Szolnok Megyei Néplap, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-15 / 63. szám

12 Házunk tája 1986. MÁRCIUS 15. „Próbálj meg lazítani...!” Munka — könnyebben Henrik Seyffart, norvég tudós jelszava; „Lazíts és légy egészséges!” Szerinte csak így tudjuk magunkat fitten tartant Aki ugyanis megtanulja a lazítás mester­ségét, az magától rájön: miért ideges és fáradt. Gondoljunk csak arra, mit érzünk akkor, amikor fáradtak vagyunk? Legszí­vesebben azonnal elalud­nánk. vagy lefeküdnénk. Akár szellemi, akár fizikai fáradságról van szó, min­denképen az idegrendszer, az izmok és a szervezet egé­szének túlerőltetése váltja ki. Sokunknak fáj a háta. Mi­ért? Annak ellenére, hogy ősünk a fejlődés korábbi fokán négy kézen járt, az ember élete nagy részét fel­egyenesedve tölti, és ezt tekintjük normálisnak. A háti fájdalmak nagy részét helytelen szokásainknak kö­szönhetjük. Nem jól ülünk, az általában rosszul megter­vezett széken. A háttal és a hát izmaival való ilyen visz- szaélés következménye csak a rossz tartás lehet. Mit tehetünk? Üljünk helyesen — úgy, •hogy a hát és a háttámla között csak egészen kis köz maradjon. Egyenesítsük ki hátunkat, a nyakunkat tart­suk a hát természetes foly­tatásaként, állunkat húzzuk be. Miközben felsőtestünket egyenesen tartjuk, ingassuk magunkat előre, hátra, míg megtaláljuk testünk függő­leges egyensúlyi helyzetét. Tornásszunk minden nap! Lehetőleg azokat az izmo­kat mozgassuk meg, ame­lyekről napközben elfelejt­keztünk vagy nem hasz­náltunk. Ezért szeret az em­berek többsége nyújtózkod­ni. Ilyenkor a feszítő izmo­kat mozgatjuk meg. Lábujj­hegyen ágaskodva megtor- násztatjuk a ,deréktáj izma­it. A talp izmainak és a láb ízületeinek segítünk, ha nagyujjunkkal — cipőben vagy cipő nélkül — erőtel­jesen elrugaszkodunk. Csí­pőízületünket megmozgatja ha törökülésbe ülünk, és bokánkat másik combunkra helyezzük a térd felett. Ez­úton nyomjuk térdünket né­hányszor a talaj felé. Munka közben is figyel­jünk izmainkra! Mindenfaj­ta munkavégzésnek két üte­me van: az erőkifejtés, majd a lazítás. Az utóbbi szakasz­ban izmaink pihennek, ez biztosítja a szükséges vér­rel való ellátottságot is. Ha könnyű munkát vég­zünk, akkor ujjainkat és kézízületeinket használjuk. Nehezebb és durvább mun­ka esetén vállunkat, karun­kat, sőt az egész testünket igénybevesszük. A legna­gyobb hiba az, hogy még könnyebb munka esetén is — például íráskor — ujjaink helyett egész karunkat, vál­lunkat használjuk. Aki nehezebb munkát vé­gez. az általában visszatart­ja lélegzetét, egész testét megmerevíti, s Így csak kar­jai dolgoznak. Pedig köny- nyebb a munka elvégzése, ha karjaink és testünk egy­séges egészként együttmű­ködik. Emeljünk jól! Sok ember nem kíméli a hátát akkor, amikor nehéz tárgyat emel fel. Egyenes, merev térdek­kel, derékból hajol le. Pe­dig ha a térdét hajlítaná, akkor nemcsak a hátát kí­méli meg, hanem a munkát is könnyebben végezhetné el. Inkább a felsőtestünket tartsuk függőlegesen, és tér­deinket addig hajlítsuk, amíg a megfelelő magassá­got el nem érjük. Ekkor kezdjünk el emelni, és ezzel egyidőben egyenesedjünk fel. Ilyenkor, a lábaink se­gítségével emelünk, és meg­kíméljük a hátunkat. Dr. Katona Edit Háziasszonyoknak Miből mennyit? A fiatalasszonyoknak, mint kezdő háziasszo­nyoknak, eleinte nehéz dolog a mennyiség kiszá­mítása, kezdjük tehát a legegyszerűbbnél, a rán­tásnál. Két személyre egy leveseskanál liftet és ugyanannyi zsírt hasz­náljunk hozzá. A legtöbb tojásos ételnél, minden személyre egy tojást szá­mítsunk. Ha tésztát gyú­runk, a fejadag szemé­lyenként 8 dkg liszt. Rizskásából személyen­ként 8 dkg-ot, száraz babból, borsóból lencsé­ből személyenként 15 dkg-ot használunk. Tudnunk kell : egy dió- nyi zsír kb. 3 dkg, egy darab kockacukor kb. 6 gramm, egy púpozott ka­nál cukor 20 gramm, egy