a tanácstagi körzetek lakói saját belátásuk szerint döntenek, általában egyötödét fordítják fásításra. A tanácstagi alap kiegészül a társadalmi munkával, melynek arányában még plusz pénzhez — akár 10—20, 30 ezer forinthoz — juthatnak a körzetek. A versenyzés egyrészt azért jó, mert megmozgatja az erőket, másrészt a juttatás jelentős forrás a környezetsaépítéshez. — Parkfenntartási költségünk valóban kevés — ismeri el Szabó Zoltán, az intézmény kommunális csoportvezetője. A parképítő részlegünket éppen anyagi okok miatt kényszerültünk fölszámolni 1984 végén. A parkfenntartásra 30—50 embert tudunk mozgósítani, nyáron az alkalmiakkal és az építőtáborozók- kal egészül ki a gárda. A városszépítő építőtábor egyébként — tudomásunk szerint — országosan egyedülálló, nagyszerű kezdeményezés. Tavaly nyáron megírtuk; a dunántúli, zalaegerszegi fiatalok szívesen jönnek Szolnokra, merthogy nekik ez az országrész újdonság. — Talán ez a szűkösség is szülte, indította azt a széles körű társadalmi mozgalmat, aminek az utóbbi években tanúi lehetünk — gondolkodik a csoportvezető. Tény, hogy Szolnok évek óta országosan is előkelő helyezést ér el a társadalmi munkában. Jó példaként a Kolozsvári utcai lakótömböt, a Vörös Csillag, a Vosztok útiakat, a Tiszamenti Vegyiművek előkertjét és lakótelepét, a József Attila úti lakótelepet említi kapásból Rontó Antal, a Közterületfenntartó Intézmény Városgondnoki Irodájának társadalmimunka-szervezője. — Mintegy 100 szerződést kötöttünk a. vállalatokkal, a munkahelyi kollektívákkal, de ide, a környezetünket szépítő önzetlen társadalmi munkához sorolhatjuk a fafaragó táborokat, az építőtáborokat is. Szinte felmérhetetlen, mennyit köszönhetünk a lakóbizottságoknak, a népfront aktivistáinak, a lakásszövetkezeteknek — folytatja a társadalmimunka-szer- vező. Egyébként a népfront városi bizottságánál éppen az elmúlt csütörtökön alakult meg a társadalmi munka- bizottság. Lesz dolga hamarosan, hiszen nyakunkon a tavaszi nagytakarítási akció, április első napjaiban meg kezdődik a fásítás. — — Beszéljünk a közeljövőről; két hét múlva ismét a lakosság segítségét kérik. Igaz, az eredmény mindenki közös haszna — a szebb, tisztább, üdébb, virágosabb lakóhely. Azt is mondhatjuk: maguk javára fásítanak az emberek. — Igen. Évente kiosztunk vagy 100 ezer forint értékű facsemetét, díszcserjét a városban — tájékoztat Rózsa- váriné Oravecz Mária kertészeti főelőadó. 50 ezer forint értékű csemetét a Debreceni Erdőfelügyelőség utalt ki ingyen a városnak; 50 ezerért a tanács vásárolt a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságtól. — Az idén április első napjaira tervezzük a faültetést. — Ha minden évben két és fél-háromezer facsemetét és négy-ötezer cserjét ültetnek ki az emberek a városba. már kész erdőben kellene éljünk... — Sajnos jó, ha a kiültetett facsemeték tele megmarad. A lakótelepeken a legkedvezőtlenebb a megere- dés,ezért kérjük az ott lakók fbkozottabb gondoskodását; ne csak egyszeri nagy nekirugaszkodás legyen a faültetés, öntözzék, ápolják óvják a fákat, a parkokat. — Gyakran hallunk parkrongálásról, olvasói levelek tucatját tesszük közzé, számos esetben számolunk be magunk is pusztításról. Mit lehet tenni intézményesen értékeink megóvásáért? Szabó Zoltán válaszol: — A városi tanács egyenruhás közterület-felügyelői a helyszínen bírságolhatnak; intézményünk négy közterületi ellenőre feljelentést tehet. Tíz parkőrt foglalkoztatunk, jó szolgálatot tesznek a népfront társadalmi környezetvédelmi őrei is. De hogyan fegyverezhetjük . le valójában a garázdákat, a pusztítókat? Hogy mást ne mondjak — kesereg a csoportvezető —, megnézheti bárki a Széchenyi városrész játszóterének faragott tárgyait. Rombolás a játszótéren Az a játszótér valóban széles körű társadalmi összefogással készült, szívüket-lei- küket, minden tehetségüket beleadták a munkába a fafaragók. Most, fél év után — mert nyáron még épségben láttuk a parkot — barbár pusztítás, rombolás nyomai árulkodnak a vandalizmusról. A felszerelések szét-, dobálva, megcsonkítva „lefejezve”, a nagy rönköt például meggyújtották. — Szóval tragikus a helyzet, a munkát kezdhetjük elölről. Eddig a beszélgetés. Az újságíró szintén tanácstalan. Képtelen ötletet adni a közterületek eredményesebb védelmére, mert az nyilvánvaló, hogy nem őrizhet minden parkot őrség, kerítés. Képtelenség! Apellálhatunk a jóérzésre, dehát garázdák mindig akadhatnak, akik a pusztításban lelik örömüket. Gondolkozhatunk közösen, hogyan állíthatjuk meg a romboló kezeket. Gondolkozhatunk. Ám a legjobb példa mégis a cselekvés! Két hét múlva ismét fásítási akció következik. Vajon hány csemete ered meg? És amelyik megered, vajon megmarad-e? — számolgatunk és ültetünk. — I. — Fák, évente WO ezerért A Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa megyei döntő versenyét szombaton rendezték m' g a szolno ki tiszaligetben — 12 általános —- és 13 középiskolás csapat részvételével. Ely j helyen a 605. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és a szolnoki Újvárosi iskola tanulói végeztek. Képünkön az általános iskolások szabályossági versenye (Fotó: Korényi)