csapott kanál liszt vagy cukor 10 gramm, egy evő­kanál folyadék 16 gramm, egy tojásnyi zsír pedig 8 dkg. Lezser, praktikus, színes A jövő ősz és tél divatja Az International Wool Seceretariat (IWS), a Hunga- rotex és a Woolmark magyarországi licenctulajdonosai már a jövő őszre és télre gondolva, nagyszabású divatbemuta­tót tartottak a Hotel Duna Intercontinentalban. Bemutat­ták az IWS 1986—87. évi kínálatát. A tervezők igyekeztek minden modellt tiszta élő gyapjúból megálmodni, bár volt pamuttal, selyemmel kevert márka is. Kistermelők — kertbarátok A gyümölcsfák metszése A gyümölcsfák termőre- fordulásával és korosodásá­val a termőfelület egyre in­kább nő, a nem termő (haj­tó) részek aránya pedig fo­lyamatosan csökken. A ter­mőfelület az évek során fo­kozatosan a korona külső felületére húzódik. Ezért a koronát ritkítanunk kell, hogy a belső részeken kép­ződött gyümölcsöket is érje a nap, és jól kifejlődhesse­nek. Gyümölcsfáink az éves vesszőkön, illetve a két-há- rom éves gallyakon képző­dött termőrészeken hozzák a legtöbb termést. Az ilyen korú részek aránya hatá­rozza meg a növényen a ter­més mennyiségét és minősé­gét is. Az idős, elöregedett termőrészeket folyamatosan meg kell ifjítanunk, hogy fáink termőegyensúlyát megőrizzük. A levágandó növényi részt mindig a tengelyére merő­legesen metsszük le. mert így lesz a legkisebb a seb- zési felület. Az ágrészt fog­juk be jó helyen az olló pengéi közé, így mindig he­lyesen, a vágópenige tövé­vel, és nem a hegyével vá­gunk. Fontos, hogy két cen­timéternél vastagabb átmé­rőjű részek (gallyak) eltá­volítására ne használjuk az ollót. Metszéskor a levágandó részt bal kezünkbe fogva, egyenletes erővel feszítsük a vágás irányába, a támasztó­pengére. Fontos, hogy vágás­kor ne feszegessük az ollót, mert elgörbülhet, sőt el is pattanhat a penge. A vágás síkjában viszont mozgatható a szerszám. A vastag ágakat, gallya­kat és az elszáradt korona­részeket fűrésszel vágjuk le. Ekkor nagy és durva felüle­tű sebet ejtünk a fán, ezért ügyeljünk a munkára. Két­háromméteres, vagy ennél hosszabb ágat soha ne egy­szerre távolítsunk el. mert nagy súlya miatt lehasad. Az ilyen ágat vágjuk vissza egyszer vagy kétszer is, hogy végül 30 centiméteres csonk maradjon belőle. Ezt már a lehasadás veszélye nélkül, könnyűszerrel lefű­részelhetjük. A korona ritkítását mindig a vázág külső részén kezdjük. Innen haladjunk befelé, majd körbe a koronán. Elő­ször mindig a sérült, beteg, egymást keresztező (dörzsö­lő) és meredeken fölfelé tö­rő részeket távolítsuk el a koronából, és csak azután ritkítsuk az egészségeset. Az egy rügyalapon fejlődött ikervesszők közül a kedve­zőbb helyzetűt hagyjuk meg, mert az ebből fejlődő villás elágazás később a termés súlya alatt könnyen letör­het. A korona belsejében lehe­tőleg őrizzünk meg minden termőalapot. Ha itt a vesz- szőkét, gallyakat nem tőből távolítjuk el, hanem ággyű­rűre (fél centiméteres csonk­ra) metsszük, a kihajtó rej­tett rügyekből termőalapot nevelhetünk. A ritkító metszéssel végeredményben az a célunk, hogy szellős, ritka koronát alakítsunk ki, amelyben a termőrészek közel azonos arányban van­nak a külső és a belső felü­leten. , A metszés, fűrészelés so­rán ejtett sebek a károsí­tok fertőzésére adnak lehe­tőséget. Ezért minden fo­rintosnál nagyobb sebet gondosan kezeljünk. Min­denekelőtt éles késsel (ka- corral) vágjuk sima felüle­tűre, majd pedig kenjük át fertőtlenítő és gyógyító ha­tású sebkezelő anyaggal, a Cellciddel. Valló Lájszló MÁRCIUS 15. 1848. március 15-e a magyar nép történetének dicső napja. A vízszintes 2j, függőleges 1. és a vízszintes 38. szá­mú sor e nap egyik eseménye. VÍZSZINTES: 2. Március 15-i esemény. (Zárt betűk: T, A, A, Á.) 13. Nyugat-európai folyó. 14. A hegy leve. 15. Textilipari vállalatunk név­betűi. 16. Kutrica. 17. Csa­var. 19. Égtáj rövidítése. 20. A hét vezér egyike. 21. Ki­hasad. 22. Még lejjebb. 23. Csakhogy. 25. Férfinév. 27. Vallás rövidítése. 28. Virág. 31. Lilian egynemű betűi. 32. Félbe. 34. Pálinka. 36. SZOT- díjas író (Lajos). 37. Bölény. 38. A vízszintes 2. második folytatása. 39. Balzsam. 41. Helyez. 43. Juttatá. 44. Me­sebeli varázsló. 45. Ázsiai állam. 46. Cók-... 48. Ar­rébb. 49. Sportlapunk betű­jele. 50. „ ... nevezzelek” (Petőfi). 52. Szolmizációs hang. 53. Egy .. . mint száz. 55. Háztartási eszköz. 56. A molibdén és a hidrogén vegyjele. 57. Kossuth-díjas író volt (Zoltán). 59. Etikett. 60. Verne kapitánya. 61. Fo­lyékony nyersolajsav. 63. Egykori francia terrorszerve­zet névbetűi. 64. Kendert tör. FÜGGŐLEGES: 1. A víz. szintes 2. számú sor első folytatása. (Zárt betűk: A, K, S, G, E). 2. Bibliai ki­rály. 3. Régi fegyver. 4. Ide­gen Anna. 5. A tantál vegy­jele. 6. Felülüt a kártyában. 7. Galuska. 8. Fodros vetü- lékű női ruhakelme. 9. Egy­forma betűk. 10. Idegen Já­nos. 11. Levéltávirat rövidí­tése. 12. Kopasz. 17. Hivata­los lapja az Élet és Tudo­mány. 18. Párizsi metrt. 24. Pályázik. 26. író, közgazdász (Gyula). 29. Lócsemege. 30. Szárít. 32. Gépészmérnök, az új típusú villanymozdony szerkesztője volt (Kálmán). 33. T, Á, I. 35. Ez a szó pa­nasz. 36. Angol légitársaság. 40. Ráspolyozott. 42. Csíkoz. 44. Iván Alekszandrovics Goncsorov regénye. 46. Fér­finév. 47. Balatoni üdülő­hely. 50. Friss. 51. Rába- parti község Vas megyében. 54. Olajfa. 56. Testrész. 58. Az IKV elődje. 60. N, I, Ü. 62. Gyarapszik. 64. Kettős­betű. F. I. Beküldendő: a vízszintes 2., a függőleges 1. és a víz­szintes 38. számú sorok meg­fejtése március 22-ig. A borisszához című, már­cius l_i rejtvényünk helyes megfejtése: A bor s a jó­kedv árja pezsdül / szép, szép az élet mindenestül. Könyvutalványt nyertek: ÜL viczki Béláné Martfű, Káro­lyi János Jászberény és Má- tyus Sándorné Tiszafüred. (Az utalványokat postán küldjük el.) Tavaszi ínyencség Sárgarépa sütemény Hozzávalók: 20 dkg fi­nomra reszelt sárgarépa, 20 dkg Ráma margarin. 20 dkg cukor, 1 kávéskanál sütő­por, 1 citrom, 20 dkg liszt. A lisztbe beleadjuk a sü­tőport. A sárgarépát elka­varjuk a cukorral, belead­juk a puhított margarint. Belereszeljük a citrom hé­ját, belefacsarjuk szűrőn át fél citrom levét. A 20 dkg liszttel összegyúrjuk. Ha a répa túl leves, még pár ka­nál lisztet adunk hozzá. A meggyúrt tésztát kétfelé vágjuk, s 2 lapba elnyújt­juk. A tepsit jól kizsírozzuk és lisztezzük. Az egyik la­pot beletesszük. Lekvárral megkenjük, s ráhelyezzük a a másik lapot. Lassú tűznél sütjük. Melegen lecukroz­zuk, és hosszúkás szeletekre kivágjuk. Egyszerűen elké­szíthető, kellemes tavaszi sütemény. Vacsoravagdalt Hozzávalók: 1 kg darált sertéshús, 20 dkg fehérsza­lonna, 2 tojás, fél 1 fehér­bor, só, bors. Elkészítés: 10 dkg szalon­nát apró kockára elvagda­lunk. Belekavarjuk a darált húsba. Ráütünk 2 tojást, íz­lés szerint megsózzuk, bor- sozzuk. Jól kidolgozzuk. Gömbölyű rúddá formáljuk. A másik 10 dkg szalonnát vékony szeletekre vágjuk, és a vagdaltat ezzel beborítva magas szélű tepsibe vagy lábasba tesszük. Ráöntjük a fél 1 fehér bort (ezt lehet gyenge ecetes vízzel helyet­tesíteni), sütőben befedve vagy fóliázva sütjük. Hide­gen tálaljuk felszeletelve. Összeállította: Rónai Erzsébet Kiemelt kategóriába tartozó alföldi termelőszövetkezet felvételre keres A tsz PC—420/XT típusú mikroszámítógépre alapo­zott sokmunkahelyes, lokális hálózatra épülő adat­feldolgozási rendszer megvalósítását kezdte meg. A szakember feladata a rendszer önálló fejlesztése, továbbfejlesztése és a partnerekkel való együttmű­ködés koordinálása lesz. Lakást biztosítunk A jelentkezéseket „PC— ’86” jeligére a kiadóba kérjük postázni, vagy személyesen beadni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom